1929. évi XXVII. törvénycikk

az okirati illetékek alól újabban szükségessé vált mentességekről és kedvezményekről * 

1. § Az 1920:XXIV. tc. 14. § 5. pontja a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:

„A részvényeknek összevonás útján magasabb névértékű részvényekre vagy pedig alacsonyabb, de legalább 50 P névértékű részvényekre, bármiféle befizetés nélkül való becserélése illetékmentes, ha a becserélést a társaság közgyűlése az 1931. évi január hó 1. napja előtt határozza el.”

2. § A biztosító-intézetek viszontbiztosítási ügyleteiből beszedett biztosítási díjak és egyéb szolgáltatások az 1920:XXIV. tc. 18. § (1) bek. 1. a) pontjában meghatározott 0.5%-os illeték alól a törvényhozás újabb intézkedéséig mentesek mindazokban az esetekben, amelyekben az illetékfizetési kötelesség az 1929. év második negyedének (az 1929. évi június hó 30-nak) eltelte után áll be. Ez a mentesség a viszontbiztosítási díjak alapján az 1928:XII. tc. 23. §-a értelmében fizetendő hozzájárulásra nem vonatkozik.

3. § A községnek (városnak) a helyi mentőügyi szolgálat ellátása iránt olyan egyesülettel kötött szerződései, amely egyesületnek a nyereség elérését célzó tevékenység kizárásával pusztán mentőügyi rendeltetése van, a szerződési okirati illeték alól mentesek. A mentőegyesületnek az illetékmentes szerződésből folyó fizetésekről a község (város) részére kiállított nyugtái illetékmentesek.

4. § A forgatmányok a váltókon illetékmentesek.

5. § A külföldön kiállított, de belföldön fizetendő csekkek, ha a kiállításuk helyén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelnek, darabonkint négy fillér illeték alá esnek.

6. § (1) A szolgálati, vagyis az olyan szerződésekről kiállított okiratok, amely szerződésben az egyik fél meghatározott munkára (szolgálatra), a másik fél pedig megállapított ellenérték - munkabér (fizetés) - adására kötelezi magát, a kikötött ellenérték után az eddigi 1.5% helyett 0.5% illeték alá esnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illeték alól mentesek:

1. azok a szolgálati szerződések, amelyeknél a kikötött munkabérnek (fizetésnek) egy hónapra eső összege személyenkint 500 pengőt meg nem halad;

2. az őstermelő, ipari és kereskedelmi üzemek alkalmazottainak a rendes üzemi munkára vonatkozóan tömegesen megkötni szokott szolgálati szerződései.

7. § (1) Ennek a törvénynek hatálybalépése után a bélyeggel lerovandó okirati illetékek lerovásának a kincstár tudatos megrövidítésére irányzott szándék (jövedéki kihágás) nélkül történt elmulasztása miatt akkor is a jelen törvény hatálybalépésekor érvényes mérv szerint teljesítendő az illetékkiszabás, ha a mulasztás még a jelen törvény hatálybalépésekor érvényes mérvet megelőzött, korábbi súlyosabb illeték mérv hatályosságának idején történt.

(2) Az (1) bekezdés szabályát megfelelően alkalmazni kell a vállalatok által saját bejelentésük (kimutatásuk) alapján fizetendő okirati illetékekre (társulati illetékekre) is, ha a vállalat az elmulasztott bejelentést (kimutatást) a jelen törvény hatálybalépésétől számított három hónap alatt az illetéknek és összes járulékainak befizetése mellett megfelelően pótolja.

8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba és a pénzügyminiszter hajtja végre.