1929. évi XXV. törvénycikk

az Országos Földbirtokrendező Bíróság juttatásán alapuló ingatlanszerzéseknek, a vitézi telkek adományozásának és alapításának, valamint az elcsatolt területen birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok, vagy visszatelepülő volt magyar állampolgárok ingatlanszerzésének illetékmentességéről * 

1. § Az 1920:XXXIV. tc. 8. §-a és az azt kiegészítő 1927:V. tc. 21. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:

„6. Az ingatlannak az Országos Földbirtokrendező Bíróság juttatása alapján való átszállása az ingatlanvagyonátruházási illeték alól mentes. Ilyen esetben községi ingatlanvagyonátruházási illeték (1920:XXXIV. tc. 115-117. §) sem jár. Ezt a rendelkezést a törvény hatálybalépése előtt történt ingatlanátszállásokra is alkalmazni kell. A törvény hatálybalépése előtt már kiszabott illeték törlése bármikor kérhető. A törvény hatálybalépése előtt már befizetett illeték visszatérítését a befizetéstől számított öt éven belül, ha pedig ez az ötévi határidő korábban lejárt, a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül lehet kérni.

7. A vitézi telkek adományozása és alapítása a vagyonátruházási illeték alól (értve az ajándékozási illetéket is) mentes, ha a telek 500 kataszteri holdnál nem nagyobb. A mentesség kiterjed a községi ingatlanvagyonátruházási illetékre (1920:XXXIV. tc. 115-117. §) is. Ennek a rendelkezésnek hatálybalépésére nézve a 6. pont szabályai megfelelően irányadók.

8. A pénzügyminiszter az ingatlan adás-vételi szerződés illetékét egészen vagy részben elengedheti, ha magyar állampolgár vagy időközben visszahonosított és valósággal vissza is települt magyar állampolgár az elcsatolt területen közhatalmi kényszer következtében másra szállott ingatlana helyébe az azért kapott ellenérték lényeges segítségével szerez a magyar államterületen hasonló gazdasági jellegű ingatlant.”

2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba és a pénzügyminiszter hajtja végre.