Ezidőszerint nincs gondoskodás arról, hogy a kir. körjegyzők és közjegyzőjelöltek munkaképtelenségük esetére el legyenek látva, sem pedig arról, hogy a közjegyző vagy a közjegyzőjelölt halála után hátramaradottainak megélhetése biztosítva legyen. Fennáll ugyan egy magánegyesület, a „Magyarországi Királyi Közjegyzők Nyugdíjintézete”, amely ezt a célt lenne hivatva szolgálni, de ez egyrészt nem foglalja magában a közjegyzői kar egész testületét, mert ez az önkéntes belépés elvén létesült, másrészt vagyona a háború és az azt követő gazdasági események következtében csaknem teljesen elveszett.
Ennek az állapotnak a következménye egyrészt az, hogy az elaggott, munkaképtelen kir. közjegyzők további ügyködését el kell nézni, hogy működésüknek megszüntetése megélhetésüktől meg ne fossza őket, másrészt pedig az, hogy a meghalt közjegyzők és közjegyzőjelöltek hátramaradottai nem ritkán nyomorba jutottak vagy mások segélyezésére szorultak.
Mindezeket a bajokat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a közjegyzői karhoz tartozókról és hozzátartozóikról olyan külön intézmény gondoskodik, amelynek léte a törvény kötelező rendelkezésén alapul s amely a kötelező tagság elvén épül fel. A közjegyzői kar hivatalos állásfoglalása szerint óhajtja és szükségesnek tartja, hogy a kir. közjegyzők és családtagjaik ellátására nyugdíjintézet létesüljön. Minthogy azonban vannak a karban egyesek, akik nem volnának hajlandók saját akaratukból a nyugdíjintézetbe belépni és minthogy a nyugdíjintézmény csak úgy fejthet ki sikeres működést, ha az egész közjegyzőséget magában egyesíti: törvényben kell a közjegyzői karhoz tartozók részére nyugdíjintézetet létesíteni, amely az egész közjegyzői kart magában egyesítse és a részletes indokolásban kifejtendő elvek szerint kiterjessze működését a közjegyzőjelöltek egy részére is. Ez a törvényjavaslat célja.
Az intézet szervezetének és működésének szabályozását a törvényben nem tartanám kívánatosnak, mert az intézmény működése során előreláthatólag szükségessé válik majd a szabályozás módozatainak a viszonyokhoz alkalmazása s ennek megvalósítása célszerűbben utalható a rendeleti jogalkotás útjára. Ezért a 7. §-ban rendeleti szabályozásra kérek felhatalmazást és magába a törvényjavaslatba csak azokat a rendelkezéseket vettem be, amelyek természetüknél fogva törvényhozási rendelkezéseket kívánnak.
