1. § (1) Gróf Károlyi Mihálynak vagyona, amely az 1915:XVIII. tc. rendelkezése alapján a m. kir. Kúria P. I. 6398-1923/54. szám alatt hozott, valamint ezt követően a budapesti kir. törvényszéknek 4. H. 36,537/1921-60. szám alatt hozott ítélete folytán az államra szállott, valamint a néhai gróf Károlyi György által alapított első számú hitbizományi vagyonnak az a része, mely az idézett törvénycikk és az e törvénycikket kiegészítő 1921. évi XLIII. tc. rendelkezése alapján a fentebb említett bírói ítéletek folytán az államra szállott át, végül a fentebb idézett törvénynek értelmében zárlati kezeléséből eredő jövedelme Nemzeti Közművelődési Alapítvány néven alapítványul rendeltetik.
(2) A Nemzeti Közművelődési Alapítvány céljára jövőben még rendelendő egyéb adományokat és hagyományokat az alapítvány törzsvagyonának állagához kell csatolni.
(3) Az alapítványi vagyonhoz tartozó ingatlanok tulajdonjogát a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, mint jogi személy javára kell bejegyezni.
2. § Az alapítvány célja a nemzeti közművelődés előmozdítása s ehhez képest egész jövedelmét nemzeti közművelődési célokra kell fordítani. E célok közelebbi megjelölése külön bizottság feladata, amelynek működéséről a kormány az országgyűlésnek jelentést tesz. A bizottság tagjait a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg a miniszterelnök nevezi ki.
3. § Az alapítvány főfelügyeleti hatósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki e jogkörét a miniszterelnökkel egyetértőleg gyakorolja.
A Nemzeti Közművelődési Alapítvány szervei:
1. az alapítványi főgondnok, aki az alapítvány intéző szerve;
2. az alapítványi tanács.
Az 1901:XXIV. tc. 1. §-a 5. pontjának hatálya az alapítványi tanács tagjaira is kiterjed.
Az alapítvány szervezetét és az alapítvány szerveinek hatáskörét egyebekben a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg a miniszterelnök állapítja meg.
4. § (1) A Nemzeti Közművelődési Alapítvány létesítésével és az 1. § 2. bekezdésében említett adományok és hagyományok rendelésével kapcsolatban kiállított mindennemű okirat, telekkönyvi bejegyzés, bármely hatósághoz intézett beadvány mind a vagyonátruházási, mind egyéb illeték alól mentes.
(2) E törvény 1. §-ának 1. bekezdésében körülírt vagyon és annak jövedelme már alapítványi vagyonul rendezése előtt is az 1924. évtől kezdve vagyon- és jövedelemadó alól mentes.
(3) Az 1. §-ban említett hitbizomány várományosainak jutó és hitbizományi vagyonként a legközelebbi várományos mint hitbizományi birtokos birtokába kerülő vagyonérték átadása a vagyonátszállási illeték alól mentes.
(4) Az előbbi bekezdésben megjelölt vagyon ingatlanszerzésre fordítása esetében nem nyernek alkalmazást a fennálló jogszabályokban a hitbizományi ingóvagyonnak ingatlanszerzésre fordítása tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. A vagyonnak vagy egyrészének ingatlanszerzésre fordítása esetében az e végből létrejött ügyletek a vagyonátruházási illeték alól mentesek.
(5) Az 1. §-ban említett hitbizományi vagyonhoz tartozó ingatlanoknak Budapest székesfőváros által való megszerzése az állami vagyonátruházási illeték alól mentes.
(6) Az 1. §-ban említett hitbizomány várományosainak jutó vagyonérték átadásával kapcsolatban teljesítendő fizetéseket addig, amíg az alapítványnak a szükséges összeg nem áll rendelkezésére, az államháztartás folyó kiadásain felül jelentkező bevételekből kell fedezni és a vallás- és közoktatásügyi tárca kezelésében külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásként kell elszámolni. Az alapítvány által visszafizetendő összegek az 1928:XXXIII. tc. 7. §-ában foglaltak szerint lesznek elszámolandók.
(7) Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a hitbizományi gondnokkal kötött egyességgel megszerzett birtokrészekből a szentdomokosi és nemtii birtokrészeket eladhassa. E birtokrészek vételárát a hitbizományi vagyonból megmaradt többi ingatlan céljára a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére kell bocsátani.
5. § Ezt a törvényt a miniszterelnök és a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.
