Magyarország és Törökország közt hagyományos és mindkét nemzet köztudatában mélyreható barátságot a világháborúban egymás mellett folytatott harcok még közvetlenebbé tették.
A világháború mindkét nemzetre súlyosan nehezedő következményein Törökország, kihasználva kedvező földrajzi helyzetét, új harcok áldozata árán egyhített magára nézve, mely sikerek a trianoni béke által sujtott magyar nemzetben további szimpátiákat keltettek, melyek már többek között az 1923. évi december hó 18-i magyar-török barátsági szerződés megkötéséhez vezettek.
A két nemzet és a két kormány között ily körülmények folytán továbbfejlődött őszinte jó viszony külsőleg is kifejezésre jutott a török külügyminiszter úr Magyarországon tett legutóbbi látogatása által.
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét ország nemzetközi helyzetét a másik részéről semmiféle ellentétes érdek nem befolyásolja, az érdekelt felek nemcsak a két ország között netalán esetleg mégis felmerülhető nézeteltéréseknek békéltetés, illetőleg választott bíráskodási eljárás útján való elintézésében állapodtak meg, hanem szükségesnek találták, miszerint nemzetközi helyzetük harmonikus érdekeinek megfelelően, kölcsönös kötelezettséget vállaljanak egymással szemben egyrészt azáltal, hogy tartózkodnak minden esetleg a másik szerződő fél ellen irányuló politikai vagy gazdasági természetű szövetséghez való csatlakozástól, másrészt kölcsönös semlegesség megtartására kötelezték egymást.
Ezen célokat szolgálja a Budapesten 1929. január 5-én aláírt magyar-török semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés.
A megegyezés tulajdonképpeni lényegét maga a szerződés tartalmazza, míg a békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a szerződéshez mellékelt jegyzőkönyvben vannak részletezve.
A szerződés első két cikke politikai jelentőségű megállapodásokat foglal magában.
A szerződés és a hozzátartozó jegyzőkönyv rendelkezéseinek tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy egyrészt a szerződésnek politikai jelentőségű rendelkezései előnyösek, másrészt pedig a békéltető és a választott bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések teljes mértékben kielégítik az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve, lehetőleg széles körben, kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése s e mellett a szerződés a vita tárgyának és a bíróság hatáskörének meghatározása tekintetében a szerződő feleknek mégis megfelelő szabadságot biztosít.
A szerződés 5 év tartamára köttetett, de e határidő lejárta előtt 1 évvel felmondható. Fel nem mondás esetében további 5 évre hatályban marad és így tovább.
