1. § A Nemzetek Szövetségének második közgyűlése által a Szövetség Egyességokmánya (az 1921. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni békeszerződés I. része) 4. Cikkéhez és a 6. Cikk utolsó bekezdéséhez 1921. évi október hó 5-én, a 12., 13. és 15. Cikkekhez pedig 1921. évi október hó 4-én elfogadott módosítások az ország törvényei közé iktattatnak.
2. § Az 1. §-ban említett módosítások eredeti francia és angol szöveg hivatalos magyar fordítása a következő:
A 4. Cikkhez. A 4. Cikk második és harmadik bekezdése közé a következő bekezdés veendő fel:
„A Közgyűlés kétharmad szótöbbséggel meghatározza a Tanács nem állandó tagjainak választására s különösen megbízásuk tartamára és újraválaszthatásuk feltételeire vonatkozó szabályokat.”
A 6. Cikkhez. Az Egyességokmány 6. Cikkének utolsó bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„A Szövetség költségeit a Közgyűlés által megállapított arányban a Szövetség tagjai viselik.”
A 12. Cikkhez. A 12. Cikk a következő szövegezést nyeri:
„A Szövetség összes tagjai megállapodnak abban, hogy a közöttük esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amelyek szakadáshoz vezethetnek, vagy választottbírósági vagy bírósági eljárás, avagy a Tanács vizsgálata alá bocsátják. Megegyeznek továbbá abban, hogy semmi esetben sem kezdenek háborút előbb, mint három hónappal a választottbírósági vagy bírósági határozat vagy a Tanács jelentése után.
Az e cikkben megjelölt összes esetekben a határozatot megfelelő határidőn belül kell meghozni, a Tanácsnak pedig jelentését hat hónapon belül kell előterjesztenie attól a naptól számítva, amelyen a vitás eset eléje került.”
A 13. Cikkhez. „A Szövetség tagjai megállapodnak abban, hogy ha közöttük oly vitás eset merült fel, amely nézetük szerint választottbírósági vagy bírósági döntésnek vethető alá, s amely diplomáciai úton kielégítő módon nem intézhető el, az ügyet a maga egészében választottbírósági vagy bírósági eljárás alá terjesztik.
A választottbírósági vagy bírósági döntésre alkalmas vitás esetek közé tartozóknak mondatnak ki általában: valamely szerződés értelmezése, a nemzetközi jog bármely kérdése, bármely ténynek megállapítása, amely ha bebizonyul, valamely nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené, vagy a jóvátétel terjedelme és módja, amely ilyen megszegés esetében teljesítendő volna.
Ilyen vitás esetekben a 14. Cikk értelmében felállított Állandó Nemzetközi Bíróság fog dönteni, vagy bármely más bíróság, amelyben a felek a vitás esetre nézve megállapodtak vagy amelyet valamely közöttük létrejött egyezmény kijelölt.
A Szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy híven végrehajtják a hozott határozatot és nem indítanak háborút a Szövetség olyan tagja ellen, amely a határozatnak aláveti magát. Abban az esetben, ha a határozatot nem hajtják végre, a Tanács a határozat érvényesítésére megfelelő intézkedéseket indítványoz.”
A 15. Cikkhez. A 15. Cikk első bekezdése a következő szövegezést nyeri:
„Ha a Szövetség tagjai között olyan vitás eset merül fel, amely szakadáshoz vezethetne és amely a 13. Cikk értelmében nem esik választottbírósági vagy bírósági eljárás alá, a Szövetség tagjai megegyeznek abban, hogy az ügyet a Tanács elé terjesztik. Az ügynek a Tanács elé terjesztéséhez elegendő, ha a felek egyike a vitás eset fennforgását bejelenti a főtitkárnak, aki minden szükséges lépést megtesz a tüzetes nyomozás és megvizsgálás érdekében.”
3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az egyes módosításokra vonatkozó részeiben az illető módosítás életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
