A Nemzetek Szövetsége a világ egyes nemzetei között való békés együttműködés további kiépítésére elfogadta Ciraolo olasz szenátornak azt az eszméjét, hogy az emberiséget fenyegető nagyobb csapások enyhítésére célszerű volna az elemi csapásoktól sujtott népek segélyezését nemzetközi egyesülés keretében intézményesen megszervezni. A felvetett eszme alapján a Nemzetek Szövetségének titkári hivatala elkészítette a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülésre vonatkozó egyezménytervezetet és alapszabályt, amelyet az 1927. évben Genfben tartott Nemzetközi Értekezlet letárgyalt és tervezet alakjában a 2. §-ban foglalt szövegben elfogadott.
A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés célja az erőhatalom által okozott csapásokban, amelyeknek kivételes súlyossága meghaladja a sujtott népnek erőforrásait, első segélyt nyujtani és e végből az anyagi erőforrásokat egyesíteni, továbbá a segítő szervezeteket támogatni, a csapások megelőzésére vonatkozó tanulmányokat elősegíteni, végül a népeket a nemzetközi segélyezésben való részvételre buzdítani.
Ezek a célok nemcsak az emberi szolidaritás érdekeit szolgálják, hanem Magyarország érdekeinek is megfelelnek, amennyiben a hazánkat látogató csapások esetében, amint a multban például a szegedi árvíz alkalmával történt, a nemzetközi segélyezés hozzájárulására számíthatunk. Amíg azonban a nemzetközi segélyezés eddig rendszertelen adománygyüjtés alakjában történt, a Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés által szervezett módon fog megvalósulni. Viszont Magyarország, különösen a háború előtt, mindig kivette részét a nemzeteket ért csapások alkalmával megindult nemzetközi segítő akciókban; így legutóbb is a pro Calabria-mozgalom 1909-ben az olaszországi károsultak segélyezésére az olasz kormány rendelkezésére bocsátott 500,000 korona névértékű magyar koronajáradékot, továbbá a Bulgáriát legutóbb sujtott földrengés alkalmával a Magyar Vöröskereszt is közreműködött adományaival. A Nemzetközi Segélynyujtó Egyesülés anyagi erejét a jelen egyezményt aláíró államok hozzájárulásából keletkező kezdő tőkén kívül a kormányok önkéntes hozzájárulásaiból, nyilvánosan gyüjtött összegekből és önkéntes adományokból meríti. Magyarországot a 9. Cikk alapján 5336.18 svájci frank hozzájárulás terheli, ezenkívül más anyagi kötelezettsége nincsen.
Minthogy az előadottak szerint a nemzetközi egyezmény elfogadása Magyarországra előnyös, a m. kir. minisztérium az egyezménytervezet végleges szövegét megállapító értekezletre meghatalmazottat küldött ki, aki az egyezményt alá is írta.
