1. § A magyar állammal és a magyar állampolgárokkal szemben fennálló, a trianoni szerződés X. részének III-VII. címei alá eső belga követelések és igények rendezése tárgyában 1926. évi szeptember hó 30. napján Brüsszelben kelt magyar-belga egyezmény és két függeléke az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek és két függelékének eredeti francia szöveg magyar fordítása a következő:
Tekintettel az 1920. június 4-én kelt trianoni szerződés X. részére (Gazdasági rendelkezések),
A magyar és belga kormány a III., IV., V., VI. és VII. címek alapján a magyar állammal szemben fennálló belga követelések és igények rendezése tárgyában a következő rendelkezésekben állapodtak meg.
1. Cikk. A magyar és belga felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal mielőbb megkezdi működését.
A jelen egyezmény életbelépte után a magyar és a belga hivatal hirdetmény útján tájékoztatja az illető állam polgárait a rendezésnek az alábbiakban megállapított módozatairól.
Azok a magyar és belga honosok, akiknek a trianoni szerződés 231. Cikke alá eső követelésük van, kötelesek követelésüket az egyezmény életbeléptét követő hónap első napjáról számított hat hónapon belül az illetékes hivatalnak jogvesztés terhe alatt bejelenteni vagy azt a létrejött egyességről értesíteni.
A hitelező hivatal a fenti hathavi határidőtől számított két hónap alatt közli az adós hivatallal a bejelentett követeléseket és az egyességről szóló értesítéseket.
2. Cikk. A jelen egyezmény életbeléptét követő hat hónap alatt a trianoni szerződés 231. Cikke alá eső magyar és belga követeléseket egyesség által közvetlenül lehet rendezni; az egyességek megkötése és végrehajtása a hivatalok közbenjötte nélkül történik.
A felek kifejezett és kölcsönös hozzájárulásával 1923. május 1. után és a jelen egyezmény életbelépte előtt esetleg kötött egyességektől - pusztán ennek a ténynek az alapján - nem lehet megtagadni a hatályosságot, ha az utóbb említett időpontig a felek az egyességet az általuk kikötött módon teljesítették.
3. Cikk. A trianoni szerződés 231. Cikke alá eső azok a követelések, amelyek a magyar államadósság hátralékaiból erednek, a következők:
1. a nem biztosított államadósság 1921. július 26-ig esedékessé vált hátralékai,
2. a biztosított államadósság 1919. június 30-ig esedékessé vált hátralékai.
A nem biztosított államadóssághoz a következő kölcsönök tartoznak:
a 4%-os aranyjáradékkölcsön (mindegyik kibocsátás);
a 4%-os koronajáradékkölcsön (mindegyik kibocsátás);
a koronára, márkára, frankra és fontsterlingre szóló 1913. évi 4 1/2%-os járadékkölcsön;
a koronára, márkára, frankra és fontsterlingre szóló 1914. évi 4 1/2%-os törlesztéses járadékkölcsön;
az 1889. évi 4%-os földtehermentesítési kölcsön;
a 4 1/2-os pénztárjegyek (1913. március 12-i és 1913. október 1-i kibocsátások);
a 4 1/2%-os márkaértékű pénztárjegyek (1913. október 1-i kibocsátás).
A biztosított államadósságokhoz tartozó kölcsönök a következők:
az 1895. évi 3%-os aranykölcsön (Vaskapu-kölcsön);
az 1897. évi 3 1/2%-os koronajáradékkölcsön;
az 1897. évi 3 1/2%-os koronajáradékkölcsön;
az 1870. évi nyereménykölcsön;
az 1880. évi 4%-os nyereménykölcsön (tiszai és szegedi nyereménykölcsön);
a 4%-os Budapest-pécsi vasúti elsőbbségi kölcsön;
a koronára, márkára, frankra és fontsterlingre szóló 1910. évi 4%-os járadékkölcsön.
E felsorolások nem korlátozó jellegűek.
A jelen egyezményben megállapított jogok gyakorlása céljából a magyar államadóssági címletek belga birtokosai a következő bizonyítékokat kötelesek előterjeszteni:
a) a címletet, valamint a szelvényeknek a hadiállapot kezdetétől folyó szakadatlan sorozatát és belga honossági nyilatkozatot. Ha a címlet birtokosa nem tudja bemutatni a címlettel együtt a szelvények szakadatlan sorozatát, a nyilatkozatnak arra vonatkozó határozott állítást is kell tartalmaznia, hogy a címletek a háború előtt belga tulajdonban voltak és a jelen egyezmény életbeléptéig belga tulajdonban maradtak; az érdekelt fél a nyilatkozatot mindkét esetben a belga büntetőtörvénykönyv 496. Cikkére hivatkozva és az e cikkben megszabott büntetés terhe alatt állítja ki. A magyar kormány fenntartja a jogot, hogy kiegészítő bizonyítékokat kívánhasson mindazokban az esetekben, amikor az eset körülményei szerint a nyilatkozatban foglaltak valóságát illetően kétség támadhat;
b) a címletről lefejtett szelvényeket illetően a belga birtokosok megfelelő eszközzel bizonyítani kötelesek, hogy a szelvények a háború előtt belga tulajdonban voltak és a trianoni szerződés életbeléptéig (1921. július 26.) belga tulajdonban maradtak.
Azoknak a belga címletbirtokosoknak igényeit, akik nem tesznek eleget az a) és b) pontokban megszabott feltételeknek, a magyar kormány és a belga kormány egy-egy képviselőjéből álló döntőbizottság bírálja el.
A magyar államadóssági címleteken és szelvényeken alapuló követelések felülvizsgálása akkor fog megkezdődni, amikor az ezekre a követelésekre vonatkozó összes nyilatkozatokat az 1. Cikk utolsó bekezdésének megfelelően már közölték a magyar kormánnyal.
4. Cikk. A magyar állam ellen irányuló belga követeléseket és igényeket, amelyekről a jelen egyezmény bevezető része szól, - kivévén azokat, amelyeket a 2. Cikknek megfelelően egyesség által rendeztek - ugyanolyan összegről szóló magyar állami kötvények kiadása által kell kielégíteni. A kötvényeket maguknak a belga hitelezőknek kell kiadni abban az összegben, amelyet a magyar hivatal elismert, avagy a vegyes döntőbíróság megítélt, illetve amely a magyar állammal kötött egyesség szerint jár.
A követelések és igények összegét a trianoni szerződésben előírt, illetve a vegyes döntőbíróságtól megítélt kamatok figyelembevételével kell megállapítani; a kamatokat 1927. december 31-ikéig kell számítani.
A magyar kormány kötelezi magát, hogy a kötvényeket a 2. Cikkben az egyességek kötésére megszabott hat hónap lejárta után kibocsátja. A kötvények kiadása fokozatosan történik, a szerint, amint a követelések és igények elismerése a magyar hivatalban előrehalad.
A jelen cikk alapján kiadandó kötvények elnevezése így hangzik: a magyar állam 1928. évi 6%-os törlesztéses kötvényei. A kötvények 1928. január 1-től kezdődőleg a névérték után számítandó évi 6%-kal kamatoznak. A kamatokat félévenkint kell megfizetni 15 nappal az esedékesség után, vagyis minden évben január és július 15-én. Az első szelvényt 1928. július 15-én kell beváltani. A törlesztés 1933-ban kezdődik és 15 év alatt sorsolás által történik a jelen egyezményhez csatolt törlesztési terv szerint.
A magyar kormány fenntartja azt a jogát, hogy 1934-től kezdve kiegészítő törlesztéseket eszközölhessen. A sorsolás évente október havában történik éspedig először az 1933. év október havában. A kisorsolt kötvényeket ugyanazon a napon kell beváltani, mint a sorsolás után első ízben esedékes szelvényt, vagyis első ízben 1934. január 15-én. A kisorsolt címletek számjegyzékét a magyar állam költségén közzé kell tenni a „Moniteur belge”-ben és ezenkívül Belgiumban megjelenő két napilapban, amely utóbbiakat a belga felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal jelöli ki.
A szelvényeket és a kisorsolt címleteket névértéken belga frankban kell beváltani. A beváltást valamely brüsszeli bank pénztára eszközli, amely bank egyben a törlesztő sorsolásokra is megbízást kap. A pénzszolgálat költségeit a magyar állam viseli.
A kötvények bemutatóra és 100, 500 és 1000 belga frank névértékről szólnak.
A 100 franknál kisebb követeléseket és fennmaradó töredékeket készpénzben kell kiegyenlíteni. Az ehhez szükséges összeget a 6. Cikk első bekezdésében említett hozadékból és az ott megjelölt összegekből kell fedezni.
A magyar kormány kötelezi magát, hogy saját költségén megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a kötvényeket a brüsszeli és antwerpeni tőzsdére bevezessék, mihelyt a belga kormány erre vonatkozó kívánságát nyilvánítja.
5. Cikk. Magyar állampolgároknak Belgiumban lévő azokat a javait, jogait és érdekeit, amelyek felszámolása még nem történt meg, a jelen egyezmény életbelépte után fel kell szabadítani a zárlat alól.
Az 5000 franknál kisebb tőkeköveteléseket ki lehet fizetni az igényjogosultaknak abban az esetben, ha a követelés takarékbetétből vagy életbiztosítási szerződésből ered és ha ez az arra jogosult létfenntartásához szükséges.
A trianoni szerződés 231. Cikke alá eső követelésekből azokat, amelyek a nevezett szerződés életbelépte előtt folytak be a belga zárgondnokhoz, felszámolási hozadéknak kell tekinteni és csupán a tényleg befolyt összegeket lehet számításba venni.
A zárlat megszűntetése nem teszi hatálytalanná a zárlat alatt foganatosított intézkedéseket. Az illetékes belga hatóságok nem fogják megtagadni az igényjogosultaktól a zárgondnok ügyvitelét illetően esetleg kívánt felvilágosításokat.
Az így feloldott zárlattal kapcsolatban a belga államkincstárba befolyt összegeket ugyanúgy kell felhasználni, mint ahogy ezt a magyar állampolgárok vagyonaként zárolt vagyontárgyak tiszta felszámolási hozadéka tekintetében az alább következő rendelkezések szabályozzák.
A zárlat alól felszabadított javakat, jogokat és érdekeket a tulajdonos szabad rendelkezésére kell tartani az 1. Cikkben megszabott hat hónap lejárta után abban az esetben, ha a zárlat ellenőrzésével megbízott közhatóságoknak bemutatják a belga felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal által kiállított, haladéktalanul kiadandó bizonyítványt arról, hogy a nevezett hivatalnál az érdekelt magyar állampolgár ellen nem jelentettek be követelést, illetve, hogy tartozásait rendezték és ha az érdekelt magyar állampolgár a zárlattal kapcsolatos költségeket, tiszteletdíjat és egyéb terheket megfizette. A fizetés és a bizonyítvány bemutatása ellenében az érdekelt magyar állampolgár már a jelen egyezmény életbeléptétől kezdve szabad rendelkezést kaphat a javai felett, ha a jelen egyezmény aláírásának időpontja előtt engedélyt nyert a Belgiumban való letelepedésre.
6. Cikk. A felszámolt magyar javak, jogok és érdekek tiszta hozadékát, a trianoni szerződés 231. Cikke alá eső magyar pénzköveteléseket a kamatokkal együtt (feltéve, hogy e követeléseket nem egyenlítették ki közvetlenül), valamint az 5. Cikk értelmében feloldott zárlattal kapcsolatban a belga államkincstárba befolyt összegeket a belga kormány a következőkép használja fel:
1. Elsősorban a 100 franknál kisebb belga követeléseknek és a követelésből fennmaradt töredékeknek készpénzben való kiegyenlítésére fordítja;
2. azután pedig a magyar állam 1928. évi 6%-os törlesztéses kötvényei után járó kamatok megfizetésére és a tőke törlesztésére.
A 2. alatti fizetés céljára való felhasználásnál a következőkép kell eljárni: A tiszta hozadékot és a fentiek szerint ezzel azonos megítélés alá eső összegeket a belga állam tartozásként vállalja. Az ennek folytán előálló tartozás 1929. január 1-től évi 5%-kal kamatozik. A kamatok félévenkint utólagosan, azaz január és július hónap első napján kell megfizetni éspedig első ízben 1929. július 1-én. A törlesztés 20 év alatt történik 1936. január 1-től kezdődőleg a jelen egyezményhez csatolt törlesztési terv szerint. Az évi törlesztő részleteket minden évben január hó 1. napján kell megfizetni éspedig először 1937. január 1-én. A belga kormány fenntartja azt a jogát, hogy 1934-től kezdve soronkívüli és kiegészítő törlesztéseket eszközölhessen.
A kamatokat és törlesztő részleteket időszakonkint készpénzben és költségmentesen külön számlára kell a magyar kormány javára befizetni. A számlát, amelynek elnevezése: „A magyar állam 1928. évi 6%-os törlesztéses kötvényeinek ellátási számlája”, a kötvények kezelésével megbízott bank vezeti. A kötvények ellátásához időnkint szükséges kiegészítést a magyar kormány köteles ugyane számlára készpénzben és saját költségére befizetni. Ha valamely esedékkor a belga kormány részéről befizetett összeg a magyar kötvények birtokosainak ugyanakkor kifizetendő összeget meghaladja, a felesleget a számlán kell hagyni a következő félévi esedékek céljára.
Ha a jelen egyezmény bevezetésében körülírt, a magyar állammal szemben fennálló belga követelések és igények összegének és a belga állam terhére eső összegeknek végső megállapításakor az tűnnék ki, hogy az utóbbi összeg az előbbi összeget meghaladja és hogy a belga kormány részéről teljesítendő félévi fizetések meghaladják a magyar kötvények birtokosainak fizetendő összegeket, a félévenkint mutatkozó többletet a kötvények soronkívüli törlesztésére kell fordítani.
Ugyanígy kell eljárni a belga kormány terhére eső tartozás soronkívüli és kiegészítő törlesztéseiből származó összegek tekintetében is.
A 4. Cikk értelmében a magyar kormány által kiadandó kötvények teljes törlesztése után a „magyar állam 1928. évi 6%-os törlesztéses kötvényeinek ellátási számláján” esetleg mutatkozó egyenleget, valamint a jelen cikk 3. bekezdése értelmében a belga kormány részéről fizetendő félévi összegeket a magyar kormány rendelkezésére kell bocsátani.
7. Cikk. A belga felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal a magyar hivatalnak időről-időre jegyzéket küld:
a) a hivatalok előtti eljárás során elismert magyar követelésekről, beleértve az 1927. december 31-éig számított kamatokat, és
b) a felszámolt magyar javak, jogok és érdekek tiszta hozadékáról.
8. Cikk. A magyar állampolgárok Belgiumban lévő oly javai, jogai és érdekei, amelyek 1919. szeptember 7-ike óta szabályszerűen megkötött ügyletekből, szerződésekből és ugyanez időpont után Belgiumban eszközölt átruházásokból származnak, kizárólag az általános magánjog hatálya alá esnek, s azok tekintetében nem lehet sem a trianoni szerződés, sem a jelen egyezmény rendelkezéseire hivatkozni. Ugyanez áll a magyar állampolgároknak azokra a tartozásaira és követeléseire is, amelyek ezeken az ügyleteken, szerződéseken és átruházásokon alapulnak.
9. Cikk. A trianoni szerződés 235. Cikkében foglaltakhoz képest és amennyiben e szerződés 231. Cikke alá eső követelésekről van szó, az elévülési, jogvesztő és perindítási határidők, amelyek a háború tartamára felfüggesztettek, csak a jelen egyezmény életbeléptétől számított három hónap mulva folynak tovább.
10. Cikk. A trianoni szerződésnek azok a rendelkezései, amelyeket a jelen egyezmény nem módosít, hatályban maradnak.
11. Cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy megteszik és előterjesztik a jelen egyezmény végrehajtásához szükséges közigazgatási és törvényhozási intézkedéseket.
A jelen egyezmény ratifikálása és a vonatkozó okiratok kicserélése a lehetőséghez képest mielőbb meg fog történni. Az egyezmény az okiratok kicserélése napján lép életbe.
Ennek hiteléül az e végből szabályszerűen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen egyezményt.
Kelt Brüsszelben, 1926. szeptember 30-án, két példányban.
3. § E törvény kihirdetése napján, de az egyezmény életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
Ezt a törvényt a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter hajtja végre.
Törlesztési terv 1 millió frank 20 évre szóló kölcsönről, amely 6%-kal kamatozik és az utolsó tizenöt évben törlesztetik.
| Év | Az év elején fennálló tőketartozás | Kamat | Törlesztés | Évenkint fizetendő összeg | ||
| 1 | 1.000,000 | 60,000 | - | 60,000 | ||
| 2 | 1.000,000 | 60,000 | - | 60,000 | ||
| 3 | 1.000,000 | 60,000 | - | 60,000 | ||
| 4 | 1.000,000 | 60,000 | - | 60,000 | ||
| 5 | 1.000,000 | 60,000 | - | 60,000 | ||
| 6 | 1.000,000 | 60,000 | 43,000 | 103,000 | ||
| 7 | 957,000 | 57,420 | 45,600 | 103,020 | ||
| 8 | 911,400 | 54,684 | 48,300 | 102,984 | ||
| 9 | 863,100 | 51,786 | 51,200 | 102,986 | ||
| 10 | 811,900 | 48,714 | 54,300 | 103,014 | ||
| 11 | 757,600 | 45,456 | 57,500 | 102,956 | ||
| 12 | 700,100 | 42,006 | 61,000 | 103,000 | ||
| 13 | 639,100 | 38,346 | 64,700 | 103,046 | ||
| 14 | 574,400 | 34,464 | 68,500 | 102,964 | ||
| 15 | 505,900 | 30,354 | 72,600 | 102,954 | ||
| 16 | 433,300 | 25,998 | 77,000 | 102,998 | ||
| 17 | 356,300 | 21,378 | 81,600 | 102,978 | ||
| 18 | 274,700 | 16,482 | 86,500 | 102,982 | ||
| 19 | 188,200 | 11,292 | 91,700 | 102,992 | ||
| 20 | 96,500 | 5,790 | 96,500 | 102,290 |
Törlesztési terv 20 év alatt visszafizetendő és 5%-kal kamatozó 1 millió frank kölcsönről.
| Év | Az év elején fennálló tőketartozás | Kamat | Törlesztés | Évenkint fizetendő összeg | ||
| 1 | 1.000,000 | 50,000 | 30,300 | 80,300 | ||
| 2 | 969,700 | 48,485 | 31,800 | 80,285 | ||
| 3 | 937,900 | 46,895 | 33,300 | 80,195 | ||
| 4 | 904,600 | 45,230 | 35,000 | 80,230 | ||
| 5 | 869,600 | 43,480 | 36,800 | 80,280 | ||
| 6 | 832,800 | 41,640 | 38,600 | 80,240 | ||
| 7 | 794,200 | 39,710 | 40,500 | 80,210 | ||
| 8 | 753,700 | 37,685 | 42,500 | 80,185 | ||
| 9 | 711,200 | 35,560 | 44,700 | 80,260 | ||
| 10 | 666,500 | 33,325 | 46,900 | 80,225 | ||
| 11 | 619,600 | 30,980 | 49,300 | 80,280 | ||
| 12 | 570,300 | 28,515 | 51,700 | 80,215 | ||
| 13 | 518,600 | 25,930 | 54,300 | 80,230 | ||
| 14 | 464,300 | 23,215 | 57,000 | 80,215 | ||
| 15 | 407,300 | 20,365 | 59,900 | 80,265 | ||
| 16 | 347,400 | 17,370 | 62,900 | 80,270 | ||
| 17 | 284,500 | 14,225 | 66,000 | 80,225 | ||
| 18 | 218,500 | 10,925 | 69,300 | 80,225 | ||
| 19 | 149,200 | 7,460 | 72,800 | 80,260 | ||
| 20 | 76,400 | 3,820 | 76,400 | 80,220 |
