Kereskedelempolitikai viszonyunk a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal jelenleg csupán egynéhány ideiglenes jellegű megállapodással van szabályozva. Ezek közül elsősorban az 1924. évi június hó 23-ik diplomáciai jegyzékváltás bír fontossággal, mely szerint a két ország biztosítja egymásnak azt, hogy áruikat kölcsönösen a mindenkori legalacsonyabb vámtételek alapján fogják elvámolni. E jegyzékváltásban foglalt rendelkezéseket a m. kir. Pénzügyminiszter 1924. évi július hó 10-én kelt 90,676/1924. P. M. számú körrendeletével léptette életbe. Ugyanezen évi július hó 14-én kelt jegyzékváltás által nyert továbbá ideiglenes szabályozást a két ország területén keresztülmenő átviteli forgalom is. Ennek végrehajtását elrendeli a m. kir. Pénzügyminiszter 1924. évi július hó 17-én kelt 47,289/1924. P. M. számú rendelete. Egyidejűleg, szintén jegyzékváltás útján, kötelezettséget vállalt mindkét állam arra nézve is, hogy egybehangzó autonóm rendeletek útján ideiglenesen szabályozzák az egymásközötti állatforgalmat is, minek megfelelően a m. kir. Földmívelésügyi Miniszter ezen megállapodás végrehatásaképpen kiadta az 1924. évi július hó 20-án kelt 27,962/III.-1924. F. M. számú, 28,152/III.-1924. F. M. és 28,153/III.-1924. F. M. számú rendeleteit, melyek a két állam közötti állatforgalmat szabályozzák. Végül szintén 1924. évi július hó 14-én iratott alá egy ideiglenes megállapodás az úgynevezett határszéli kettősbirtokok gazdasági megművelésének megkönnyítése érdekében. E megállapodás a m. kir. Pénzügyminiszter 1924. évi szeptember hó 4-én kelt 100,714/1924. P. M. számú rendeletével lett közzétéve.
E négy megállapodás elősegítette ugyan bizonyos mértékben azt, hogy a két állam közötti gazdasági forgalom rendes mederbe kerüljön, de egyrészt ideiglenes jellegük, másrészt szűk tartalmuk az egyébként igen tág kérdéskomplexumnak végleges és részleteire kiterjedő szabályozását kívánatossá tette. Sok oly kérdés merült fel mindnagyobb számban, mely az említett megállapodás alapján nem volt elrendezhető, így például a közlekedési eszközök használata, a kisebb határszéli forgalom kérdése, a két állam határközegeinek egymástól eltérő eljárásainak összhangbahozása stb., stb.; vagy olyan kérdések merültek fel, melyeket a két fél hatóságai a meglevő megállapodások alapján különbözőképpen, sőt ellentétesen magyaráztak vagy hajtottak végre, s azért nem voltak elrendezhetők, mert ilyen kérdések mikénti eldöntésére semmilyen szabályozásról gondoskodva nem volt. Ennek hiányában azután ilyen kérdések rendszerint végnélküli láncolatát okozták a félreértésekből származó kellemetlenségeknek. A meginduló forgalom nagyobb mérvű kifejlődésére végül bénítólag kellett hogy hasson a megállapodások ideiglenes jellege is, mert nem nyujtottak elég biztonságot ahhoz, hogy bármiféle nagyobb vállalkozásra serkentsenek.
1926. év tavaszán a szerb-horvát-szlovén királyság kormánya kezdeményezte, hogy a két állam közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése és továbbfejlesztése érdekében végleges kereskedelmi szerződést kössünk. A két kormány megbízottai folyó évi április hó 22-én ültek össze először Belgrádban és háromhavi megszakításnélküli munka után a kész szerződés már július hó 24-én Belgrádban alá is iratott.
Az így létrejött szerződés négy részből áll. Az első rész a tulajdonképpeni szöveges kereskedelmi szerződés, a további részeket az A), B) és D) mellékletek foglalják magukban. Tárgyuk a kereskedelmi szerződés tárgyával szoros kapcsolatban áll. Éspedig: a kisebb határszéli forgalom; az állatok, állati termények, termékek és vészterjesztő tárgyak forgalma; valamint a vám- és egyéb határközegek együttműködése.
A kereskedelmi szerződés elsősorban kimondja a két állam közötti kereskedelem teljes szabadságát, s érti alatta azt, hogy a két állam polgárai a két ország területén az útlevélkezelés lehetőleg egyszerűbb és leggyorsabb elintézése mellett, szabadon közlekedhetnek, hogy ott kereskedelmi ügyleteket köthetnek s hogy az ott lekötött kereskedelmi ügyletekből származó jogaik és kötelezettségeik terén ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a saját nemzetbeliek vagy a legtöbb kedvezményt élvező nemzet állampolgárai. Ugyanez áll mindennemű kereskedelmi vagy ipari társaságokra, pénzintézetekre és biztosítótársaságokra nézve is, amelyek a két Szerződéses Fél területein szabályszerűen alakultak meg.
A jelen kereskedelmi szerződés megállapítja a továbbiakban, hogy - eltekintve bizonyos, a szerződésben közelebbről megjelölt különleges esetektől - elvben semmiféle behozatali, kiviteli vagy átviteli tilalomnak és korlátozásoknak a kölcsönös személyi és áruforgalomban helye nincsen, ilyen tilalmak azonban közérdekű rendkívüli körülmények között kivételképpen mégis alkalmazhatók. Természetszerűleg a tilalmak ily esetben egyenlő feltételek mellett minden más államra is kiterjednek.
Biztosítja a szerződés a legtöbb kedvezmény élvezetét az áruk kölcsönös elvámolása, megadóztatása és egyéb közterhekkel való megterhelése, valamint mindennemű hivatalos kezelése terén úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél s az átvitelnél is.
A szerződés kölcsönös külön vámtarifális engedményeket nem tartalmaz, miután ilyenek nyujtása a két ország egymáshoz viszonyított gazdasági helyzeténél s a legtöbb kedvezmény záradékánál fogva ezidőszerint még nem mutatkozott szükségesnek. Amennyiben azonban érdekeink megkívánnák, gondoskodik a szerződés arról, hogy bármely alkalmas időpontban kiegészíttessék oly határozmányokkal, amelyek kölcsönös konkrét vámengedményeket tartalmaznak.
A legtöbb kedvezmény biztosítása mellett szabályozza a szerződés a kereskedelmi utazók tevékenységét is, s az utazók mintáinak behozatalát ezzel kapcsolatban teljes vámmentesség mellett biztosítja.
Kiterjeszkedik a szerződés az egyenlő elbánás és a legnagyobb kedvezmény elvének a vasúti díjszabások terén való alkalmazására is. E tekintetben a szerződés oly megállapodásokat tartalmaz, amelyekhez hasonlók a nyugati államokkal kötött kereskedelmi szerződésekben is foglaltaknak és amelyeknek értelmében a másik államból kiinduló forgalom a vasúti díjszabások és azok alkalmazása tekintetében nem részesíthető kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ugyanazon vonalon ugyanazon irányban hasonló föltételek mellett lebonyolított belföldi eredetű forgalom.
Az A) melléklethez
Megkönnyíti a szerződés a határvidékek lakosai között a kölcsönös, ú. n. kisebb határszéli forgalmat, amennyiben teljes vámmentességet biztosít azon áruk és termények legnagyobb része számára, amelyeket ezen határvidékek lakosai saját szükségleteik fedezésére hoznak forgalomba. További két évre terjeszti ki még azon külön kedvezményeket is, amelyek alapján az új határ által gazdaságaiktól elválasztott határmenti lakosok földjeik megművelését akadálytalanul folytathatják.
A határmenti lakosok kölcsönös személyforgalmát a szerződés lényegesen megkönnyíti, amennyiben ezentúl a határszéli területek minden állandó lakosának megadja azt a lehetőséget, hogy a másik állam határkerületébe átjárhasson.
A B) melléklethez
A szerződés B) melléklete az állatok, állati nyerstermények és termékek, valamint állatbetegségek ragályanyagának elhurcolására alkalmas tárgyak forgalmának állategészségrendőri kezelését szabályozza. Célja, hogy a két állam közötti kölcsönös állat- és állati nyersterményforgalmat, valamint a szerződő felek területein keresztül irányuló átvitelt állategészségrendőri szempontból szabályozza.
Az állatok, állati nyerstermények és tárgyak belépése a szerződésben kijelölt határállomásokra van korlátozva, melyeknek oly alkalmas berendezésekkel kell felszerelve lenniök, hogy a beírányitott szállítmányok állatorvosi vizsgálata gyorsan és akadálytalanul legyen lebonyolítható. Minden belépő állatnak vagy állati terméknek megfelelő származási és egészségi bizonyítvánnyal kell ellátva lennie. Vágóállatok behozatala a kijelölt vágóhidakra és vágóállatvásárokra van korlátozva; átvitelük a megállapított állategészségrendőri feltételek mellett megengedtetik, amennyiben a rendeltetési állam biztosítja a szállítmányok bevitelét, illetőleg a közbeeső állam azok átvitelét. Ezzel biztosítjuk úgy Olaszország, mint a Balkán-államok felé irányuló állatkivitelünknek szabad útját s más országokba irányuló kivitelünk számára határozott és világos helyzetet teremtünk.
Ragadós állatbetegségek behurcolásának megakadályozása céljából mindkét állam fenntartja magának azt a jogot, hogy korlátozásokat, sőt tilalmakat alkalmazzon akkor, ha a másik állam területéről veszedelmesnek elismert állatbetegség az előírt óvintézkedések dacára mégis behurcoltatik vagy ha ilyen állatbetegség a másik állam területén fenyegető módon uralkodik.
Hogy a két állam illetékes hatóságai egymás állategészségügyi viszonyairól kellőképpen tájékoztatva lehessenek, szabályozza a szerződés a megfelelő írásbeli tájékoztatások kicserélésének módját s lehetővé teszi a közvetlen tájékozódást is azáltal, hogy állategészségügyi megbízottak kölcsönös kiküldetéséről gondoskodik.
A D) melléklethez
A szerződés D) mellékletében foglalt határozmányaival biztosítja a vámkezelésnél kívánatos kölcsönös együttműködést, valamint a vámjövedéki kihágások megakadályozásához szükséges kölcsönös támogatást is, s megállapítja annak módját, hogy csempészek együttes üldözése és megbüntetése hogyan történjék. Vámjövedéki büntetőügyekben végül kötelezővé teszi a kölcsönösen nyujtandó jogsegélyt.
Amennyiben a szerződés valamely határozmánya körül a két állam között ellentétek merülnének fel ezen ellentétek kiegyenlítésére, a szerződés a választott döntőbírósági eljárást állapítja meg, melynek elnökét a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság Elnöke jelöli ki abban az esetben, ha a felek az elnök megválasztásában nem tudnának megállapodni.
A szerződés háromévi időtartamra köttetett s annak életbelépéséhez mindkét törvényhozás jóváhagyása szükséges; a három év letelte után is érvényben marad meghatározatlan ideig, amennyiben a Szerződő Felek egyike által fel nem mondatik. Ez esetben megszűntnek fog tekintetni a felmondás után hat hónappal.
A szerződést azzal a célzattal kötöttük, hogy a két szomszédos ország között a már meglévő gazdasági kapcsolatokat szorosabbá fűzhessük s újjak is keletkezzenek. A szerződésnek jelentősége különösen abban nyilvánul, hogy az eddigi bizonytalan, a bármikori felmondás lehetőségét magában foglaló helyzettel szemben, most állandóbb jellegű, a kereskedelmi forgalom számára biztos jogi alapot nyujtó nemzetközi megállapodás lép.
