1. § A közúti közlekedés szabályozása tárgyában 1926. évi április hó 4-én Párisban aláírt nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Az alább felsorolt államok kormányainak alulírott teljhatalmú megbízottai Párisban 1926. évi április hó 20-tól 24-ig értekezletre gyűlvén össze oly célból, hogy a nemzetközi közúti közlekedést a lehetőség szerint megkönnyítsék, a következő egyezményt kötötték:
1. Cikk. A szerződő államok mindegyike kötelezi magát, hogy a saját területén a nyilvános utakra nézve hatósága határain belül alkalmazhatókká teszi vagy alkalmazhatóknak elismeri a következő rendelkezéseket:
2. Cikk. Minden különállóan menő járműnek vezetőjének kell lennie. A közutakon közlekedő kocsisoroknak és közúti vonatoknak az illető állam rendelkezéseiben megállapított számú vezetővel kell bírniok.
A nyilvános közlekedés számára megnyitott utakon való forgalomban a vontató, teherhordó vagy hátas állatoknak vezetővel kell bírniok.
3. Cikk. A vezetőknek állandóan olyan állapotban és helyzetben kell lenniök, hogy járóműveiket irányítani, vagy fogatjaikat, vontató, hátas vagy teherhordó állatjaikat vezetni tudják. Közlekedésüket az úton haladó többi vezetőknek, valamint a gyalogosoknak jelezni és amennyiben annak helye van, a célszerű elővigyázati intézkedéseket megtenni tartoznak.
A gyalogosoknak, mielőtt az útnak a járművek és az állatok számára fenntartott részére lépnek, eltekintve az óvatosság szem előtt tartandó követelményeitől, úgy kell elhelyezkedniök, hogy utat engedjenek a járóműveknek, beleértve a kerékpárokat is, valamint a vontató, teherhordó vagy hátas állatoknak.
4. Cikk. Egy és ugyanazon országban a szabályszerű közlekedési iránynak egységesnek kell lennie a nyilvános közlekedés számára rendelkezésre álló összes utakon.
A kizárólag egy irányban való közlekedésre vonatkozó szabályok érintetlenül maradnak.
5. Cikk. A járóművek vagy állatok vezetőinek, ha kitérnek, vagy ha megelőzik őket, a szabályszerű közlekedés számára kijelölt oldalon kell haladniok.
Az előzés és kitérés iránya mindazonáltal eltérő lehet közúti vasutakra vonatkozólag, valamint egyes hegyi utakon.
A vezetőknek valamely járómű vagy kísérővel bíró állat közeledtére a szabályszerű közlekedési irány részére szolgáló oldalon kell elhelyezkedniök.
Amikor kitérnek előlük vagy előzik őket, a lehető legszélesebb teret kötelesek szabadon hagyni. Amikor előzni akarnak, mielőtt a szabályszerű közlekedési irány részére kijelölt oldalt elhagynák, meg kell győződniök, hogy ezt megtehetik a nélkül, hogy valamely akadályba ütköznének vagy pedig egy ellenkező irányból jövő járóművel, gyalogossal vagy állattal való összeütközést megkockáztatnák. Ha előrefelé kellő szabad kilátás nincs, előzni tilos. Előzés után a vezetőnek járóművét a szabályszerű közlekedési irány részére előírt oldalra kell visszavezetnie, de csupán akkor, ha meggyőződött arról, hogy ezt megteheti a nélkül, hogy ebből a megelőzött járóműre, gyalogosra vagy állatra kellemetlenség származnék.
6. Cikk. Elvben és az illetékes hatóság által kiadott különböző előírások érintése nélkül, a vezető köteles útelágazásoknál és keresztezéseknél az utat annak a vezetőnek szabaddá tenni, aki jobboldalról jön, ha szabályszerű közlekedési irány jobboldali, vagy aki baloldalról jön, ha a szabályszerű közlekedési irány baloldali.
7. Cikk. Éjszaka és napnyugtától kezdve minden külön haladó járóműnek előrefelé legalább is egy fehér világítótesttel kell jelezve lennie.
A fehér világítótestek egyikének, vagy amennyiben csak egy van, a fehér világítótestnek azon az oldalon kell elhelyezve lennie, amelyiken a kitérés történik.
Zárt kocsisorokat és közúti vonatokat a közutakon az illető országbeli szabályok szerint kell megvilágítani.
8. Cikk. Éjszaka és napnyugtától kezdve minden kerékpárt egy előlről és hátulról egyaránt látható világítótesttel vagy pedig csupán egy előlről látható világítótesttel, hátul pedig vörös fényvisszaverő készülékkel kell ellátni.
9. Cikk. a) Jelen egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok letétele 1926. évi október hó 1-én fog megtörténni.
b) A megerősítő okiratok a Francia Köztársaság levéltárában fognak elhelyeztetni.
c) A megerősítő okiratok letétele jegyzőkönyvben fog megállapíttatni, amelyet a résztvevő államok képviselői és a Francia Köztársaság külügyminisztere írnak alá.
d) Azok a kormányok, amelyeknek nem lesz módjukban a megerősítő okiratokat 1926. évi október hó 1-én letenni, a letételt a megerősítő okiratok csatolása mellett a Francia Köztársaság Kormányához intézett írásbeli értesítéssel foganatosíthatják.
e) A megerősítő okiratoknak a c) alatti bekezdésében említett első letételére vonatkozó jegyzőkönyvnek, valamint az ahhoz csatolt megerősítő okiratoknak hitelesített másolatait a Francia Kormány diplomáciai úton haladéktalanul meg fogja küldeni azoknak a Kormányoknak, amelyek a jelen egyezmény aláírták. A d) alatti bekezdésben említett esetekben a nevezett Kormány tudatni fogja egyúttal az értesítés vételének időpontját is.
10. Cikk. a) Jelen egyezmény teljes jog szerint csak a szerződő államok anyaországaira vonatkozólag nyer alkalmazást.
b) Ha valamely szerződő állam az egyezményt gyarmataiban, birtokaiban, védnöksége alatt álló, tengerentúli vagy gyámsága alatt álló területein életbeléptetni kívánja, ezt a szándékát kifejezetten kijelenti magában a megerősítő okiratban vagy pedig a Francia Kormányhoz intézett külön írásbeli értesítésben, amely ennek a Kormánynak levéltárában fog elhelyeztetni. Ha az illető nyilatkozatot tevő állam ezt az utóbbi eljárást választja, az említett Kormány az összes többi szerződő államoknak haladéktalanul megküldi ezen értesítés hitelesített másolatát, jelezvén egyúttal az értesítés vételének időpontját is.
11. Cikk. a) Azok az államok, amelyek a jelen egyezményt alá nem írták, ahhoz csatlakozhatnak.
b) A csatlakozás oly módon történik, hogy a Francia Kormánynak diplomáciai úton megküldik a csatlakozási okiratot, amely az említett Kormány levéltárában fog elhelyeztetni.
c) Ez a Kormány az összes szerződő államoknak haladéktalanul megküldi az értesítésnek, valamint a csatlakozási okiratnak hitelesített másolatait, jelezvén egyúttal az értesítés vételének időpontját is.
12. Cikk. Jelen egyezmény azokra az államokra nézve, amelyek a megerősítő okiratok első letételében résztvettek, az említett letétel után egy évvel, azokra az államokra nézve pedig, amelyek az egyezményt utólagosan erősítették meg vagy ahhoz csatlakoztak, valamint azokra a gyarmatokra, birtokokra, védnökség alatt álló, tengerentúli és gyámság alatt álló területekre, amelyek a megerősítési okiratokban említve nincsenek, egy évvel azon időpont után lép hatályba, amikor a 9. Cikk d) és a 10. Cikk b) és a 11. Cikk b) bekezdésében említett értesítések a Francia Kormányhoz beérkeztek.
13. Cikk. Abban az esetben, ha a szerződő államok valamelyike a jelen egyezményt felmondja, a felmondást írásban kell a Francia Kormánnyal közölni, amely az értesítés hitelesített másolatát haladéktalanul megküldi az összes többi államoknak, tudatva velük egyúttal az értesítés vételének időpontját is.
A felmondás csak arra az államra nézve lép hatályba, amely ezt a kijelentést megtette, mégpedig egy évvel az értesítésnek a francia kormányhoz való beérkezése után.
Ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók a gyarmatokra, birtokokra, a védnökség alatt álló, a tengerentúli és a gyámság alatt álló területekre vonatkozó felmondásra nézve is.
14. Cikk. A Párizsban 1926. évi április hó 20-24-ig tartott értekezleten képviselt államok a jelen egyezményt 1926. évi június hó 30-ig aláírhatják.
Kelt Párizsban, 1926. évi április hó 24-én egyetlen példányban, melynek egy hitelesített másolata minden aláíró államnak megküldetik.
(Következnek az aláírások)
A Saar területi kormánybizottságnak az értekezleten résztvevő kiküldöttei kijelentik, hogy módjukban van az említett Bizottság nevében ezen egyezményt aláírni.
3. § Ennek a törvénynek életbelépésével egyidejűleg az 1890:I. törvénycikknek a közúti forgalom biztonságára vonatkozó rendészeti jellegű rendelkezései, nevezetesen a 107-114., 121. és 122. §-ok hatályukat vesztik; a belügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatnak, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó rendészeti szabályokat a jelen nemzetközi egyezményben foglaltatnak és a megváltozott viszonyoknak megfelelően rendelettel állapíthassák meg.
4. § E törvény életbelépésének napját a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel együtt állapítja meg.
A törvényt a kereskedelemügyi miniszter és a belügyminiszter együtt hajtják végre.
