1. § A magyar Királyság és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között
A) a két királyság vasutain való közlekedés és átmenet szabályozása tárgyában
B) a két királyság vasúti vonalait összekötő vasszerkezetű hidak karbantartása tárgyában,
C) a gólai pályaudvar használatára tárgyában,
D) a határmenti utak és hidak fenntartása és gondozása tárgyában,
E) a határvonal megjelölésére szolgáló kövek, oszlopok, jelek védelme és megóvása tárgyában,
Belgrádban 1926. évi július hó 24-én kötött Egyezmények, a C) alatt jelzett Egyezményhez tartozó Zárójegyzőkönyvvel, valamint a felsorolt Egyezményeket egybefoglaló Egyezménnyel együtt az ország törvényei közé iktattatnak.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezményeknek és Zárójegyzőkönyvnek eredeti francia szöveg magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország kormányzója és Ő Felsége, a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya azon óhajtól vezéreltetve, hogy bizonyos közös érdekkel bíró kérdéseket szabályozzanak, e célból külön egyezmények megkötését határozták el és e végből meghatalmazottaikat megnevezték;
akik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után, a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk. A Szerződő Felek elfogadják az idecsatolt egyezmények rendelkezéseit a két állam között viszonylatban mindazon ügyekre nézve, amelyek ezen alább egyenként felsorot egyezmények tárgyát képezik.
A) melléklet. Egyezmény a két királyság vasutain való közlekedés és átmenet szabályozása tárgyában.
B) melléklet. Egyezmény a két királyság vasúti vonalait összekötő vasszerkezetű hidak karbantartása tárgyában.
C) melléklet. Egyezmény a golai pályaudvar használata tárgyában.
D) melléklet. Egyezmény a határmenti országutak, egyéb utak és hidak fenntartása és gondozása tárgyában.
E) melléklet. Egyezmény a határvonal megjelölésére szolgáló kövek, oszlopok, jelek védelme és megóvása tárgyában.
2. Cikk. Az első cikkben felsorolt egyezmények együttesen vagy külön-külön meg fognak erősíttetni és a megerősítő okiratok a legrövidebb időn belül Budapesten fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a fentemlített egyezményeket aláírták jelen okmánnyal egyidejűleg, melyet pecsétjeikkel elláttak.
Kelt Belgrádban, az ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.
1. Cikk. Az utasok és áruk nemzetközi kölcsönös forgalmát illetőleg a két Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy kölcsönösen alkalmazni fogják a második Általános Közlekedési és Átmeneti Értekezlet által a nemzetközi vasútügyre vonatkozólag az 1923. évi december hó 8-án Genfben megállapított és aláírt Egyezmény és Szabályzat rendelkezéseit, mihelyt ez az Egyezmény és Szabályzat a két Fél által meg lesz erősítve.
2. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a szükséges összes intézkedéseket megteszik a Szerződő Felek vasúthálózatait igénybevevő nemzetközi vasúti forgalom szabályosságának biztosítására és az ennek esetleg útjában álló különös akadályok elhárítására.
3. Cikk. A forgalmi kapcsolatok - amennyire lehetséges - különösképpen kedvező csatlakozásokkal, a személy- és áruforgalomban egymásnak megfelelő menetrendek megállapítása útján, a személyszállító vonatok szerelvényeinek közvetlen átmenetével, általában a forgalmi és fuvarozási szolgálat minden vonatkozásában a legnagyobb kölcsönös előzékenység útján biztosítandók.
A gördülő anyag rendelkezésre bocsátását, illetőleg a belföldi forgalomnak és a másik Szerződő Fél területére irányuló kiviteli forgalomnak a szükségletei a teljes egyenlőség szem előtt tartása mellett fognak számításba vétetni.
4. Cikk. A vasútigazgatóságoknak minden rendelkezésre álló eszközzel törekedniök kell bárminemű forgalmi zavar megszűntetésére, szükség esetén felhasználván az érdekelt másik Szerződő Fél vasutainak segítségét és támogatását.
Abban az esetben, ha a forgalmat forgalmi akadályok folytán felfüggeszteni vagy korlátozni kellene, az ezen nehézségek által érintett vasútigazgatóságoknak az érdekelt másik Állam vasútigazgatóságával mielőbb meg kell egyezniök azokra a módozatokra nézve, amelyek mellett a Szerződő Felek egyikének területéről jövő vagy az ezen területre irányuló forgalom fenntartható.
A belföldi forgalom korlátozása esetében a Szerződő Felek közötti kölcsönös forgalom és a Szerződő Felek egyikének területéről jövő átmeneti forgalom nem vethető alá azoknál messzebbmenő korlátozásoknak, mint amelyek a saját forgalmára vagy ugyanazon rendeltetési Államba irányuló átmeneti forgalomra nézve megállapítva vannak.
Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy árutorlódás esetén a saját küldemények nem kedvezményezhetők a másik Szerződő Fél küldeményeinek rovására. Ebben az esetben a másik Fél torlódott küldeményeit az áru (élőállat, gyors romlásnak alávetett áruk) természete által indokolt sürgősség figyelembevétele mellett a torlódott áruk összességének megfelelő arányban kell továbbítani.
5. Cikk. A járóműveknek a Szerződő Felek vasutain való átvételére, átadására, átmenetére és használatára nézve a nemzetközi forgalomban való kölcsönös használatára vonatkozólag érvényben álló Szabályzatok rendelkezései lesznek érvényesek (Nemzetközi kocsiszabályzat:R.I.V. és nemzetközi személykocsiszabályzat R.I.C.).
6. Cikk. Az egyik Szerződő Fél valamely vasútjának tulajdonát képező ingatlan és gördülő anyag, mindennemű ily ingó tárgy, mely ebben az anyagban bennfoglaltatik, valamint a pénzkészletek és a kölcsönös forgalomból eredő követelések máshol, mint annak az Államnak a területén, amelyhez a tulajdonos vasút tartozik, csakis ennek az Államnak bírósága által hozott ítélet alapján képezhetik lefoglalás tárgyát.
7. Cikk. A Szerződő Felek szuverénitása és fennhatósága alá tartozó területeken átmenőknek kell tekinteni a személyeknek, poggyászoknak, áruknak, személy- és teherkocsiknak vagy más vasúti fuvarozási eszközöknek oly vasúti szállítmányait, amelyeknek az említett területeken való továbbítása csak része oly összfuvarozásnak, amely annak az Államnak a határain kívül vette kezdetét és nyer befejezést, amelynek területén át az átmenet történik.
Ilyen természetű szállítmányok „átmenő szállítmányok” néven vannak megjelölve.
8. Cikk. A jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseinek fenntartása mellett a Szerződő Felek által a szuverénitásuk vagy fennhatóságuk alá tartozó területeken át való fuvarozások tekintetében tett szabályozási és végrehajtási intézkedések meg fogják könnyíteni a vasúton való szabad átmenetet. Semmi különbséget sem szabad tenni sem a személyek nemzetisége, sem az indulási hely, sem a származás, belépés, kilépés vagy rendeltetés szerint, sem pedig arra való tekintettel, hogy az áruk, a vasúti személy- vagy teherkocsik vagy más vasúti fuvarozási eszközök kinek a tulajdonában vannak.
9. Cikk. A díjszabásokat akként kell megállapítani, hogy a közvetlen és átmeneti forgalmat lehetőleg megkönnyítsék. Semmiféle térítés, könnyítés vagy megszorítás sem közvetve, sem közvetlenül nem függhet az átmenő vasúti szállítmánynak vagy az említett szállítmány, avagy az egész fuvarozás egy részén használt vagy használandó bármiféle más fuvarozási eszköz tulajdonosának nemzetiségétől vagy minőségétől.
10. Cikk. A jelen Egyezmény a Szerződő Felek egyikét sem kötelezi arra, hogy biztosítsa oly utasok átutazását, akiknek a saját területére való belépés meg van tiltva, vagy oly áruk átmenetét, amelyeknek behozatala közegészségi vagy közbiztonsági szempontból vagy állati vagy növényi betegségek ellen való védekezés végett tilos.
A Szerződő Felek mindegyikének jogában áll a szükséges óvatossági rendszabályokat a végből megtenni, hogy bizonyosságot szerezzen magának arról, hogy a személyek, poggyászok, áruk és különösen az egyedárusági cikkek, a vasúti személy- és teherkocsik és más vasúti fuvarozási eszközök tényleg átmennek-e, valamint hogy bizonyosságot szerezhessen arról, vajjon az átmenő utasok abban a helyzetben vannak-e, hogy utazásukat befejezhessék és hogy meggátolhassa, hogy az utak és közlekedési eszközök biztonsága veszélyeztessék. Ennek a jognak a gyakorlása azonban a szállítmányokat sem nem akadályozhatja, sem nem terhelheti azokat póthatáridőkkel.
A jelen Egyezménynek egyik rendelkezése sem érintheti azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szerződő Felek valamelyike kénytelen vagy a jövőben kénytelen lehet megtenni oly általános nemzetközi egyezmények alapján, amelyekben az illető állam részes vagy amelyek később köttethetnek; különösen áll ez a Nemzetek Szövetségének fennhatósága alatt bizonyos árufajtáknak, mint ópium vagy más ártalmas gyógyáruk, fegyverek vagy halászati termékek átmenetére, kivitelére vagy behozatalára vonatkozólag létrejött egyezményekre, valamint azokra az általános egyezményekre nézve, amelyeknek célja az ipari, szerzői és művészeti tulajdonjog bármely megsértésének megakadályozására, avagy amelyek a hamis árumegjelölésekre, a származás hamis megjelölésére vagy pedig a tisztességtelen kereskedelem más módjaira vonatkoznak.
A jelen cikk rendelkezései értelmében kimondott valamely tilalom nem érintheti azokat az átmenő árukat, amelyek a tilalom életbelépésének időpontjában már a tilalmat kimondó Állam területén vannak; ezeket az árukat a rendeltetési helyükre kell fuvarozni. A jelen Egyezmény érvényességének megszűnése előtt fuvarozásra feladott vagy beraktározott árukat rendeltetési helyükig még akkor is el kell fuvarozni, ha a tényleges átmenet csak a jelen Egyezmény érvényességének megszűnése után történnék is.
11. Cikk. Kivételesen és lehetőleg korlátolt időtartamra részleges vagy általános intézkedések útján, amelyekhez a Szerződő Felek bármelyike az Állam biztonságát vagy az ország létérdekeit veszélyeztető súlyos események folytán kényszerülne nyúlni, az előző cikkek rendelkezéseitől el lehet térni, mi mellett azonban egyetértés áll fenn arra nézve, hogy az átmeneti jog gyakorlását lehetőleg teljes mértékben meg kell engedni.
12. Cikk. A jelen Egyezmény nem határozza meg a hadviselők és semlegesek jogait és kötelességeit háború idejére. Az Egyezmény mindazonáltal háború idején is érvényben marad oly mértékben, amilyen ezekkel a jogokkal és kötelezettségekkel összeegyeztethető.
13. Cikk. A Szerződő Felek között a vasúti áruforgalom, a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én Bernben létrejött és az 1895. évi július hó 16-án kelt Pótmegállapodásokkal és az 1898. évi június hó 16-án és az 1906. évi szeptember hó 19-én kelt Pótegyezményekkel módosított és kiegészített Nemzetközi Egyezmény alapján, valamint a nemzetközi vasúti Szállítmányozási Bizottság által kidolgozott egységes kiegészítő határozmányok és az öt Egységes Egyezmény alapján, úgyszintén mindazon megállapodások, egyezmények és határozmányok alapján bonyolíttatik le, amelyek még a jövőben köttethetnek és amelyekhez a Szerződő Felek csatlakoztak vagy csatlakozni fognak. Abban az esetben, ha a jelenleg érvényben álló berni Egyezményt egy újabb nemzetközi egyezmény fogja helyettesíteni és a Szerződő Felek ez utóbbihoz csatlakoznak, akkor a Szerződő Felek ezt az új egyezményt fogják elfogadni a fentemlített berni Egyezmény helyett.
A Szerződő Felek kijelentik, hogy készek a vasúti személy- és podgyászfuvarozás tárgyában Bernben 1924. évi október hó 23-án aláírt Nemzetközi Egyezmény aláírási Jegyzőkönyvének második bekezdése szerint, valamint a vasúti árufuvarozás tárgyában ugyancsak 1924. évi október hó 23-án Bernben aláírt Nemzetközi Egyezmény Aláírási Jegyzőkönyvének I. bekezdése szerint kilátásba vett megállapodásokat létesíteni, mihelyt biztosítva lesz az, hogy ezek az Egyezmények egyrészt a Szerződő Felek, másrészt a Németbirodalom, Ausztria, Olaszország, Svájc és a Csehszlovák köztársaság között való forgalomban életbe fognak lépni.
Mindazonáltal tekintettel bizonyos forgalmi viszonylatokban még fennálló műszaki és gazdasági természetű nehézségekre, a vasutak igazgatóságai között létesítendő megállapodások az 1890. évi október hó 14-i berni Egyezménnyel és annak módosításaival szemben bizonyos eltéréseket állapíthatnak meg.
Ezek a megállapodások a két kormány által jóváhagyandók.
Az eltérések csak az okvetlenül szükséges időtartamra és határok között létesíthetők.
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a vasúti árufuvarozásra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény végrehajtási határozmányai 3. Cikk 2. bekezdésének rendelkezései szerint való tárgyalásokba fognak bocsátkozni a végből, hogy a feltételesen szállítható tárgyakra nézve enyhébb feltételeket állapítsanak meg.
14. Cikk. 1. A továbbítást, a fuvardíjakat és a fuvardíjra kirótt közterheket illetőleg egyenlő feltételek mellett a vasúti személy- és poggyászforgalomban nem tétetik semminemű megkülönböztetés a két Fél tekintetbe jövő területeinek állampolgárai között.
2. A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságából a Magyar Királyságba vagy a Magyar Királyságon át valamely harmadik Államba továbbítandó áruk hasonló feltételek fennforgása esetén a magyar vasutakon sem a továbbítás, sem a fuvardíj, sem a fuvarozási feltételek, sem a fuvardíjra kirótt közterhek tekintetében nem részesíttetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint a Magyarországból vagy valamely harmadik államból ugyanazon irányban és ugyanazon vonalon továbbítandó hasonló áruk.
Ugyanez az elv nyer alkalmazást a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának vasutain azokra az árukra, amelyek a Magyar Királyságból a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságába vagy a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságán át valamelyik harmadik Államba továbbíttatnak.
3. Ez az elv nyer alkalmazást kölcsönösen azokra az árukra is, amelyek más fuvarozási eszközökkel fuvaroztatnak a határon át a másik Szerződő Fél területére és onnan vasúton küldetnek tovább.
Ebben az esetben - különösen az átrakási díjak tekintetében - semmi különbséget sem szabad tenni a Szerződő Felek hajózási társaságai között.
4. A másik Szerződő Fél területéről származó hasonló áruk fuvarozásánál sem a vasúti díjszabások, sem a fuvardíjmérséklések vagy más könnyítések alkalmazása tekintetében nem lehet előírni a következő kikötéseket:
a) az áru belföldi eredetének a kikötését (oly megnevezést megkövetelő kikötés, amelynek alkalmazása az áru különleges jellegére való tekintettel a másik Szerződő Fél számára lehetetlen, a belföldi eredet kikötésének tekintetik);
b) annak kikötését, hogy a feladási állomásra hozott áru ugyanazon helyről származzék, ahol ez az állomás van, valamint oly előírást, amely szerint az árukat fuvarszekérrel, iparvágányon, magánjellegű összekötőpályán, alsóbbrendű vasúton vagy valamely meghatározott vasúti vonalon kell a feladási állomásra hozni, meg van engedve azonban annak előírása, hogy az áru hajóval hozassék a feladási állomásra, tekintet nélkül arra, hogy a hajóból való átrakás magán a feladási állomáson történik vagy hogy az áru az átrakási állomásról egy a maga egészében annak az államnak a területén fekvő iparvágányon hozatik a feladási állomásra, amelyben ez a feladási állomás fekszik;
c) annak kikötését, hogy a kedvezményezett áru előállításához felhasznált nyersanyagok vagy félgyártmányok egészben vagy részben hazai vasutakon szállíttattak légyen.
5. A jelen cikk megelőző rendelkezései nem vonatkoznak a közművelődési vagy közjótékonysági célokra vagy rendkívüli és múlólagos válság esetében vagy a közszolgálatban, vasúti szolgálatban vagy más hasonló szolgálatokban alkalmazott személyek javára vagy hazai fuvarozási vállalatok szolgálati küldeményeire engedélyezett díjmérséklésekre. Magától értetődik, hogy a közművelődési és közjótékonysági célokra adott díjmérséklések csak gazdasági jelentőséggel nem bíró egyes esetekben fognak engedélyeztetni.
15. Cikk. Az egyenlő elbánásnak a 14. Cikkben megállapított általános elvét illetőleg - a kezelés és a fuvarozás tekintetében - a Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy meg van engedve az, hogy valamelyik országra nézve létérdeket jelentő szállítmányok - éspedig úgy belföldi, mint behozatali vagy kiviteli szállítmányok - a csekélyebb gazdasági jelentőségű átmenettel szemben előnyben részesíttessenek.
Ha rendkívüli körülmények között bizonyos vidékekre irányuló forgalom a be- és kilépő gördülő anyag minősége és mennyisége tekintetében vagy az átmeneti tonnamennyiség tekintetében kontingentáltatnék, a két Szerződő Félnek ezekre a vidékekre irányuló forgalma a kontingens elosztásánál a tényleges szükségleteknek megfelelően fog figyelembe vétetni.
16. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy gondoskodnak arról, hogy amennyire azt az árfolyam meg fogja engedni, a területek között való személy- és áruforgalomban, valamint a Szerződő Felek egyikének területe és valamely harmadik Állam területe között a másik Szerződő Fél területén átmenő forgalomban mielőbb - legalább a legfontosabb árukra és viszonylatokra - közvetlen díjszabások létesíttessenek.
Az átrovatolás útján elérhető díjak - az egy évnél rövidebb érvényű mérsékelt díjak kivételével - a közvetlen díjak megállapításánál való beszámítás útján a közvetlen forgalomnak rendelkezésre bocsátandók.
17. Cikk. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek egyike valamely harmadik Állammal a saját területe és ezen harmadik Állam területe között a másik szerződő Fél területén átmenő vasúti fuvarozásra vonatkozó közvetlen díjszabásokra nézve létesítene megállapodást, akkor ez a másik Szerződő Fél köteles lesz résztvenni az említett közös díjszabásokban, figyelembevéve azonban a 21. Cikk rendelkezéseit.
18. Cikk. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a közvetlen díjszabások létesítésekor felette kívánatos lenne a fuvardíjakat az egyes közvetlen díjszabásokban egy és ugyanazon pénznemben megállapítani.
19. Cikk. Minden díjszabást, díjszabásmódosítást és a belföldi és köteléki díjszabások díjainak minden mérséklését életbeléptetésük előtt kellően ki kell hirdetni.
A Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással a díjszabásoknak és azok módosításaink kihirdetésére vonatkozólag érvényben álló rendelkezéseket és szabályokat.
A Szerződő Felek utasítani fogják vasútigazgatóságaikat, hogy a vasúti díjszabások kölcsönös kicserélésére nézve egymással állapodjanak meg.
20. Cikk. A jelen Egyezmény semmiképpen sem módosítja a Duna-Száva-Adriai Vasúttársaság (a régi Déli Vaspálya-Társaság) hálózatára vonatkozólag az átmenet és közlekedés szabályozása tárgyában kötött Egyezmény rendelkezéseit.
Amennyiben azonban a jelen Egyezmény rendelkezései a vasúti forgalomra nézve a föntemlített egyezményben foglaltaknál előnyösebb könnyítéseket tartalmaznak, úgy a jelen Egyezmény rendelkezései a két állam között a Duna-Száva-Adriai Vasúttársaság két hálózatának vonalain lebonyolódó kölcsönös forgalomra is alkalmazandók.
21. Cikk. A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy a jelen Egyezmény összes határozmányai más államokkal való forgalomra csak hasonló egyezményeknek ezekkel az Államokkal való megkötésétől és csakis ezen egyezmények rendelkezéseinek a keretei között nyernek alkalmazást.
22. Cikk. A két Szerződő Fél között a jelen Egyezmény magyarázatára és alkalmazására vonatkozólag felmerülő minden vitás eset választottbírósági ítélettel döntendő el.
A Szerződő Felek mindegyikének meg kell neveznie egy választott bírót.
A megválasztott bírák a maguk részéről elnököt neveznek meg.
Ha a Felek egyike 30 napi határidő alatt nem választja meg a maga bíráját, vagy ha a megválasztott bírák 30 napi határidő alatt az elnökre nézve nem egyeznek meg, akkor a berni nemzetközi vasútügyi központi hivatal fogja megnevezni a bírót vagy az esetnek megfelelően az elnököt a felek által megválasztott bírákon kívül álló személyek közül.
Az ilyképpen megalakított Választott Bíróság elnöke állapítja meg a Választott Bíróság székhelyét és a követendő eljárást.
A Választott Bíróság döntései fellebbezhetetlenek.
23. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni. A megerősítő okiratok, mihelyt lehetséges, Budapesten fognak kicseréltetni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő tizenötödik napon lép életbe és életbelépésének időpontjától számított öt évig marad érvényben.
A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy a jelen Egyezmény felülvizsgálatát annak érvénytartama alatt bármikor kezdeményezhessék.
Minek hiteléül a fentemlített Meghatalmazottak jelen Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Belgrádban, két eredeti példányban, az ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.
1. Cikk. 1. A Szerb-horvát-szlovén államvasutak igazgatóságának feladata lesz a Kotoriba mellett lévő Mura-híd karbantartása;
2. a magyar vasutak igazgatóságának feladata lesz a Barcs mellett lévő Dráva-híd karbantartása;
3. a Szerb-horvát-szlovén államvasutak igazgatóságának feladata lesz a Dolnji Miholjac mellett lévő Dráva-híd karbantartása; végül
4. a magyar vasutak igazgatóságának feladata lesz a Noskovci mellett lévő Dráva-híd fenntartása.
2. Cikk. A karbantartási költségek megosztása a fentemlített hidak mindegyikére nézve a vasútigazgatóságok között kötendő megegyezéssel fog megállapíttatni.
A karbantartási munkálatokkal megbízott közegeknek, alkalmazottaknak és munkásoknak szabad járásuk lesz ezeken a hidakon azon határozmányok szerint, amelyeket a két állam vasútigazgatóságai között kötendő megegyezések meg fognak állapítani. Ezeket a megegyezéseket a két állam érdekelt hatóságai közegeinek közreműködésével kell megkötni és ezek az egyezmények a két kormány jóváhagyásának vannak alávetve.
A jelen egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélését követő tizenötödik napon fog életbe lépni. A megerősítő okiratok Budapesten fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül a fentemlített Meghatalmazottak az Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Belgrádban, két példányban, az ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.
1. Cikk. A szerb-horvát-szlovén területen levő Gola község és kerülete lakosai részére biztosíttatik a magyar területen fekvő golai pályaudvarnak, valamint az ezen község és kerület részére szolgáló vasútnak használata a személyek, poggyászok, expresszáruk, élőállatok és mindennemű áruk fuvarozása céljából.
Magyarország kötelezi magát arra, hogy az előző bekezdésben említett utasokat és szállítmányokat ugyanazon elbánásban részesíti, amilyenben részesülnek magyar állampolgárok és a magyar eredetű, származású és magyar tulajdonban levő áruk.
2. Cikk. A végből, hogy Gola község és kerülete lakosainak a golai pályaudvar használata megkönnyíttessék, a Szerbek, Horvátok és Szlovénok Királyságának illetékes hatóságai ezen lakosok részére a határátlépés céljára fényképpel ellátott határátlépési igazolványokat fognak kiállítani. Ezeket az engedélyeket a Magyar Királyság illetékes hatóságai láttamozni fogják.
A határátlépési igazolványok általában hathavi érvénnyel fognak bírni és feljogosítják az azokban megnevezettet a határvonalnak napkelte és napnyugta között való átlépésére, valamint a határvonalon át a pályaudvarig vezető út használatára és kizárólag a pályaudvaron való tartózkodásra.
A határátlépési igazolvány birtokosa köteles ugyanazon a napon a határon át visszamenni. Kivételes sürgős esetben a Szerződő Felek végrehajtó hatóságai közös megegyezéssel megengedhetik a határvonalnak az éjjeli órák alatt való átlépését is.
Amennyiben a Szerződő Felek a határátlépésre a jelen Egyezményben megállapítottaknál messzebb menő könnyítéseket nyujtó eljárást állapítanának meg, ezek a könnyítések értelem szerint a szóbanforgó forgalomra is alkalmazást nyernek.
3. Cikk. A végből, hogy Gola község és kerület lakosai számára a mögöttes országrésszel való közlekedés megkönnyíttessék, a Szerződő Felek kormányai gondoskodni fognak arról, hogy Gola és Koprivnica állomás között Gyékényesen át mindkét irányban személyszállító vonatokkal naponta legalább is egy közvetlen kocsi helyeztessék forgalomba.
Ezek az átmenő utasok fel vannak mentve az útlevélkényszer alól és a 2. Cikkben említett határátlépési igazolványon kívül csak oly utazási okmányt kötelesek magukkal hordozni, amilyeneket a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának belügyminisztériuma előír.
Gola község és kerülete lakosai a fentemlített vasúti vonalon való átutazás alatt szabályszerű útlevél nélkül csak az e célra szánt közvetlen kocsikat használhatják. Ebben az esetben a csak határátlépési igazolvánnyal ellátott utasokra a nap folyamán való visszatérés nem kötelező. Nekik a közvetlen kocsikat magyar területen elhagyniok nem szabad.
A fegyveres erő tagjai lőfegyverek és kézi gránátok nélkül legföljebb 12 személyig utazhatnak a közvetlen kocsikban.
A polgári utasoknak kifejezetten meg van tiltva, hogy bármiféle fegyvert magukkal vigyenek.
A közvetlen kocsik utasait és azoknak poggyászait magyar területen magyar rendőr és vámközegek fogják kísérni.
A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának a közegei a közvetlen kocsikat saját területüktől Gyékényesig és vissza fogják kísérni, viszont a Magyar Királyság közegei kísérni fogják ezeket a kocsikat saját területükről Drnje na Dravi állomásig és vissza.
4. Cikk. Minden más utasnak szabályszerű láttamozási záradékkal (vízummal) ellátott útlevéllel kell ellátva lennie.
5. Cikk. A közvetlen kocsik utasai és kézipoggyászaik a vámvizsgálat alól mentesek. Az ezen utasok útipoggyászai vámbevallással, vámzár alatt vámvizsgálat nélkül a közvetlen kocsikat továbbító vonatokkal szállíttatnak. A vámkezelés az egyéb árukra nézve érvényben álló rendelkezéseknek megfelelően hajtatik végre.
Az engedélyezett vámkönnyítések csak a Gola községből Gola állomásra vezető úton szállított poggyászokra és árukra alkalmaztatnak.
Abban az esetben, amidőn bizonyos tárgyakra nézve valamely különleges átmeneti tilalom volna érvényben, a magyar királyi kormány még az ilyen tárgyakra is biztosítja a szabad átmenetet, kivéve a hadianyagot, fegyvereket, lőszert és robbanóanyagokat.
Azokat a feltételeket, amelyek mellett vámkönnyítések engedélyezhetők, az illetékes vámhatóságok fogják megállapítani, amelyek erről értesíteni fogják a tekintetbe jövő vasútigazgatóságokat.
6. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélését követő tizenötödik napon fog életbe lépni. A megerősítő okiratok Budapesten fognak kicseréltetni.
Minek hiteléül fentemlített Meghatalmazottak az Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Belgrádban, az ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.
A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága és a Magyar Királyság között a mai napon kötött ezen Egyezmény aláírása alkalmával az alulírott Meghatalmazottak a következő kijelentést tették, amely az említett Egyezménynek kiegészítő részét képezi:
A Szerződő Felek Meghatalmazottai elismerik, hogy nem forog fenn semmi szükség arra, hogy ez alkalomból a Cakovac-nagykanizsai és a Zagreb-gyékényesi vonalakat összekötő vasúti vonal használatára nézve külön intézkedések tétessenek, miután az ezen vonalon átmenő átmeneti forgalom ezidőszerint jelentéktelen és gazdasági és pénzügyi szempontból nem teszi indokolttá oly külön kocsik forgalombahelyezését, amelyek kizárólag az igen korlátolt számú átmenő utasok részére lennének fenntartva.
A Szerződő Felek Meghatalmazottai mindazonáltal megegyezésre jutottak arra nézve, hogy az illető kormányaik fel fogják hatalmazni a vasútigazgatóságaikat, hogy abban az esetben, ha a jövőben szükségessé válnék, a kérdéses forgalomnak a trianoni Békeszerződés 303. Cikkének rendelkezései értelmében leendő rendezésére nézve egymással megegyezzenek.
A Szerződő Felek Meghatalmazottai egyértelműleg megállapítják, hogy a trianoni Békeszerződés 303. Cikkének rendelkezései az áruforgalmat illetőleg teljesítve vannak, miután Kotoriba és Gyékényes határállomásokon át, úgyszintén az ezt a két állomást egymással magyar területen összekötő vasútvonalon a forgalom ezidőszerint meg van nyitva és a vasúti árufuvarozásra vonatkozó berni Nemzetközi Egyezmény alapján bonyolíttatik le és fog lebonyolíttatni.
Kelt két példányban Belgrádban, az ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.
1. Cikk. Határmenti ország- és alsóbbrendű utaknak tekintendők:
1. az olyan utak, amelyeknek tengelye határt képez a két Állam között és egy részük a két Állam között közös;
2. azok az utak, amelyeket a határ átszel és amelyeknek semmi része sem közös.
2. Cikk. Mindkét Állam állampolgárainak jogukban áll az előbbi cikkben említett utakat ugyanazon feltételek mellett használni, amennyiben a határmenti forgalomra vonatkozólag a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága és a Magyar Királyság között kötött Megállapodás rendelkezéseihez tartják magukat.
A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy a határmenti utak gondozásával megbízott személyzetnek (útmesterek, útkaparók, mérnököknek) egy fényképpel ellátott és a két Állam illetékes rendőrhatóságai által igazolt személyazonossági igazolvány alapján szabad közlekedést engedélyeznek.
3. Cikk. A Szerződő Felek gondoskodni fognak arról, hogy a hatóságok, polgári személyek, avagy érdekcsoportok, amelyek, illetve akik a törvények vagy önkormányzati szabályzatok értelmében a határmenti utak fenntartásával meg vannak bízva, ezen utakat a közlekedés követelményeinek megfelelően fenntartsák és hogy az esetleges rongálásokat lehetőleg azonnal kijavíttassák.
4. Cikk. Ami a határvonal által átszelt utakat illeti, mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a saját költségén gondoskodni fog a területére eső útrésznek a fennálló rendelkezéseknek megfelelő fenntartásáról.
Azon utak gondozása, amelyeknek tengelye határt alkot, a Szerződő Felek illetékes hatóságai és az útfenntartó érdekcsoportok vagy magányosok között későbbi időpontban kötendő megegyezés alapján lesz eszközlendő.
A szükséges útfenntartási munkálatokat évről-évre a végrehajtó hatóságok (Közmunkaügyi Igazgatóságok, Államépítészeti Hivatalok) fogják közös megegyezéssel megállapítani. A munkálatokat ezek, az előbbi bekezdésben említett Megegyezés rendelkezéseinek megfelelően fogják végrehajtatni.
A határmenti utak gondozásának kötelezettsége kiterjed mindazon műtárgyakra és függelékekre, amelyek ez utakon találhatók.
5. Cikk. A közös utak mindkét részének fenntartásához szükséges köveket és kavicsokat, úgy mint ezideig, a szomszédos határzónák területén lévő kőbányákból vagy a folyók és patakok medréből kell beszerezni.
A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy ezen anyagok beszerzését és szállítását egymásnak megkönnyítik.
6. Cikk. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek egyike új határmenti utat óhajtana építeni, erre vonatkozó külön megegyezést kell kötnie minden esetben a másik Szerződő Féllel.
7. Cikk. Mindkét Szerződő Fél szabadon rendelkezik a saját területére eső határmenti utakon lévő fűtermés vagy gyümölcsfák termékeivel.
8. Cikk. A határvonal által átszelt hídrészek gondozása azon Államot terhelik, amelynek területén e részek vannak.
A közös hídalkatrészek és pilléreknek gondozása a Szerződő Feleket közösen terheli.
A gondozással megbízott hatóságok (Közmunkaügyi Igazgatóságok, Államépítészeti Hivatalok) esetről-esetre közös megegyezéssel fogják megállapítani az elvégzendő közös munkálatokat, valamint az előállítási költségeket. E hatóságok gondoskodni fognak arról, hogy e munkálatok felettes hatóságaik jóváhagyása után elvégeztessenek. A hidaknak teljes egészében való javítási munkálatai (festés stb.), egy előzőleg kötendő megegyezés alapján, egyidejűleg eszközöltetnek az ezzel megbízott hatóságok által.
9. Cikk. Abban az esetben, ha a közös folyókat vagy patakokat összekötő új híd építésének vagy egy már meglevő híd átépítésének szükségessége állna elő, esetről-esetre külön megegyezés kötendő.
10. Cikk. A Dráva és Mura folyókon lévő kompokra vonatkozó engedélyek érvényben maradnak; azok meghosszabbítása vagy megújítása csak közös megegyezéssel történhet.
A határforgalomra vonatkozó Megállapodás rendelkezései értelmük szerint alkalmazandók a kompok forgalmára is.
A kompok vámdíjainak egyezőknek és mindkét Állam állampolgáraira nézve egyformán megszabottaknak kell lennie.
A kompok építésének és használatának feltételeit közös megegyezéssel és mindkét Félre nézve egyformán kell megállapítani.
11. Cikk. A két Állam között új kompok csak akkor állíthatók szolgálatba, ha erre vonatkozólag a 6. és 9. Cikk értelmében kötendő külön megállapodás jön létre.
A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok mihelyt lehetséges, Budapesten fognak kicseréltetni.
Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő tizenötödik napon lép életbe.
Minek hiteléül a fentemlített meghatalmazottak jelen Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Belgrádban, két példányban, ezerkilencszázhuszonhatodik évi július hó 24-én.
1. Cikk. A két Állam kötelezi magát arra, hogy a határköveket, oszlopokat, valamint a határ megjelölésére szolgáló egyéb berendezéseket a jelenlegi állapotukban fogja fenntartani.
Kötelezettséget vállalnak továbbá aziránt is, hogy használható állapotban tartja azokat az utakat, amelyek a határvonalon haladnak.
Végül kötelezik magukat arra, hogy a változatlannak megállapított határvonalat megfelelő jelzésekkel látják el mindenütt, ahol egy folyónak mederváltoztatása ezt megköveteli; valamint arra, hogy 10 évenként felülvizsgálják a határvonalat mindenütt, ahol ez hajózható folyó sodrásvonalával esik össze.
2. Cikk. A határkövek, határjelek stb. megrongálása eseteiben a két Állam az alábbiak szerint jár el:
A) Amikor a rongálás nem változtatja meg a határvonalat s a megrongált jelzés kijavítása a határfelmérési okmányok nélkül eszközölhető, a javításról annak az Államnak kell gondoskodni, amely a rongálást előbb fedezte fel.
Ez az Állam a javítás időpontjáról a másik szerződő Államot értesíteni tartozik, hogy ezáltal annak a helyreállításban való közreműködésére alkalmat adjon.
B) Bármely okból keletkezett olyan rongálást, mely csak a határfelmérési okmányok segítségével hozható helyre, a két szerződő Állam együttesen tartozik kijavítani az érdekelt szakközegek jelenlétében. Ily esetekben a szükséges munkálatokat a két állam egyetértően állapítja meg.
C) Oly megrongált határköveket, melyek a Mura, Dráva vagy más határfolyó mentén állanak vagy általában mindazon határköveket, amelyek egészen a Szerződő Felek egyikének területén állanak és ennélfogva a határt nem jelzik közvetlenül, az az Állam tartozik helyrehozatni, amelynek területén ezek a határkövek állanak.
D) Az A), B) és C) alatti esetekben a tett intézkedésekről jegyzőkönyvet kell felvenni két példányban és amennyiben közös hozzájárulási költségekről van szó, ahhoz mellékletként a kiadási összeget részletező kimutatást kell csatolni. Ezen jegyzőkönyv a két Állam által jóváhagyandó.
E) Az A), B) és C) alatt említett esetekben a javításból felmerült költségek megtérítésére nézve következő eljárás követendő:
a) A két Szerződő Állam valamelyikének állampolgára által okozott kár kijavításából eredő költségek az illető Államot terhelik, kivéve amennyiben a kár okozója ellen lehet fordulni.
b) Azon esetben, amidőn a kár okozója egy harmadik Állam polgára, a két szerződő Állam a kijavítás költségeit egyenlő arányban viseli, kivéve amennyiben a kár okozója ellen lehet fordulni.
c) Amikor a kár okozója ismeretlen maradna és nem volna megállapítható, vagy a kár, illetve rongálás elemi erők behatása folytán állott elő, az anyagbeszerzésből és a munkadíjból felmerülő összes költségeket a két Állam felerészben viseli.
A közbenjárási és közigazgatási költségek mindkét szerződő Állam belügyét képezik.
3. Cikk. A határkövek és határjelek fenntartása következtében felmerült anyagkiadások és munkadíjak közös költséget képeznek és a két Szerződő Állam között két egyenlő részben osztandók fel.
A költségek minden év január és július 1-én számoltatnak el.
4. Cikk. A 2. Cikk A), B) és C) pontjai szerint megrongált határköveket közös költségen beszerzett határkövekkel pótolni tartozik:
1. a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság az A), C) és F) szakaszokon,
2. a Magyar Királyság a B), D) és F) szakaszokon,
3. három Állam határvonalának találkozási pontján felállított jelzőoszlopokat, a három Állam között létrejött közös megegyezés alapján, a kijelölt Állam.
5. Cikk. A jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése napján lép életbe.
Minek hiteléül a meghatalmazottak ezen Egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Belgrádban, két eredeti példányban, az ezerkilencszázhuszonhatodik év július hó 24-én.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az egyes Egyezményekre vonatkozó részeiben az illető Egyezmény életbelépésének napjától kezdődő joghatállyal lép életbe; végrehajtásával a m. kir. külügy-, kereskedelemügy-, belügy- és pénzügyminiszterek bízatnak meg.
