A keretegyezmény A) mellékletét a két állam vasútvonalain való közlekedés és átmenet rendezésére vonatkozó egyezmény képezi.
Ebbe az egyezménybe oly rendelkezések vétettek fel, melyek bizonyos általános vasútforgalmi elvek érvényesítésére vonatkozó kikötéseket tartalmaznak. Az egyezményben lefektetett ily általános elvek a következők.:
1. A vasúti összeköttetések biztosítása és az ezen összeköttetéseken átmenő kölcsönös forgalom fönntartása;
2. a szerződő államokon áthaladó vasúti átmeneti forgalom szabadságának biztosítása;
3. a kezelés, a fuvarozás, a díjszabások, valamint a fuvardíjakat terhelő közterhek tekintetében a legnagyobb kedvezmény és egyenlő elbánás biztosítása.
A 2. pont alatt említett elvre, nevezetesen az átmenet szabadságának biztosítására vonatkozó határozmányok szószerint megegyeznek ama nemzetközi egyezmény határozmányaival, amely az 1921. évben a Nemzetek Szövetsége által Barcelonába összehívott Általános Közlekedési és Átmeneti Értekezleten létrejött, amelyhez azonban mindezideig sem Magyarország, sem a Szerb-Horvát-Szlovén állam nem csatlakoztak.
A B) melléklethez
A B) melléklet a határvonal által átszelt vasúti hidak fönntartására vonatkozó egyezményt foglalja magában.
Tekintettel arra, hogy négy olyan vasúti híd van a magyar-jugoszláv határon, melyet a határvonal átszel és mivel a hidak különböző részeinek különböző vasútigazgatóságok által való karbantartása műszaki és gazdasági szempontból célszerűnek és kívánatosnak nem mutatkozik, oly megállapodás látszott indokoltnak, amely szerint két hidat egészben az érdekelt magyar vasútak, kettőt pedig egészben a szerb-horvát-szlovén államvasút fognak karbantartani.
E megoldás mellett két olyan híd fönntartásáról is történik gondoskodás (a Dolnji Miholjac melletti Dráva-híd és a Noskovci melletti Dráva-híd), amelyeken át ezidőszerint a vasúti forgalom megnyitva nincs, amelyek tehát ezidőszerint és előreláthatólag még hosszabb időn át használaton kívül maradnak. Ennek dacára szükségesnek mutatkozott ezeknek a hidaknak fönntartására nézve is már most intézkedni, mert a kellő fönntartás hiányában ezek a műtárgyak végleg hasznavehetetlenné válhatnának s a forgalomnak későbbi időpontban remélhető megnyitásával azután ezeket újakkal kellene pótolni.
Tekintettel arra, hogy a fönntartási munkálatok elvégzése céljából az egyik állam közegeinek és munkásainak a másik állam területére való átjárása és az ezen területen való tartózkodása is szükségessé válik, a kérdésnek államközi egyezménnyel való rendezése mutatkozott szükségesnek.
A C) melléklethez
Gola állomás használatára vonatkozó egyezményt a C) melléklet foglalja magában.
A trianoni békeszerződés 303. Cikke értelmében Magyarország kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a jugoszláv területen fekvő Gola város és kerülete részére a magyar területen levő golai vasútállomásnak, úgyszintén az ezen állomást a jugoszláv vasúti vonalakkal összekötő magyar vasúti vonalnak használatát biztosítja. E kötelezettség teljesítéseképpen jött létre a jelen egyezmény, amely a golai lakosok részére a fentiek szerint biztosított használatát oly határátlépési bizonyítványokhoz köti, amilyenek általában a határmenti kettősbirtokosok részére elő vannak írva.
A golai állomást a szerb vasutakkal összekötő magyar vasúti vonalon a golai jugoszláv területről jugoszláv területre menő vagy onnan ismét Gola városba és kerületébe visszatérő utasok és áruk a magyar határrendészeti és vámközegek felügyelete alatt állanak, miáltal a magyar állami érdekek teljes megóvása biztosítva van.
A D) melléklethez
A D) melléklet a határmenti ország-, és alsóbbrendű utak, valamint a hidak fenntartásáról és gondozásáról kötött egyezményt tartalmazza.
A trianoni határ folytán egyes közlekedési vonalak megszakadtak s ezáltal a határmenti közlekedés vagy teljesen megszűnt vagy pedig lényegesen megnehezíttetett.
E nehézség eloszlatása és a határmenti közlekedés biztosítása céljából az egyezmény megkötése mindkét félre kívánatos, a határmenti lakosok érdekeire nézve pedig döntő jelentőségű.
Az E) melléklethez
Az E) mellékletben foglalt egyezmény a trianoni határvonal jugoszláv szakaszának megjelölésére szolgáló határkövek, oszlopok és jelzések védelmét és megóvását szabályozza.
Ezen kérdés egyéb viszonylatokban már az annak idején működő nemzetközi határmegállapító bizottságok által létesített egyezmények keretében nyert szabályozást. Jugoszláv viszonylatban eddigelé semmiféle megállapodás erre nézve nem volt s a kérdésnek egyöntetű szabályozása a gyakorlat tapasztalatai folytán célszerűnek látszott.
