1. § A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy amennyiben záloglevélkibocsátó intézetek a záloglevélkibocsátás lehető egységesítése és a zálogleveles kölcsönök feltételeinek minél kedvezőbbé tétele érdekében a részükről engedményezendő jelzálogos követelések alapján való záloglevélkibocsátás üzletágának folytatására pénzintézetet alapítanak:
a) ennek a pénzintézetnek alapításában részt vehessen,
b) az alapításkor általa jegyzett összegnek fedezéséről átmenetileg az államkincstár tulajdonát képező kötvények felhasználása útján is gondoskodhassék,
c) az alakuló pénzintézet javára adó- és illetékügyi kedvezményeket, valamint annak megalakulásával kapcsolatban a zálogleveles kölcsönökre vonatkozólag illetékügyi kedvezményeket rendelettel megállapíthasson.
2. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy az 1. § értelmében alakuló intézetre vonatkozólag az intézet megalakulása, szervezete, működése és cégének, valamint alapszabályainak bejegyzése, továbbá az általa kibocsátott záloglevelek biztonsága érdekében szükségesnek mutatkozó részletes szabályokat - esetleg a fennálló törvényes rendelkezésektől eltérően is - rendelettel állapíthassa meg.
3. § A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, a vízitársulatok részére adott állami kölcsönök konvertálása iránt intézkedhessék, ezeknek konvertálásánál a társulatoknak kedvezményeket nyujthasson, továbbá, hogy a vízitársulatok nevében külföldi hosszúlejáratú törlesztéses kötvénykölcsön felvételére nézve szerződést köthessen és végül, hogy a kölcsönkötvények kibocsátásának, a kölcsön igénylésének és utalványozásának, biztossága megóvásának, a felmerülő költségek mikénti fedezésének s a kölcsönszolgálat ellenőrzésének módját rendelettel szabályozhassa.
A pénzügyminiszter egyben felhatalmaztatik, hogy az előbbi bekezdésben körülírt kölcsönnel kapcsolatos illetékeket rendelettel mérsékelhesse esetleg azok alól mentességet adhasson.
Végül felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg a szabályozási és talajjavítási záloglevelek kamatlábát, illetve a kölcsönök törlesztési időtartamát és az évi járadék összegét - amelyben a kamat, a tőketörlesztés s a kezelési járadék is bennfoglaltatik - az 1889:XXX. tc. 5. §-ában, illetve az 1914:XXX. tc. 2. §-ában foglaltaktól eltérőleg rendeletileg állapíthassa meg.
4. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a fagykárosultak támogatását célzó hitelműveletet az állam részéről anyagi támogatásban részesíthesse és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket, mint e törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásokat számolhassa el.
5. § A népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907:XIX. tc. alapján biztosításra kötelezett munkaadók betegségi biztosítási járulékokból és az azok után számított késedelmi pótlékokból származó tartozásainak rendezését elrendelhesse és hogy e rendezés során méltánylást érdemlő esetekben az 1925. január hó 1-től 1926. december hó 31-ig bezárólag kirótt betegségi biztosítási járulékokból és az azok után számított késedelmi pótlékokból származó tartozásokat legfeljebb 50% erejéig, az 1925. január hó 1. előtti kirovásból származó ilyen tartozásokat pedig esetleg egészben is törölhesse.
A népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy azoknak a betegségi biztosításra kötelezett munkaadóknak javára, akik az 1907:XIX. tc., illetőleg az 1927:XXI. tc. alapján 1928. december hó 31-ig reájuk, illetőleg - üzemutódlás esetén - jogelődjeikre kirótt és az előző bekezdésben meghatározott rendezés végrehajtása után is érvényes betegségi biztosítási járulékokat 1929. december hó 31-éig bezárólag hiánytalanul megfizetik, az ezen járulékok után terhükre írt és még meg nem fizetett késedelmi pótlékokat hivatalból törölhesse. Ennek a rendelkezésnek végrehajtásánál a munkaadóknak 1929. december hó 31-ig teljesített fizetéseit elsősorban az előző évekről fennmaradt járuléktartozások kiegyenlítésére kell elszámolni.
6. § Ezt a törvényt a minisztérium, illetőleg az érdekelt miniszterek hajtják végre és a törvényben foglalt felhatalmazások alapján tett intézkedéseikről kötelesek az országgyűlésnek jelentést tenni.
