1. § A Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal 1926. évi július hó 24-én kötött kereskedelmi szerződés mellékleteivel, valamint a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel és pótjegyzőkönyvvel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § A szerződésnek, mellékleteinek, valamint a hozzátartozó zárójegyzőkönyvnek és pótjegyzőkönyvnek eredeti francia szöveg magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország kormányzója és Ő Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya azon közös óhajtól vezéreltetve, hogy a két ország között a kereskedelmi forgalmat fejlesszék, kereskedelmi szerződés kötését határozták el és e végből meghatalmazottaikká kinevezték,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő cikkekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Magyar Királyság és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között a kereskedelem teljesen szabad lesz.
Ezen elvnek megfelelően az egyik Szerződő Fél állampolgárainak szabadságában fog állani a másik Fél területére jönni és itt kereskedelmi ügyleteket kötni, valamint mindezen ügyletekből származó kereseteiket elszámolni és folyósítani. Ezen tevékenységük kifejtésénél ugyanolyan jogokat fognak élvezni, mint a saját nemzetbeliek vagy azon nemzetnek állampolgárai, kik ezen vonatkozásban a legnagyobb kedvezményt élvezik és nem fognak magasabb vagy más adóknak vagy egyéb megterheléseknek alá vettetni, mint amilyeneknek a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet állampolgárai alá vannak vetve.
2. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a két ország között a kölcsönös forgalmat semmiféle behozatali vagy kiviteli tilalmak által nem fogják gátolni.
Ezen szabály alól csupán az alábbi esetekben lehet kivételt tenni, amennyiben mindazokra az államokra alkalmazást nyernek, amelyek tekintetében hasonló feltételek fennforognak, éspedig:
1. rendkívüli körülmények között hadi szükségletekre való tekintettel;
2. állambiztonsági és közbiztonsági okokból;
3. közegészségügyi rendészeti szempontokból, valamint hasznos állatoknak vagy hasznos növényeknek betegségek, káros rovarok és élősdiek ellen való védelmezése céljából, mindezt az e téren elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
4. az érvényben lévő vagy a jövőben esetleg életbeléptetendő állami egyedáruságok szempontjából;
5. hogy külföldi árucikkekre is alkalmazhatók legyenek azon tilalmak és korlátozások, amelyek belföldi rendelkezések útján léptettek életbe ugyanolyan nemű belföldi áruk termelésére, eladására, fogyasztására és belföldi szállítására vonatkozólag;
6. kivételes gazdasági viszonyok között egyéb esetekben is, amennyiben ezt idevonatkozó különös megállapodások nem zárják ki.
A határforgalmat illetőleg az A) mellékletben foglalt határozmányok fognak alkalmaztatni.
Az állatok, valamint állati nyerstermékek és vészterjesztésre alkalmas tárgyak forgalmára vonatkozólag a B) mellékletben foglalt határozmányok mérvadók.
3. Cikk. A Szerződő Felek egyikének árui, melyek a másik Fél területére hozatnak be, akár fogyasztás céljaira, akár raktározásra, akár újrakivitel vagy átvitel végett, ugyanolyan elbánásban fognak részesülni és nem fognak sem más, sem magasabb vámilletékekkel, felpénzekkel, adókkal, illetékekkel és egyéb közterhekkel megterheltetni, mint azon nemzetnek árui, amelyek ezen vonatkozásokban a legtöbb kedvezményt élvezik.
A legnagyobb kedvezményt élvező nemzet szerinti elbánás vonatkozik a behozatali vámok és egyéb illetékek összegére, biztosítására és beszedésére, valamint a vámalakiságokra és ezek alkalmazására, az áruk megvizsgálása és vegyelemzése körüli eljárásra, a vám és egyéb illetékek lerovásának feltételeire, az áruk osztályozására, a vámtarifa értelmezésére s azon áruk kezelésére, amelyek állami egyedáruság tárgyát képezik.
Mindazon kedvezmények, mentességek és könnyítések, amelyek bármely harmadik állam áruira megadattak vagy a jövőben megadatnának, haladéktalanul és ellenszolgáltatás nélkül ki fognak terjesztetni a másik Szerződő Fél áruira is.
4. Cikk. A legnagyobb kedvezmény szerinti elbánás nem vonatkozik:
1. azon különleges kedvezményekre, amelyek szomszédos államoknak megadattak vagy a jövőben fognak megadatni a szűkebb határszéli forgalom megkönnyítésére;
2. azon különleges kedvezményekre, amelyek egy harmadik államnak vámúnió alapján megadattak vagy meg fognak adatni.
5. Cikk. Mindennemű beviteli és kiviteli vámtól való mentességet fognak élvezni:
a) minták, amelyek egyéb célokra nem használhatók, az egyedárusági és fogyasztási tárgyak kivételével;
b) azon készletek és tárgyak, amelyeket utasok, hajósok, fuvarosok magukkal visznek saját használatukra, oly mennyiségekben, amelyek körülményeiknek megfelelnek.
6. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az alább felsorolt árukat mindennemű behozatali és kiviteli vámtól ideiglenesen mentesítik az előjegyzési eljárásra vonatkozó vámszabályaikban megállapított módozatok szerint azon kikötéssel, hogy ezek bizonyos előre megállapított határidőn belül visszaszállíttassanak:
a) mindennemű szállítási eszközök, teherhordó és igásállatok, amelyek a határt csupán azon célból lépik át, hogy személyeket és árukat szállítsanak, valamint ezen szállítási eszközökhöz tartozó kellékek, amelyeknek használata a szállításnál szokásos;
b) zsákok, kannák, ládák, hordók, kosarak és egyéb hasonló tartályok, amelyek megtöltve hozatnak vagy amelyek üresen hozatnak be azon címen, hogy megtöltve ismét visszavitessenek, de mindezek csak használt állapotban;
c) vasúti kocsik, szekerek és kosarak lefedésére szolgáló használt és jegyes ponyvák, úgyszintén egyéb használt takarók, amelyek azon célból hozattak be, hogy áruk kivitelénél használtassanak vagy ismét behozattak, miután igazolható módon áruk kivitelére lettek használva;
d) oly áruk, amelyek a másik Szerződő Fél területére kipróbálásra és kísérleti célokra vitetnek be, az az egyedárusági és fogyasztási tárgyak kivételével;
e) kijavítás végett ideiglenesen elszállított gépek.
A kivitt és behozott burkolatok és takarók azonosságának biztosítása a tárgyak leírása útján, valamint darabszámuk megállapítása alapján történik.
A Szerződő Felek megkövetelhetik, hogy az előjegyzésbe vett tárgyak visszavitele autonóm rendelkezéseiknek megfelelően, a vámösszeg tényleges letétbehelyezése vagy vámbiztosíték nyujtása által biztosíttassék.
7. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az oly áruk után beszedett vámokat - a fogyasztási cikkek után beszedetteké kivételével - visszatérítik, melyek kiállításokra és versenyekre, valamint vásárokra és sokadalmakra vagy bizonytalan eladásra küldettek területeikre feltéve azonban, hogy ezen áruk abban az esetben, ha nem adattak volna el, egy előre megállapított időn belül visszaszállíttassanak és hogy azonosságuk kétségtelen módon állapíttassék meg. Hogy ezen behozott és visszavitt áruk azonosságát kétségtelen módon lehessen megállapítani, a vámhatóságok már ezen áruk behozatalánál alkalmazni fogják a vámelőjegyzési eljárásra vonatkozó autonóm rendszabályaikat.
Ugyanilyen elbánásban fognak részesülni azon állatszállítmányok is, amelyek az egyik Szerződő Fél területeiről a másiknak vásáraira szállíttattak, amennyiben előre megállapított időszakon belül visszaszállíttatnak.
8. Cikk. Mindennemű áruk, melyek a Szerződő Felek egyikének területeiről a másiknak területeire vitetnek ki, a kivitelnél nem lesznek sem más, sem magasabb vám és egyéb illetékeknek, adóknak vagy egyéb közterheknek alávetve, mint amilyeneknek alá vannak vetve bármely más harmadik államnak szánt azonos áruk.
Ezenkívül minden kedvezmény, mentesség és könnyítés, amelyet az egyik Szerződő Fél már megadott vagy meg fog adni oly áru számára, mely bármely más harmadik államnak van szánva, azonnal és ellenszolgáltatás nélkül meg fog adatni azon árura is, amely a másik Szerződő Félnek van szánva.
9. Cikk. A Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy idegen váltók és pénzek forgalmát autonóm rendelkezésekkel szabályozhassák. Mindazonáltal kötelezik magukat arra, hogy ezen forgalmat oly módon szabályozzák, hogy ezáltal a kölcsönös forgalom a lehető legkisebb mértékben legyen megnehezítve és hogy semmi esetre sem fognak oly rendelkezéseket kibocsátani, amelyek által a másik Szerződő Fél váltóinak és pénzeinek vásárlása nehezebb feltételeknek legyen alávetve, mint bármely más ország váltóinak és pénzeinek vásárlása.
10. Cikk. Azon belső adók és egyéb közterhek, amelyek a Szerződő Felek egyikének területein áruk termelését, gyártását, forgalmát vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, akár az állam, akár a törvényhatóságok, községek vagy testületek javára, semmi szín alatt sem terhelhetik a másik Szerződő Félnek áruit magasabb kulcs szerint vagy terhesebb mértékben, mint az ugyanilyen nemű belföldi árukat vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet áruit.
Áruknak belső megadóztatása tekintetében a Szerződő Felek biztosítják egymásnak a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet szerinti elbánást.
11. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy területeiken a szabad átvitelt kölcsönösen engedélyezni fogják úgy a vasutakon, mint a természetes és mesterséges hajózható utakon, valamint a nemzetközi átmenő forgalom céljaira megnyitott egyéb utakon és útvonalakon, akár arra az esetre, ha az áru közvetlenül kerül átvitelre, akár arra is, ha az árut az átvitel tartama alatt az átmenetben érintett állam területén át kell rakni vagy el kell raktározni.
Az átvitel szabadsága felöleli személyek, poggyászuk, áruk, vasúti kocsik, hajók és egyéb vízi szállítóeszközök, valamint postai küldemények szállítását.
Az átvitel szabadsága alól kivételnek csak a következő esetekben lehet helye és csak annyiban, amennyiben ezen kivételek azonos körülmények között lévő valamennyi más államra is alkalmaztatnak:
1. rendkívüli körülmények között hadi szükségletekre való tekintettel;
2. állambiztonsági és közbiztonsági okokból;
3. közegészségügyi rendészeti szempontokból, valamint hasznos állatoknak vagy hasznos növényeknek betegségek, káros rovarok és élősdiek ellen való védelmezése céljából, mindezt az e téren elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően.
Az átvitel mindennemű vámtól és belső adóktól mentes és nem nehezíthető meg semmiféle megszorítással vagy felesleges késedelemmel. A szállítmányok az átvételnél nem sujthatók semmiféle oly különleges adó vagy illetékkel sem, melyek magát az átvitelt terhelik meg (ideértve úgy a belépést, mint a kilépését). Mindegyik Szerződő Félnek jogában áll azonban az átmenő áruk után statisztikai illetéket, valamint a felügyelet és a vámkezelés által felmerülő költségeket magának megtéríttetni. Alávethetők továbbá adóknak és illetékeknek mindazon kereskedelmi ügyletek, melyek tárgyát az átviteli áruk képezik átvitelük tartama alatt.
Mindkét Szerződő Fél biztosítja egymásnak az átvitelre vonatkozólag a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetnek nyujtott elbánást is; ennek következtében minden oly kiváltság, mentesség vagy kedvezmény, melyet azonos feltételek mellett bármely más államból jövő áru élvez az átvitelben, azonnal és ellenszolgáltatás nélkül ki fog terjesztetni a másik Szerződő Félnek átvitelre kerülő árujára is.
12. Cikk. Bármely országból származó áru, amely a másik Szerződő Fél területein, szabadkikötőin és vámszabadterületein át érkezik be, a másik Szerződő Fél területeire való bevitelnél nem fog sem más, sem magasabb illetékekkel vagy egyéb terhekkel megterheltetni, mint amelyekkel azon áruk vannak megterhelve, amelyek bármely más harmadik állam területein, szabadkikötőin és vámszabadterületein át érkeznek be.
A legnagyobb kedvezményt élvező államnak nyujtott elbánást a Szerződő Felek azon áruk behozatalának esetére is biztosítják egymásnak, amelyek az átvitel tartama alatt átrakattak, átcsomagoltattak vagy tároltattak.
13. Cikk. A Szerződő Felek egyikének állampolgárai a másiknak területein is érvényesíthetik összes jogaikat, amennyiben az ott érvényes törvényekhez alkalmazkodnak; érvényesíthetik jogaikat és érdekeiket az ország bíróságainál és közigazgatási hatóságainál is és mindenekelőtt jogukban áll, hogy a bíróságnál perben álljanak akár mint felperesek, akár mint alperesek, ennélfogva módjukban lesz ügyvédeket és meghatalmazottakat is megnevezni.
Ezen fenti rendelkezések hasonlóképpen alkalmazást nyernek részvénytársaságokra is, valamint egyéb kereskedelmi, ipari és pénzügyi társaságokra, ideértve a biztosítótársaságokat is, amelyeknek székhelye a másik Szerződő Fél területén van, amennyiben megalakulásuk ott szabályszerűen történt. Az említett társaságok a másik Szerződő Fél területein az ottan érvényben lévő törvények szemmeltartása mellett mindennemű szerződéseket köthetnek és minden szükséges ténykedést kifejthetnek oly irányban, hogy vételi és eladási szerződéseiket végre is hajthassák. E tekintetben mindazon jogokat és kiváltságokat fogják élvezni, amelyeket bármely más harmadik államból származó hasonló társaság kapott vagy kapni fog. Nem terhelhetők meg sem más, sem magasabb adókkal, mint amelyekkel a belföldi társaságok vagy a legnagyobb kedvezményt élvező állam társaságai vannak megterhelve.
14. Cikk. A műutakat és egyéb közutakat, csatornákat, zsilipeket, kompokat, hidakat és forgóhidakat, tengeri és folyami kikötőket, valamint egyéb kirakodási helyeket, a hajózható vizek megjelölésére szolgáló fény- és egyéb jelzőberendezéseket, darukat és nyilvános mérlegeket, raktárakat, valamint mindazon berendezéseket, melyek hajók és rakományaik mentésére s ezen utóbbiak tároltatására szolgálnak, a Szerződő Felek egyikének állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan illetékek lefizetése ellenében használhatják, mint a saját nemzetbeliek, - amennyiben ezen berendezések és intézmények a nyilvánosságnak szolgálatában állnak - akár az állam vagy községek és egyéb köztestületek, akár magánosok kezelésében vannak.
Semmiféle illetékek nem szedhetők be ezen berendezések és intézmények után, ha tényleges használatba nem vétettek, kivéve azonban a világítótornyokra, a jelzőtüzekre és a hajókalauzolásra vonatkozó különös rendszabályokat.
15. Cikk. A Szerződő Felek egyikének kereskedői, gyárosai és egyéb iparosai, akik országuk illetékes hatóságai által kiállított igazolvány (C) melléklet) felmutatásával bizonyítják, hogy abban az államban, amelyben lakhelyük van, kereskedésük vagy iparuk űzésére jogosultak és hogy a törvényes adókat és illetékeket ugyanott lerójják, jogosítva vannak arra, hogy a másik Szerződő Fél területén akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók útján szabadon eszközölhessenek áruvásárlásokat kereskedőknél vagy ezen áruk termelőinél vagy nyilvános árusítási helyeken. Felvehetnek megrendeléseket minták alapján is kereskedőknél vagy más oly személyeknél, akik a megrendelt árukat kereskedésük vagy iparuk keretében használják fel.
Igazolvánnyal ellátott iparosoknak és kereskedelmi utazóknak jogukban áll magukkal vinni árumintákat és mustrákat, árukat azonban nem.
Mindazon alakszerűségek tekintetében, amelyeknek kereskedők, gyárosok, kereskedelmi utazók stb. alá vannak vetve, a Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a legnagyobb kedvezményt élvező államnak nyujtott elbánást olyképpen, hogy az egyik Szerződő Félnek említett állampolgárai a másik Fél területén nem fognak kevésbbé előnyös elbánásban részesülni, mint bármely harmadik állam állampolgárai.
A kereskedelmi utazók a másik Szerződő Fél területén kereskedelmi ügyleteik után nem fognak sem más, sem magasabb adóknak alávettetni, mint a saját állampolgárok vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet polgárai.
A kereskedelmi utazók nem kötelesek a vámkezelésnél személyesen jelen lenni, hanem igazolványukat más személy közvetítésével is előmutathatják.
16. Cikk. A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, akik a másik Fél területére állatvásárokra járnak, ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a saját állampolgárok; ezen egyenlő elbánás kiterjed úgy a vásárok felkeresésének jogára, mint az ott lekötött üzletekkel kapcsolatos illetékek lefizetésére.
17. Cikk. 1. A fuvarozás, a fuvardíjak és a fuvardíjak után fizetendő közterhek tekintetében azonos feltételek mellett a vasúti személy- és poggyászforgalomban semmi különbség sem fog tétetni a két Fél tekintetbe jövő területeinek állampolgárai között.
2. A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságából a Magyar Királyságba vagy a Magyar Királyságon át valamely harmadik államba fuvarozandó áruk azonos feltételek mellett a magyar vasutakon sem a fuvarozás, sem a fuvardíjak, sem a fuvardíjak után fizetendő közterhek tekintetében nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesíttetni, mint a Magyarországból vagy valamely harmadik államból ugyanazon irányban, ugyanazon vonalon fuvarozandó hasonló áruk.
Ugyanez az elv nyer alkalmazást a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságának vasútjain azokra az árukra, amelyek a Magyar Királyságból a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságába vagy a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságán át valamely harmadik államba vannak rendelve.
3. Ez az elv kölcsönösen alkalmazást nyer azokra az árukra is, amelyek más közlekedési eszközökkel fuvaroztatnak a határon át a másik Szerződő Fél területére és onnan fuvaroztatnak tovább vasúton.
Ebben az esetben semmi különbséget sem szabad tenni a Szerződő Felek hajózási társulatai között, különösen az átrakási költségek tekintetében.
4. A másik Szerződő Fél területeiről származó hasonló áruk fuvarozásánál a vasúti díjszabások, valamint a fuvardíjmérséklések és más kedvezmények alkalmazására nézve nem lehet előírni a következő kikötéseket:
a) az áru belföldi eredetének kikötését (azon előírás, amely oly megnevezést követel meg, amelynek alkalmazása, tekintettel az áru különleges jellegére, a másik Szerződő Fél számára lehetetlen, a belföldi eredet kikötésének tekintetik);
b) annak kikötését, hogy a feladási állomásra hozott áru ugyanarról a helyről származzék, ahol a feladási állomás van, valamint annak előírását, hogy az árukat fuvarszekéren, iparvágányon, magánjellegű összekötőpályán, alsóbbrendű vasúton vagy valamely meghatározott vasúti vonalon kell a feladási állomásra hozni, meg van azonban engedve annak előírása, hogy az áru hajóval hozassék a feladási állomásra, tekintet nélkül arra, hogy a hajóból való átrakás magán a feladási állomáson történik-e, vagy hogy az áru az átrakóállomásról a feladási állomásra egy, a maga egészében annak az államnak a területén fekvő iparvágányon hozatik, amelyen ez a feladási állomás fekszik;
c) annak kikötését, hogy a kedvezményben részesített áru nyersanyagai vagy félgyártmányai részben vagy egészben hazai vasutakon szállíttattak légyen.
5. A jelen cikk fentebbi rendelkezései nem vonatkoznak azokra a díjszabási mérséklésekre, amelyek közművelődési vagy közjótékonysági célokra vagy valamely rendkívüli és múlólagos válság esetében, vagy köztisztviselők és vasúti vagy hasonló más alkalmazottak javára, vagy végül a hazai közlekedési vállalatok szolgálati küldeményeire engedélyeztettek. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a közművelődési és közjótékonysági célokra díjmérséklések csak egyes, gazdasági jelentőséggel nem bíró esetekben fognak engedélyeztetni.
18. Cikk. A Szerződő Felek egyikének hajói, valamint ezek rakományai és személyzete a másik Szerződő Fél kikötőiben ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a nemzetbeli hajók vagy azon nemzet hajói, mely a legnagyobb kedvezményt élvezi.
Az egyenlő elbánás még arra az esetre is vonatkozik, ha a saját hajók, illetőleg a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hajói a tonna- vagy kezelési illetékek alól mentességet élveznek és vonatkozik a hajótörés esetére is.
A hajók nemzetisége azon állam érvényben levő törvényei szerint fog megállapíttatni, amelyhez tartoznak.
A hajók tonna- és köbtartalmára vonatkozó bizonyítványok, melyeket a Szerződő Felek egyikének illetékes hatóságai állítanak ki, el fognak ismertetni a másik Szerződő Fél hatóságai által, különösen kikötői illetékek és díjak fizetésekor, feltétve, hogy a tonna- és köbtartalom megállapítására vonatkozó szabályok és eljárások egyenlőek vagy egyenlő értékűeknek ismertetnek el a másik Szerződő Fél vonatkozó szabályaival és eljárásaival.
19. Cikk. A vámkezelésnél való kölcsönös támogatás, a vámjövedéki kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetése, valamint a vámjövedéki büntetőügyekben nyujtandó kölcsönös jogsegély a D) melléklet határozmányai szerint nyer szabályozást.
20. Cikk. Ha a Szerződő Felek között a jelen szerződés vagy a hozzátartozó mellékletei és jegyzőkönyveiben foglalt határozmányok alkalmazásában vagy értelmezésében nézeteltérés merülne fel, ezen nézeteltérés választottbíróság által intézendő el.
A választott bíróság minden vitás esetre a következő módon fog megalakíttatni:
a Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül fog két illetékes személyt választottbíróul megnevezni s ezek együttesen fognak megállapodni az elnök megválasztásában, aki baráti állam állampolgára lesz.
A Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy azon személyt, aki viták esetén az elnök szerepét fogja betölteni, már előre és meghatározandó időtartamra jelöljék ki.
Abban az esetben, ha a Szerződő Felek az elnök megválasztásában nem tudnának megállapodni, az elnököt a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság Elnöke fogja kijelölni.
21. Cikk. A jelen szerződés kiterjed mindazon országokra, amelyek a Szerződő Felek vámterületéhez jelenleg tartoznak vagy a jövőben tartozni fognak.
22. Cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni s a megerősítő okiratok a legrövidebb időn belül Budapesten fognak kicseréltetni.
A Szerződés a megerősítő okmányok kicserélése után tíz nappal fog életbe lépni s életbelépésének napjától számított három évig lesz érvényben.
Amennyiben ezen időtartam lefolyása előtt egy évvel a Szerződő Felek egyike sem nyilvánítaná a szerződés hatályának megszűntetésére irányuló szándékát, úgy a szerződés hallgatólagosan határozatlan időtartamra fog meghosszabbíttatni és bármikor fel lesz mondható, azon feltétel mellett, hogy a felmondás napjától számított hat hónapig érvényben maradjon.
Minek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottjai a jelen szerződést aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Belgrádban, két eredeti példányban, az ezerkilencszázhuszonhatodik év július havának 24. napján.
A határkerületek kölcsönös forgalmának a mindennapi életszükségletek mérvéhez képest leendő megkönnyítése céljából a Szerződő Felek alábbi cikkekben állapodtak meg:
1. Cikk. Határkerület alatt a határvonal mindkét oldalán elterülő azokat a területrészeket kell érteni, amelyeket a 17. Cikkben foglalt eljárás fog pontosabban meghatározni. A határkerület határának lehetőleg össze kell esnie a határkerület területrészeinek közigazgatási határaival.
A határkerület mindkét oldalon elvileg 10 km mély. Ez a kiterjedés ott, ahol a helyi szükségletek azt megkívánják, kölcsönös egyetértéssel kibővíthető vagy szűkíthető, azonban semmi esetre sem terjeszthető ki 15 km-en túl.
2. Cikk. A kisebb határszéli forgalom keretén belül úgy a behozatalban, mint a kivitelben mindennemű vám és illeték alól mentesek az alábbi cikkek és termények, ha azok az egyik Szerződő Fél határkerületéből származnak és a lakosság mindennapi életszükségletének kielégítésére, viszonyaiknak megfelelő mennyiségben a másik Fél határkerületébe szállíttatnak:
1. széna, szalma, állatok táplálására szolgáló füvek, száraz levelek, moha és sás;
2. friss zöldség;
3. édes és aludt tej;
4. tűzifa, faszén, tőzeg, tőzegszén;
5. építőkő, salak, kavics, homok, gipsz, márga, agyag, cserépedény gyártásához szükséges föld és mindennemű közönséges földfélék;
6. iszapolt hamú, természetes trágya, törkölypogácsa, borseprő, darabos surla, kisajtolt olajos magvak és termények alja;
7. gabonaliszt, kenyér és közönséges sütemények 10 kg-ot meg nem haladó mennyiségben, vaj, tejföl és sajt 2 kg-ot meg nem haladó mennyiségben, friss hús és hal 5 kg-ot meg nem haladó mennyiségben, élő és leölt baromfi, mégpedig: 4 csirke, 4 kacsa, 1 liba, 1 pulyka, továbbá 50 tojás és 20 kg gyümölcs;
8. elkészített gyógyszerek, melyeket az egyik Szerződő Fél határkerületének lakossága a másik Fél határkerületének gyógyszertáraiban orvosi vény alapján szerez be, továbbá a határkerületek gyógyszertáraiban szabadon árusítható közönséges gyógyszerészeti cikkek a beszerző szükségleteinek megfelelő mennyiségben.
Fent felsorolt cikkek vám- és egyéb illetékmentességet nem élveznek, ha behozataluk postával történik.
3. Cikk. A kisebb határszéli forgalom keretén belül az alább felsorolt tárgyak ideiglenes vám- és illetékmentességet élveznek úgy a behozatalban, mint a kivitelben s a központi hatóságok előzetes engedélyének megszerzése, továbbá a vám összegének készpénzben való letétbehelyezésének kötelezettsége nélkül hozhatók be s vihetők ismét vissza:
1. a kisebb határszéli forgalomban személy- vagy áruszállításra alkalmazott mindennemű járművek fogataikkal együtt, málhás és igás állatok felszerelésükkel egyetemben, valamint megmázsálásra vagy átmeneti használatra szánt állatok;
2. az egyik határkerületből a másikba átmeneti használatra rendelt gépek, eszközök és szerszámok;
3. a határkerületbeli lakosok mindennapi használatára rendelt mezőerdőgazdasági eszközök, szerszámok és egyéb tárgyak, mikor azok a Szerződő Felek egyikének határkerületéből a másikéba javítás céljából vitetnek át vagy kijavított állapotban hozatnak vissza;
4. az egyik Szerződő Fél határkerületének lakosai által saját szükségletükre leendő őrlés vagy kisajtolás végett a másik Fél határkerületébe átvitt gabonaneműek és olajos termények, valamint ezen nyers terményekből feldolgozás útján előállított termékek;
5. áruk szállítására vagy csomagolására már felhasznált zsákok, hordók, kannák, kosarak és más burkolatok, akár megtöltve a kivitelben és kiürítve a behozatalban, akár üresen a kivitelben és megtöltve, amikor behozatalra kerülnek.
A hivatalos megjelölésnek alávetett burkolatok tekintetében a Szerződő Felek a kisebb határszéli forgalomban kölcsönösen elismerik a másik Szerződő Fél hatósága által azokon alkalmazott jelzéseket.
A fent felsorolt tárgyak vámhivatali előjegyzés alá nem esnek, ellenben a gőz- vagy motorüzemű mezőgazdasági gépek (lokomobilok, ekék, boronák, cséplőgépek, aratógépek és egyebek) a vámhivatalok részéről előjegyeztetnek.
4. Cikk. Úgy a belépéskor, mint a kilépéskor mindennemű behozatali és kiviteli vám- és illetéktől mentesek a Szerződő Felek egyikének határkerületéből legeltetés céljából a másik Fél határkerületébe hajtott állatok (marhák, juhok, kecskék, lovak, sertések) annak kikötése mellett, hogy azok egy előre megállapítandó, de hat hónapot meg nem haladó határidő letelte után visszahajtatnak.
A be- és kilépésben élvezett vámmentesség kiterjed egyszersmind a legelőre hajtott állatok szaporulatára, valamint az állatok termékeire is, nevezetesen:
1. a legeltetés ideje alatt ellett borjúkra, gidákra, bárányokra, csikókra és malacokra a kivitel alkalmával bevallott anyaállatok számának arányában;
2. sajtra és vajra naponta nem nagyobb mennyiségben, mint vajnál tehenenkint 1.16 kg, kecskénkint 0.032 kg, sajtnál tehenenkint 0.29 kg, kecskénkint 0.058 kg, birkánkint 0.029 kg.
Vámmentes az állatoktól a másik Szerződő Fél területén való tartózkodásuk ideje alatt termelt említett mennyiségű sajt és vaj abban az esetben is, ha ezen termékek behozatala vagy kivitele akár a legeltetés ideje alatt, akár annak lejáratától számított egy hónapon belül történik.
A Szerződő Felek fenntartják maguknak a vámbiztosíték követelésének jogát, azonban megállapodnak abban, hogy a vámösszegnek készpénzben való letétbehelyezését nem fogják követelni.
5. Cikk. A természetes személyek (birtokosok és bérlők) vagy jogi személyek (egyházak, önkormányzati testületek), akiknek állandó lakhelyük a Szerződő Felek egyikének határkerületében van és a másik Szerződő Fél határterületén bírnak földbirtokkal (határontúli birtokosok), úgyszintén ezek családtagjai és segédei (cselédek, alkalmazottak, munkások) lakóhelyüktől földjükre és viszont a következő tárgyakat mindennemű behozatali vagy kiviteli vámtól és illetéktől mentesen átvihetik a határon éspedig:
a) málhás és igás, valamint legelő állatot.
A legelőre hajtott állatokat naponta vissza kell terelni. A naponta vissza nem hajtott állatokra nézve az Állategészségügyi Határozmányok 9. Cikkében foglalt különleges rendelkezések mérvadók.
b) mezőgazdasági szerszámokat, földmívelési eszközöket és gépeket;
erdőgazdasági szerszámokat és eszközöket, amelyek fakitermelésre és szállításra szolgálnak;
karókat, kötözőanyagot, szőlészeti fecskendőket és permetezőket a hozzávaló tömlőkkel;
pincészeti eszközöket, ú. m. vedreket, kádakat, hordókat, hordócsapokat, fa- és parafadugókat, hordókeféket, szeszmérőket, tömlőket és szivattyúkat, hordókalapácsokat és verőket, kádárkéseket, fa- vagy vasabroncsokat, lopókat és a hordó kénezésére szolgáló ként;
a gazdasági terményekre ártalmas rovarok pusztítására szolgáló mindennemű eszközt, ha azok a tekintetbe jövő Szerződő Fél területén eltiltva nincsenek.
Az itt említett tárgyak, hasonlóképpen az azok továbbítására szolgáló szállítóeszközök is, csupán céljuknak megfelelő mennyiségben vihetők át a határon;
c) élelmet a mezőgazdasági munkások ellátására;
d) vetőmagot a tekintetbe jövő területek bevetésére;
e) mezőgazdasági terményeket, ideértve a bort is, melyek a megmunkált földeken termettek, továbbá állattenyésztési termékeket.
Azok a határontúli birtokosok, akiknek földjeit a határvonal nem metszi keresztül, ezeket a kedvezményeket csak 1928. évi december hó 31-ig élvezik.
A gabonaneműeket rostált, a kukoricát morzsolt állapotban is szabad szállítani.
f) szállítási célokra szolgáló mindennemű alkalmatosságokat.
A mezőgazdasági terményeket az állandó lakhely területére a rákövetkező gazdasági év március 31-ig, a bort a szüretelési év november 30-ig kell betakarítani. A fogyasztás alá nem eső szerszámok és tárgyak minden gazdasági év december 31-ig szállítandók vissza a származási határkerületbe. Ezen határidőn túl ezek az eszközök a másik határkerület területén csak abban az esetben maradhatnak, ha a határontúli birtokos igazolványának igénylése alkalmával azokat leltári tárgyakként bejelentette és mint olyanok, az igazolványban fel is vannak tüntetve.
6. Cikk. A határkerületek azon lakóinak, akik a jelen Határozmányokkal engedélyezett kedvezményeket igénybe venni óhajtják, „határszéli útigazolvánnyal” kell ellátva lenniök.
A határszéli útiigazolványok a tekintetbe jövő mindkét nyelven szövegezendők meg és tartalmazniok kell a tulajdonosnak pontos személyleírását az útlevelekre nézve fennálló szabályoknak megfelelően. Megnevezendők bennük az útvonalak és az utak, amelyeken az igazolvány tulajdonosa a határt átlépheti. A határszéli útiigazolványok hathónapi érvénnyel bírnak.
14 éven aluli gyermekeknek határszéli útiigazolvánnyal nem kell ellátva lenniök, ha a határszéli útiigazolvánnyal rendelkező felnőttek kíséretében vannak.
Határszéli útiigazolványokat a Magyar Királyság területén csak azok az I. fokú közigazgatási (rendőr) hatóságok, a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága területén azok a járási közbiztonsági hatóságok vagy állami határkommiszáriátusok állítják ki, melyek területén a tekintetbe jövő személy állandó lakhellyel bír.
Határszéli útiigazolványok a Szerződő Feleknek csak azon állampolgárai részére állíthatók ki, akik a határkerületben állandó lakhellyel bírnak és bűnügyi, államrendészeti vagy közbiztonsági, valamint vámjövedéki szempontból teljesen megbízhatóknak ismertetnek el.
7. Cikk. A határontúli birtokosok és bérlők füzetalakú különleges határszéli útiigazolvánnyal láttatnak el. Ezeknek a különleges határszéli útiigazolványoknak a földbirtokokon folytatott gazdálkodásnak vámügyi szempontból való ellenőrzésére szolgáló adatokat kell tartalmazniok.
Szóbanlevő igazolványokat egy évre terjedő érvénnyel azonos föltételek mellett ugyanazon hatóságok állítják ki, amelyek a rendes határszéli útiigazolványok kiadására illetékesek, a kiállítás azonban a másik állam illetékes hatósága részéről kiadott oly bizonyítvány alapján történik, mely az igénylőnek határontúli birtokos voltát igazolja. Ezek a bizonyítványok díjmentesen szolgáltatandók ki.
Különleges határszéli útiigazolványok csak azoknak a természetes személyeknek és azon jogi személyek képviselőinek állíttatnak ki, amely személyek ezidőszerint földtulajdonosok, illetve földbérlők, vagy akik akár élők közötti átruházás útján, akár öröklés útján szerezték meg a földbirtokot olyan személyektől, akiknek amúgy is törvényes örököseik lennének, megfelelően ama állam törvényeinek, amelyeknek területén a határontúli birtokos gazdasági üzemének főszékhelye fekszik.
Földbérlők a határontúli birtokosok részére biztosított kedvezményeket csak akkor vehetik igénybe, ha bérleti szerződésük ezen határozmányok életbeléptetése előtt jött létre s csupán a bérszerződés időtartamára, mely azonban jelen határozmányok életbeléptetésétől számított három éven túl nem terjedhet.
8. Cikk. Határszéli útiigazolvánnyal rendelkező gyakorlatra jogosult orvosok, állatorvosok és okleveles szülésznők sürgős esetben általában és különösen balesetek alkalmával hivatásukat a másik állam határkerületének átellenes területén is gyakorolhatják, ha eziránt különleges igazolvánnyal vannak ellátva. Hivatásuk gyakorlásakor ezeknek az illető határkerületben érvényben levő törvények és szabályok szerint kell eljárniok. Jogukban áll hivatásuk gyakorlása céljából a nappal és éjjel minden órájában, még lábbal vagy géperővel hajtott kerékpáron vagy automobilon is, a határt bármely úton járműveik kísérőivel (kocsis, soffőr) együtt a vámhivatalnál való jelentkezés kötelezettsége nélkül átlépni.
Ezen alkalmakkor magukkal vihetik teljesen vámmentesen a hivatásuk gyakorlásához szükséges tárgyakat (mű- és kötszerek, orvosságok) az esetenkénti szükséglettel arányban álló mennyiségben.
Ezen könnyítések részleteiben a két Szerződő Fél vámigazgatásai egyetértően állapodnak meg.
9. Cikk. A határellenőrzéssel megbízott közegek a határkerületbeli lakosoknak akkor, amikor azt sürgős és fontos okok indokolttá teszik, sommás eljárás alapján kiállított „alkalmi útilapot” adhatnak, mely őket a határ átlépésére és a másik Szerződő Fél határkerületében való háromnapi tartózkodásra jogosítja. Az „alkalmi útilapokban”, melyek csak egyszeri határátlépésre érvényesek, a sürgős határátlépés okát fel kell tüntetni.
Az alkalmi útilapok érvényét a Szerződő Feleknek jelen Határozmányok 6. Cikkében megnevezett azon hatóságai, amelyek területén az útilap tulajdonosa átmenetileg tartózkodik, szükség esetén további háromnapi tartózkodásra meghosszabbíthatják.
10. Cikk. A „határszéli útiigazolványokat” a másik Szerződő Fél erre illetékes hatóságaival láttamoztatni kell. A láttamozás díjtalan.
A másik Szerződő Fél tekintetbe jövő hatóságai kötelesek a nekik láttamozás céljából hivatalos úton átengedett határszéli útiigazolványokat a megkereső hatóságnak legkésőbb nyolc napon belül visszaszármaztatni. Abban az esetben, ha a láttamozás megtagadtatnék, a kiállító hatóságot az elutasítás indokáról tájékoztatni kell.
Az „alkalmi útilapok” a határátlépés alkalmával láttamoztatnak annak az államnak határőrizeti közegei által, amely államnak területére a belépés történik.
11. Cikk. A határszéli útiigazolvány, mihelyt kiállításának alapjául szolgált feltételekben változás áll be vagy tulajdonosának kétségtelenül megbízható volta megszűnik, bevonandó, minek megtörténtéről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát késedelem nélkül értesíteni kell.
12. Cikk. A határszéli forgalomban való közlekedésre igénybevehetők mindazok az átjáró utak, melyek jelen Határozmányok 17. Cikkében foglalt rendelkezés folytán e célra megjelöltetnek.
„Határszéli útiigazolvány”, valamint „alkalmi útilap” birtokában lévők csak igazolványukban vagy útilapjukban megnevezett pontokon járhatnak át a határon és a túlsó határkerületnek csak lakóhelyükkel átellenes részében közlekedhetnek.
A határátlépés napkelte és napnyugta közötti időre van korlátozva. A határt évszakra való tekintet nélkül minden nap szabad átlépni. A határontúli birtokosok napjában többször is átjárhatnak a határon.
A határon keresztül gyalog, lóháton, kocsin, vonaton, hajón vagy más járművön szabad közlekedni az idevonatkozó vámügyi rendszabályok tekintetbevételével.
A határszéli útiigazolványok és alkalmi útilapok tulajdonosai a másik Szerződő Fél határkerületében megszakítás nélkül három napig tartózkodhatnak. Azoknak az igazolványtulajdonosoknak, akik a túlsó határkerületben levő földekre vagy ipartelepekre rendszeresen átjárnak, megengedhető, hogy a másik Szerződő Fél határkerületében egyhuzamban hat napig időzhessenek. A tartózkodás terjedelmét az igazolványban fel kell tüntetni.
Határátlépéskor a határszéli útiigazolványt és az összes szállított tárgyakat a határőrközegeknek be kell mutatni.
13. Cikk. Határszéli útiigazolvány birtokában levők igénybe vehetik mindazokat a szárazföldi utakat, valamint a Mura és a Dráva víziútjait, melyek a határt többször keresztezik, valahányszor munkájuk elvégzése céljából az ezeken az utakon való közlekedés el nem kerülhető. Az átkelések kocsin vagy egyéb közlekedési eszközökön is történhetnek, a gőz- vagy más géperejű hajók kivételével.
A határt többször keresztező említett vízi és szárazföldi utakat, amelyek az átkelés számára megnyittatnak, valamint az ezen utak használatára vonatkozó feltételeket a 17. Cikk alapján kiküldendő bizottság közös egyetértéssel fogja meghatározni.
14. Cikk. Árvíz vagy más elemi csapás eseteiben, valamint balesetek fennforgásakor a határkerületek lakosai a határt bármely úton éjjel-nappal átléphetik; hasonlóképpen tűzvész alkalmával a tűzoltóságok szükséges felszerelésükkel együtt.
15. Cikk. Az előző cikkben a határszéli forgalom számára meghatározott könnyítések nem érintik a belföldi egészségügyrendészeti, továbbá az állati és növényi betegségek elleni védekezés tekintetében fennálló rendelkezéseket, valamint az egyedáruságra vonatkozó szabályokat.
Az állatok forgalma az Állategészségügyi Határozmányokban külön nyer szabályozást.
16. Cikk. A Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy a határszéli forgalmat államrendészeti és közbiztonsági okokból kivételes esetekben akár részben, akár egészben ideiglenesen felfüggesszék.
Az a Szerződő Fél, amely a határszéli forgalmat akár egészben, akár részlegesen felfüggeszti, a másik Szerződő Felet eziránti intézkedéséről értesíteni tartozik, mégpedig a lehetőség szerint nyolc nappal előzőleg, de legkésőbb a rendelkezés életbeléptetésével egyidejűleg.
17. Cikk. A Szerződő Felek a két határkerület határainak a terepviszonyoknak megfelelő pontos meghatározása céljából jelen Határozmányok életbeléptetésétől számított 15 napon belül megnevezik megbízottaikat. Ezek a megbízottak hivatva vannak egyszersmind azokat a pontokat, amelyeken a határkerületek lakosai a határt átléphetik, közös egyetértéssel kijelölni, valamint a még szükséges részletes rendszabályokra vonatkozólag megállapodást létesíteni.
Ugyancsak ez alkalommal állapítandó meg a 6., 7. és 9. Cikkekben rendszeresített határszéli útiigazolványok, határontúli birtokosok részére kiadandó különleges határszéli útiigazolványok, valamint az alkalmi útilapok alakja és pontos kiállításának módja.
A Szerződő Felek jelen határozmányok életbeléptetésétől számított három hónapon belül kölcsönösen megküldik egymásnak:
a határkerület belső határának pontos leírását;
a határkerületben fekvő összes helységeknek jegyzékét;
azoknak a határátkelési útvonalaknak kimutatását, amelyek a határszéli forgalom számára közös egyetértéssel nyittatnak meg.
18. Cikk. Annak lehetővé tétele céljából, hogy a határszéli szervek közegei szolgálatuk ellátásában egymást kölcsönösen támogassák és ezek között a határszéli forgalom síma lebonyolításához szükséges jószomszédi viszony megteremtessék, a Szerződő Felek kötelezik magukat a határszéli szervek vezetőinek oly irányú kölcsönös felhatalmazására, hogy a másik Szerződő Fél átellenes határszéli szerveinek vezetőivel a határvonal valamely egyetértően megállapítandó helyén összejöveteleket tartsanak.
A határszéli szervek vezetői igyekezni fognak ezeken a találkozásokon a jelen Határozmányok végrehajtása folyamán felmerülő összes részletkérdésekre nézve megállapodni, a kisebb jelentőségű incidensek által előidézett súrlódásokat kiegyenlíteni s a határkerületek lakosai részéről felhozott panaszokat elrendezni.
Az összejövetelek rendszeresen minden három hónapban tartandók, egyébként mindannyiszor, valahányszor valamely határszéli szerv vezetője azt szükségesnek tartja.
Azon célból, hogy területeik között az állatokkal és állati termékekkel való forgalmat megkönnyítsék, e mellett azonban ama veszélyt, hogy ezen forgalom útján területeikre állatbetegségek behurcoltassanak, a lehető legnagyobb mértékben elhárítsák, a Szerződő Felek a következő határozmányokban állapodtak meg:
1. Cikk. A Szerződő Felek egyikének területeiről a másiknak területére irányuló forgalom állatokkal (egypatásokkal, kérődzőkkel és sertésekkel), beleértve a baromfit, állati nyersterményekkel és olyan tárgyakkal, amelyekkel állati fertőző betegségek ragályanyaga elhurcolható, meghatározott belépő állomásokra korlátozható, amelyeken a szállítmányok azon állam részéről, melybe a bevitel történik, állatorvosi ellenőrzés alá fognak vétetni.
2. Cikk. 1. Az első cikkben megjelölt állatoknak és tárgyaknak a Szerződő Felek egyikének területeiről a másik Fél területeire való behozatalához vagy ezeken át történő szállításához származási és egészségi bizonyítvány szükséges.
Élő állatokra ezen bizonyítványokat a helyi hatóság állítja ki; baromfira, valamint állati nyersterményekre és az állati fertőző betegségek ragályanyagának elhurcolására alkalmas tárgyakra kiállíthatja a bizonyítványokat akár a helyi hatóság, akár az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvos.
A bizonyítványnak oly tartalommal kell bírnia, hogy annak alapján az állatok és tárgyak származását biztosan meg lehessen állapítani. Ha a bizonyítvány élő állatokról szól, annak az állatok pontos darabszámát, leírását és különös ismertető jeleit, úgyszintén rendeltetési helyét is tartalmaznia kell. A bizonyítványon továbbá az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvos által az illető állatok egészségi állapota és az is igazolandó, hogy az elszállítás időpontjában a származási községben és a szomszédos községekben az illető állatfajra átragadó, bejelentési kötelezettség alá eső ragadós állatbetegség, kivéve a gümőkórt, nem uralkodott.
2. Kutyák és macskák veszettsége az ezen cikk első bekezdésében előírt származási és egészségi bizonyítványnak más háziállatokra való kiállítása tekintetében akadályul nem szolgálhat. Továbbá nem akadályozza a bizonyítványok egypatásokra való kiállítását a juhok és kecskék rühkórja, úgyszintén a bizonyítványoknak juhokra és kecskékre való kiállítását az egypatások rühkórja, végül nem képezheti akadályát az ivarszervi hólyagos kiütés fellépése annak, hogy a bizonyítvány ökrökre és heréltekre kiállíttassék.
Az ivarszervi hólyagos kiütésnek vagy a veszettségnek általában, valamint a sertésorbáncnak a szomszédos községekben való szórványos fellépése nem akadályozza a származási és egészségi bizonyítványok kiállítását; lépfenének, sercegő üszöknek és bivalyvésznek fellépése esetén elegendő, hogy a származási helység legyen ezen állatbetegségektől mentes. Ezen körülményt azonban az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvosnak kell igazolnia.
3. Abban az esetben, ha keleti marhavész vagy ragadós tüdőlob iránt fogékony állatok kerülnek kivitelre, igazolni kell ezenfelül, hogy ezek a betegségek sem a származási községben, sem pedig a szomszédos községekben az utolsó hat hónapon belül nem fordultak elő; sertések kivitelénél elegendő annak igazolása, hogy a betegségek a szállítást megelőző 40 napon belül nem fordultak elő. Abban az esetben, ha ragadós száj- és körömfájás, tenyészbénaság, takonykór, sertéspestis (sertésvész) vagy juhhimlő iránt fogékony állatok kerülnek kivitelre, igazolni kell, hogy ezen betegségek sem a származási községben, sem pedig a szomszédos községekben az elszállítást megelőző 40 napon belül nem fordultak elő.
4. Az élőbaromfira kiállított származási és egészségi bizonyítványnak tartalmaznia kell a faj megjelölését, a darabszámot, továbbá annak igazolását, hogy a baromfi egészséges és hogy a származási községben az elszállítást megelőző 14 napon belül ragadós baromfibetegség nem fordult elő.
5. Lóra, öszvérre, szamárra és szarvasmarhára a származási és egészségi bizonyítvány csak egy állatról szólhat; juhokra, kecskékre, sertésekre és baromfira a származási és egészségi bizonyítvány több darabra együttesen is kiállítható.
6. A bizonyítványok 10 napig érvényesek. Ha ezen határidő szállítás közben jár le, a bizonyítványok további 10 napra csak úgy lesznek érvényesek, ha az állatokat az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvos újból megvizsgálja és a leletet a bizonyítványba bejegyzi.
7. Ha a szállítás vasúton vagy víziúton történik, a felrakodás előtt az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által erre külön felhatalmazott állatorvos által külön vizsgálat foganatosítandó és a lelet a bizonyítványba bejegyzendő.
8. Állati részekről, állati termékekről és nyersterményekről, valamint a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyakról kiállított származási és egészségi bizonyítványoknak tartalmazniok kell a tárgy pontos megjelölését, a származási és rendeltetési helyet, valamint az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által e célból külön felhatalmazott állatorvos igazolását, hogy a származási hely vészmentes.
Levágott állatok és leölt baromfi, valamint friss és elkészített (sózott, szárított, füstölt, pácolt és főzött) húsra, valamint húskészítményekre kiállított bizonyítványokon igazolni kell, hogy az állatok hatósági állatorvos szabályszerű vizsgálata alkalmával levágás előtt és után egészségesnek találtattak.
9. Állategészségügyi szempontból semmiféle korlátozás alá nem esnek s egészségi bizonyítvány nélkül hozhatók forgalomba szelencékben légmentesen elzárt hús és hústermékek; gyárilag mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapjú; zárt ládákba vagy hordókba rakott száraz vagy sózott belek, bárzsing, gyomrok, hólyagok, továbbá olvasztott faggyú és zsír, minden fajta szárított szarvak, körmök, paták és csontok, végül tojás, tej és tejtermékek (sajt, vaj, stb.)
3. Cikk. A felsorolt feltételeknek meg nem felelő szállítmányok, valamint oly állatok, melyeken a határszéli állatorvos ragadós betegséget állapít meg vagy amelyeket ilyen betegségre gyanúsaknak talál, végre oly állatok, melyek beteg vagy gyanús állatokkal együtt szállíttattak, vagy amelyek ilyenekkel akár közvetlen, akár közvetve érintkeztek, a belépő állomáson visszautasíthatók. A visszautasítás okát a határszéli állatorvos a bizonyítványban megjelölni és aláírásával igazolni tartozik.
Ha a bevitt állatokon már a határ átlépése után a rendeltetési országban állapíttatik meg ragadós betegség, a tényállást hatósági (állami) állatorvos közreműködésével jegyzőkönyvben kell megállapítani. A jegyzőkönyv másolatát a másik Szerződő Félnek haladéktalanul meg kell küldeni.
Az ezen cikkben megjelölt esetek mindegyikében közvetlenül és késedelem nélkül értesíteni kell a másik Szerződő Fél szakkiküldöttjét, amennyiben ily tisztviselő a 6. Cikkben foglalt határozmányok alapján kirendeltetett volna.
4. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyikének területein a keleti marhavész lép fel, a másik félnek jogában áll a kérődzők és sertések, továbbá állati részek, állati nyerstermények és termékek, valamint a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyak bevitelét és átvitelét a betegség veszélyének tartamára megtiltani vagy korlátozni.
5. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyikének területeiről az állatforgalom útján bejelentési kötelezettség alá eső ragadós állatbetegség a másik Fél területeire behurcoltatott, vagy ha ilyen betegség a Szerződő Felek egyikének területén fenyegető módon uralkodik, a másik Félnek jogában áll a betegség veszélyének tartamára az illető betegség iránt fogékony állatoknak, valamint állati nyersterményeknek és a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyaknak bevitelét és átvitelét korlátozni vagy megtiltani.
Ragadós száj- és körömfájás, sertéspestis (sertésvész), juhhimlő és takonykór esetén ezen korlátozások és tilalmak kiterjedhetnek a fertőzött és szomszédos járásokra (srez).
Ha a ragadós betegség hajlandóságot mutat nagy területekre való kiterjedésre vagy különösen rosszindulatú jelleget ölt, ezen intézkedések kiterjeszthetők a fertőzött és szomszédos járásokat körülövező járásokra is.
Ragadós tüdőlob fellépése esetén a szarvasmarhák bevitelére és átvitelére nézve, a tenyészbénaság fellépése esetén pedig egypatások bevitelére és átvitelére nézve ugyanezen intézkedések tehetők meg abban az esetben is, ha ezek a betegségek nem uralkodnának fenyegető módon.
Lépfene, sercegő üszök, vad- és bivalyvész, veszettség, egypatások, juhok és kecskék rühkórja, egypatások és szarvasmarhák ivarszervi hólyagos kiütése, sertésorbánc, baromfikolera és tyúkpestis, valamint gümőkór miatt beviteli és átviteli tilalmak nem alkalmaztatnak.
A beviteli és átviteli korlátozások és tilalmak a 2. Cikkben feltüntetett határidők lejártával megszűntetendők, amely határidők a betegség teljes megszüntétől számítandók. Amennyiben azon határidők, amelyek szerint a betegség hivatalból megszűntnek nyilvánítható, a Szerződő Feleknél különbözők volnának, a hosszabbik határidő a mérvadó.
Fenti határozmányok nem érintik a Szerződő Felek állategészségügyi törvényeinek azon rendelkezéseit, melyek szerint abban az esetben, ha ragadós állatbetegség a határon vagy ennek közelében lép fel, ezen betegség távoltartása és elfojtása érdekében a kétrészrőli határszéli forgalom, úgyszintén a veszélyeztetett határszéli járásokon (srez) átmenő forgalom rendkívüli korlátozások és tilalmak alá vehetők. Mindamellett nem érinthetik ezen intézkedések a hivatalosan lezárt kocsikban való átviteli vasútforgalmat vagy az elkülönített és elzárt helyiségekben való átviteli hajóforgalmat; fertőzött határkerületben állatok hozzárakása, átrakása és bármilyen szállítási késleltetés tilos.
Amennyiben az állategészségügyi viszonyok időközönként bizonyos korlátozásokat tesznek szükségessé, a határkerületek illetékes hatóságai közös egyetértésben megtehetik a szükséges óvóintézkedéseket, amelyekről felettes hatóságaiknak jelentést tenni tartoznak.
6. Cikk. 1. A Szerződő Felek kölcsönösen feljogosítják egymást arra, hogy követségeikhez állategészségügyi kiküldötteket osszanak be, akár állandó, akár ideiglenes minőségben abból a célból, hogy tájékozásokat szerezhessenek az állattenyésztésről, az állatállomány egészségi állapotáról, az állatvásárok, a be- és kirakodó-állomások, vágóhidak és hízlalótelepek, veszteglőintézetek és egyéb efélék berendezéséről, valamint az érvényes állategészségrendőri szabályok és a jelen határozmányok végrehajtásáról.
2. Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy ezen kiküldötteket az összes tájékoztatásokkal ellátja s őket feladataik teljesítésében a szükséges támogatásban részesíti.
7. Cikk. 1. Mindegyik Szerződő Fél a ragadós állatbetegségek mindenkori állásáról 14 naponként időszaki kimutatásokat fog közzétenni. E kimutatások a másik Szerződő Félnek közvetlenül meg fognak küldetni. Ezeknek tartalmazniok kell a vármegye, járás, község (helyiség) megnevezését és a fertőzött gazdaságok számát. A betegség nevéhez a latin elnevezést hozzá kell tenni.
2. A határszéli járások (srez) közigazgatási hatóságai a járásaikban fellépő ragadós betegségekről haladék nélkül és közvetlenül fogják egymást kölcsönösen értesíteni.
3. Ha a Szerződő Felek egyikének területein a keleti marhavész, ragadós tüdőlob vagy tenyészbénaság fellép, erről és a betegségek elterjedéséről a másik Fél földmívelésügyi kormányát táviratilag közvetlenül fogja értesíteni.
8. Cikk. 1. Olyan vasúti kocsik, valamint hajók vagy hajórészek, amelyekben egypatások, hasítottkörmű állatok, baromfi vagy állati nyerstermények és a ragályanyagok elhurcolására alkalmas tárgyak szállíttattak, a hozzátartozó szerelvényeikkel együtt a kirakodás után oly eljárással tisztítandók és fertőtlenítendők, mely alkalmas arra, hogy a rátapadhatott ragályanyagokat teljesen megsemmisítse.
2. A rakodók és a hajórakodó-ponkok minden használat után tisztítandók és szükség szerint fertőtlenítendők.
9. Cikk. A Szerződő Feleknek a „Határforgalom megkönnyítésére vonatkozó Határozmányok” alapján megállapított határkerületei közötti állatforgalom az alábbiakban megállapított módon szabályoztatik.
1. Minden fogatnak, mely járművet vontat vagy mezőgazdasági munkát végez, minden teherhordó vagy hátasállatnak a származási községének előljárósága által kiállított igazolvánnyal, vagy ha több állatról van szó, közös igazolvánnyal (jegyzékkel) kell ellátva lennie. Ez igazolványoknak tartalmazniok kell a tulajdonos nevét és az állat leírását, valamint annak igazolását, hogy az állatok a Szerződő Felek egyikének határkerületéből származnak s annak megállapítását, hogy az igazolványok csupán a másik Szerződő Fél határkerületében való forgalomra jogosítanak fel.
Amennyiben a határt hasítottkörmű állatok lépik át, a községi előljáróságnak az igazolványon ezenfelül igazolnia kell, hogy az illető község, bejelentési kötelezettség alá eső és hasítottkörmű állatokra átragadó betegségtől mentes; amennyiben pedig egypatás állatok lépik át a határt, a községi előljáróságnak igazolnia kell, hogy a származási udvar mentes bejelentési kötelezettség alá eső és egypatásokra átragadó betegségtől.
A visszajövetelkor a másik Szerződő Fél határkerületeiben fekvő azon község előljárósága által, amelynek területén az állatok tartózkodtak, az igazolványon igazolandó, hogy ez a község is, illetve udvar mentes a fentnevezett betegségektől.
Mezőgazdasági munkákra használt állatoknál a vészmentesség igazolása 30 napig érvényes, igás vagy hátas egypatásoknál 15 napig. E határidő elteltével az igazolás megújítandó.
2. Legeltetésre szánt állatokra közös igazolványok (jegyzékek) állítandók ki azon község előljárósága által, amelyből az állatok legelőre hajtatnak. E jegyzéknek fel kell tüntetni: a tulajdonos nevét, a nyájőr (pásztor) nevét, az állatok faját és darabszámát ivar és kor szerint, valamint az állatok jellegzetes külső ismertetőjeleit.
a) Ha az állatok a másik Szerződő Fél határkerületébe naponként vagy legföljebb hét napig tartó legeltetésre hajtatnak át a határon, a jegyzéken a származási község előljáróságának, más község területén való áthajtás esetén pedig e község előljáróságának is igazolnia kell, hogy az illető község minden bejelentési kötelezettség alá eső és az illető állatfajra átragadó betegségtől mentes. Ezen igazolás 30 napig érvényes és e határidő leteltével megújítandó.
b) Ha az állatok hét napnál tovább tartó időre hajtatnak legelőre, az állam által alkalmazott vagy az állami hatóság által erre külön felhatalmazott állatorvosnak kell a jegyzéken (közös igazolványon) igazolnia, hogy az állatok közvetlenül a legelőrehajtás előtt megvizsgáltattak és egészségesnek találtattak, valamint hogy sem a származási községben, sem azon községekben, melyeken az állatok áthajtatnak, bejelentési kötelezettség alá eső és az illető állatfajra átragadó betegség nem fordul elő.
Közvetlenül a legelőről való visszahajtás előtt az állatok a legelő felügyeletével megbízott, államilag alkalmazott vagy az állami hatóság által erre külön felhatalmazott állatorvos által megvizsgálandók és a lelet a jegyzékre azzal az igazolással jegyzendő fel, hogy sem abban a községben, melyben az állatok legelőn voltak, sem azokban a községekben, amelyek területén az állatokat esetleg át kell hajtani, az illető állatfajra átragadó, bejelentési kötelezettség alá eső betegség nem uralkodik.
Lépfenének, sercegő üszöknek, sertésorbáncnak és veszettségnek a származási községben való fellépése az 1. és 2. pont szerint előírt igazolványok kiállítását nem akadályozza, amennyiben azon udvar, amelyből az állat származik, a fentemlített betegségtől mentes.
3. Ha a határontúli legeltetés vagy munkavégzés időtartama alatt a nyájak egyrészében vagy az igavonó állatok között, avagy abban a községben, melynek területén a legelő, illetve a munkahely fekszik, avagy azon az úton, melyen a nyájnak vagy az igavonó állatoknak vissza kell térniök, olyan betegség lép fel, mely bejelentési kötelezettség alá esik és amely az illető állatfajra átragadhat, akkor az állatoknak, a másik Szerződő Fél területére való visszatérése tilos, hacsak kényszerítő körülmények, mint takarmányhiány, rossz időjárás stb. kivételt nem indokolnának meg. Ilyen esetekben az állatoknak a legelőről való visszahajtása csak akkor történhetik meg, ha az illetékes elsőfokú hatóságok a betegség elhurcolásának megakadályozása céljából egyetértőleg megállapított óvintézkedéseket megtették.
4. Járműbe fogott vagy mezőgazdasági munkákra használt állatok, nyerges és teherhordó állatok s végül a legelőre hajtott állatok - ha szabályszerű igazolványokkal, illetve jegyzékekkel vannak ellátva - a határátlépés alkalmával nem esnek határszéli állatorvosi vizsgálat alá. Az állatok azonosságának megállapítása céljából azonban a visszatérésnek ugyanazon a határátkelési ponton kell történnie, amelyen a kiléptetés történt.
Minta
Az állam neve
(Kiállító hatóság.)
Igazolvány kereskedelmi utazók részére
Érvényes a kiállítás keltétől számított tizenkét hónapra
| Érvényes ....................................... | Az igazolvány száma ...................................... |
Ezennel bizonyíttatik, hogy jelen igazolvány tulajdonosa ................................................. úr, aki .........................-n született ............................n lakik, .............................................. úton ......... szám alatt ........................................................................ cég megjelölés alatt (vagy) kereskedelmi utazó, a .................................................. cég(ek) szolgálatában, amely ..............................n működik és ............................................. (1)gyára vagy kereskedése van, .................................................... cég megjelölés alatt.
Ezen igazolvány tulajdonosa fenti országban megrendelésket gyüjteni és bevásárlásokat eszközölni szándékozván, a szóbanforgó cég(ek) számára, az is igazoltatik, hogy nevezett cég(ek) jogosult(ak) iparát(ukat) és kereskedelmét(üket) ....................................................ban gyakorolni és hogy ugyanott ebből kifolyólag a törvényesen megállapított adókat fizeti(k).
Kelt ..................................... 19 ....................................................
| A cég (cégek főnökének (főnökeinek) aláírása: | ||||
| ....................................................................... | ||||
| Az igazolvány birtokosának személyleírása: | (P. H.) | |||
| Kora ................................................................................................... | ||||
| Termete ............................................................................................. | ||||
| Haja ................................................................................................... | Az igazolvány | |||
| Különös ismertető jelei ...................................................................... | birtokosának | |||
| fényképe | ||||
| Az igazolvány birtokosának aláírása: | ||||
| ............................................................................................................ | ||||
(1) A gyár vagy kereskedés megnevezése.
Megjegyzés: Ha kereskedelmi cég vagy ipari vállalat főnökéről van szó, a nyomtatványnak csak első rovata töltendő ki.
A Szerződő Felek az egymás közötti forgalomban tekintetbe jövő vasúti szállítmányok vámkezelésének szabályozása céljából, valamint a két ország vámtörvényei elleni kihágások megakadályozása, üldözése és megbüntetése iránti együttműködés módjának megállapítása végett a következő cikkekben állapodtak meg:
1. Cikk. 1. Az alábbi határozmányok értelmében a Szerződő Felek a vámkezelésnél, valamint a vámjövedéki kihágások megakadályozásánál, üldözésénél és megbüntetésénél egymást támogatni fogják és a vámjövedéki büntető eljárás végrehajtásánál egymásnak jogsegélyt fognak nyujtani.
2. A Szerződő Felek mindegyike utasítani fogja a közös határon működő vámhatóságait és közegeit, hogy a másik Félnek vámügyi törvényeiről és szabályairól, - ideértve a behozatali, kiviteli és átviteli tilalmakat is - valamint az áruforgalmi statisztikára vonatkozó szabályairól a lehetőséghez képest szerezzenek tudomást és azokat vegyék figyelembe.
2. Cikk. A Szerződő Felek egyikének a közös határon működő vámhivatala a másik Szerződő Fél átellenes határvámhivatalai vezető tisztviselőinek az áruforgalomra vonatkozó minden hivatalos felvilágosítást meg fognak adni és minden tekintetben azon lesznek, hogy a másik Szerződő Fél átellenes határvámhivatalainak szolgálatuk ellátása tekintetében a lehetőséghez képest segítségére legyenek.
3. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy a másik Fél területére szánt árukat csak olyan vámutakon léptetik ki, amelyek kellő hatáskörrel felruházott beléptető hivatalokhoz vezetnek és hogy a kiléptetést a napnak csak oly szakában eszközlik, hogy az áruk a túloldali hivatalhoz előreláthatólag még a hivatalos órák alatt érkezzenek be.
2. A vámutak és a rajtuk fekvő vámhivatalok hivatalos órái egyetértően állapítandók meg; a határátlépés tekintetében engedélyezett összes könnyítéseket ezek a hivatalok egymással közölni tartoznak.
4. Cikk. 1. A közforgalmú vasutakon a személy-, áru- és poggyászszállítmányok a vámhatáron át úgy nappal, mint éjjel, bármikor, vasár- és ünnepnapon is, közlekedhetnek.
A szállítmányoknak a be- és kilépéssel kapcsolatos vámhivatali kezelését ugyanezen időben kell végrehajtani.
2. A vasutak kötelesek a vámhatáron át közlekedő minden vonat menetrendjét, e menetrendek minden változtatását a pályaudvarokon működő vámhivatalokkal és vámőrségekkel (pályaudvari vámhivatalokkal) azok életbelépése előtt legalább nyolc nappal közölni. A jelentékenyebb vonatkésésekről, vonatelmaradásokról, valamint különvonatok vagy mozdonymenetek érkezéséről a pályaudvari vámhivatalokat a lehető legrövidebb időn belül kell értesíteni.
5. Cikk. A külföldről érkező minden egyes tehervonatot a vámszabályoknak megfelelő módon be kell jelenteni a határvámhivataloknak, amelyeknek a vámszabályok által előírt okmányok egyidejűleg bemutatandók.
6. Cikk. 1. A vám megfizetésének kölcsönös biztosítása céljából a Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy vámhivatalaikat utasítani fogják, miszerint adott esetben a másik Fél vámhivatalának átadandó okmányokban tüntessék fel azt a körülményt, hogy az áru nem származik saját vámterületük szabad forgalmából és hogy az okmányokra ilyen esetekben az áru származási és feladási országát vezessék rá.
2. A határon való kirakás és vámhivatali vizsgálat alól, valamint a csomagzár alkalmazása alól mentesek azok az áruk, amelyek ólomzárral szabályszerűen ellátott kocsikba vannak rakva és átrakás nélkül oly belterületi állomásra irányíttatnak, amelyen kezelésükre szükséges hatáskörrel felruházott vámhivatal van, feltéve, hogy ezek az áruk belépésre szabályszerűen legyenek bejelentve.
3. Úgy a határon, a belépésnél és kilépésnél, mint a belterületen mentesek a kirakás és vámhivatali vizsgálat alól, valamint a csomagzár alkalmazása alól azok az áruk, amelyek ólomzárral szabályszerűen ellátott kocsikba vannak rakva s a Szerződő Felek egyikének területén keresztül átrakás nélkül átszállíttatnak, feltéve, hogy ezek átvitelre szabályszerűen legyenek bejelentve.
4. A 2. és 3. bekezdésekben foglalt rendelkezések alkalmazásának előfeltételét képezi az, hogy az érdekelt vasútigazgatóságok anyagi felelősség terhe mellett köteleztessenek arra, hogy a kocsikat az előírt időn belül sértetlen ólmokkal az illetékes belterületi vámhivatalokhoz vagy a kiléptető vámhivatalokhoz állítsák és hogy az érvényben álló átviteli korlátozások e könnyítések alkalmazásával ne legyenek ellentétben.
5. Mentesek a kirakás és a mérlegelés alól továbbá azok a vámmentes áruk is, amelyek végleges vámkezeltetésre a határszéli vámhivatalokhoz érkeznek, feltéve, hogy ez a kezelés kirakás nélkül végrehajtható. Az áruk súlyának megállapításánál a vámhatóságok a kocsi súlyaként általában a kocsira írt súlyt fogadják el.
6. A 2. és 3. bekezdésben megjelölt, a vámszemlére és a csomagzáraláhelyezésre vonatkozó mentességek kivételesen abban az esetben is alkalmazhatók, ha az áruk vámhivatali felügyelet mellett vasúti kocsiból vasúti kocsiba átrakatnak a nélkül, hogy ezzel szabályszerű vámkezelés lenne egybekötve, feltéve, hogy az áruk átrakása vasútüzemi okokból el nem kerülhető.
7. A jelen cikk 2-6. bekezdéseiben megállapított könnyítések nem alkalmazhatók feljelentés esetén, vagy ha kijátszásnak alapos gyanúja forog fenn.
8. A Szerződő Felek mindegyikének bármikor joga van arra, hogy a vasúti kocsik ólomzárait saját vámhivatali ólomzárjaik alkalmazásával kiegészítsék.
9. A Szerződő Felek egyike és valamely harmadik állam között megállapított, a vámkezelésre vonatkozó messzebbmenő könnyítések a viszonosság feltételezése mellett a másik Féllel való forgalomra is alkalmazást nyernek.
7. Cikk. 1. A fentemlített könnyítéseket oly áruk is, amelyek nem töltenek be teljesen egy vasúti kocsit, élvezhetik, ha azok a vámzárra vonatkozó szabályoknak megfelelő födött kocsik tökéletesen elzárható rekeszeiben vagy vámhatóságilag elfogadott hordozható ládákba vagy kosarakba vannak rakva s úgy vámzár alatt szállíttatnak. A Szerződő Feleknek mindazonáltal jogukban áll, hogy az ólomzárakat saját vámzáraik alkalmazásával kiegészítsék.
2. A vonatokkal közlekedő kocsik biztonságának fokozása érdekében meg van engedve, hogy az érdekelt felek a vasút beleegyezésének fenntartása mellett a vasúti kocsikat lakatokkal vagy más oly zárókészülékekkel lássák el, amelyek a vasúti anyagot semmiképpen sem rongálják.
8. Cikk. 1. A személyszállító kocsikban a vámhatár átlépése alkalmával csak az utasok kézipoggyászát szabad elhelyezni.
2. A kézi- és útipoggyász vámvizsgálatát a határállomáson oly gyorsan kell elvégezni, hogy még a más vámhivatalhoz utalt poggyászdarabok is lehetőleg a csatlakozó vonattal továbbíthatók legyenek.
3. Az utasok úti- és kézipoggyászai rendszerint a határszéli vámhivatalnál vizsgáltatnak meg. Mindazonáltal az utasok kérelmére a feladott útipoggyászok vámhivatali vizsgálatra továbbíthatók az ország belsejében fekvő más vasúti állomásra is, feltéve, hogy ott vámhivatal van és hogy a határszéli vámhivatalnak nincs oka visszaélést feltételezni. Ebben az esetben a poggyászokat szabályszerűen ólomzár alá kell helyezni.
9. Cikk. A személyszállító vonatokkal szállított gyors- és teheráruk, valamint az expressz-áruküldemények ugyanolyan feltételek és alakiságok alá esnek, mint a tehervonatokon szállított ugyanolyan áruk.
Mindazonáltal a személyszállító vonatokkal szállított s gyors romlásnak kitett gyorsáruküldeményeket, úgyszintén az expresszárukat a határszéli vámhivatalok kötelesek a poggyászra előírt gyors eljárás szerint megvizsgálni, ide nem értve a végleges vámkezelést.
10. Cikk. A határon át közlekedő vasúti kocsik vámzárja tekintetében irányadók a vasúti kocsik vámbiztos berendezése tárgyában Bernben tartott nemzetközi értekezlet 1886. május 15-én kelt II. Zárójegyzőkönyvének határozmányai, valamint ezeknek összes módosításai és kiegészítései.
11. Cikk. 1. Abban az esetben, ha valamely áru behozatala külön engedélyhez van kötve, a szállítmányt vissza lehet utasítani, ha a határszéli vámhivatal megállapítja ennek az engedélynek a hiányát. Ebban az esetben a vámhivatal tartozik a visszautasítás indokát a fuvarlevélre és a rovatlapra rávezetni s ezt keltezéssel és a szállítmányt visszautasító közeg névaláirásával ellátni.
2. Az előjegyzési eljárás igénybevételével behozott áruk visszkivitelének biztosítása céljából letett vámbiztosítékok visszadásának, valamint a visszkivitelre került áruk után járó vámengedmények vagy vámvisszatérítések elintézésének megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek mindegyikének vámhivatalai a másik Fél vámhivatalának kívánatára igazolni fogják az árunak a közös határon át történt belépését.
12. Cikk. A vámhivatali igazolások, zárak, pecsétek, bélyegzők és más vámhivatali jelzések, amelyek az azonosság biztosítására a Szerződő Felek egyikének területéről kivitt és újbóli kivitelre szánt árukon, mustrákon és mintákon alkalmaztatnak, továbbá a hordókon és más tartályokon lévő mértékhitelesítési bélyegek és jelek, valamint a vasúti kocsik súlymegjelölései a Felek vámhatóságai által kölcsönösen elismertetnek.
13. Cikk. 1. A Szerződő Felek vámigazgatásainak a közös határon működő közegei a mindkét rész felé irányuló csempészet megakadályozása és felfedezése céljából egymást készségesen támogatni, észleleteiket sürgősen közölni és barátságos szomszédi hivatalos viszonyt tartoznak fenntartani.
2. Az ehhez szükséges célszerű együttműködés megállapítása céljából a határon működő vámhivatalok és vámőrhelyek mindkét részbeli vezetői időnként és különleges alkalmakkor tanácskozásokat fognak folytatni.
14. Cikk. A Szerződő Felek mindegyikének vámigazgatási közegei, akik a vámjövedéki kihágások megakadályozására és üldözésére hivatottak, a másik Fél vámszabályai ellen irányuló kihágásokat is kötelesek a rendelkezésükre álló minden törvényes eszközzel megakadályozni. Ezek a közegek ez alkalommal éppúgy kötelesek eljárni, mint a saját országuk vámtörvényei ellen irányuló kihágásoknál.
15. Cikk. A Szerződő Felek egyikének illetékes hatóságai a másik Fél vámszabályai ellen irányuló, tudomásukra jutott kihágásokról a másik Fél illetékes hatóságát azonnal értesítik és kívánatra az ügyiratokat és bizonyítékokat megküldik.
16. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyike a másik Fél kívánságára szemmel fogja tartani mindazon személyeket, akik a másik Fél elleni üzlet- vagy szokásszerű csempészet gyanúját keltették maguk ellen.
2. Ha gyanú merül fel aziránt, hogy a Szerződő Felek egyikének határkerületében árukészletek szükségen felül és a másik Fél területére való csempészés céljából halmoztatnak fel, e Fél kívánatára ilyen raktárak különleges felügyelet alá helyeztetnek.
17. Cikk. 1. A másik Fél vámszabályai ellen elkövetett kihágásokat, illetőleg az alábbi esetekben a Szerződő Felek mindegyike a másik Fél illetékes hatósága indítványára a kihágást elkövetőket azon törvények szerint és azon alakiságok mellett fogja üldözésbe venni és törvényes büntetés alá vonni, melyek a saját vámtörvényei ellen elkövetett hasonló kihágásokra vonatkoznak:
a) ha a vádlott azon állam polgára, amelyik az üldözés elrendelésére és büntetés kiszabására illetékes;
b) ha az illető a nélkül, hogy ennek az államnak polgára lenne, ezen állam területén lakik, hacsak átmenetileg is, vagy ha a kihágást ennek a területén követte el és a vizsgálatot indítványozó megkeresés beérkezésekor vagy azután is ennek az államnak területén feltalálható.
2. Abban az esetben, ha a büntetés összege a megrövidített vám- és illetékösszeghez igazodik, a büntetést annak a Szerződő Félnek tarifája szerint kell megszabni, amelynek vám- és illetéktörvénye ellen a kihágás elkövettetett.
3. A másik Fél vámszabályainak áthágása alkalmával netalán elkövetett egyéb büntetendő cselekmények üldözése a jelen Határozmányok által nem érintetik.
18. Cikk. A 17. Cikk értelmében lefolytatandó eljárásokban a másik Szerződő Fél hatóságai vagy közegei hivatalos nyilatkozatainak ugyanazt a bizonyító erőt kell tulajdonítani, mint a saját hatóságok és közegek hivatalos nyilatkozatainak hasonló esetekben.
19. Cikk. 1. A másik Fél vámszabályai ellen elkövetett kihágások miatt indított vizsgálatoknál a büntető eljárással és a büntetés végrehajtásával járó kiadásokat és költségeket ugyanazon elvek szerint kell megállapítani és kivetni, mint a saját vámszabályok ellen elkövetett hasonló kihágások miatt indított vizsgálatoknál.
2. A kiadások ideiglenes fedezéséről az az állam gondoskodik, amelyben a vizsgálat folyik.
3. A 17. Cikk értelmében lefolytatandó eljárás kiadásait és költségeit az az állam köteles megtéríteni, amelynek érdekében a vizsgálat folyik, feltéve, hogy azok sem a lefoglalt tárgyak értéke által nincsenek fedezve, sem a kihágást elkövetők által meg nem téríttettek.
20. Cikk. 1. A büntetésen kívül a megrövidített vámot is be kell szedni.
2. A vádlottól behajtott vagy a kihágás eladott tárgyaiért befolyó pénzösszegeket akként kell felhasználni, hogy azokból elsősorban az eljárási költségeket, másodsorban a másik Szerződő Fél megrövidített és megtérítendő illetékeit és harmadsorban a pénzbüntetéseket kell fedezni.
3. A befolyó büntetési összegek és az elkobzott tárgyak annak az államnak a tulajdonában maradnak, amelyben az eljárás véghezment.
4. A fentebb jelzett esetekben a feljelentők és tettenérők csak viszonosság esetén részesülnek jutalomban.
21. Cikk. A büntetések elengedésének és mérséklésének joga azt az államot illeti, amelynek bírósága vagy hatósága az ítéletet hozta.
22. Cikk. 1. A Szerződő Felek mindegyikének közigazgatási hatóságai és bíróságai kötelesek a másik Szerződő Fél területén folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatban úgy ezen Fél vámszabályai ellen elkövetett kihágások esetén, mint pedig a 17. Cikk szerinti esetekben az illetékes hatóság vagy bíróság megkeresésére - szükség esetén eskü alatt - tanukat és szakértőket kihallgatni, hivatalos szemléket tartani és azok eredményét igazolni, idézéseket és letartóztatásokat foganatosítani azokkal szemben, akik nem a megkeresett államnak polgárai. Az idézéseket ez utóbbiaknak a meg nem jelenés esetleges jogkövetkezményeire való utalás nélkül kell kézbesíteni.
2. A fentemlített jogsegélyi eljárásoknál felmerülő költségeket a megkereső állam köteles megtéríteni.
A Magyar Királyság és a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága között a mai napon megkötött kereskedelmi Szerződés aláírása alkalmával alulírott meghatalmazottak a következő fenntartásokat és kijelentéseket tették, melyek magának a Szerződésnek szerves alkotó részét képezik:
Az 1. Cikkhez. Az első cikkben foglalt határozmányok nem foglalják magukban a letelepülés jogát.
Az 1. Cikk határozmányai sem meg nem változtatják, sem meg nem szorítják az útlevelek kiállítására és láttamozására vonatkozó törvényes belső rendszabályokat; mindazonáltal kötelezik magukat a Szerződő Felek arra, hogy az útleveleket késedelem nélkül fogják kiállítani s a szükséges láttamozásokkal ellátni, hacsak különös okok ennek nem állnak útjában.
A 3. Cikkhez. A Szerződő Felek egyikének területéről eredő és származó árunak kell tekinteni azon termékeket is, amelyek kikészítési forgalom útján behozott idegen nyersanyagból ott lettek előállítva vagy idegen termékekből ott feldolgozva.
A Szerződő Feleknek behozatallal foglalkozó cégei általában, kölcsönösen fel vannak mentve azon kötelezettség alól, hogy származási bizonyítványokat mutassanak fel. A Szerződő Felek mindegyikének azonban jogában áll, hogy származási bizonyítványok felmutatását követelje abban az esetben, ha az áruk származása után állapítana meg különbözeti vámokat és ha valószínű volna, hogy azon áruk, melyek után különbözeti vám fizetendő, a másik Szerződő Fél területén át kerülnek - az átvitelben - behozatalra.
A származási bizonyítványokat a származási országban lévő kereskedelmi kamarák vagy a feladási ország vámhivatalai állítják ki.
A Szerződő Felek mindegyike megkívánhatja, hogy a származási bizonyítványok saját hivatalos nyelvére vagy franciára legyenek lefordítva és ha szükségesnek találja, számlával legyenek ellátva és diplomáciai vagy konzuli képviseletük által láttamozva. A láttamozás költségmentes.
Mindenben, ami a származási bizonyítványokat illeti, a Szerződő Felek megadják egymásnak azon kedvezményeket, amelyeket a legnagyobb kedvezményt élvező állam élvez.
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a jelen Szerződést mielőbb ki fogják egészíteni kölcsönös vámtarifális engedményeket tartalmazó megfelelő Pótegyezménnyel.
A 4. Cikkhez. A határforgalom megkönnyítésére engedélyezett kedvezmények alatt értendők azon különleges kedvezmények, amelyeket a határ két oldalán, legfeljebb 15 km mélységig terjedő határvidék lakosai élveznek és csupán azon élelmiszerek és állati takarmányfélékre vonatkoznak, amelyeket ezen határsávok állandó lakosai saját szükségleteiknek megfelelő mennyiségben használnak fel.
A 6. Cikkhez. 1. A használt zsákok ideiglenes vámmentessége csupán abban az esetben adható meg, ha jelzéssel vannak ellátva s azért hozatnak be, hogy gabonaneműekkel, malátával, szárított hüvelyesekkel és vetőmagvakkal megtöltve négyheti határidőn belül szállíttassanak ismét vissza.
A letétbe helyezett vámösszeg vagy a vámbiztosíték, mely a fentemlített zsákok visszavitelének biztosítására nyujtatott, a fél kérésére még abban az esetben is visszaadandó, ha a zsákok üresen szállíttatnának vissza.
2. Megtöltött acéltartályok és palackok s általában megtöltött vas- és fémtartályok, melyek többszöri használatra alkalmasak vagy olyanok, melyeknek használata a kereskedelemben nem szokásos, nem kezelhetők az előjegyzési eljárásban, hanem vámfizetési kötelezettség alá esnek. Az így beszedett vám azonban visszafizetendő abban az esetben, ha a fentemlített tartályok hat hónapon belül visszaszállíttatnak s azonosságuk megállapíttatott.
3. Ha az előjegyzési eljárásban behozott burkolatoknak hivatalos jelzésekkel kell ellátva lenniök, a Szerződő Felek egyikének illetékes hatóságai által alkalmazott jelzéseket a másik Fél hatóságai el fogják ismerni.
4. Automobilok, motorkerékpárok és repülőgépek a hozzátartozó gépekkel (motorokkal) együtt nem tekintendők az e) pont alá tartozó gépeknek.
Magától értetődik, hogy a kijavított gépek visszahozatala alkalmából az összes hozzátett alkatrészei vámfizetési kötelezettség alá esnek.
A 7. Cikkhez. A készpénzben lefizetendő vámösszegek azon vámhivatalnál fognak letétként kezeltetni, amelynél az előjegyzési eljárásban való kezelés történt.
A fél kérelmére ugyanazon vámhivatal fogja visszafizetni a eltétként kezelt vámösszeget az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően legkésőbb az áru visszaszállításának napjától számított egy hónapon belül.
A 11. Cikkhez. A Szerződő Felek az átvitel szabadságát kölcsönösen az egyedáruságok cikkeire is kiterjesztik azon feltétel mellett, hogy megvan a kellő biztosíték arra nézve, hogy ezen tárgyak nem fognak becsempésztetni.
Az egyedáruságok tárgyainak s a fogyasztási adó alá eső tárgyak kereskedelmére, forgalmára és átvitelére vonatkozó autonóm törvényes rendelkezések érvényben maradnak.
A 13. Cikkhez. A Szerződő Felek egyikének állampolgárai, akik a Másiknak területén kereskedelmi üzlettel bírnak vagy ipari tevékenységet fejtenek ki, nem fognak sem más, sem magasabb adókkal, díjakkal és illetékekkel megterheltetni, mint a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezményt élvező állam polgárai.
A 15. Cikkhez. 1. Magától értetődik, hogy a Szerződő Felek egyike által valamely harmadik államnak a kereskedelmi utazók megadóztatására vonatkozólag adott kedvezmény a másik Szerződő Fél által csupán akkor igényelhető, ha kölcsönösséget nyujt.
2. A Szerződő Felek kölcsönösen meg fogják egymásnak nevezni azon hatóságokat, melyek a kereskedelmi utazók igazolványai kiállítására illetékesek, valamint azon rendszabályokat, amelyekhez a kereskedelmi utazóknak tevékenységük kifejtésénél alkalmazkodniok kell.
3. Vámfizetési kötelezettség alá eső áruk, melyeket kereskedelmi utazók, mint árumintákat vagy mustrákat hoznak be, vagy amelyek számukra küldettek, akár elutazásuk előtt, akár azután, úgy a bevitelnél, mint a kivitelnél kölcsönösen vámoktól mentesítve lesznek oly feltétel mellett, hogy ezen tárgyak hathónapi határidőn belül eladatlanul szállíttassanak vissza, s hogy a behozott s ismét visszaszállított tárgyak azonosságához kétség ne férhessen, bármelyik vámhivatalon át történik is a kiléptetés. Az azonosság megállapítására szolgáló jegyek, melyekkel a tárgyak a származási országban láttattak el, a rendeltetési ország területein el fognak ismertetni. Ha a vámhatóságok azonban az azonosság biztosítására szükségesnek tartják, szabadságukban áll saját jelzéseiket is alkalmazni. A tárgyak újbóli kivitelének vagy visszabehozatalának biztosítására a Szerződő Felek mindegyike a vámösszeg letétbehelyezését vagy vámbiztosíték nyujtását követelheti.
4. A 15. Cikkben foglalt határozmányok nem vonatkoznak a vándoriparra, sem az utcai árusításra, sem pedig megrendelések gyüjtésére oly személyeknél, kik kereskedelemmel vagy iparral nem foglalkoznak.
A 18. Cikkhez. A 18. Cikkben foglalt határozmányok csupán a tengeri hajózásra vonatkoznak.
A 20. Cikkhez. A 20. Cikk értelmében alakítandó választottbíróság eljárására vonatkozólag a Szerződő Felek az alábbiakban állapodnak meg:
Az első vitás esetben a választottbíróság székhelye a panaszlott Szerződő Fél területén lesz; a második esetben a másik Fél területén és így felváltva az egyik vagy a másik Szerződő Fél területén.
A választottbíróság székhelyét azon Szerződő Fél jelöli ki, amelyiknek területén működik s ez fogja rendelkezésre bocsátani a választottbíróság működéséhez szükséges helyiségeket, valamint az irodai és szolgai személyzetet is. Az elnök a vezetője a választottbíróságnak. A határozatok szótöbbséggel hozatnak.
A két Szerződő Fél esetenkint külön vagy egyszersmindenkorra fog megegyezni a választottbíróság eljárására nézve. Ily megegyezés hiányában az eljárást maga a választottbíróság állapítja meg. Az eljárás írásbeli lehet, ha a Felek egyike sem tesz ellene kifogást; ebben az esetben ezen bekezdésben foglalt határozmányoktól el lehet térni.
A választottbíróságnak a Szerződő Felek egyikének kormányaihoz intézett megkeresésére, ennek hatóságai ezen bíróság idézéseit és megkereséseit ugyanolyan módon fogják továbbítani, mint azokat továbbítják a belföldi polgári bíróságok megkeresésére.
1. Az állategészségügyi határozmányok csupán a Szerződő Felek valamelyikének területeiről származó terményekre vonatkoznak. Más országokból származó oly állatoknak, állati nyersterményeknek vagy a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyak bebocsátása, melyek az egyik Fél területén keresztül a másik Fél területére bevitel vagy átvitel céljából szállíttatnának, a B) mellékletben foglalt határozmányok keretén kívül esik.
2. Levágásra szánt hasítottkörmű és egypatás állatok, melyek a Szerződő Felek egyikének területéről a másiknak területére a jelen Állategészségügyi Határozmányoknak megfelelően hozattak be, valamennyi állategészségrendőri felügyelet alatt álló és a kellő berendezésekkel ellátott közvágóhidakra és vágóállatvásárokra szállíthatók. Ezen vásárok és vágóhidak utólagosan fognak kijelöltetni.
Az Állategészségügyi Határozmányok 5. Cikke alapján lezárt járások vészmentes községeiből származó vágóállatok (szarvasmarhák, juhok és sertések) a vasúti vágánnyal közvetlenül összekötött közvágóhidakra azonnali levágás céljából bevitelre bocsáthatók.
Nem levágásra szánt hasítottkörmű állatok forgalmára vonatkozólag a B) melléklet 2. Cikkében foglalt határozmányok mérvadók.
Nem levágásra szánt egypatások a belépő állomáson malleinkezelés alá veendők és csupán akkor bocsáthatók be, ha ezen kezelés során aggálytalanoknak találtattak. Ezen kezelés költségeit a Fél viseli. Átvitelre szánt egypatások semmiféle diagnosztikai eljárás alá nem esnek.
3. A határszéli forgalomban az 50 darabot meg nem haladó baromfiküldeményeket csupán oly bizonyítvánnyal kell ellátni, mely igazolja, hogy a származási község és a szomszédos községek állatbetegségektől mentesek.
Semmiféle bizonyítvány nem követelhető a határszéli forgalomban friss és elkészített ló-, szarvasmarha-, sertés-, kecske- és juhhúsra, leölt baromfira, valamint istállótrágyára, amennyiben ezen tárgyak a határszéli lakosok saját szükségleteinek fedezésére szolgálnak.
Az előző két bekezdésben említett tárgyak forgalma határszéli forgalomnak csupán abban az esetben tekinthető, ha ezek a Szerződő Felek egyikének határkerületéből származnak s felhasználásra a másik Szerződő Fél határkerületeibe irányulnak.
4. Elkészített hús 5 kg-ig a magánpostai és utazási poggyászforgalomban bizonyítvány kényszere alá nem esik.
5. A behozott friss vagy elkészített hús a rendeltetési helyen ugyanolyan egészségügyi rendszabályoknak van alávetve, mint a belföldi hús;
levágott szarvasmarha vagy egypatás állat csak testnegyedekbe feldarabolva,
sertés csak két testfélre hasítva,
borjú, juh és kecske csupán természetes egészben hagyva hozható be.
Leölt borjú és juh elülső és hátulsó félbe kettéosztva is behozható.
Kivételt képeznek úgynevezett minőségi áruk és a kereskedelmi szokásoknak megfelelően elkészített állati testrészek, úgymint sonkák, karajok, lapockák, nyelvek stb., sózott sertéshús nagyobb darabokban, füstölt sertéshús és szalonna, valamint szarvasmarhák, sertések, borjúk, juhok és kecskék belső szervei (zsigerei).
Kisebb darabokba vágott vagy felaprított hús behozatala tilos.
Levágott ló behozatala csupán a tüdőkkel, szívvel, vesékkel, fejjel, gégével és légcsővel természetes összefüggésükben hozható be.
6. Az állategészségügyi határozmányokban előírt bizonyítványoknak, hacsak a rendeltetési ország hivatalos nyelvén nincsenek kiállítva, ilyen vagy német nyelvű hiteles fordítással kell ellátva lenniök, melynek hitelességét állami vagy az állami hatóság által erre külön felhatalmazott állatorvosnak kell igazolnia. Átvitel esetén a bizonyítványokhoz francia vagy német fordítást kell csatolni.
Oly állatok szállításánál, amelyeknél minden darabra külön bizonyítványt kell kiállítani, ezek fordítását vasúti kocsinként vagy hajónként együttesen lehet hitelesíteni.
7. Állatoknak, ideértve a baromfit is, a Szerződő Felek egyikének területéről a másik fél területén keresztül vasúton vagy hajón való közvetlen átvitele, amennyiben a Szerződő Felek valamelyikének területéről származó állatokról van szó és az állatok nem származnak lezárt területekről, általában a B) melléklet 2. Cikkében felsorolt feltételek mellett engedtetik meg, feltéve, hogy a bevitel a rendeltetési országba, illetve az átvitel a közbeeső országokon keresztül nincsen megtiltva.
Amennyiben egy harmadik állam megengedné oly vágóállatok bevitelét vagy átvitelét, amelyek a B) melléklet 5. Cikkében foglaltak szerint tilalom alatt álló járások vészmentes községeiből származnak, ezen állatoknak a Szerződő Felek egyikének területén való átvitele a betegség elhurcolásának megakadályozása céljából szükséges óvintézkedések mellett esetről-esetre meg fog engedtetni.
8. A Szerződő Felek egyikének tilalom alatt nem álló területeiről származó friss vagy elkészített húsnak, leölt baromfinak, állati nyersterményeknek és a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyaknak vasúton, fedett és ólomzárolt kocsikban vagy hajón, elkülönített és elzárt helyiségekben a Szerződő Felek egyikének területéről a másiknak területén keresztül való közvetlen átvitele általában meg van engedve a behozatalra előírt feltételek mellett, amennyiben az állati nyersterményeket és a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyakat illetőleg a bevitel a rendeltetési országba, illetve az átvitel a közbeeső országon keresztül nincsen megtiltva.
9. Azon vágóállatok, amelyek a 2. pontban foglalt határozmányoknak megfelelően a vágóállatvásárokra bebocsáttattak, ezen vásárokról elszállíthatók más országba is, de csak abban az esetben, ha bevitelük a rendeltetési országba, illetve átvitelük a közbeeső országon keresztül meg van engedve.
10. Az állategészségügyi határozmányok első cikkében említett forgalomban a belépő állomások a következők:
A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságában: Subotica (Szabadka), Virovitica (Verőce), Koprivnica (Kapronca), Cakovec (Csáktornya), Batina Bezdan (Kiskőszeg), Banatsko Arandjelovo (Oroszlámos).
A Magyar Királyságban: Kelebia, Barcs, Gyékényes, Murakeresztúr, Mohács, Szőreg.
Új belépőállomásokat csupán a Szerződő Felek kormányainak előzetes kölcsönös egyetértésével lehet kijelölni.
A belépő állomások az állategészségügyi szolgálat gyors és akadálytalan lebonyolításához szükséges berendezésekkel haladék nélkül el fognak láttatni.
11. Állatoknak, beleértve a baromfit, állati nyersterményeknek, valamint a ragályanyag elhurcolására alkalmas tárgyaknak a Szerződő Felek egyikének területéről a másik Fél területén keresztül saját területére, elzárt vasúti kocsikban való közvetlen átvitele korlátozás nélkül meg van engedve, feltéve, hogy az állatok egészségesek és az állategészségügyi határozmányok 2. Cikke szerint szükséges bizonyítványokkal el vannak látva.
12. Versenylovak és ügetőversenylovak, úgyszintén díjlovaglásokra és lovasjátékokra szolgáló lovak, valamint azok kísérő állatai a 2. Cikkben előírt származási és egészségi bizonyítvány helyett különleges bizonyítványokkal láthatók el.
Ilyen bizonyítványok kiállítására a két kormány a tekintetbe jövő egyleteket egyetértőleg fogja felhatalmazni.
A bizonyítványokon rajta legyen az illető egylet pecsétje és láttamozása, továbbá a ló birtokosának neve és lakhelye, a ló pontos leírása (pedigree), származási és rendeltetési helye, úgyszintén állami állatorvos igazolása, hogy az állat egyedileg egészséges és hogy az a telep, amelyből az állat jön az utolsó 40 napon át vészmentes volt.
13. A cirkuszmutatványokra, állatkertekbe, vadaskertekbe és hasonló telepekre szánt és ez okból az általános forgalmon kívül levő állatok behozatala csupán arról szóló hatósági állatorvosi igazolás előmutatásához van kötve, hogy az állatok egyedenkint egészségesek, hogy vasúton vagy hajón a közönséges forgalomra szánt állatoktól elkülönítve szállíttatnak s végül, hogy a kirakáskor foganatosítandó állatorvosi vizsgálat alkalmával teljesen egészségeseknek találtattak és a kirakási állomásról közvetlenül a rendeltetési helyre vitetnek.
A jelen jegyzőkönyv, mely a Szerződő Felek részéről külön megerősítés nélkül, csupán a hozzátartozó szerződés megerősítő okiratainak kicserélésének tényéből kifolyólag tekintetik jóváhagyottnak és megerősítettnek, két példányban állíttatott ki. Belgrádban az Ezerkilencszázhuszonhatodik év július hó 24. napján.
A kereskedelmi szerződés aláírása alkalmával a Szerződő Felek a B) függelékhez tartozó zárójegyzőkönyv 7. és 8. paragrafusaira vonatkozólag megállapítják, hogy egyetértenek arra nézve, hogy az esetben, ha a rendeltetési országba való bevitel, illetve az átviteli országba való belépés külön engedélyhez nincsen kötve és erről az a Szerződő Fél, melynek területén keresztül az átvitel történik, kellőképpen értesítve lett, e Szerződő Fél belépő állomásai általános rendelettel fognak felhatalmaztatni, hogy ezeket a szállítmányokat minden egyes szállítmányra szóló külön engedélyezés nélkül továbbításra bocsássák.
Az esetben, ha a rendeltetési országba való bevitel, illetve a közbeeső országon való átvitel, ez országok részéről külön engedélyhez volna kötve, a Szerződő Felek egyikének területén keresztül való továbbítás az átviteli ország illetékes hatóságaival kellően közölt e külön engedély alapján fog megengedtetni.
Készült Belgrádban, kettős kiadásban, ezerkilencszázhuszonhat július 24-én.
3. § Jelen törvény végrehajtásával a m. kir. külügy-, pénzügy-, földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek bízatnak meg.
