1930. évi XVIII. törvénycikk

Budapest székesfőváros közigazgatásáról * 

Első rész

Általános rendelkezések

1. § Önkormányzati jog. (1) Budapest székesfőváros önálló törvényhatóság, amely ebből folyó jogait a törvény korlátai között gyakorolja.

(2) A törvényhatóság a kormánynal közvetlenül érintkezik.

2. § Hatósági jog. (1) A székesfőváros hatósága kiterjed a székesfőváros területén levő minden vagyonra.

(2) Nem terjed ki a székesfőváros hatósága:

a) a tényleges katonai, csendőrségi, vámőrségi és folyamőrségi szolgálatban álló személyeknek ebből a szolgálati visszonyból származó ügyeire;

b) a királyi palotára, valamint az államfő állandó vagy ideiglenes lakóhelyéül szolgáló épületekre és tartozékaira;

c) a katonai célú épületekre és építményekre ilyen célú használatuk tartama alatt.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában említett épületekre és építményekre is kiterjednek a közbiztonsági, közrendészeti és városépítésügyi jogszabályok.

(4) Ez a törvény nem érinti a területenkívüliségből és a személyes mentességből folyó kivételes jogokat.

3. § Terület. (1) A székesfőváros területét csak törvénnyel lehet megváltoztatni.

(2) A székesfőváros területéhez kell csatolni Csepel község határából az állami kikötő területét és Budakeszi község határából azt az erdőrészt, amely a székesfőváros tulajdona. Az átcsatolt terület helyszíni leírását a törvény melléklete foglalja magában. Az átcsatolás részletekben is történhetik és időpontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Csepel és Budakeszi községek kártalanításáról a minisztérium rendelettel intézkedik.

(3) Az állami kikötő területének átcsatolása után mindennemű városi vám (kövezetvám és egyéb székesfővárosi díj) fizetésének kötelezettsége alól mentesek azok az áruk, amelyek az állami kikötőbe érkeznek, amelyeket ott tárolnak vagy ott felhasználnak, vagy amelyeket onnan elszállítanak, kivéve, ha az elszállítás a székesfőváros egyéb területére történik. A vámmentesség nem terjed ki azokra az árukra sem, amelyeket az állami kikötő területén kívül fekvő székesfővárosi közutak felhasználásával szállítanak a kikötőből Budapesten kívüli területre.

(4) A székesfőváros területe közigazgatási kerületekre oszlik. A kerületi beosztást a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.

(5) E törvény életbelépése után az első ízben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel állapítja meg akként, hogy a székesfőváros területe az alábbiak szem előtt tartásával tizennégy közigazgatási kerületre osztassék:

azt a területet, amely e törvény hatálybaléptekor az I. közigazgatási kerülethez tartozik, három közigazgatási kerületre kell felosztani, éspedig: a) a Vár, Tabán területét, továbbá a Krisztinavárosnak a Duna-Száva-Adria vasút vonaláig és a Krisztina-körút középvonalától a Vár felé eső belső részét; b) a Kelenföld, Lágymányos területét; c) a Krisztinavárosnak a Duna-Száva-Adria vasút vonalán túl eső és a Krisztina-körút középvonalától a Hegyvidék felé eső külső részét és a Hegyvidék területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre;

azt a területet, amelyet e törvény életbelépésekor az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerületek külső részeiből a Dráva-utca, Aréna-út és Kerepesi út vágnak le, két közigazgatási kerületre kell felosztani, éspedig: a) az Angyalföld és Lőportárdűlő; b) a Zugló, Herminamező, Törökőr, Istvánmező, Alsórákosi rétek, valamint a Rákosfalva területét magukban foglaló közigazgatási kerületekre.

(6) Azt az időpontot, amelytől kezdve az előző bekezdés értelmében megállapított közigazgatási kerületi beosztás érvényes lesz, a belügyminiszter - a székesfőváros meghallgatásával - rendelettel állapítja meg.

4. § A székesfőváros címere és színei. (1) A székesfőváros címerpajzsának színe piros. A pajzsot középen vízszintesen hullámos ezüst pólya szeli át; a felső mezőben egytornyú - aranyszínű - vár lebeg, az alsó mezőben pedig háromtornyú - aranyszínű - vár áll zöld mezőn. Az egytornyú város egy kapu, a háromtornyú váron két kapu van. Mind a három kapu háttere piros. A címerpajzson a Szent Korona van. A pajzsot jobboldalról aranyszínű oroszlán, baloldalról aranyszínű griff tartja.

(2) A székesfőváros lobogójának színei: piros, sárga, zöld, amelyek a zászlórúdra merőlegesen futnak.

5. § A közigazgatás ellátása. A közigazgatást a székesfőváros területén - a jogszabályoknak megfelelően - mindazokban az ügyekben, amelyek állami szakigazgatási szervek (hatóságok, hivatalok) intézkedési körébe nem tartoznak, önkormányzati szervek (hatóságok, hivatalok) látják el.

6. § A hatóságokról általában. (1) A székesfőváros élén a főpolgármester áll, aki közvetlenül a kormánynak van alárendelve.

(2) Az önkormányzati közigazgatási központi hatóságai:

a) a törvényhatósági bizottság,

b) a törvényhatósági tanács,

c) a közigazgatási bizottság,

d) a polgármester,

e) az árvaszék.

(3) Az önkormányzati közigazgatás kerületi hatósága a kerületi előljáró.

(4) A közigazgatási bizottságról, az árvaszékről, valamint az állami szakigazgatási hatóságokról (hivatalokról) külön jogszabályok rendelkeznek.

(5) A székesfőváros törvényhatósági bizottságát, mint annak elnöke, - az e törvény 48. §-ának (2) bekezdésében a) pont alatt felsorolt esetek kivételével - a főpolgármester képviseli és az e hatáskörbe tartozó ügyekben kiállított iratokat ő írja alá.

Második rész

A székesfőváros önkormányzati közigazgatásának szervezete

I. Fejezet

A főpolgármester

7. § A főpolgármester állás betöltése. (1) A főpolgármestert az államfő által a belügyminiszter előterjesztésére kijelölt három egyén közül a törvényhatósági bizottság közgyűlése hat évre választja.

(2) Az államfő azonban a főpolgármestert a belügyminiszter előterjesztésére időközben is bármikor felmentheti.

8. § A főpolgármester esküje, pecsétje. (1) A főpolgármester működésének megkezdése előtt a törvényhatósági bizottság közgyűlésén esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Én ..... esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország királyához (kormányzójához) hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásait, valamint az alkotmányos kormány rendeleteit megtartom, hivatali előljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzöm és hivatali kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. Isten engem úgy segéljen!”

(2) A főpolgármester pecsétje a székesfőváros címere, a pecsét körirata: „Budapest székesfőváros főpolgármestere.”

9. § A főpolgármester illetményei. (1) A főpolgármester évi fizetését és lakáspénzét az állami költségvetésben a törvényhozás állapítja meg.

(2) A székesfőváros a főpolgármester részére évenkint annyi nyugdíjba be nem számítható képviseleti átalányt juttat, mint amennyit a polgármester részére folyósít.

(3) A főpolgármestert, ha főpolgármesteri és egyéb beszámítható szolgálati ideje együttesen három évet elér, nyugdíjba beszámítható fizetésének egy évi, ha pedig szolgálati ideje négy évet elér, két évi összegével felére végkielégítés illeti meg.

(4) Ha a főpolgármesternek főpolgármesteri és egyéb beszámítható szolgálati ideje öt évet elérte, őt utoljára húzott nyugdíjba beszámítható fizetésének 20%-a illeti meg nyugdíjként, amely a tizedik szolgálati év betöltéséig évenkint 4-4%-kal, a tizedik szolgálati év betöltése után pedig a 40-ik szolgálati év betöltéséig évenkint 2-2%-kal emelkedik. Ha azonban a főpolgármester a főpolgármesteri állásban egyhuzamban öt évet tölt el, 2-2%-kal.

(5) Ha a főpolgármester a fentebbi rendelkezések szerint ellátásra szerzett igényt, özvegyét és árváit ugyanolyan ellátás illeti meg, mint aminőt a hatályban álló jogszabályok az állami tisztviselőkre nézve megállapítanak.

10. § A főpolgármester hatásköre és annak ellátása. (1) A főpolgármester:

a) szószólója a minisztériumnál a törvényhatóság érdekeinek, viszont a székesfőváros közigazgatása körében őrködik az állam érdekei felett;

b) felügyel a törvényhatóság közigazgatásának egész menetére, különösen arra, hogy a törvények, a miniszteri rendeletek és a szabályrendeletek végrehajtása pontos és gyors legyen;

c) felügyel a törvényhatóság gazdálkodására;

d) ellenőrzi és bármikor megvizsgálhatja valamennyi törvényhatósági szerv (hatóság, hivatal, közeg) működését, valamint a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek, közműveinek és üzemeinek működését, ügyvitelét és vagyonkezelését, - még ha ezek külön jogi személyek is - mindezekről bármikor, bármilyen ügyre nézve felvilágosítást kérhet, az iratokba betekinthet, azokat - ha ez az ügy elodázásával nem jár - bekívánhatja; a vizsgálathoz a tisztviselőket kirendelheti, a vizsgáló közegeket elsősorban a hivatalos szakértők közül, szükség esetén - a belügyminiszter hozzájárulásával - külső szakértők közül is a székesfőváros terhére kijelölheti; megtett intézkedéseit és a vizsgálat során felmerült észrevételeit közli a polgármesterrel; a főpolgármester a külső szakértőtől esküt vesz arra, hogy véleményét részrehajlás nélkül, legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előadni és a vizsgálat során tudomására jutott hivatali vagy üzleti titkot megőrzi;

e) gyakorolja a jogszabályokban részére biztosított fegyelmi jogkört;

f) kinevezi a 58. §-ban megjelölt tisztviselőket;

g) gyakorolja ezeken felül mindazokat a jogokat és teljesíti mindazokat a kötelességeket, amelyeket ez a törvény vagy más jogszabály reáruház.

(2) A minisztérium - a belügyminiszter kívánságára - a főpolgármester mellé, az állami költségvetés terhére, bármelyik minisztérium létszámából állandó szakközeget rendelhet ki.

(3) A főpolgármester hatáskörének ellátásához szükséges személyzetet, - amelynek létszámát a főpolgármester és a polgármester meghallgatása után a belügyminiszter állapítja meg - továbbá a szükséges hivatali helyiséget a törvényhatóság bocsátja a főpolgármester rendelkezésére. A főpolgármester hatáskörének ellátásához szükséges személyi és dologi kiadásokat a törvényhatóság viseli.

II. Fejezet

Központi közigazgatás

A) A törvényhatósági bizottság

1. A törvényhatósági bizottság összetétele

11. § A törvényhatósági bizottság tagjai. (1) A törvényhatósági bizottság tagjai:

a) az összes választók közül választott 150 tag;

b) az érdekképviseleti csoportok köréből választott 18 tag és a vitézi törzsszék törzskapitányának egy kiküldöttje;

c) az örökös tagok, akiknek száma 32;

d) a hivatali állásuknál fogva tagok és a szakszerűség képviselői.

(2) Jogok és kötelességek tekintetében a törvényhatósági bizottság valamennyi tagja egyenlő.

(3) A törvényhatósági bizottságnak mindenki csak egyféle jogcímen lehet tagja.

(4) Az, ki a 14. § értelmében törvényhatósági bizottsági taggá választható, - a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. 2. §-ának (4) bekezdésében foglalt korlátozásokra való tekintet nélkül - bármilyen jogcímen a székesfőváros törvényhatósági bizottságának is tagja lehet.

(5) Az, akit az összes választók közül és azonfelül örökös taggá vagy valamelyik érdekképviseleti csoport köréből is a törvényhatósági bizottság tagjává választották, úgyszintén az, akit az összes választók közül több választókerületben választottak meg, a megbízások jogerős igazolásától számított 15 nap alatt köteles az igazolóválasztmány elnökének bejelenteni, hogy melyik megbízást tartja meg; ha ezalatt a határidő alatt nem nyilatkozik, úgy az összes választóktól kapott megbízása érvényes; ha pedig ilyen több van, azok közül az, amelyiket a legtöbb szavazattal kapta.

(6) A törvényhatósági bizottságnak akár az összes választók közül, akár az érdekképviseleti csoportok köréből választott az a tagja, akit a tagság hivatali állásánál fogva vagy szakszerűség képviselete címén megillett, az összes választóktól, illetőleg az érdekképviseleti csoporttól kapott megbízását elveszti.

12. § Igazolóválasztmány. (1) A törvényhatósági bizottság megalakításával kapcsolatos tennivalókat az igazolóválasztmány látja el.

(2) Az igazolóválasztmányt évenkint kell újra alakítani. Az igazolóválasztmány az elnökön kívül nyolc tagból áll. Elnökét a törvényhatósági bizottságnak örökös vagy az összes választók közül választott tagjai köréből a főpolgármester nevezi ki, nyolc tagját a törvényhatósági bizottság saját kebeléből választja.

(3) Érvényes határozat hozatalához az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt, aki egyébként nem szavazhat.

(4) Az igazolóválasztmány ülései nyilvánosak. Az üléseken a tiszti főügyész vagy helyettese köteles jelen lenni, a tárgyalásban is résztvehet, de szavazati joga nincs. Az igazolóválasztmány kívánságára az üléseken az esetleg szükséges felvilágosítások megadása végett a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója vagy helyettese megjelenni köteles.

13. § Törvényhatósági választójog. (1) Törvényhatósági választójoga van annak, aki megfelel azoknak a kellékeknek, amelyeket az országgyűlési képviselőválasztójogra vonatkozólag az 1925:XXVI. tc. 1. és 2. §-ai, továbbá az ugyanazon törvény 5. §-a alapján kiadott rendeletek előírnak, ha az összeírás évét megelőzően hat év óta állandóan, megszakítás nélkül a székesfőváros területén lakik.

(2) A választójog hiányára vonatkozólag az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925:XXVI. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket, a választójogból való kizárásra vonatkozólag az ugyanazon törvény 7. §-ában és 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, a választójog gyakorlására nézve az ugyanazon törvény 8. §-ának (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, az állampolgárság kellékének elbírálása tekintetében az ugyanazon törvény 3. §-ában foglalt rendelkezéseket, a helybenlakás időtartamára nézve pedig az ugyanazon törvény 4. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

14. § Választhatóság. (1) A törvényhatósági bizottság tagjává az választható, akinek a választás időpontjában, az előző szakasz értelmében választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte és bárhol bármilyen egyenes állami vagy kereseti adót vagy székesfőváros területén községi adót fizet és nem esik a 25. §-ban felsorolt kizáró okok valamelyike alá.

(2) Aki az előző bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a törvényhatósági választók névjegyzékébe nincs felvéve.

(3) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925:XXVI. tc. 10. § (1) bekezdésének 1., 3-6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni a törvényhatósági bizottsági taggá választhatóságra is.

15. § A választók névjegyzéke. (1) Azokról, akiknek törvényhatósági választójoguk van, névjegyzéket kell készíteni.

(2) A törvényhatósági választók névjegyzékét hat évenkint, a választás évében március hó 31-ig, a székesfővárosi statisztikai hivatal útján, a polgármester állítja össze.

(3) A székesfővárosi statisztikai hivatalnál a választók összeírása céljából külön nyilvántartási osztályt kell szervezni, amelynek megkeresésére a hatóságok, hivatalok (m. kir. anyakönyvvezetők, m. kir. állami rendőrség bejelentőhivatali, iskolai hatóságok) a kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani kötelesek.

(4) A székesfőváros lakosainak választójogára vonatkozó adatokat a polgármester által kiküldött hatósági biztosok házról-házra járva gyüjtik össze. A polgármester által kiküldött hatósági biztosok, valamint azok akim a székesfővárosi statisztikai hivatal nyilvántartó osztályában a választók összeírását végzik, csak fegyelmi hatalom alatt álló, hivatali esküt tett tisztviselők, tanárok vagy tanítók lehetnek.

(5) A polgármester által összeállított választói névjegyzéket április hó 1-től április hó 15-ig a központi városházán, azonfelül az egy-egy közigazgatási kerületbe tartozó választókra nézve a kerületi előljárók hivatalaiban is közszemlére kell kitenni. Ugyanez alatt az idő alatt minden házban feltűnő helyen ki kell függeszteni az illető ház lakóira vonatkozó - a választók nevét és foglalkozását feltüntető - névjegyzéket. A közszemlére tétel ideje alatt a névjegyzék ellen felszólalásnak van helye az igazolóválasztmányhoz. A jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választható, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel.

(6) Az igazolóválasztmány a felszólalások felett május hó 31-ig határozni köteles. Azoknak a nevét, akiket a felszólalások következtében a névjegyzékbe felvettek vagy abból töröltek, névjegyzékbe foglalva június hó 1-től június hó 15-ig az előző bekezdésben megállapított módon közszemlére kell kitenni. Az igazolóválasztmány határozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólalónak, az annak helytadó határozat ellen pedig csak a kihagyott félnek van panaszjoga. Ha a felszólalás alapján valakit felvettek a névjegyzékbe, a felvétel ellen - a névjegyzék közszemlére tételének ideje alatt - bármelyik választó, úgyszintén az igazolóválasztmány elnöke is panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz.

(7) A választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és díjtalanul kell kiállítani; a kir. közjegyző azonban a másolatokért és tanusítványokért a szabályszerű díjakat felszámíthatja. A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.

(8) A választók összeírásának, valamint a névjegyzék elkészítésének részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

16. § Választókerületek. Szavazókörök. (1) Az összes választók közül való választás választókerületekben és ezeken kell szavazókörökben történik.

(2) A választókerületek a közigazgatási kerületekkel azonosak. E törvény 3. §-ának (5) bekezdése értelmében megállapított kerületi beosztás - mint választókerületi beosztás - már e törvény életbelépése után első ízben tartandó törvényhatósági választások alkalmával is hatályos.

(3) A közigazgatási kerületeknek e törvény életbelépésekor érvényben levő számozása szerint a VIII. kerület 14, a VI. és VII. kerületnek a 3. § (5) bekezdése értelmében megállapított belső részét magában foglaló két kerület, valamint a IX. kerület 12-12, a többi kerület pedig 10-10 törvényhatósági bizottsági tagot választ.

(4) Ha a törvényhatóság - e törvény 3. §-ának (5) bekezdése értelmében megállapított kerületi beosztás érvénybelépése után - a közigazgatási kerületek számát vagy beosztását megváltoztatja: a törvényhatósági választókerületeket és azt, hogy az egyes választókerületek milyen számú törvényhatósági tagot választanak, ismét csak a törvényhozás állapíthatja meg.

(5) A szavazóköröket a polgármester állapítja meg.

17. § Választás az összes választók közül. (1) A választás az összes választók köréből az arányos képviseleti rendszer szerint titkosan, hivatalosan előállított szavazólapokkal történik. A lajstromkapcsolás meg van engedve.

(2) A választás jelölés előzi meg. Jelölteket az illető választókerületben lakó, legalább ezer választó ajánlhat. Az ajánlásnak kétszer annyi jelölt nevét kell tartalmaznia, mint ahány rendes tag a kerületre esik.

(3) Az ajánlóíveken minden ajánló sajátkezű aláírása mellé a szavazójegynek számmal, névvel és a kiállító hatóság bélyegzőjével ellátott szelvényét fel kell ragasztani.

(4) A választó a szavazójegyének szelvényét csak az ajánlóív aláírásakor és csak annak adhatja át, aki az általa aláírt ajánlóívet aláírás végett neki bemutatta.

(5) A szavazólapokon az egyes pártok által ajánlott jelöltek neveit külön-külön lajstromban, mégpedig abban a sorrendben kell feltüntetni, amint azt az illető pártok megállapították.

(6) A szavazás nem az egyes jelöltekre, hanem az egyes lajstromokra történik. A szavazók által a lajstromon tett esetleges változtatást figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Minden választókerületben az egyes pártokat a reájuk esett szavazatok arányában, az egyes jelölteket pedig pártonként a lajstromokban feltüntetett sorrend szerint illeti meg a megbízás.

(8) Az ilyen módon megválasztott egyének közül a sorrendben előbb következők - megfelelő számban - lesznek a rendes tagok, az utóbb következő összes jelöltek pedig minden párt lajstromán póttagok lesznek. Ha valamelyik párt összes rendes és póttagjainak megbízása bármely okból megszűnik, új választásnak helye nincs; ez a körülmény a törvényhatósági bizottság további működésének jogalapját nem érinti.

(9) A választójog gyakorlása kötelező. A kerületi előljáró azt a választót, aki a szavazástól elmaradt és elmaradását nyolc nap alatt elfogadhatóan ki nem mentette, a fél meghallgatása nélkül - az illető vagyoni és egyéb körülményeire is figyelemmel - 100 pengőig terjedő pénzbírsággal sujtja, amely a székesfővárosi szegényalapot illeti. A kerületi előljáró határozata ellen 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a polgármesterhez.

(10) A választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a székesfőváros területén szeszes italnak árusítása, kiosztása vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos. Aki ezt a tilalmat megszegi vagy kijátssza, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - kihágást követ el és az 1928:X. tc. szerint pénzbüntetéssel büntetendő.

(11) Aki ennek a szakasznak (4) bekezdésében foglalt rendelkezése ellen vét vagy azt kijátssza, valamint aki a szavazójegy szelvényért ajándékot, jutalmat vagy egyéb előnyt ad, juttat, ígér vagy elfogad, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

(12) A választási eljárás részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

18. § Választás az érdekképviseleti csoportok köréből. Vitézek képviselete. (1) Azokat, akik a törvényhatósági bizottságnak érdekképviselet címén tagjai, maga a törvényhatósági bizottság, a következő érdekképviseleti csoportok köréből az alább megjelölt számban választja:

a) a budapesti ügyvédi kamara választmányának tagjai közül három tagot;

b) a budapesti közjegyzői kamara választmányának tagjai közül egy tagot;

c) a budapesti mérnöki kamara választmányának tagjai közül három tagot;

d) a budapesti orvosi kamara - illetőleg ennek megalakulásáig az országos orvosszövetség budapesti fiókja - választmányának tagjai közül három tagot;

e) a magyar gyáriparosok országos szövetsége igazgatóságának tagjai közül két tagot;

f) a budapesti kereskedelmi és iparkamarának beltagjai közül négy tagot, mégpedig két kereskedőt és két kisiparost;

g) az országos mezőgazdasági kamara igazgatóválasztmányának tagjai közül két tagot.

(2) Minden csoportból ugyanannyi póttagot is kell választani. A szavazásnál külön kell feltüntetni a rendes és külön a póttagokat. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.

(3) Ha valamelyik csoportban a rendes tagok létszámának kitöltésére megfelelő számú póttag már nincs, új választásnak van helye, amelynek megtartása iránt az igazolóválasztmány intézkedik. Az ilyen alkalommal megválasztott tagok, illetőleg póttagok megbízása addig tart, ameddig azoknak a megbízása tartott volna, akiknak helyébe választották őket.

(4) A választás titkos szavazással történik.

(5) A 14. §-ának a választhatóságra vonatkozó rendelkezései az érdekképviseleti csoportok köréből választandó tagokra is irányadók.

(6) Az az érdekképviseleti tg, akiknek saját testületében választmányi, illetőleg igazgatóválasztmányi, igazgatósági tagsága megszűnik, törvényhatósági bizottsági tagságát továbbra is megtartja, ha azonban az érdekképviseleti tag megszűnik tagja lenni annak a kamarának (fióknak), illetőleg szövetségnek, amelynek választmányából, igazgatóválasztmányából, igazgatóságából törvényhatósági bizottsági taggá választották, törvényhatósági bizottsági tagságát is elveszti. A budapesti kereskedelmi és iparkamara beltagjai sorából választott törvényhatósági bizottsági tag kamarai tagságának megszűnése a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnését csak abban az esetben vonja maga után, ha olyan helyzetbe kerül, amelynek következtében - a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. tc. 9. §-a értelmében - a kamara beltagjává nem volna megválasztható.

(7) Az érdekképviseleti tagok választása ellen a választás napjától számított 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. A tiszti főügyész a panaszt nem vonhatja vissza.

(8) Tagja még a törvényhatósági bizottságnak a székesfőváros területére illetékes vitézi törzsszék törzskapitányának a vitézi rend tagjai közül kijelölt olyan kiküldöttje, aki e törvény 14. §-a értelmében a törvényhatósági bizottság tagjává választható.

19. § A megbízás időtartama. Póttagok behívása. (1) Az összes választók közül, valamint az érdekképviseleti csoportok köréből választandó bizottsági tagokat hat évenkint újra választják.

(2) A megüresedett rendes tagsági helyre a sorrendben első póttag lép. Úgy a behívott, mint a be nem hívott póttagok választásának hatálya hat év leteltével véget ér.

(3) A póttagokat az igazolóválasztmány elnöke hívja be. A behívás meegtörténtét a törvényhatósági bizottság elnöke a legközelebbi közgyűlésen bejelenteni.

20. § A választások ideje. A választásokat minden hatodik év november havának 15-30. napja között kell megtartani. A választás közelebbi időpontját az igazolóválasztmány állapítja meg.

21. § Választási hirdetések, körmenetek, pártgyűlések. (1) A választással kapcsolatos falragaszok (plakátok) és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, a gyűléseket hirdető falragaszok (plakátok) és röpcédulák pedig a gyűlések helyén, idején és a szónokok, jelöltek személyének, a gyűlést egyhívó pártnak megjelölésén kívül, semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak.

(2) A ki ezt a tilalmat megszegi, vétséget követ el és őt, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, két évig terjedhető fogházzal kell büntetni.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított tilalom hatálya a választások kiírásától a törvényhatósági bizottság megalakulásáig tart.

(4) A választások kiírásától azok befejezéséig választási körmenetek tartása tilos. Párgyűlés a választások kiírásáig a népgyűlésre vonatkozó általános rendelkezések értelmében kikért rendőrhatósági engedély alapján lehet tartani; ezentúl pedig a választás napjáig terjedő idő alatt pártgyűlést abban az esetben lehet tartani, ha azt az államrendőrség főkapitányánál a kerületben lakó négy választópolgár, a helynek és az időpontnak megjelölésével, legalább 24 órával előtt bejelenti.

(5) A főkapitány a bejelentett pártgyűlés megtartását el nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke megkívánja, a pártgyűlés megtartása indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet és időpontot jelöljenek meg.

(6) A főkapitány határozata ellen fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez.

(7) Ha a főkapitány a bejelentéstől számított 20 óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyűlést meg lehet tartani.

(8) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő:

1. aki résztvesz a törvény tilalma ellenére megtartott olyan körmenet vagy pártgyűlés rendezésében vagy összehívásában, amelynek folyamán valaki ellen vagy valakinek ingó vagy ingatlan vagyonán bűntettet vagy vétséget követtek el;

2. aki a pártgyűlésen a rendet olyan mértékben zavarja, hogy e miatt a gyűlés megtartása lehetetlenné válik.

(9) Aki a (4) bekezdés ellenére választási körmenetet rendez, vagy aki be nem jelentett vagy meg nem engedett helyen vagy időpontban pártgyűlést hív össze vagy rendez, úgyszintén az, aki pártgyűlésen a rendet zavarja vagy a közrend fenntartása végett tett hatósági rendelkezésnek nem engedelmeskedik: - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

22. § Jogorvoslat az összes választók közül történő választások ellen. Hivatalból felülvizsgálat. (1) A választás szabályellenessége vagy a megválasztott személy választhatóságának hiánya miatt a választás napjától számított 16 nap alatt az igazolóválasztmánynál lehet felszólalni. Felszólalási joga van mindenkinek, akinek a választásnál szavazati joga volt.

(2) Az igazolóválasztmány az összes választók közül megválasztott minden rendes és póttagsági jogát hivatalból is megvizsgálja. Az igazolóválasztmány a felszólalások felett és a meg nem támadott választások érvényessége kérdésében további 15 nap alatt határoz.

(3) Az igazolóválasztmány határozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz, amely soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt dönt.

(4) A felszólalás és panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. A tiszti főügyész a felszólalást, illetőleg a panaszt nem vonhatja vissza.

(5) Ha a választást jogerősen megsemmisítették, a szükséges új választást az igazolóválasztmány haladéktalanul kitűzi.

(6) Ha csak egyes tagok választását semmisítették meg, tagsági helyeiket megüresedetteknek kell tekinteni és póttagot kell behívni.

(7) Az, akit a törvényhatósági bizottság tagjává megválasztottak, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg megválasztását jogerősen meg nem semmisítették.

23. § Örökös tagok. (1) Az örökös tagokat a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kijelölőválasztmány (60. §) előterjesztése alapján választja.

(2) Örökös taggá a közélet terén érdemeket szerzett fővárosi polgárok sorából csak azt lehet megválasztani, aki a 14. § értelmében a törvényhatósági bizottság tagjává választható. Miniszterek, államtitkárok, a főpolgármester és azok, akik hivatali állásuknál fogva, vagy szakszerűség képviselete címén tagjai a törvényhatósági bizottságnak, nem választhatók meg örökös tagokká. Az örökös tag, aki később hivatali állásánál fogva vagy szakszerűség képviselete címén nyer tagsági jogot, örökös tagsági jogait hivatali állásában való tényleges szolgálata, illetőleg szakképviselői minőségének tartama alatt nem gyakorolhatja.

(3) Az örökös tagok választása titkosan, szavazólappal történik. Szavazni csak azokra lehet, akiket a kijelölőválasztmány javaslatba hoz. Az örökös tagokat közfelkiáltással is meg lehet választani; de ha az elnök a szavazást elrendeli, vagy ha legalább 40 jelenlévő törvényhatósági bizottsági tag írásban a szavazás elrendelését kéri, az örökös tagok választása szavazólappal történik. Az lesz örökös tag, aki a leadott szavazatok általános többségét megkapja. Érvénytelennek kell tekinteni azt a szavazólapot, amelyet egész terjedelmében áthúztak vagy másként megsemmisítettek.

(4) Az örökös tag a törvényhatósági bizottságnak életfogytig tagja, hacsak olyan helyzetbe nem jut, amely miatt a törvény értelmében törvényhatósági bizottsági tag nem lehet.

(5) Aki örökös tagságát elvesztette, ezt csak új választás útján szerezheti meg ismét.

(6) Az örökös tagok választása ellen a választás napjától számított 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. A tiszti főügyész a panaszt nem vonhatja vissza.

24. § Hivatali állásuknál fogva és szakszerűség képviselete címén tagok. (1) A törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva, illetőleg szakszerűség képviselete címén tagjai:

a) a polgármester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, az ügyosztályokat vezető tanácsnokok, a tiszti főorvos és a statisztikai hivatal igazgatója;

b) 1. a. m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánya, 2. a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgató, 3. a székesfővárosi számszék igazgatója, 4. a budapesti tankerületi m. kir. főigazgató, 5. a budapesti kir. tanfelügyelő, 6. a fővárosi közmunkák tanácsának elnöke, 7. a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség főnöke, 8. az országos közegészségügyi tanács elnöke és 9. az országos társadalombiztosító intézet elnöke.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tisztviselők közül az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos és a statisztikai hivatal igazgatója, úgyszintén a b) pontban felsorolt tagok tagsági jogait - akadályoztatásuk vagy állásuk üresedésben léte esetében - helyettesük gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt állások betöltőit és azokat, akik a b) pontban 6-9. alatt felsorolt tagok tagsági jogait mint helyettesek vannak jogosítva gyakorolni - névszerint a belügyminiszter jelöli meg.

25. § Törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okok. (1) Nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak:

1. aki az 1925:XXVI. tc. 10. § (1) bekezdésének 1. és 3-6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike miatt országgyűlési képviselő nem lehetne; a 3. pont alkalmazásánál csak olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elítéltetés jöhet tekintetbe, amelyet ennek a törvénynek életbelépése után követtel el; az 5. pont rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az érdekképviselet címén tagokra is;

2. függetlenségének hiánya miatt az:

a) aki a székesfővárosnak (a székesfőváros intézetének, közintézményének, közművének, üzemének) vállalkozója vagy szállítója, a vállalkozó vagy szállító alvállalkozója, ideértve azt is, aki a másnak adott megbízás alapján tényleg szállít; a székesfőváros és mások között kötött ügyletek közvetítője vagy bizományosa, a székesfőváros vagy a székesfőváros kezelése alatt álló javaknak, jövedékeknek vagy hasznothajtó jogoknak bérlője vagy haszonbérlője, ha az évi bérösszeg ezer pengő értéket meghalad; aki a székesfővárossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján a székesfőváros a szállító vagy bérbevevő, végül aki a székesfőváros és mások között létesült szerződéses viszony alapján a székesfőváros által teljesített szállítás tárgyának tényleges átvevője;

b) aki a székesfővárossal (a székesfőváros intézetével, közintézményével, közművével, üzemével) a 2. a) pontban felsorolt viszonyban álló cégnek tulajdonosa, ennek, vagy a székesfővárossal hasonló viszonyban álló személynek alkalmazottja, részvénytársaság, szövetkezet vagy egyéb társaság igazgatósága vagy felügyelőbizottsági tagja, jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) vagy felszámolója;

c) aki a székesfővárostól (a székesfőváros intézetétől, közintézményétől, közművétől, üzemétől) bármilyen illetményt élvez.

(2) Az (1) bekezdés 2. a) pontjában felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak azokra a bérlőkre és bérbeadókra, akik a székesfővárossal, mint tulajdonossal, főbérlővel vagy bérlővel olyan díjszabásszerűleg bérbeadott közterületekre és helyiségekre nézve állanak bérleti viszonyban, amelyek lakás, üzlet vagy üzem céljaira szolgálnak. Nem vonatkoznak ezek a kizáró okok azokra sem, akik a székesfővárossal (a székesfőváros intézetével, közintézményével, közművével, üzemével) olyan adás-vételi vagy valamely szolgáltatásra irányuló jogügyletet kötnek, amelynek ellenértéke díjszabásszerűleg van megállapítva (víz-, gáz-, vagy villanyszolgáltatás, kórházi ápoltatás, temetés, sírhely- vagy sírboltvásárlás stb.).

(3) Az (1) bekezdés 2. b) pontjában felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak azokra a bizottsági tagokra, akiket valamely megbízással maga a törvényhatósági bizottság vagy a törvényhatósági tanács küld ki.

(4) Az (1) bekezdés 2. c) pontja alá nem esnek a 24. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt tisztviselők, továbbá a székesfővárostól (a székesfőváros intézetétől, közintézményétől, közművétől, üzemétől) nyugdíjat élvező tisztviselők, valamint a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészek, végül azok, akik a székesfővárostól valamilyen megbízatásból kifolyólag kapnak díjazást.

26. § Összeférhetetlenség. (1) Összeférhetetlen helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki a székesfőváros főpolgármesterénél, hatóságainál vagy közegeinél, a székesfőváros intézeteinél, közintézményeinél, közműveinél, üzemeinél akár a saját, akár más nevében és érdekében közbenjár vagy eljár:

1. ha a közbenjárást vagy eljárást pénzért, bármilyen más előnyért vagy ellenszolgáltatásért teljesíti, még akkor is, ha mint megbízott vagy képviselő (ügyvéd, gyám, gondnok) járt volna el;

2. ha a közbenjárást vagy eljárást ellenszolgáltatás nélkül teljesíti ugyan, de a közbenjárás vagy eljárás:

a) építések megszerzésére;

b) ingó vagy ingatlan javaknak megvételére, kisajátítására, haszonbérbe- vagy bérbevételére, haszonbérbe- vagy bérbeadására;

c) megrendelésekre és szállításokra, egyességek kötésére, üzleti kedvezmények vagy üzleti előnyök megszerzésére vonatkozik.

(2) Összeférhetetlen helyzetbe kerül a törvényhatósági bizottságnak az a tagja is, aki a székesfőváros érdekeit közvetlenül vagy közvetve érintő vagyoni természetű ügyben ügyvédként, megbízottként vagy képviselőként a székesfővárossal szemben jár el. Nem kerül azonban összeférhetetlen helyzetbe az a bizottsági tag, aki saját vagy házastársa ügyében annak megbízottjaként, valamint gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja képviselőjeként jár el.

27. § A bizottsági tagság megszűnése.

(1) Megszűnik a törvényhatósági bizottsági tagsága annak:

1. akire nézve a 25. és 26. §-okban felsorolt kizáró okok vagy összeférhetetlenségi esetek bármelyike beáll;

2. aki a bizottsági tagságról lemond;

3. akinek választását jogerősen megsemmisítették;

4. aki az érdekképviseleti tagok csoportjában - a 18. § (6) bekezdése értelmében - nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak;

5. aki nem tölti már be azt az állást (24. §), amelynél fogva hivatalból vagy szakszerűség képviselete címén tagja a törvényhatósági bizottságnak;

6. aki e § (7) bekezdésének értelmében veszti el bizottsági tagságát;

7. aki hat egymás után következő közgyűlésről igazolatlanul elmarad (34. §);

8. akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a bizottsági tagságra méltatlannak ítélt (38. § (9) bek.).

(2) Akinek a törvényhatósági bizottsági tagsága meszűnt, az megszűnik tagja lenni minden olyan bizottságnak, választmánynak és küldöttségnek, amelyekben tagsága a törvényhatósági bizottsági tagságon alapul.

(3) A bizottsági tagság megszűnése kérdésében - az összeférhetetlenségi esetek kivételével - az igazolóválasztmány határoz.

(4) A székesfővárosnak (a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek, közműveinek, üzemeinek) tisztviselői kötelesek minden tudomásukra jutott kizáró okot vagy összeférhetetlenségi esetet a polgármesternek bejelenteni, aki az ügyet azonnal átteszi az igazolóválasztmányhoz.

(5) Ha az igazolóválasztmány a bizottsági tagság megszűnését maga után vonó bármely körülmény beálltáról akár hivatalból, akár bárkinek a bejelentéséből tudomást szerez, köteles az ügyben 30 nap alatt határozni, illetőleg az összeférhetetlenségi esetekben az ügyet - tárgyalásra előkészítve - az összeférhetetlenségi bizottság elé terjeszteni. Kizáró ok tárgyalása alkalmával az igazolóválasztmány titkos szavazással határoz, amikor az elnöknek is mindig szavaznia kell. Az igazolóválasztmány határozata ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz, amely lehetőleg 30 nap alatt dönt. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. A tiszti főügyész a panaszt nem vonhatja vissza.

(6) Az összeférhetetlenségi bizottság a törvényhatósági bizottságnak abból a harminc nem tisztviselő tagjából alakul, akiket a kijelölőválasztmány évről-évre kijelöl. A kijelölt tagok a megbízatást kötelesek elfogadni.

(7) Ha összeférhetetlenségi kérdés vár eldöntésre, a főpolgármester, akadályoztatása esetében, vagy ha a főpolgármesteri szék üres, a polgármester a harminc kijelölt tagot összehívja és a megjelentek közül kisorsolja az összeférhetetlenségi bizottság nyolc rendes és három póttagját. Aki a meghívásnak igazolatlanul nem tesz eleget, azt a törvényhatósági bizottság közgyűlése - az elnök bejelentése alapján - nyilvánosan figyelmezteti kötelességére. Aki másodízben is igazolatlanul elmarad, elveszti törvényhatósági bizottsági tagságát.

(8) A nyolctagú összeférhetetlenségi bizottság elnökét és jegyzőjét tagjai közül maga választja és összeférhetetlenség kérdésében titkos szavazással végérvényesen határoz. A határozathozatalnál az elnök mindig szavaz; szavazategyenlőség esetében határozatként azt kell kimondani, hogy nincs összeférhetetlenség. Ha az összeférhetetlenségi bizottság a tényállást nem látja kellően felderítettnek, az iratokat kiegészítés végett visszaadhatja az igazolóválasztmánynak. A kiegészített tényállás alapján való határozathozatal céljából az e § (7) bekezdésében körülírt módon új összeférhetetlenségi bizottságot kell kisorsolni, amely érdemlegesen dönt. Az összeférhetetlenségi bizottság előadója az a törvényhatósági tisztviselő, aki az ügyet az előkészítő igazolóválasztmányban előadta, akadályoztatása estében az, akit helyette a polgármester a törvényhatóság tisztviselői közül kijelöl.

(9) Ha az összeférhetetlenségi bizottság a 26. § (1) bekezdése alapján állapítja meg az összeférhetetlenséget, megállapítása a törvényhatósági bizottsági tagság megszűnését vonja maga után; - ha pedig azt a 26. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, felszólítja az érdekelt törvényhatósági bizottsági tagot, hogy az összeférhetetlenségi helyzetet nyolc nap alatt szüntesse meg és ezt ugyanazon határidő alatt igazolja vagy mondjon le törvényhatósági bizottsági tagságáról. Ha az érdekelt törvényhatósági bizottsági tag összeférhetetlen helyzetének megszüntetését nyolc nap alatt nem igazolja, az összeférhetetlenségi bizottság megállapítja törvényhatósági bizottsági tagságának megszűnését.

(10) A bizottsági tagság megszűnésének jogerős kimondásáig az illető bizottsági tag tagsági jogait gyakorolja.

(11) A törvényhatósági bizottsági tagság jogerős megszűnése esetében az igazolóválasztmány elnöke póttagot hív be és erről a főpolgármestert és a polgármestert értesíti.

2. A törvényhatósági bizottság közgyűlése

28. § A közgyűlésről általában. A székesfővárosi törvényhatóság egyetemét a törvényhatósági bizottság képviseli. A törvényhatósági bizottság a jogszabályokban reáruházott jogokat és kötelességeket a közgyűlésen gyakorolja.

29. § A közgyűlés elnöke. A közgyűlés elnöke a főpolgármester, akadályoztatása vagy az állás üresedésben léte esetében a polgármester; mindkettő akadályoztatása vagy állásuk üresedésben léte esetében - szolgálati sorrendben - az alpolgármesterek. Azt, hogy mindezeknek egyidejű akadályoztatása esetében ki legyen a közgyűlés elnöke, a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. A tiszti főügyészt a közgyűlés elnökéül kijelölni nem szabad.

30. § A közgyűlések fajai és a közgyűlés összehívása. (1) A közgyűlések rendes vagy rendkívüliek.

(2) A rendes közgyűlések számát és idejét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.

(3) A közgyűlést - ha egyes törvények máskép nem rendelkeznek - az hívja össze, aki a 29. § értelmében a közgyűlésen elnöklésre jogosult.

(4) Rendkívüli közgyűlést a főpolgármester - illetőleg az, aki a 29. § értelmében elnöklésre jogosult - bármikor összehívhat.

(5) A főpolgármester - illetőleg az, aki a (3) bekezdés értelmében a közgyűlés összehívására jogosult - köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az összehívást:

a) a törvény rendelkezése teszi szükségessé;

b) a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozta el;

c) a polgármester, illetőleg akadályoztatása vagy az állás üresedésben léte esetében helyettese kívánja;

d) a törvényhatósági bizottságnak legalább 40 tagja - a tárgy megjelölésével - írásban kéri.

(6) Az előző bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a közgyűlést a megállapított határidőn belül, ilyen rendelkezés hiányában, valamint a c) és d) pontban említett esetben legkésőbb a nyolcadik napra kell összehívni.

(7) A közgyűlést a törvényhatósági bizottság tagjainak nevére címzett és a tárgysorozatot is magában foglaló meghívóval kell összehívni.

(8) A rendes közgyűlésre szóló meghívót legalább nyolc nappal, a rendkívüli közgyűlésre szólót pedig legalább 24 órával a közgyűlés napját megelőzően kell kézbesíteni.

(9) Az (5) bekezdés d) pontja alapján összehívott közgyűlés csak azzal a kérdéssel foglalkozhatik, amelynek tárgyalása végett az összehívást kérték. Az ilyen közgyűlés az összehívás kérésének egy szónok által való megokolása, valamint az esetleg ezzel szemben való egy felszólalás után, - bármily más címen való felszólalás kizárásával, egyszerű szavazással, végérvényesen - mindenekelőtt a felett határoz, kívánja-e ezt a kérdést tárgyalni. Ha a törvényhatósági bizottság a kérdést tárgyalni nem kívánja, a közgyűlést azonnal be kell rekeszteni. E tárgy miatt hat hónapon belül újabb rendkívüli közgyűlés összehívását kérni nem lehet.

(10) Ha a törvényhatósági bizottság nyári szünet tartását határozta el, az (5) bekezdés d) pontja alapján - június hó 15-től szeptember hó 15-ig - rendkívüli közgyűlés összehívásának helye nincs.

31. § Tárgysorozat. (1) A közgyűlés tárgysorozatát az elnök állapítja meg; a főpolgármester azonban egyes ügyeknek a tárgysorozatba való felvételét akkor is elrendelheti, ha a közgyűlésen nem ő elnököl.

(2) Azokat az ügyeket, amelyeknek tárgyalását a törvényhatósági tanács határozta el, vagy a polgármester kívánja, a legközelebbi rendes közgyűlés tárgysorozatába, ha pedig a törvényhatósági tanács olyan ügynek sürgős tárgyalását kívánja, amelyet törvény nem utal rendes közgyűlés elé, a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába fel kell venni.

(3) A rendes közgyűlés tárgysorozatát legalább nyolc nappal, a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát legalább 24 órával a közgyűlés napját megelőzően a központi városháza, valamint a kerületi előljárók hirdetőtábláin ki kell függeszteni. A kifüggesztés megtörténte után az elnök a tárgysorozatot csak rendkívüli sürgősség esetében egészítheti ki, ilyen esetben azonban a törvényhatósági bizottság tagjai részére - legfeljebb 24 órával a közgyűlés kezdete előtt - a tárgysorozat kiegészítéséről szóló értesítést kell kézbesíteni.

(4) A közgyűlésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket és az ezekre vonatkozólag a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni.

(5) A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt csak rendes közgyűlés elé lehet terjeszteni, de ez elé is csak akkor, ha azt az indítványozó legalább három nappal a közgyűlés előtt az elnöknek írásban bejelenti és a főpolgármester, vagy ha a főpolgármesteri állás üresedésben van, a törvényhatóság első tisztviselőjének hivatalában leteszi. A főpolgármester a nála letett indítványokról a törvényhatóság első tisztviselőjét haladéktalanul értesíti.

(6) Az interpellációt legalább 24 órával a közgyűlés megkezdése előtt az elnöknél a szöveg bemutatása mellett be kell jelenteni. Az interpellációt a főpolgármester a polgármesterrel haladéktalanul közli.

32. § Az ügyek előkészítése. (1) A közgyűlés elé terjesztendő ügyeket - amennyiben azok előkészítést igényelnek - a törvényhatósági tanács készíti elő.

(2) A törvényhatósági tanács állásfoglalását - saját javaslata és az esetleg meghallgatot szakbizottság véleményének kíséretében - a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

33. § Állandó szakbizottságok, külön bizottságok. (1) Az ügyek előkészítésére a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül három évenkint állandó szakbizottságokat alakít, amelyeknek száma legfeljebb annyi lehet, amennyi a közigazgatási ügyosztályoké. Minden állandó szakbizottság tagjainak száma legalább 9, legfeljebb 15. Az állandó szakbizottságok elnökét a törvényhatósági tanács választja lehetőleg olyan törvényhatósági bizottsági tagok közül, akik a törvényhatósági tanács tagjai. Az elnök helyettesét az állandó szakbizottság saját tagjai közül maga választja, előadóját a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester jelöli ki.

(2) Az állandó szakbizottságok - a pénzügyi szakbizottság kivételével - zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. A pénzügyi szakbizottságban a tanácskozás és határozathozatal rendszerint nyilvános, de a bizottság egyes ügyeknek zárt ülésben való tárgyalását egy tag indítványára elhatározhatja. Az állandó szakbizottságok ülésein a polgármester, az alpolgármesterek, a tiszti főügyész vagy helyettese és az előadók jelen lehetnek és bármikor felszólalhatnak. Az állandó szakbizottságok hatásköre csak véleményadásra terjed ki, amelyet jelentésbe foglalva a törvényhatósági tanács elé terjesztenek. A bizottság - tárgyalásaira - külső szakértőket is meghívhat.

(3) Kivételesen, egyes fontosabb ügyek előkészítése végett a törvényhatósági bizottság, a főpolgármester vagy a polgármester indítványára, - legfeljebb egy évi tartó megbízatással - esetenkint külön bizottságokat is küldhet ki. A külön bizottságok tagjainak számát minden alkalommal páratlan számban kell megállapítani, de számuk tizenötnél több nem lehet. Elnököt a külön bizottság tagjai maguk közül választanak. Az előző bekezdés rendelkezései a külön bizottságok működésére is vonatkoznak.

(4) Törvényhatósági tisztviselők sem az állandó szakbizottságokba, sem a külön bizottságokba taggá nem választhatók; felvilágosítások megadása végett azonban a polgármester őket a bizottságok kívánságára azok üléseire berendeli.

(5) Az állandó szakbizottságok és a külön bizottságok ügyrendjét a jelen § és a 36. § rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

(6) A székesfőváros kegyúri jogkörében a bemutatás jogát hat évre szóló megbízatással alakított külön bizottság gyakorolja. Ez a bizottság az elnökön kívül 31 tagból áll, akiket a törvényhatósági bizottság római katholikus tagjai titkos szavazással választanak meg a törvényhatósági bizottság római katholikus vallású tagjai közül. Tagja ennek a bizottságnak a polgármester is. A bizottság elnöke a főpolgármester; ha azonban a főpolgármester nem volna római katholikus vallású, akkor a polgármester, illetőleg az alpolgármesterek közül sorrendben az, aki római katholikus vallású.

34. § Kötelező részvétel a közgyűlésen. (1) A törvényhatósági bizottság tagjai kötelesek a közgyűléseken résztvenni és elmaradásukat igazolni kell. A távollevőket nyilván kell tartani. Az a választott örvényhatósági bizottsági tag, aki hat egymás után következő közgyűlésről igazolatlanul elmarad, elveszti bizottsági tagságát és a legközelebbi megújítás alkalmával a törvényhatósági bizottság tagjává nem választható meg.

(2) Az elmaradást a mulasztás napjától számított 15 nap alatt lehet az igazolóválasztmány előtt igazolni, amelynek az igazolás elfogadása kérdésében hozott határozata ellen 15 nap alatt panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz.

35. § Az elnök jogköre. Az elnök:

1. megnyitja, felfüggeszti, legfeljebb öt napra elhalaszthatja és berekeszti a közgyűlést;

2. nyilvántartja a közgyűlés tagjainak részvételét;

3. őrködik a fölött, hogy a tanácskozásban és a határozathozatalban érdekelt tag részt ne vegyen;

4. vezeti a tanácskozást; a jogszabályoknak megfelelően megadja, megtagadja vagy megvonja a szót; engedélyezi vagy megtagadja a személyes kérdésben vagy az ügyrendhez kért, valamint a napirend előtti felszólalást;

5. a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a közgyűlés csendjét, rendjét, komolyságát és méltóságát; e végből bármikor felszólalhat és a jogszabályokban megállapított megtorlásokat a szónok beszéde közben is alkalmazhatja;

6. berekeszti a vitát; ha szükséges, elrendeli a szavazást és felteszi a kérdést szavazásra, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a határozatot.

36. § Tanácskozás és határozathozatal. (1) A tanácskozásban a törvényhatósági bizottság tagjain kívül az előadók is résztvehetnek.

(2) Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag rendszerint csak egyszer szólhat a tárgyhoz, többszöri hozzászólásra az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt. A polgármester és az alpolgármesterek, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos és az előadók bármikor és akárhányszor, a vita berekesztése után is felszólalhatnak, és felszólalásuk a hozzászólás időtartamára megszabott időnél tovább is tarthat. Az indítványozó zárszó jogán másodszor is felszólalhat, amely esetében a felszólalás tíz percnél tovább nem tarthat.

(3) Azokat, akik a javaslat (indítvány) mellett és ellene kívánnak szólani, jelentkezésük sorrendjében váltakozva kell szólásra hívni.

(4) A hozzászólás időtartama rendszerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet a felszólaló kérelmére a közgyűlés legfeljebb egy félórával meghosszabbíthat.

(5) Ha a vita két órán túl terjed és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság - az elnök vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára - az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott időtartam tíz percnél rövidebb nem lehet, és azt a közgyűlés egyes indokolt esetekben - a szónok kérelmére, az elnök indítványára - hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, a korlátozásképpen megszabott időtartam kétszereséig meghosszabbíthatja.

(6) Ha a hozzászólási időtartam korlátozása után a tárgyalás újabb két óráig tartott, a törvényhatósági bizottság - az elnöknek vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára - felszólalás nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. A berekesztés elhatározása után a tárgyalás alatt álló kérdésben, a (2) és (8) bekezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni.

(7) A vitának az (5) és (6) bekezdésekben említett kétórás időtartamába az előadónak és a szakképviselőknek (24. § (1) b)) beszédidejét nem lehet beszámítani.

(8) Az, aki szakszerűség képviselete címén (24. § (1) b)) tagja a törvényhatósági bizottságnak, köteles ennek ülésein megjelenni, felhívásra az ügykörébe eső szakkérdésekben felvilágosítást adni, és akadályoztatása esetén magát ebből a célból helyettesíttetni. Ennek a kötelességnek gyakorlása közben bármikor és akárhányszor felszólalhat, és felszólalása a hozzászólások időtartamára megszabott időnél tovább is tarthat.

(9) A költségvetés tárgyalására összehívott közgyűlésen csak a költségvetést szabad tárgyalni. A költségvetés vitája nyolc napnál tovább nem tarthat. A költségvetés vitája alatt naponta legalább hat órát kell a tárgyalásra fordítani. A költségvetés általános vitája legfeljebb három napig tarthat. A vita során az egyes felszólalások időtartama egy óránál hosszabb rendszerint nem lehet, azonban a közgyűlés azt - az elnök indítványára - félórával meghosszabbíthatja. A harmadik napon a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában - tekintet nélkül a még jelentkező szónokokra - az elnök köteles az általános vitát berekeszteni. Az általános vita berekesztése után a költségvetésnek a részletes tárgyalás alapjául elfogadása kérdésében a közgyűlés - hozzászólás nélkül - határoz. A költségvetés részletes vitáját legkésőbb az általános vita megkezdésének napjától számított nyolcadik napon be kell fejezni. A részletes vita során az egyes felszólalások időtartama tizenöt percnél hosszabb rendszerint nem lehet, azonban a közgyűlés azt - az elnök indítványára - tizenöt perccel meghosszabbíthatja. A költségvetés egyes fejezeteinek tárgyalásánál az (5) és (6) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. A részletes vita utolsó napjának tárgyalásra szánt egész idejét az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani. A részletes vitát tehát - az üzemekre vonatkozó vita kivételével - az utolsóelőtti napon, az üzemekre vonatkozó vitát pedig az utolsó napon, a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában - tekintet nélkül a még jelentkező szónokokra - be kell rekeszteni, és a még meg nem vitatott részletes elfogadása kérdésében további hozzászólás nélkül kell határozni. Az (1)-(3) és (12)-(19) bekezdések rendelkezéseit a költségvetés tárgyalása során is alkalmazni kell.

(10) A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt csak a törvényhatósági tanács előzetes javaslata alapján lehet napirendre tűzni, kivéve ha az indítvány sürgős napirendre tűzését a közgyűlés elhatározta. Az indítvány sürgős napirendre tűzését - legfeljebb két bizottsági tag öt-öt percnél hosszabb ideig nem tartó felszólalása után - a törvényhatósági bizottság összes tagjainak általános többsége határozhatja el. Az indítványt tevő bizottsági tag felszólalása tizenöt percnél tovább rendszerint nem tarthat, amelyet azonban a közgyűlés - az elnök indítványára - tizenöt perccel meghosszabbíthat. Az elnök az indítványt - ha annak sürgős napirendre tűzését nem határozták el - javaslattétel végett a törvényhatósági tanács elé utalja.

(11) Interpellációt - hacsak a közgyűlés az elnök indítványára máskép nem határoz - csak a napirend tárgyalása után lehet előterjeszteni. Az e címen kért felszólalás - a közgyűlés előzetes engedélye nélkül - tizenöt percnél továbbá nem tarthat.

(12) Napirend előtti felszólalásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök a felszólalást nem engedélyezi, a felszólalást a közgyűlés a napirend letárgyalás után megengedheti. Személyes kérdésben, valamint az ügyrendhez való felszólalásra ugyancsak az elnök adhat engedélyt; az, akinek az elnök az engedélyt nem adta meg, a napirend letárgyalása után ezen a címen felszólalhat. Arra, hogy a szónok a tárgytól eltérhessen, az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt.

(13) A törvényhatósági bizottság közgyűlése, ha valamely jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, egyszeri szótöbbséggel határoz.

(14) A határozatot, ha arra szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást el kell rendelni, ha azt valamely jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha azt az elnök, vagy legalább tíz jelenlévő bizottsági tag kívánja.

(15) A szavazás felállással és ülvemaradással történik. Névszerint kell szavazni olyan kérdésben, amely új adók megállapítására, a meglevő adók emelésére vagy mérséklésére, vagy a 42. § (1) bekezdésének n) pontjában felsorolt ügyekre vonatkozik, továbbá ha a névszerinti szavazást valamely jogszabály kifejezetten rendeli, vagy ha legalább negyven jelenlévő bizottsági tag írásban kéri.

(16) A szavazás személyi ügyekben (választási, fegyelmi ügyekben stb.) titkos.

(17) Szavazás előtt a kérdés feltevéséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat, egy-egy felszólalás öt percnél tovább nem tarthat.

(18) Az elnök nem szavazhat, azonban szavazategyenlőség esetében dönteni köteles. Titkos szavazás esetében az elnök nem dönthet; ha ilyenkor a szavazatok egyenlően oszlanak meg, a legközelebbi ülésen új szavazást kell elrendelni. Ha az eredmény akkor is ugyanaz volna, a határozatot sorshúzással kell megállapítani.

(19) Ha az elnök bármilyen címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgyalása során elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja.

37. § Érdekeltség. (1) Senki sem vehet részt a tárgyalásban és a határozathozatalban, ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül vagy hozzátartozói (1886:XXI. tc. 78.§) útján közvetve, mint magánszemély is, anyagilag érdekelve van. Ez a rendelkezés a törvényhatósági tanácsnak és a törvényhatósági bizottság által alakított valamennyi bizottságnak, választmánynak vagy küldöttségnek tagjaira is kiterjed.

(2) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy bármely bizottsági tag felveheti. Az érdekeltség kérdésében - az elnök vagy bármely bizottsági tag indítványára, az érdekeltnek állított bizottsági tag és a tiszti főügyész meghallgatása után - hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással a közgyűlés, illetőleg a törvényhatósági tanács, választmány, vagy küldöttség dönt. A döntést csak a határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvényesen dönt.

(3) A fellebbviteli hatóság az érdekeltséget a jogorvoslat elintézése során akkos is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel.

38. § Széksértés és rendzavarás. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a közgyűlés egyes pártjait vagy tagjait, vagy a közgyűlésen kívül álló személyeket sértő kifejezéssel illet, vagy bármilyen módon sért, és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ el.

(2) A széksértés elkövetése kérdésében az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni, amely indítvány felett a közgyűlés - hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással - végérvényesen határoz. A széksértés megállapítása után az elnök - ha szónok követte el a sértést - a szót megvonja, és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész, illetőleg helyettese a kiszabandó pénzbírság mértékére indítványt tenni köteles. A pénzbírság mértéke kérdésében a közgyűlés - legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél tovább nem tartó hozzászólása után - egyszerű szavazással, végérvényesen határoz.

(3) A széksértés büntetése 500 pengőig terjedhető pénzbírság, amelyet a törvényhatósági szegényalap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják.

(4) A széksértésben elmarasztalt bizottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bírságot le nem fizette.

(5) A törvényhatósági bizottságnak azt a tagját, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírságolás ellenére is tovább zavarja, az elnök a közgyűlésnek aznapi üléséről kizárhatja, és ha azonnal el nem távozik, rendőri karhatalommal eltávolíthatja.

(6) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti. Az elnök a közgyűlés határozatát kérheti azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is, akit ő már ismételten kizárt.

(7) A közgyűlés az eléje utalt bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás kérdésében a közgyűlés - hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással - végérvényesen határoz. A kizárás elhatározása után az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni a kizárás időtartamára. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyűlés - legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél nem hosszabb ideig tartó hozzászólása után - végérvényesen határoz. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát és ezen alapuló többi jogait egyáltalában nem gyakorolhatja.

(8) A közgyűlés a kizárás elhatározásával egyidőben az ügyet az igazolóválasztmány elé utalja annak megvizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági tagságra. Az igazolóválasztmány erre vonatkozó indokolt előterjesztése felett a közgyűlés - napirend előtt, legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél tovább nem tartó hozzászólása után, egyszerű szavazással - végérvényesen dönt.

(9) Az, akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a bizottsági tagságra méltatlannak talált, elveszti bizottsági tagságát. Az, aki bizottsági tagságát ebből az okból vesztette el, a közgyűlés határozatának napjától számított hat év alatt nem lehet tagja sem a székesfőváros, sem más törvényhatóság törvényhatósági bizottságának.

(10) Ennek a szakasznak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a törvényhatósági tanács ülésein résztvevő tagokra is.

39. § A közgyűlés nyilvánossága. (1) A közgyűlés nyilvános. A közgyűlési helyiségnek tanácskozás céljára rendelt részében azonban a közgyűlés tartama alatt csak a törvényhatósági bizottság tagjai és azok tartózkodnak, akiknek ott hivatalos tennivalójuk van. Azt, aki ott a közgyűlés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra hívja fel; szükség esetében rendőri karhatalommal távolítja el.

(2) Az elnök a közgyűlés helyiségében a hallgatóság és a sajtó részére elkülönített helyet jelöl ki.

(3) Ha a hallgatóság, vagy ennek egy vagy több tagja a tanácskozás csendjét vagy rendjét figyelmeztetés után is zavarja, az elnök a rendzavarókat, szükség esetében az egész hallgatóságot távozásra hívja fel, és az ellenszegülőket rendőri karhatalommal távolítja el.

(4) Az, aki a törvényhatósági bizottság közgyűlésének tartama alatt a közgyűlési helyiség tanácskozásra rendelt részében jogosulatlanul tartózkodik és onnan felhívásra azonnal el nem távozik, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és őt egy végi terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével kell büntetni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a hallgatóságnak, valamint a törvényhatósági bizottságnak a 38. § (5) és (7) bekezdése értelmében kizárt arra a tagjára is, aki a közgyűlési helyiségnek bármelyik részéből az elnök kiutasító vagy kitiltó rendelkezése ellenére azonnal el nem távozik, vagy oda a kiutasítás vagy kitiltás hatálya alatt ismét visszatér.

40. § Jegyzőkönyv (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet rendszerint a közgyűlés következő ülésén kell hitelesíteni. Az egy napig tartó közgyűlés vagy a közgyűlés utolsó napi jegyzőkönyvét a közgyűlés által kiküldött négy bizottsági tag nyolc nap alatt köteles hitelesíteni.

(2) A közgyűlés jegyzőjét a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester jelöli ki.

(3) A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző, továbbá a hitelesítésre kijelölt (kiküldött) törvényhatósági bizottsági tagok írják alá. A közgyűlés határozatait az elnök írja alá, aki ezt a jogát átruházhatja azokra, akik a 29. § értelmében az elnöklésre jogosultak.

(4) A miniszterelnök vagy bármelyik miniszter kívánságára a jegyzőkönyv hiteles másolatát azonnal fel kell terjeszteni.

41. § Ügyrend. A közgyűlés és a tanácskozás rendjének ebben a törvényben nem szabályozott részleteit a törvényhatóság - az ügyrendről készített szabályrendeletében - maga állapítja meg.

3. A törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyek

42. § A közgyűlés hatásköre. (1) A törvényhatósági bizottság közgyűlése:

a) gyakorolja politikai jogait (43. §);

b) gyakorolja a felírási, levelezési, kérelmezési és a közigazgatási bírósági panaszjogot;

c) alkotja a szabályrendeleteket;

d) megalakítja a közigazgatási kerületeket;

e) felügyeletet gyakorol a közigazgatás önkormányzati szerveinek működése felett;

f) megválasztja azokat a választmányokat, bizottságokat és küldöttségeket, amelyeknek megalakítását ez a törvény vagy más jogszabály a törvényhatósági bizottság hatáskörébe utal;

g) állások szervezése, megszüntetése ügyében határoz és megállapítja a székesfőváros alkalmazottainak illetményeit;

h) választja a főpolgármestert és tőle az esküt kiveszi; választja az 58. §-ban felsorolt tisztviselőket, a törvényhatósági bizottság érdekképviseleti és örökös tagjait, a bizottságok és választmányok választás alá eső tagjait, a felsőházba küldendő rendes és póttagokat, és mindazokat, akiket valamely közjogi szervhez a törvényhatóság képviseletében választás útján kell kiküldeni;

i) gyakorolja a jogszabályokban részére biztosított fegyelmi jogkört;

j) megállapítja a költségvetést;

k) megállapítja a zárszámadást, a vagyonleltárt és a vagyonmérleget;

l) gondoskodik a törvényhatóság szükségleteinek fedezéséről; ehhez képest határoz a székesfőváros javára szedhető közszolgáltatások (adók, pótadók, illetékek, vámok, helypénzek, városi díjak, járulékok stb.) bevezetése, megváltoztatása, vagy megszüntetése, valamint a kölcsönök felvétele és átalakítása tárgyában;

m) határoz a székesfővárosi intézetek, közintézmények, közművek és üzemek létesítése, egyesítése és megszüntetése tárgyában;

n) határoz az 500,000 pengő értéket meghaladó vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés vagy ilyen értéket meghaladó terhes szerződés vagy egyesség kötése, kötelezettség vagy szavatosság vállalása ügyében; a visszatérő szolgáltatásokból álló kötelezettség értékét (ideértve a bérleti és haszonbérleti szerződéseket is) valamennyi szolgáltatás együttes összege adja; egyébként az érték megállapítására az 1911:I. tc. 6. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni;

o) az 1870:X. tc. rendelkezéseinek érintése nélkül tárgyalja a nagyob városszabályozási terveket;

p) határoz mindazokban az ügyekben, amelyeket ez a törvény vagy e törvény életbelépése után hozott más törvény vagy szabályrendelet a közgyűlés hatáskörébe utal.

(2) Azokban az ügyekben, amelyeket e törvény életbelépése előtt valamely jogszabály a törvényhatósági bizottság hatáskörébe utalt, de amelynek az (1) bekezdésében felsorolva nincsenek, e törvény életbelépése után a törvényhatósági tanács jár el.

43. § Politikai jogkör. A törvényhatósági bizottság közérdekű, sőt országos ügyekkel foglalkozhatik; azokat megvitathatja; azokra vonatkozó határozatait kifejezheti; ezen határozatait a többi törvényhatósággal és a kormánnyal közölheti és kérvény alakjában az országgyűlés bármelyik házához közvetlenül felterjesztheti.

44. § Szabályrendeletek alkotása. (1) A törvényhatósági bizottság szabályrendeletet alkothat a székesfőváros közigazgatásának körébe eső minden közügyben, amely törvénnyel vagy miniszteri rendelettel szabályozva, vagy ilyen vagy másnemű szabályozásnak fenntartva nincs, vagy kifejezetten a szabályrendeleti rendezés körébe van utalva.

(2) A szabályrendelet törvénnyel (a vele egy tekintet alá eső szokásjoggal) és miniszteri rendelettel nem ellenkezhetik.

(3) A szabályrendeletet jóváhagyás után (94. §) a törvényhatóság hivatalos lapjában, és ha azt az illetékes miniszter rendeli, a Budapesti Közlönyben is közzé kell tenni.

(4) A szabályrendelet, ha életbelépésre hosszabb határidő nincs megállapítva, a kihirdetést követő 15-ik napon lép életbe. Kihirdetésnek a törvényhatóság hivatalos lapjában való közzétételt kell tekinteni; abban az esetben azonban, ha a szabályrendeletet törvény értelmében vagy az illetékes miniszter rendelete alapján a Budapesti Közlönyben is közzé kell tenni, ez a közzététel a kihirdetés.

(5) A szabályrendelet életbelépésének napját a kihirdetés alkalmával naptárszerűen meg kell jelölni.

B) A törvényhatósági tanács

45. § A törvényhatósági tanács szervezete. (1) A törvényhatósági tanács elnökére a 29. § rendelkezései irányadók.

(2) A törvényhatóság tanács tagjai: huszonhat törvényhatósági bizottsági tag, akik közül huszat a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül választ hat évre, hatot pedig ugyanazok közül hat évre a főpolgármester nevez ki. Ezeken kívül tagjai a törvényhatósági tanácsnak a polgármester és az alpolgármesterek. A főpolgármester a törvényhatósági tanács tagjává nem nevezheti ki azt, aki a törvényhatósági bizottságnak a 24. § értelmében hivatali állásánál fogva vagy szakszerűség képviselete címén tagja.

(3) A közgyűlés a törvényhatósági tanács tagjait az arányos választás rendszere szerint titkos szavazással választja. A választást jelölés előzi meg. Lajstromot a törvényhatósági bizottságnak legalább 14 tagból álló csoportja ajánlhat. Az ajánlást a polgármesterhez kell benyujtani. A törvényhatósági tanács tagjainak választása alkalmával egyidejüleg póttagokat is kell választani. A választási eljárás egyéb részletes szabályait a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.

(4) A törvényhatósági tanács tagjainak választása ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti. A tiszti főügyész a panaszt nem vonhatja vissza.

(5) A törvényhatósági tanács ülésén tanácskozási joguk van: a tiszti főügyésznek általában, az előadóknak azokban az ügyekben, amelyeket előadnak, a behívott szaktisztviselőknek pedig a hozzájuk tartozó szakkérdésekben; a költségvetés és zárszámadás tárgyalásánál tanácskozási joga van a számszéki igazgatónak is, aki a törvényhatósági tanács meghívására mindenkor megjelenni és felvilágosítást adni köteles.

(6) A törvényhatósági tanács jegyzőjét a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester jelöli ki.

(7) A törvényhatósági tanács a hozzá fellebbezett ügyek elbírálására saját kebeléből - évenkint megújítandó - albizottságokat alakíthat. Az albizottságok az elnökkel együtt három tagból álló ülésben határoznak. Az ülésen az elnököl, aki az (1) bekezdés értelmében a törvényhatósági tanács ülésén elnökölni jogosítva van.

46. § A törvényhatósági tanács működése. (1) A törvényhatósági tanács a szükségnek megfelelő időközökben tartja üléseit.

(2) A törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozó ügyeket a polgármester készíti és terjeszti elő. Az ügyek előzetes tárgyalására és az azokban való vélemény nyilvánítására a polgármester, illetőleg a törvényhatósági tanács a törvényhatósági bizottság állandó szakbizottságait (33. §) is igénybe veheti.

(3) A törvényhatósági tanács a 47. § i) pontjában meghatározott hatáskörében nyilvános ülésben, egyébként pedig zárt ülésben tárgyal és határoz. A tárgyaláshoz és érvényes határozat hozatalához legalább nyolc választott vagy kinevezett tag jelenléte szükséges.

(4) A törvényhatósági tanács működésével kapcsolatos kérdéseknek ebben a törvényben nem szabályozott részleteit a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. A tanácskozás rendje tekintetében a 36. § rendelkezéseit - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a törvényhatósági tanács üléseire is megfelelően kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy a 47. § i) pontjában felsorolt ügyekben névszerint kell szavazni.

(5) A törvényhatósági tanácsnak az a választott vagy kinevezett tagja, aki egymásután következő három ülésről elfogadható ok nélkül elmarad, ezt a tagságát elveszti. Az elmaradás igazolása és az igazolás elfogadása kérdésében hozott határozat ellen igénybe vehető jogorvoslatra a 34. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

47. § A törvényhatósági tanács hatásköre. A törvényhatósági tanács hatáskörébe tartoznak:

a) a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó javaslattétel;

b) felügyelet a székesfőváros közigazgatása és háztartása fölött;

c) az 58. § értelmében megejtendő választások;

d) a részére biztosított fegyelmi jogkör gyakorlása;

e) a hozzá utalt fellebbezések elintézése;

f) a székesfőváros kezelése vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása és az ezekre vonatkozó jelentések tárgyalása;

g) a székesfőváros vagyonának megóvása és hasznosítása;

h) a székesfőváros kölcsöneinek törlesztésével kapcsolatos intézkedések;

i) 500,000 pengő értéket meg nem haladó vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés, vagy az ilyen értéket meg nem haladó terhes szerződés vagy egyesség kötése, kötelezettség vagy szavatosság vállalása; az ugyanegy vagyontárgyra vonatkozó, azonos természetű jogügyletek értékét az értékhatár szempontjából össze kell számítani; a visszatérő szolgáltatásokból álló kötelezettség értéke, valamint az érték megállapítása tekintetében a 42. § (1) bekezdésének n) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók;

k) a jóváhagyott költségvetés keretén belül végzendő beszerzések és munkálatok elrendelése, valamint a közmunkák és középítések végrehajtásának elrendelése;

l) az 1870:X. törvénycikk rendelkezéseinek érintése nélkül - a városszabályozási ügyek tárgyalása a nagyobb városszabályozási tervek kivételével;

m) a kegyúri ügyek - a bemutatási jog (3. § (6) bek.) gyakorlásának kivételével;

n) a költségvetésben felvett átalányösszegek felosztása;

o) azok az ügyek, amelyeket törvény, miniszteri rendelet vagy szabályrendelet a törvényhatósági tanács hatáskörébe utal.

C) A polgármester és a központi igazgatás többi szervei

48. § A polgármester jogállása és hatásköre. (1) A polgármester a törvényhatóság első tisztviselője; hatósági jogokat gyakorol mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény, kormányrendelet, vagy szabályrendelet hatósági jogkörébe utal.

(2) A polgármester:

a) képviseli a székesfővárost az e törvény 42.§-ának (1) bekezdésében a) és b) alatt felsorolt jogok gyakorlása eseteiben és általában a kormányhatóságokkal, bíróságokkal, más hatóságokkal vagy harmadik személyekkel szemben közigazgatási hatósági hatáskörbe tartozó vagy vagyonjogi természetű ügyekben; az e hatáskörben kiállított iratokat ő írja alá;

b) végrehajtja a törvényeket, a kormány rendeleteit, a szabályrendeleteket, a törvényhatósági bizottság határozatait, a közigazgatási bizottságnak az általános közigazgatás körébe tartozó határozatait és a törvényhatósági tanács határozatait;

c) vezeti és ellenőrzi a székesfőváros közigazgatását;

d) ellenőrzi a székesfőváros egész gazdálkodását, ellenőrzi a székesfőváros pénztárait és vagyonkezelését; felügyel az üzemekre és vállalatokra, gyakorolja az utalványozás jogát;

e) rendelkezik a székesfőváros tisztviselőivel és alkalmazottaival és ellenőrzi működésüket;

f) gyakorolja az 58. §-ban számára biztosított kinevezési jogkört;

g) gyakorolja a jogszabályokban részére biztosított fegyelmi jogkört;

h) átveszi a székesfővároshoz érkezett kormányrendeleteket és egyéb iratokat;

i) őre a székesfőváros pecsétjének.

49. § A polgármester ügykörének ellátása. (1) A polgármester ügykörének ellátására ügyosztályokat kell alakítani, amelyeket csoportokba kell osztani.

(2) Az ügyosztályok és az ügyosztálycsoportok számát a törvényhatósági bizottság közgyűlése állapítja meg. Az egyes ügyosztályok ügykörét a polgármester jelöli ki és azokat az egyes csoportokba ő osztja be.

(3) Az ügyosztály-csoportok élén az alpolgármesterek, az egyes ügyosztályok élén a polgármester által kijelölt ügyosztályvezetők állanak. Egyébként a polgármester ügykörének ellátásához szükséges szervezetet, ennek létszámát és szolgálati viszonyait a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. Az összes szolgálati beosztások felől a polgármester rendelkezik.

(4) A polgármester a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézkedés jogát - személyes felelősségének érintetlensége mellett - az alpolgármesterekre, ezek pedig az ügyosztályok vezetőire bízhatják. Az alpolgármester, illetőleg az ügyosztályvezető az ilyen ügyet a polgármester nevében intézi, intézkedése (határozata) hatályosság és az ellene használható jogorvoslatok szempontjából a polgármesterével azonos tekintet alá esik; az ilyen intézkedésért, határozatért azonban az azt kiadó alpolgármester, illetőleg ügyosztályvezető személyesen is felelős. Az ügyosztályvezető egyes ügyekben az alpolgármester, ez pedig a polgármester határozatát kívánhatja, viszont az alpolgármester, illetőleg a polgármester az átengedett ügykörben is bármely ügy elintézését magához vonhatja.

(5) A polgármester a szükséghez képest időnkint, de félévenkint legalább egyszer értekezletre hívja össze az alpolgármestereket, az ügyosztályvezetőket és a kerületi előljárókat, akik a reájuk bízott igazgatás ügymenetéről, az esetleg felmerült nehézségekről, surlódásokról és hiányokról - a szükséges intézkedések megtétele céljából - jelentést tesznek a polgármesternek.

50. § Tiszti főügyész és tiszti főorvos. (1) A székesfőváros jogtanácsosa, a törvények és rendeletek őre a tiszti főügyész; eljár a székesfőváros mindennemű jogi ügyeiben a bíróságok és más hatóságok előtt. A tiszti főügyész, valamint a tiszti ügyészség személyzetének azok a tagjai, akik ügyvédi képviselet ellátására jogosultak, a székesfőváros peres és perenkívüli jogi ügyeiben ügyvédi meghatalmazást csatolni vagy felmutatni nem kötelesek.

(2) A székesfőváros egészségügyi szakközege a tiszti főorvos, aki mint ilyen orvosi közegészségügyi ügyekben a polgármester szakelőadója és a közigazgatási orvosi személyzet szakfőnöke.

(3) A tiszti főügyész és a tiszti főorvos hatáskörét, az ügykörük ellátásához szükséges személyzet létszámát és szolgálati viszonyait a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

51. § Számvevőségi és pénztári szolgálat. Számszéki ellenőrzés.

A)

(1) A számvevőségi tennivalókat a székesfővárosi számvevőség, a pénztári szolgálatot a pénztári hivatal teljesíti, amelyeknek vezetője a főszámvevő, illetőleg a pénztári igazgató. A számvevőség, valamint a pénztári hivatal a polgármester rendelkezése alatt áll.

(2) A számvevőség és a pénztári hivatal szervezetét, szolgálati viszonyait és feladatkörét a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

B)

(3) A székesfőváros vagyonának, gazdálkodásának és számvitelének ellenőrzését a székesfővárosi számszék teljesíti, amelynek élén a számszéki igazgató áll.

(4) A számvevőség és a pénztári hivatal a számszéki igazgató ellenőrzése alatt áll, akinek ellenőrző feladata a vagyonkezelés és számvitel szabályszerűsége szempontjából kiterjed a székesfőváros közigazgatásának minden ágára, a székesfőváros és a felügyelete alatt álló alapok, alapítványok minden jövedelmének és vagyonának kezelésére, végül a székesfőváros intézetei, közintézményei, közművei és üzemei minden jövedelmének és vagyonának kezelésére még akkor is, ha az üzem vagy intézmény igazgatását külön jogi személy (részvénytársaság, cég stb.) látja el és a székesfővárosnak azokban felénél nagyobb érdekeltsége van.

(5) A számszéki igazgató közvetlenül és kizárólag a főpolgármesternek van alárendelve; az előző bekezdésben megállapított feladatkörnek részleteit, amennyiben arról ez a törvény nem rendelkezik, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.

(6) A számszéki igazgató feladatkörének ellátásához szükséges személyzetet - a polgármester meghallgatásával - a főpolgármester rendeli ki. A beosztás tartama alatt ezzel a személyzettel kizárólag a számszéki igazgató rendelkezik.

52. § Hivatalok, segéd- és kezelő-, altiszti- és szolgaszemélyzet. A központi közigazgatás ellátásához szükséges tisztviselők hatáskörét, létszámát és szolgálati viszonyait, hivatalok szervezetét, a segéd- és kezelő-, altiszti- és szolgaszemélyzet szervezetét, létszámát és szolgálati viszonyait, általában a központi igazgatás egész szervezetét - amennyiben azt törvény nem szabályozza - a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, amely szabályrendeletet a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hagy jóvá.

III. Fejezet

Kerületi közigazgatás

53. § A kerületi előljáró jogállása és hatásköre. (1) A székesfőváros kerületeiben a közigazgatás vezetője a kerületi előljáró, akit a fogalmazói kar létszámából a polgármester állít a kerület élére.

(2) A kerületi előljáró hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket az 1893:XXXIII. tc. vagy más jogszabály a kerületi előljáróság hatáskörébe utalt. A törvényhozás utasítja a belügyminisztert, hogy a kerületi előljáró hatáskörének szabályozásáról, e törvény életbelépésétől számított három éven belül, törvényjavaslatot terjesszen elő.

(3) A kerületi előljáró a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal közvetlenül érintkezik.

54. § A kerületi előljáró alá rendelt tisztviselők és alkalmazottak. (1) Az egyes kerületek közigazgatási feladatainak ellátásához szükséges személyzetet a polgármester osztja be.

(2) A kerületi előljárók, valamint az alájuk rendelt tisztviselők és alkalmazottak a központi közigazgatáshoz beosztott ugyanolyan szakbeli tisztviselőkkel egységes létszámot alkotnak, őket a polgármester bármikor áthelyezheti.

55. § A kerületi előljáró ügykörének ellátása. (1) A kerületi előljáró helyettesét (helyetteseit) a fogalmazói szakbeli tisztviselők közül a polgármester jelöli ki.

(2) A kerületi előljáró a hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az intézkedés jogát - a személyes felelősségének érintetlensége mellett - helyettesére (helyetteseire) is bízhatja. A kerületi előljáró helyettese az ilyen ügyet a kerületi előljáró nevében intézi, intézkedése (határozata) hatályosság és az ellene használható jogorvoslat szempontjából a kerületi előljáróéval azonos tekintet alá esik; az ilyen intézkedésért (határozatért) azonban az azt kiadó helyettes előljáró személyesen is felelős. A kerületi előljáró helyettese egyes ügyekben a kerületi előljáró határozatát kívánhatja, viszont a kerületi előljáró a helyettesének átengedett ügykörben is bármely ügy elintézését magához vonhatja.

(3) A polgármester, ha az egyöntetű eljárás szempontjából az különösen indokoltnak látszik, egyes ügyek intézését - az érdekelt miniszter előzetes hozzájárulásával - a többi kerületi előljáró kizárásával, az általa megjelölt egy vagy több kerületi előljáró kizárólagos illetékességi körébe utalhatja.

(4) A törvényhatósági bizottság, a polgármester előterjesztése alapján, az ügyek intézésére az egyes kerületeken belül kisebb körzeteket alakíthat. A körzetek megalakítása és feladatkörük megállapítása szabályrendelettel történik.

(5) A körzet vezetőjét és helyettesét, valamint a körzet ügykörének ellátásához szükséges egyéb személyzetet a kerületi előljáró alá rendelt tisztviselők, illetőleg alkalmazottak közül a polgármester rendeli ki. A körzet vezetője és helyettese csak fogalmazói karbeli tisztviselő lehet. A körzet vezetője a reábízott ügyeket - a kerületi előljáró felügyelete alatt - személyes felelősség mellett intézi. A körzet vezetőjének határozata (intézkedése) hatályosság és az ellene használható jogorvoslat szempontjából a kerületi előljáró határozatával (intézkedésével) azonos tekintet alá esik.

(6) Minden kerületben kerületi választmányt kell alakítani, amely választott és állandó tagokból áll. A kerületi választmány elnökét maga választja. A választott tagok száma legfeljebb 16, akiket a kerület törvényhatósági választói, a törvényhatósági bizottsági tagok választásával egyidejűleg, hat évre választanak meg. Állandó tagok: a) a törvényesen bevett vallásfelekezeteknek a kerületben lakó és ott működő vezetőlelkészei; b) a kerületben levő községi iskolák igazgatói, - szolgálati idejük sorrendjében - akiknek száma azonban 10-nél több nem lehet. Az állandó tagokat névszerint a törvényhatósági tanács jelöli meg. A választott tatok választhatósága és a választás tekintetében, az összes tagokra vonatkozólag pedig a kizáró okok és az összeférhetetlenség tekintetében ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyek a törvényhatósági bizottsági tagokra, illetőleg azok választására vonatkoznak. A kerületi választmány választott tagjainak számát, valamint szervezetének és feladatkörének részletes szabályait a törvényhatóság e törvény életbeléptetésétől számított egy éven belül szabályrendelettel állapítja meg.

(7) Az egyes kerületekben követett gyakorlat egyöntetűségének biztosítása céljából a kerületi előljárók és az alájuk rendelt tisztviselők eljárását a polgármester szolgálati utasításban szabályozza.

(8) Egyebekben a kerületi igazgatás szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg.

56. § A kerületi városbíró. (1) A községi bíráskodást a kerületi városbíró gyakorolja.

(2) A kerületi városbíró hatáskörében független a kerületi előljárótól, szolgálati tekintetben azonban alá van rendelve a kerületi előljárónak, aki a községi bíróság ügyvitelének szabályosságáért és rendjéért felelős.

(3) A kerületi előljáró a községi bíráskodással kapcsolatos ügyviteli tennivalók elvégzésére a városbíró mellé, a szükséghez képest, fogalmazási, illetőleg kezelési szakbeli tisztviselőt oszt be.

(4) A kerületi városbírót a polgármester nevezi ki és ő gondoskodik a kerületi városbírónak akadályoztatása esetén való helyettesítéséről is. Kerületi városbíró, illetőleg helyettese csak az lehet, akinek ítélőbírói vagy az ügyvédi gyakorlat folytatásához előírt képesítése van.

(5) A polgármester, ha az ügyintézés célszerűsége szempontjából az különösen indokoltnak látszik, egyes ügyek intézését - a belügyminiszter és az igazságügyminiszter hozzájárulásával - a többi kerületi városbíró kizárásával az által megjelölt egy vagy több kerületi városbíró kizárólagos illetékességi körébe utalhatja.

(6) A kerületi városbíró tiszteletdíját, megbízatásának időtartamát és fegyelmi hatását a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg. Ennek a szabályrendeletnek érvényességéhez a belügyminiszter és az igazságügyminiszter együttes jóváhagyása szükséges.

(7) A kerületi városbíró nem lehet gyakorló ügyvéd.

IV. Fejezet

Állások betöltése

57. § Fizetési osztályok. Fokozatok. (1) A székesfőváros tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetési osztályokba és fokozatokba való beosztását, valamint illetményeiket a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, amely szabályrendeletet a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hagy jóvá.

(2) A számszéki igazgatót a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osztályba, helyettesét pedig az ezután következő fizetési osztályba kell sorozni és részükre - a székesfőváros terhére - a tanácsnoki állásnak, illetőleg az ez után következő állásnak megfelelő illetményeket kell megállapítani.

(3) Szolgálati jogviszonyok alapuló illetmény vagy ellátás kiszolgáltatására irányuló igény megszűnik attól a naptól számított három év elteltével, amelyen a székesfőváros az illetmény vagy az ellátás folyósításának megszüntetését vagy kiszolgáltatásának megtagadását az érdekelt tisztviselővel vagy alkalmazottal közölte.

(4) Ezt a rendelkezést alkalmazni kell azokra a követelésekre is, amelyeket az illetményekre vagy az ellátásra irányuló igény alapján a jelen törvény kihirdetésének napja előtt támasztottak, kivéve, ha az igény tárgyában a bíróság már jogerős ítéletet hozott.

I. Központi és kerületi közigazgatás

58. § Az állások betöltésének módja. (1) A fogalmazói karhoz tartozó tisztviselők közül:

a) a polgármester, az alpolgármestereket, az árvaszéki elnököt és a tiszti főügyészt a törvényhatósági bizottság választja;

b) a legalsó fizetési osztályba tartozó állást betöltő tisztviselőket a főpolgármester, az ezután következő két magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselőket pedig a polgármester nevezi ki;

c) azokat az állásokat, amelyeknek betöltése sem a törvényhatósági bizottság választása, sem a főpolgármester, illetőleg a polgármester kinevezése alá nem esik, választás útján a törvényhatósági tanács tölti be.

(2) Az egészségügy szolgálatában álló tisztviselők közül a tiszti főorvost a törvényhatósági bizottság választja, a tiszti és kerületi orvosokat, valamint az állatorvosokat a főpolgármester nevezi ki.

(3) A műszaki szolgálatban álló tisztviselők állásának betöltésére vonatkozólag az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(4) A statisztikai hivatal igazgatóját és a főlevéltárost a törvényhatósági tanács választja.

(5) A számvevőségi szolgálatban álló tisztviselők közül a számszéki igazgatót és helyettesét a belügyminiszter nevezi ki, a főszámvevőt a törvényhatósági tanács választja, a számvevőségi kar többi tagját pedig a főpolgármester nevezi ki.

(6) A pénztári, valamint az adóhivatali szolgálatban álló tisztviselők közül a legmagasabb fizetési osztályba tartozó állást betöltő tisztviselőt a törvényhatósági tanács választja, a többieket a polgármester nevezi ki.

(7) A polgármester nevezi ki, illetőleg alkalmazza a központi és kerületi igazgatás szolgálatában álló:

a) mindazokat a tisztviselőket, akikről ennek a szakasznak (1)-(6) bekezdésében nincs rendelkezés;

b) a segéd- és kezelőhivatalok egész személyzetét;

c) minden más alkalmazottat (ideiglenes, havidíjas, napidíjas alkalmazottat, kerületi szülésznőket, altiszteket, szolgákat stb.).

(8) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tisztviselők megbízatása hat évre szól, az összes többi tisztviselők megbízatása állandó jellegű. Ha az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tisztviselők állása a hat évi megbízatás idejének lejárta előtt üresedik meg, a helyükbe megválasztott tisztviselők megbízatása addig tart, ameddig azoknak a tisztviselőknek a megbízatása tartott volna, akiknek a helyére megválasztották.

(9) Azt, hogy az ideiglenes alkalmazottaknak, valamint azoknak az alkalmazottaknak a megbízatása, akik a tisztviselői létszámba nem tartoznak, mennyi időre szól, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

II. Intézetek, közintézmények, közművek és üzemek

(10) A székesfőváros összes közoktatási intézeteinek és intézményeinek - ideértve az árva- és szeretetházakat is - végleges és ideiglenes, egész oktató- és nevelőszemélyzetét a polgármester alkalmazza, illetve nevezi ki az igazgatók kivételével, akiket a polgármester hármas jelölése alapján a törvényhatósági tanács választ.

(11) Az intézetek, közintézménynek, közművek és üzemek szolgálatában álló orvosokat (iskolai, kórházi, fertőtlenítő intézeti, fürdői stb. orvosokat) és állatorvosokat a főpolgármester nevezi ki.

(12) A könyvtárigazgatót a törvényhatósági tanács választja; a könyvtári aligazgatót, a főkönyvtárosokat, a könyvtárosokat, segédkönyvtárosokat, könyvtári felügyelőket, főtiszteket és tiszteket a polgármester nevezi ki.

(13) A (10)-(12) bekezdésben megjelölt állásokon felül a székesfőváros intézeteinél, közintézményeinél, közműveinél és üzemeinél lévő állásokat a törvényhatósági tanács, a polgármester vagy az egyes intézetek, közintézmények, közművek, illetőleg üzemek igazgatósága tölti be, amely hatóságok, illetőleg szervek mindenikének ebbeli hatáskörét - valamint az egyes állásokkal járó megbízatás időtartamát - a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

III. Kinevezési jog gyakorlása

(14) A főpolgármester a részére ebben a szakaszban biztosított kinevezés jogát minden esetben a polgármester előzetes meghallgatásával gyakorolja.

(15) A polgármester - tisztviselői állások betöltése alkalmával - a kinevezni szándékolt egyének nevét a főpolgármesternek előzetesen bejelenteni köteles.

(16) A polgármester azokat az ideiglenes alkalmazottakat, akiknek főiskolai képesítésük van, valamint az olyan főiskolai képesítésű tisztviselőket, akiket nem az ideiglenes alkalmazottak létszámából kíván kinevezni, csak a főpolgármester előzetes hozzájárulásával nevezheti ki.

(17) A (10) bekezdésben említett oktató- és nevelőszemélyzet létszámába a polgármester csak azt nevezheti ki, akinek alkalmazásához a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetesen hozzájárult. Ehhez képest a polgármester az oktató- és nevelőszemélyzet kinevezése alkalmával a kinevezni szándékolt egyének névsorát, előzetes jóváhagyás végett, a főpolgármester útján, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni köteles.

59. § Az állások betöltésének kellékei. (1) Az önkormányzati közigazgatás tisztviselőinek választásához, illetőleg kinevezéséhez szükséges képesítési kellékek tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. 65. §-ának (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 66. és 67. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A számszéki igazgatói és számszéki helyettes igazgatói állás betöltéséhez az államszámviteli államvizsgán felül az 1929:XXX. tc. 65. §-ának (1) bekezdésében megállapított jogi képesítés is szükséges.

(3) A külön szakképzettséget igénylő alpolgármesteri és tanácsnoki állásra a törvényhatósági bizottság szabályrendeletben külön főiskolai szakképzettséget állapíthat meg.

(4) A különös szakképzettséget igénylő egyes állásokra a törvényhatósági bizottság a törvényben megállapított szakképzettségen felül szabályrendeletben a megfelelő elméleti vagy gyakorlati képesítést is megszabhatja.

(5) Az olyan állások képesítésének kellékeit, amelyekről törvény nem rendelkezik, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapíthatja meg.

60. § A tisztviselők választásának módja. (1) A törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági tanács betöltése alá eső állomásoknál a választást jelölés előzi meg. A jelölést a kijelölőválasztmány teljesíti.

(2) A kijelölőválasztmány az elnökkel együtt hét tagból áll. Elnök a főpolgármester, akit akadályoztatása esetében vagy az állás üresedésben léte esetében a törvényhatósági bizottságnak a belügyminiszter által kijelölt tagja helyettesít. Három tagot a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül választ, három tagot pedig ugyancsak a törvényhatósági bizottság tagjai közül az elnök hív meg. Az elnök azokat, akik a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva és szakszerűség képviselete címén tagjai, a kijelölőválasztmány tagjává nem hívhatja meg. A főpolgármesteri állásban időközben beállott változás esetében az újonnan megválasztott főpolgármester a meghívott tagok helyére új tagokat hívhat meg.

(3) A kijelölőválasztmányt évenkint újra kell alakítani.

(4) A pályázók közül minden állásra legalább hármat kell jelölni, kivéve azt az esetet, ha valamely állásra három, törvény szerint minősített pályázó nem jelentkezett.

(5) A kijelölőválasztmány titkosan, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt.

(6) A választás - a polgármesteri állás kivételével, akit csak általános szótöbbséggel lehet megválasztani - az összes állásokra viszonylagos szótöbbséggel történik.

(7) A választási eljárás részletes szabályait a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

(8) Az 58. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tisztviselők, ha őket megbízatásuk idejének lejártakor nem választják meg újra, hivatali tennivalójukat mindaddig kötelesek ellátni, amíg a helyükbe megválasztott tisztviselők tőlük a hivatalt át nem vették.

61. § A tisztviselők esküje. (1) A tisztviselők megválasztásuk, illetőleg kinevezésük után a következő esküt teszi le: „Én ..... esküszöm, hogy a királyhoz (kormányzóhoz), a magyar államhoz és alkotmányához hű leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali előljáróimnak engedelmeskedem, a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem és a hivatali titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen!”

(2) Az esküt azelőtt a hatóság előtt kell letenni, amely a tisztviselőt megválasztotta, illetőleg kinevezte. Ha a megválasztott tisztviselő a hivatali esküt a választást végző hatóság előtt - közvetlenül a választás után - nem tehetné le, ez a hatóság az eskü kivételére a polgármestert vagy helyettesét is felhatalmazhatja.

(3) A tisztviselő az eskü letétele előtt hivatali működését nem kezdheti meg.

(4) Az a tisztviselő, aki megválasztásának, illetőleg kinevezésének közlésétől számított 15 nap alatt igazolatlanul nem jelentkezik eskütételre, vagy aki az eskü letételét megtagadja, olyan tekintet alá esik, mint aki a választást, illetőleg kinevezést nem fogadta el.

62. § Helyettesítés. Nyugdíjazás. (1) Az állás megüresedése vagy felfüggesztés esetében:

a) a polgármester helyettesítése felől a törvényhatósági bizottság közgyűlése;

b) a többi tisztviselők helyettesítése felől - szükség esetében - a főpolgármester rendelkezik.

(2) A kiszolgált alkalmazottak nyugdíjazása tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. 74. §-ának rendelkezéseit a székesfőváros alkalmazottaira is alkalmazni kell.

63. § Összeférhetetlenség. Mellékfoglalkozások. (1) A számszéki igazgató és a számszéki helyettes igazgató a polgármesternek és az alpolgármesternek egyenesági vagy unokatestvérig bezárólag oldaláig rokona, vagy ilyennek házastársa nem lehet.

(2) A számvevőségi tisztviselők rendes hivatalukon kívül - a gyámság és gondnokság kivételével - nem tölthetnek be olyan tisztséget, állást vagy hivatalt, amely számadási vagy vagyoni felelősséggel jár; nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem megbízás útján olyan vállalat igazgatásában vagy ügyvitelében, amely a székesfővárosnak számolni köteles, vagy a székesfővárossal bárminő segélyezési vagy szerződéses viszonyban áll, kivéve, ha őket ilyen vállalathoz maga a székesfőváros rendeli ki.

(3) A székesfőváros nyugdíjas tisztviselőit (alkalmazottait) a székesfőváros hatóságainál, hivatalainál, intézeteinél, közintézményeinél, közműveinél és üzemeinél alkalmazni nem lehet. Ez alól csak kivételesen, egyes rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben, a törvényhatósági tanács a belügyminiszter jóváhagyása mellett tehet kivételt.

(4) Egyébként a tisztviselők mellékfoglalkozására vonatkozólag a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. 72. §-ának (1) és (3)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók, azzal a módosítással, illetőleg kiegészítéssel, hogy a tiszti orvosok és az állatorvosok magánorvosi gyakorlatot nem folytathatnak.

V. Fejezet

Tisztviselők és bizottsági tagok felelőssége

64. § Kártérítési kötelesség. Kártérítés alól mentesség. (1) Az önkormányzati tisztviselő, aki hivatali kötelességének vétkes megsértésével másnak kárt okoz, köteles e kárt megtéríteni, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna s ezt elmulasztotta. Csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetében felel a tisztviselő, ha olyan ügyben okozta a kárt, amelyben szélszerűségi (ciscretionalis) tekintetek szerint kellett eljárnia.

(2) Nem tartozik kártérítéssel a tisztviselő akkor sem, ha hivatali felettesének vagy felettes hatóságának jogos hatáskörében kiadott rendeletéből és annak rendelete szerint járt el. Ilyen esetben kártérítéssel az tartozik, aki a károkozó cselekvést elrendelte.

(3) A törvényhatósági bizottságnak és a törvényhatósági tanácsnak azok a tagjai akik valamely jogszabályellenes határozathoz való hozzájárulásukkal az államnak, a törvényhatóságnak vagy egyeseknek kárt okoztak, kártérítéssel tartoznak és a károsultakkal szemben egyetemlegesen felelősek, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna s azt elmulasztotta.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított magánjogi felelősséget a tisztviselőnek hivatali állásától történt felmentése, illetőleg a bizottsági tag megbízatásának lejárta nem szünteti meg. A kártérítési kötelezettség megszűnésére nézve - ha ez a törvény máskép nem rendelkezik - a magánjogi rendes elévülési szabályok az irányadók.

(5) Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselőnek, illetőleg bizottsági tagnak vagyontalansága miatt kártérítésben nem részesült, vagy ha nem lehetne megállapítani, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak, a kárt - visszkereseti jogának fennmaradása mellett - a törvényhatóság téríti meg.

(6) Ha a közhivatalnok oly kárért, melyet gyám, gondnok vagy idegen érdekek védelmére rendelt más személy okozott, az utóbbival együtt azért felelős, mert ennek kirendelésében, ellenőrzésében vagy jogügyleteinek jóváhagyásában hivatali kötelességét megsértette: egymásközötti viszonyukban a kártérítési kötelezettség egyedül a közvetlen károkozót terheli.

(7) A székesfővárosi közegeknek a közadók kezelése körében fennálló kártérítési kötelezettségét és annak érvényesítési módját a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szabályozzák.

65. § Az ellenőrző közegek felelőssége.

(1) A közpénzt kezelő tisztviselők által okozott kárt elsősorban a pénzkezelő, azután azok viselik, akik a pénzkezelésre felügyelni kötelesek, ha kötelességüket nem szabályszerűen vagy egyáltalában nem teljesítették.

(2) A pénzkezelő és a felügyelésre hivatott tisztviselő együttes felelőssége esetében - egymásközötti viszonyukban - a kártérítési kötelezettség egyedül a közvetlen károkozót terheli.

66. § Kereset megindítása. Konok perlekedők. (1) A kártérítési keresetet az illetékes királyi bíróság előtt kell megindítani, amely erről a felettes közigazgatási hatóságot azonnal értesíti.

(2) A királyi bíróság a konok perlekedőket 1000 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetheti, amelyet a székesfőváros szegényalapja javára kell fordítani.

67. § Fegyelmi felelősség. Az önkormányzati tisztviselők fegyelmi felelőssége és a fegyelmi eljárás tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. tc. IV. részének a rendelkezései irányadók azzal a módosítással, illetőleg kiegészítéssel, hogy a főispán helyett a főpolgármestert, a törvényhatósági kisgyűlés helyett a törvényhatósági tanácsot kell érteni; a számszéki igazgatóra és helyettesére vonatkozólag pedig az 1929:XXX. tc. IV. részének a rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy ellenük a fegyelmi eljárást és a felfüggesztést csak a belügyminiszter rendelheti el; fegyelmi ügyükben a vizsgálóbiztost a belügyminiszter küldi ki, és hogy első- és végsőfokú fegyelmi hatóságuk a fegyelmi bíróság (1929:XXX. tc. 87. § (3) bek.).

Harmadik rész

A székesfőváros háztartása

I. Fejezet

A székesfőváros háztartása

68. § A vagyonról általában. (1) A székesfőváros vagyonának (ingatlanok, ingóságok, haszonhajtó jogok, követelések) kezelésére, nyilvántartására és ellenőrzésére az alábbi szakaszokban foglalt rendelkezések irányadók.

(2) Ugyanezek a rendelkezések - amennyiben ez a törvény vagy más jogszabály máskép nem intézkedik - a székesfőváros vagyonának különös rendeltetéssel bíró részeire (alapok, alapítványok, üzemek, intézetek, közintézmények és közművek vagyonára) is vonatkoznak.

(3) A székesfőváros kezelése és felügyelete alatt álló, de a székesfőváros tulajdonához nem tartozó és különös rendeltetéssel bíró vagyon kezelésére és felügyeletére nézve - az alapítóoklevelek, illetőleg szervezeti szabályok rendelkezései mellett - ugyancsak a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

69. § Vagyonleltár. (1) A székesfőváros mindennemű vagyonát, beleértve az alapok, intézetek, közintézmények, közművek és üzemek vagyonát, valamint a székesfőváros kezelése vagy felügyelete alatt álló alapítványok vagyonát is, amennyiben a külön jogi személyt képező vagyonrészre nézve jogszabály máskép nem intézkedik, legalább minden öt évben az év lezártával újra kell leltározni és felbecsülni. A cselekvő és szenvedő állapot egybevetése után mutatkozó tiszta cselekvő vagy szenvedő vagyont a leltárban fel kell tüntetni (Vagyonmérleg).

(2) A vagyonleltárt - a számszéki igazgató ellenőrzése mellett - a vagyonkezelők által készített részletleltárak alapján a számvevőség állítja össze. A vagyon állapotában időközben beálló változásokat nyilván kell tartani és azokat a leltárban keresztül kell vezetni.

(3) A leltár főbb adatait csoportonkint feltüntető kimutatásokat és a leltár főösszesítését a székesfőváros zárószámadásához kell csatolni. Azoknak az éveknek zárószámadásaihoz, amelyek lezártával új leltár nem készül, az előző bekezdés értelmében kiigazított főösszesítést kell mellékelni.

(4) A leltár készítésének módját, általában a leltározásnál, valamint az időközi leltári változások nyilvántartásánál és a leltár kiigazításánál követendő eljárást a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.

70. § Vagyon bérbeadása. Házi kezelés. (1) Az ingatlanokat rendszerint haszonbérbe, illetőleg bérbe kell adni, kivéve, ha a székesfőváros szükségleteinek ellátása, az ingatlanok különös rendeltetése vagy a jövedelmezőség szempontjából a házi kezelés előnyösebbnek mutatkozik.

(2) A haszonbérbe- vagy bérbeadás rendszerint nyilvános árverés útján történik. A nyilvános árverés sikertelensége esetében, vagy ha nyilvános árverés mellőzése a székesfővárosra nézve indokoltnak látszik, a haszonbérbe- vagy bérbeadás zártkörű versenytárgyalás útján vagy szabadkézből is történhetik.

(3) Az egyes esetekben a hasznosítás módját, haszonbérbe-, illetőleg bérbeadása esetében ennek módját és feltételeit a törvényhatósági tanács állapítja meg.

71. § Pénzkészletek gyümölcsöztetése. (1) A székesfőváros nem tarthat pénztáraiban nagyobb pénzkészletet, mint amennyi kiadásainak zavartalan ellátására előreláthatólag szükséges. Az ezt meghaladó pénzkészletet gyümölcsöztetni kell.

(2) Pénzkészletet csakis a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézeteknél lehet elhelyezni. Azt, hogy az egyes kúriákba tartozó pénzintézeteknél korlátlanul vagy alap- és tartaléktőkéikhez viszonyítottan mily összeg erejéig lehet pénzkészletet elhelyezni, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeletben szabályozza. A székesfővárosi községi takarékpénztárt mindig az első kúriába soroltnak kell tekinteni. E korlátok között a törvényhatósági tanács évenkint, a költségvetési év végén, névszerinti szavazással jelöli ki azokat a pénzintézeteket, amelyeknél a következő költségvetési évben a székesfőváros háztartásának és a kezelése alatt álló számadási egységeknek (gyámpénztár, alapok, alapítványok, önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és üzemek) pénzkészletei gyümölcsöztetés végett elhelyezhetők. Megállapítja egyúttal azt is, hogy az egyes pénzintézeteknél mily összegek erejéig lehet a pénzkészleteket elhelyezni. E rendelkezéseit a törvényhatósági tanács az említett korlátok között évközben bármikor megváltoztathatja. A pénzelhelyezésre vonatkozó tárgyalásban és határozathozatalban az érdekelt pénzintézetek alkalmazottai igazgatóságuknak, felügyelőbizottságuknak és választmányuknak tagjai nem vehetnek részt.

(3) A pénzkészletek gyümölcsöztető elhelyezése iránt a központi pénztár köteles a polgármesternek idejében, esetről-esetre előterjesztést tenni. A pénzek elhelyezéséről a polgármester, az üzemek, az önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és közművek pénzkészleteinek elhelyezéséről pedig azok igazgatósága gondoskodik.

72. § Vagyonelidegenítés. Vagyonszerzés. (1) Vagyonelidegenítés és vagyonszerzés tárgyában a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács névszerinti szavazással határoz.

(2) Az elidegenítés rendszerint nyilvános árverés útján történik. Az árverés sikertelensége esetében, vagy ha az árverés mellőzése a székesfővárosra nézve előnyösebbnek mutatkozik, az elidegenítés szabadkézből is történhetik.

(3) A törvényhozási bizottság visszavonásig felhatalmazást adhat a polgármesternek arra, hogy árveréseken a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács utólagos jóváhagyásának fenntartásával, ingatlant szerezhessen.

II. Fejezet

Szükségletek fedezése. Költségvetés, zárószámadás

73. § Szükségletek fedezése. (1) A székesfőváros a háztartásában szükséges kiadásokat rendszerint:

a) vagyonának jövedelméből;

b) az állami adók után kivetett községi pótadókból;

c) az állam által átengedett egyenes és közvetett adójövedelmekből;

d) önálló városi közszolgáltatásokból;

e) illetékekből, vámokból, helypénzekből, díjakból fedezi.

(2) A községi pótadót a törvényhatóság egész területén, ugyanazon adóalap és adókulcs szerint, az illető állami adó után egységesen megállapított százalékban kell kivetni.

(3) A fővárosi pénzalapnak a Margitszigeten tulajdonában levő ingatlanaira kirótt állami egyenesadók után községi pótadót kivetni nem lehet. A Margitszigetre való belépés díjait - amíg az ezekből eredő jövedelem a fővárosi pénzalapot vagy ennek vállalatát illeti - városi adóval vagy egyéb városi közszolgáltatással terhelni nem lehet.

(4) A székesfőváros csak olyan közszolgáltatásokat állapíthat meg és vethet ki, amelyeknek igénybevételére a székesfővárost törvény, törvényes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet vagy szabályrendelet jogosítja fel vagy kötelezi.

(5) A székesfőváros köteles gondoskodni azoknak a székesfővárosi illetőségű, közsegélyre szoruló szegényeknek az ellátásáról, akiknek ellátására a társadalmi segélyezés nem elegendő.

74. § Kölcsönök. (1) A székesfőváros a saját készpénzvagyonán kívül a kezelése alatt álló gyámpénztár, alapok, alapítványok, valamint az önálló vagyonkezeléssel rendelkező intézetek és üzemek készpénzfeleslegeit is szükség esetén igénybe veheti. Ezt azonban kölcsönnek kel tekinteni és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak és azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt a törvényhatósági tanács engedélyezi, azoknak összege azonban egyszerre valamennyi alapnál stb. együttesen 500,000 pengőt nem haladhat meg.

(2) Amennyiben a székesfőváros az (1) bekezdésben említett készpénzvagyonból egy évnél hosszabb időre, vagy 500,000 pengőnél nagyobb összeget kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata (42. § (1) bekezdés n) pont) szükséges.

(3) A székesfőváros által kibocsátott kölcsönkötvények óvadékképesek és arra alkalmasak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885:VI. tc. 13. §) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek, és végre, hogy a szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékokat az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni. Az ilyen kötvények és kamatszelvényeik illetékmentesek.

75. § Költségvetés. (1) A székesfőváros háztartásáról évenkint költségvetést kell készíteni. A költségvetési év a naptári évvel egyezik.

(2) A székesfőváros költségvetésének - a szorosan vett háztartási, árva- és gyámhatósági kiadásokon és bevételeken kívül - magában kell foglalnia a székesfőváros kezelése alá tartozó valamennyi alap, intézet, közintézmény, közmű és üzem költségvetését is. Ezt a rendelkezést a részvénytársaság alakjában működő üzemekre is alkalmazni kell, ha a székesfőváros a részvények többségének tulajdonosa.

(3) A költségvetésben elő kell irányozni a székesfőváros összes kiadásait, különös figyelemmel azokra a szükségletekre, amelyekről a székesfőváros törvény, rendelet vagy szabályrendelet értelmében, vagy magánjogi kötelezettség alapján gondoskodni köteles; elő kell irányozni továbbá a székesfőváros összes bevételeit és jövedelmeit, ezek között a megelőző év pénztári maradványát is. A háztartásnál az év végén előálló pénztári maradványt, ezek között a költségvetés készítését megelőző év pénztári maradványát tartalékolni nem szabad.

(4) A bevételeket és a kiadásokat rendes vagy rendkívüli természetük szerint elkülönítetten kell a költségvetésbe felvenni.

(5) A rendes kezelés keretébe a székesfőváros háztartásában évről-évre állandóan előforduló valódi kiadások és bevételek tartoznak.

(6) A rendkívüli kezelés magában foglalja a székesfőváros háztartásában rendszerint nem ismétlődő kiadásokat és bevételeket. A nagyobb beruházásokkal járó kiadásokat rendszerint több évi költségvetés terhére kell megosztani vagy kölcsön útján kell fedezni.

76. § A költségvetés elkészítése és megállapítása. (1) A költségvetést a polgármester készíti el. A költségvetést legkésőbb a költségvetési évet megelőző év szeptember hó 15-éig kell elkészíteni.

(2) A polgármester a költségvetést a törvényhatósági tanácsnak bemutatja és azt a törvényhatósági tanács javaslatával és a saját javaslatával kiegészítve a törvényhatósági bizottság tagjainak megküldi, azután pedig a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszti.

(3) A költségvetést megállapító közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a háztartási alap bevételi és kiadási főösszegét és az ezeknek egybevetése után mutatkozó egyenleget, a székesfővárosi pótadó százalékát, valamint a költségvetés megállapításából folyó és az azzal kapcsolatos intézkedéseket, végül a pótadó alapjául vett állami adók összegét.

77. § A költségvetés végrehajtása. Póthitel. (1) A költségvetést a polgármester hajtja végre és felelős a költségvetés szoros megtartásáért. A polgármester a költségvetés keretei közt gazdálkodik, rendelkezik a hiteleknek a költségvetésben kijelölt célokra való felhasználása felett, utalványozza a kiadásokat és gondoskodik a bevételek behajtásáról.

(2) A költségvetés fejezetei és címei között hitelátruházásnak nincs helye. Az egyes címeken belül a rovatok között a törvényhatósági bizottság hitelátruházást engedélyezhet. A személyi és dologi kiadások között azonban hitelátruházás nem engedhető meg.

(3) A költségvetési év végéig ki nem utalványozott hitel vagy hitelmaradvány elévül és azon túl fel nem használható, hacsak a következő évre zárszámadásilag fenn nem tartatott.

(4) A következő évre csakis a beruházási (építkezési vagy első felszerelési) célokra előirányzott azok az összegek tarthatók fenn, amelyek előre nem látott akadályok következtében a tárgyévben igénybe vehetők nem voltak, és amelyekre nézve a hitelfenntartást a költségvetési évet követő két hónapon belül a közgyűlés engedélyezte. Amennyiben az így fenntartott hitelösszegek a költségvetési évet követő számadási évben sem használtatnak fel, a hitelfenntartás érvényessége végleg megszűnik.

(5) Pótkezelési időszak nincs, az elmult költségvetési év terhére utalványozni nem lehet.

(6) Ha a költségvetési év folyamán előre nem látott körülmények miatt rendkívüli kiadás vagy olyan túlkiadás merül fel, amely hitelátruházás útján nem fedezhető, póthitelt kell a költségvetésre nézve előírt eljárás alkalmazásával és a fedezet (bevételi többletek, kiadási megtakarítások, szükség esetén rendkívüli bevétel) kijelölése mellett kieszközölni.

78. § Zárószámadás és vagyonmérleg. (1) A székesfőváros háztartásáról - ideértve az alapokat, intézeteket, közintézményeket, közműveket és üzemeket is - évenkint zárószámadást és a zárószámadásban mutatkozó követelések és tartozások, valamint a vagyonleltár alapján vagyonmérleget kell készíteni.

(2) A zárószámadást és vagyonmérleget az intézetek, közintézmények, közművek és az üzemek által szolgáltatott adatok alapján a számszéki igazgató felügyelete alatt a számvevőség készíti el és minden év április hó 15-éig jelentés mellett mutatja be a polgármesternek.

(3) A polgármester a zárószámadást és vagyonmérleget a számvevőség és a számszéki igazgató jelentésével együtt megvizsgálás végett a törvényhatósági tanácsnak bemutatja, azután pedig mindezeket - a törvényhatósági tanács javaslatával és saját javaslatával kiegészítve - a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszti.

(4) A törvényhatósági bizottság legkésőbb május hó 15-éig köteles a zárószámadást és vagyonmérleget megvizsgálni és annak megállapítása felett határozni.

(5) A törvényhatósági bizottság a zárószámadást és vagyonmérleget - ha azok ellen észrevétele nincs - végérvényesen megállapítja és a felelős számadóknak a felmentést megadja; ellenkező esetben a kifogásolt számadási tételek tekintetében a számadók felelősségét kimondja, és a hiányok vagy szabályellenes kiadások által okozott kár megállapítása mellett felelősségrevonásuk iránt intézkedik.

(6) A zárószámadásra és vagyonmérlegre vonatkozó közgyűlési határozatban meg kell jelölni a háztartási alap bevételi és kiadási főösszegeit, a maradványt, az utalványozási és előírási eredmények, a lerovási eredmények és a kiadási és bevételi hátralékok főösszegét, valamint a zárószámadással és vagyonmérleggel kapcsolatban tett rendelkezéseket.

79. § Költségvetés és zárószámadás készítésének módja. A költségvetés és zárószámadás készítésének módját, azoknak alakját és tartalmát - az állami számvitelről szóló törvényekben foglalt alapelveknek megfelelően - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelette szabályozza.

III. Fejezet

Számadási kötelezettség és felelősség

80. § Pénzeket, egyéb értékeket kezelők felelőssége. (1) Aki hivatali állásánál fogva pénzek vagy egyéb értékek kezelésével foglalkozik, vagy a kezelésre megbízást kapott, az a kezelésért felelősséggel tartozik és a kezelésről a polgármester vagy a törvényhatósági bizottság kívánatára bármikor, de a költségvetési év lejártával feltétlenül számot adni köteles.

(2) A számadást a felelős számadók írják alá.

(3) A felelős számadók számadására és a számadási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

81. § Számadások megvizsgálása. (1) A felelős számadók pénz- és vagyonkezelését és számadásait a számszéki igazgató évközben többször, felelősség mellett, megvizsgálni köteles.

(2) A pénz- és vagyonkezelést és a számadásokat a polgármester és a törvényhatósági tanács - kiküldöttei útján - külön is megvizsgálhatja.

82. § Felmentés, elmarasztalás. (1) A felelős számadók számadásai felett a számszéki igazgató meghallgatása után a polgármester, ha pedig a vizsgálatot a törvényhatósági tanács rendelte el, ez utóbbi a számadás beérkeztétől számítva legkésőbb három hónap alatt határoz és a számadók részére a felmentvényt megadja, vagy a hiányok és az azok után járó törvényes kamatok tekintetében felelősségüket kimondja, őket ezek megtérítésében elmarasztalja és az esetleg szükséges egyéb intézkedéseket is megteszi.

(2) Az elmarasztaló határozat ellen a számadó panasszal fordulhat a m. kir. közigazgatási bírósághoz.

(3) A marasztaló határozat a kézbesítéstől, ha pedig kézbesíthető nem volna, a székesfőváros hivatalos lapjában való közzétételétől számított 15 nap mulva végrehajtható, hacsak az elmarasztalt számadó közigazgatási bírósági panasszal nem élt. A panasznak a marasztaló határozat végrehajtásra nézve halasztó hatálya van, a számadó terhére megállapított térítmények tekintetében szükséges biztosítási intézkedések azonban - tekintet nélkül a jogorvoslati határidőre és a közigazgatási bírósági eljárásra - azonnal megteendők.

(4) A követelést közadók módjára kell behajtani.

83. § Kártérítési kötelezettség. (1) A számadókat a számadásból folyólag a kártérítési kötelezettség a számadásnak az illetékes közvetlen felettes hatósághoz történt beterjesztése napjától számított öt évig terheli.

(2) Ha a számadókkal a beadott számadásokra öt év alatt észrevételt nem közöltek, sem ellenük ugyanezen idő alatt a kártérítési eljárást folyamatba nem tették, a számadók kártérítéssel többé nem tartoznak, kivéve, ha a számadót büntető törvénybe ütköző cselekmény terheli. Ebben az utóbbi esetben a számadót a részére netalán már kiadott számadási felmentés sem oldja fel a kártérítési kötelezettség alól.

IV. Fejezet

Intézetek, közintézmények, közművek

84. § Általános rendelkezések. (1) Az intézet, közintézmény vagy közmű szervezetét és kezelésének módját, az alkalmazottak illetményeit a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.

(2) A székesfőváros egyes intézeteinek, közintézményeinek és közműveinek használatát szabályrendeletben kötelezővé teheti és a kötelező használat feltételeit megállapíthatja.

85. § Járulékok, használati díjak. (1) A székesfőváros a közintézmények és közművek beruházási költségeinek fedezésére szabályrendelet alapján járulékot vethet ki.

(2) A járulék fizetési kötelezettsége elsősorban azokat az ingatlantulajdonosokat terheli, akiknek ingatlana a közmű vagy közintézmény létesítése következtében értékében növekedett. A járulék az ingatlant dologi teherként, azt az ingatlantulajdonost pedig, akire a járulékot eredetileg jogerősen kivetették, személyes tartozásként terheli, és ezek mint köztartozások, közadók módjára hajtandók be.

(3) A székesfőváros egyes intézetei, közintézményei és közművei használatáért díjakat szedhet.

86. § Járulékok és használati díjak megállapítása. (1) Az intézetek, közintézmények és közművek után szedhető járulékok, illetőleg használati díjak fizetésére vonatkozó kötelezettséget, azoknak mértékét, a kivetés és a kezelés módját a székesfőváros szabályrendelettel állapítja meg.

(2) Ha a használat díjak alakulása változó körülményektől (termelési tényezők áralakulása) függ, a közgyűlés a szabályrendeletben csak az alapelveket állapítja meg, amelyek figyelembevételével a használati díjak mérvét időszakonkint a belügyminiszter jóváhagyása mellett a törvényhatósági tanács határozza meg.

V. Fejezet

Üzemek

87. § Az üzemekről általában. (1) Ebben a törvényben üzem alatt érteni kell a székesfővárosnak azokat az üzleteit, vállalatait és telepeit, amelyeket a székesfőváros vagy kizárólag saját szükségleteinek ellátására, vagy más fogyasztók szükségleteinek kielégítésére is szervezett vagy jövőre szervez.

(2) Az üzemeknek elsősorban a szükségletek kedvezőbb, jobb és olcsóbb kielégítését, másodsorban a székesfőváros háztartásának könnyítését kell szolgálniok.

(3) A létesítésre vonatkozó határozatban meg kell állapítani az üzem rendeltetését, címét, helyét, továbbá a céljaira szolgáló és kezelésébe átadandó vagyont, az engedélyezett beruházási és forgótőkét, az ezek után megtérítendő kamatokat és a törlesztés módját.

(4) Üzemet csak a közérdek által indokolt szükség esetében lehet létesíteni.

(5) Az üzemek vagyonát egyenkint, a székesfőváros többi vagyonától elkülönítve, a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell nyilvántartani és kezelni.

(6) Az egyes üzemek részére esetleg szükséges beruházási és forgótőkét a székesfőváros pénzkészleteiből csak kölcsönként lehet folyósítani vagy erre a célra külön kölcsönt kell felvenni. Minden üzem a kezelésébe átadott vagyon értékét, a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét - hacsak a törvényhatósági bizottság kifejezetten másként nem rendelkezik - törleszteni és azok után a megfelelő kamatot fizetni köteles.

(7) A székesfőváros által az üzem céljaira esetleg adott szolgáltatásokért (terület, helyiség, berendezés, világítás, fűtés stb.) az üzemnek a megfelelő ellenértékét meg kell térítenie.

(8) Minden üzem köteles a természetéhez és berendezései átlagos élettartamához viszonyított mértékű újítási tartalékalap létesítéséről és annak üzleti eredményéhez képest évről-évre való gyarapításáról gondoskodni. Az újítási tartalékalapot csakis az újítási befektetésre szabad igénybevenni és a gyümölcsöző elhelyezéséből eredő kamatjövedelmet kizárólag csakis az alap növelésére szabad fordítani; az üzem azonban saját részére azt - a törvényhatósági tanács engedélyével - forgótőke céljára, kamat megtérítése mellett igénybe veheti. A rendes fentartás során szükséges alkatrészek vagy szerkezetek pótlását újításnak minősíteni nem lehet. Az üzem jövedelméből - azokon a tartalékalapokon felül, amelyeket törvény értelmében kell alakítani - csak az üzemi szabályzatban engedélyezett tartalékalapokat lehet létesíteni és gyarapítani.

(9) Azt a nyereséget, amely az üzemek zárószámadásai szerint az üzemi szabályzatnak megfelelő tartalékosok levonása után mutatkozik, a székesfőváros háztartási szükségleteinek fedezésére kell fordítani és azt a háztartási zárószámadásban bevételként, az esetleges hiányt pedig annak terhére kiadásként kell elszámolni.

88. § Üzemek szabályzatai. Az egyes üzemek vagy rokoncélú és hasonló természetű üzemek egy-egy csoportjának szervezetét, igazgatását, kezelését, felügyeletét, ellenőrzését, átalakítását és megszüntetését - amennyiben törvény nem rendelkezik - a polgármester javaslatára a törvényhatósági bizottság üzemi szabályzatban állapítja meg. Az üzemi szabályzat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Az üzemi szabályzatot csak a belügyminiszter jóváhagyásával lehet megváltoztatni.

89. § Üzemigazgatóságok. (1) A nem kereskedelmi társaság formájában szervezett üzemek ügy- és üzletvezetésének ellátására - a belügyminiszter főfelügyeleti és ellenőrzési jogkörének, valamint a törvényhatósági bizottság, a törvényhatósági tanács és a polgármester rendelkezési jogának érintése nélkül - az üzemi szabályzat üzemigazgatóságot rendelhet.

(2) A nagy üzemeket külön-külön igazgatóságok kezelhetik. A rokoncélú és hasonló természetű üzemeket lehetőleg egy üzemigazgatóság alá kell rendelni.

(3) Minden üzemigazgatóság hét tagból áll. Hat tagot a törvényhatósági bizottság tagjai vagy külső szakértők közül a törvényhatósági tanács választ, egy tagot pedig és annak helyettesét ugyancsak a törvényhatósági bizottság tagjai vagy külső szakértők közül a főpolgármester nevez ki. Az elnököt és annak helyettesét a választott tagok közül a polgármester jelöli ki. A törvényhatósági tanács tagjai az üzemigazgatóságok tagjai nem lehetnek. Minden üzemigazgatóságban tanácskozási joga van az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének és az üzem élén álló vezetőnek, akadályoztatásuk esetén helyettesüknek.

(4) Az üzemigazgatóság tagságával összeférhetetlen és az üzemigazgatóságba ki nem küldhető, illetőleg nem választható meg az, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző üzemnél, vállalatnál vagy üzletnél érdekelve van. Az összeférhetetlenség elbírálására a 27. § (7)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) Az üzemigazgatóságokat hat évenkint újra kell alakítani, az üzemigazgatósági tagsági megbízást azonban a megbízó vissza is vonhatja. Az üzemigazgatóságok tagjai részére a törvényhatósági tanács - az érdekelt üzemek költségvetése terhére - jelenléti díjat állapíthat meg.

(6) A kereskedelmi törvény hatálya alá nem tartozó üzemek üzemigazgatóságának hatáskörére minden tekintetben az üzemi szabályzat irányadó. A kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó üzemek üzemigazgatóságára azok a rendelkezések nyernek alkalmazást, amelyeket a kereskedelmi törvény 184., 186. és 188. §-ai a részvénytársasági igazgatóságra megállapítanak, ezeknél az üzemeknél a cégjegyzés úgy történik, hogy az üzem cégéhez két igazgatósági tag csatolja saját aláírását, az üzemigazgatóság az üzemtulajdonossal szemben köteles képviseleti jogának esetleges korlátozásához alkalmazkodni, de jogkörének ilyen korlátozása harmadik személyek irányában nem joghatályos.

(7) Az üzemigazgatóságok tagjai ezen minőségükben rendes kereskedő gondosságával kötelesek eljárni.

(8) Ha az üzemigazgatóságok tagjai megbízatásuk határain túlmennek, vagy ha ezen minőségükben nem a rendes kereskedő gondosságával járnak el, az okozott kárért egyetemlegesen felelősek.

90. § Üzemvezetők és egyéb üzemi alkalmazottak. (1) Az egyes üzemekre nézve az üzemvezetők létszámát, címét (vezérigazgató, ügyvezetőigazgató, igazgatók stb.) és hatáskörét az üzemi szabályzat állapítja meg.

(2) Mindegyik üzemvezető intézkedéseiért felelős még akkor is, ha intézkedéséhez a többi üzemvezető, az üzemigazgatóság vagy egyéb felettes hatósága hozzájárult.

(3) Az üzemi alkalmazottak - beleértve a részvénytársasági alakban kezelt üzemek alkalmazottait is - szolgálati jogviszonyai tekintetében általában az ipari, illetőleg a kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó mindenkori törvényes rendelkezések irányadók, amennyiben szolgálati-, illetmény- és nyugdíjszabályzataik eltérően nem rendelkeznek. Az ilyen szabályzatok belügyminiszteri jóváhagyás alá tartoznak.

(4) Az üzemvezetők és az üzemi alkalmazottak sem a saját részükre, sem harmadik személy részére közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével nem foglalkozhatnak. Az üzemvezetők a törvényhatósági tanács, az egyéb alkalmazottak pedig az üzemigazgatóság engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást nem folytathatnak.

(5) Ugyanabban az üzemben egyidejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügyvezetőigazgató, igazgató stb.) nem lehetnek azok, akik egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai, vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalmazottak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldaláig rokonai, vagy ezeknek házastársai, nem teljesíthetnek olyan helyen szolgálatot, ahol egymásnak alá vannak rendelve vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott.

(6) Az üzemvezető hatáskörére, amennyiben az üzem a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, a kereskedelmi meghatalmazottakra, amennyiben az üzemvezető cégvezető, a kereskedelmi törvénynek a cégvezetőre vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást. A kereskedelmi törvény hatálya alá nem tartozó üzemek üzemvezetőinek hatáskörét az üzemi szabályzat állapítja meg.

91. § Kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek. (1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közösen csak olyan feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a felénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen. Már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól a rendelkezés alól a belügyminiszter indokolt esetben, kivételesen felmentést adhat.

(2) Részvénytársaság alakjában üzemet létesíteni vagy fenntartani csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzájárulásával szabad.

(3) A székesfőváros a jelen szakasz hatálya alá tartozó üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi jogokat a törvényhatósági tanács által kiküldött megbízott vagy megbízottak útján gyakorolja. Ezeknek az üzemeknek igazgatóságában (ügyvezetőségében) és felügyelőbizottságában a székesfővárost a törvényhatósági tanács kijelölése alapján az üzem közgyűlése által megválasztott igazgatósági (ügyvezetőségi), illetőleg felügyelőbizottsági tagok képviselik.

(4) A megbízottaknak, az igazgatósági (ügyvezetőségi) és a felügyelőbizottsági tagoknak a törvényhatósági tanács állásfoglalásuk tekintetében általánosságban vagy esetenkint kötelező utasításokat adhat és megbízatásuk megszüntetése és esetleges pótlásuk iránt bármikor intézkedhetik.

(5) A 89. § (7) és (5) bekezdéseinek rendelkezései ennek a §-nak a (4) bekezdésében említett megbízottakra, igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagokra is alkalmazást nyernek.

Negyedik rész

Kormányhatósági felügyelet

92. § A kormány felügyeleti joga. (1) A székesfőváros általános önkormányzati közigazgatása és háztartása a belügyminiszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt áll.

(2) Az egyes szakigazgatási ágakban a felügyelet jogát az illetékes miniszterek gyakorolják.

(3) Az illetékes miniszter a székesfőváros törvényhatóságától a polgármester útján bármely ügyben felvilágosítást és jelentést kívánhat be és az iratok felterjesztését rendelheti el.

(4) A belügyminiszter a székesfőváros közigazgatását saját kiküldött közegei vagy általa kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja és a vizsgálat eredményéhez képest felügyeleti jogkörén belül intézkedhetik.

(5) A belügyminiszter, valamint a belügyminiszterrel egyetértve a pénzügyminiszter a székesfőváros háztartását, intézeteinek, közintézményeinek, közműveinek és üzemeinek gazdálkodását, - még ha ezek részvénytársaság alakjában működnek vagy ha magánosokkal közös tulajdont alkotnak is, de a székesfővárosnak a felénél nagyobb érdekeltsége van - úgyszintén a pénz- és vagyonkezelést, valamint a számvitelt kiküldött közegei által bármikor megvizsgálhatja és a székesfővárostól mindezekre nézve felvilágosítást és jelentést kívánhat. Az ennek következtében szükségessé váló intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg.

(6) A belügyminiszter a törvényhatóság meghallgatása után a törvényhatóságot igazgatási szervezetének kiegészítésére, a személyzeti létszámnak szerzett jogok sérelme nélkül való apasztására, gazdálkodására, pénzkezelése és számviteli módjának megfelelő szabályozására - záros határidő kitűzésével - utasíthatja; a székesfőváros bármily alakban működő nem gazdaságos vagy nem közszükségletet szolgáló üzemének, vállalatának, intézetének korlátozását, átalakítását, összevonását vagy megszüntetését elrendelheti.

93. § Egyes határozatok felülvizsgálása. (1) Jóváhagyás végett az illetékek miniszterhez kell felterjeszteni és csak a miniszter jóváhagyása után lehet végrehajtani a törvényhatósági bizottságnak minden olyan határozatát, amely a 42. § (1) bekezdésének c), g), j), k), l), m) és n) pontjában felsorolt ügyekre vonatkozik, továbbá úgy a törvényhatósági bizottságnak, mint a törvényhatósági tanácsnak mindazokat a határozatait, amelyekre nézve a kormányhatósági jóváhagyást törvény köti ki.

(2) Ha miniszter a felterjesztés napjától számított 60 nap alatt érdemlegesen nem intézkedett, - amennyiben törvény máskép nem rendelkezik - a határozatot a hatvanadik napon hallgatólag jóváhagyottnak kell tekinteni.

(3) A főpolgármester a törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a törvényhatósági tanácsnak és a polgármesternek minden közérdekű ügyben hozott határozata ellen 15 nap alatt felterjesztéssel élhet az illetékes miniszterhez és az ügy felülbírálását kérheti, ami a fellebbezés joghatályával jár.

94. § Szabályrendeletek felülvizsgálása. (1) Minden szabályrendelet csak a tárgya szerint illetékes vagy a törvényben megjelölt miniszter jóváhagyása után válik hatályosság.

(2) Az olyan szabályrendeletet, amelynek megalkotását törvény nem teszi kötelezővé (44. § (1) bekezdése), a miniszter csak a szabályrendelet ellen beadott fellebbezésben felhozott okok miatt, hivatalból pedig csak törvényesség szempontjából, a belügyminiszter törvényesség és vagyonfelügyelet szempontjából, a belügyminiszter törvényesség és vagyonfelügyelet szempontjából veheti vizsgálat alá és ezekből az okokból a szabályrendelet jóváhagyását indokoltan megtagadhatja.

(3) Az olyan szabályrendelet vizsgálatánál, amelynek megalkotását törvény teszi kötelezővé, a miniszter - ha a szabályrendeletet a törvénynek meg nem felel, vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt nem alkalmas arra, hogy jogszabályul szolgáljon - egyes rendelkezések kihagyását, módosítását vagy a kijelölt hiányok pótlását kívánhatja. Ha a törvényhatósági bizottság az ilyen szabályrendeletet a megszabott határidő alatt nem alkotja meg vagy a miniszter kívánságának megfelelően nem módosítja, vagy ha a szabályrendelet a módosítás után sem felel meg rendeltetésének, az illető miniszter rendelettel intézkedik. Ez a miniszteri rendelet hatályát veszti, mihelyt a törvényhatósági bizottság olyan szabályrendeletet alkot, amelyet a miniszter jóváhagy.

(4) Ha a szabályrendeletre a felterjesztés napjától számított 90 nap alatt a miniszter érdemleges határozata a székesfővároshoz le nem érkezik, a szabályrendeletet a 90-ik napon hallgatólag jóváhagyottnak kell tekinteni.

(5) Ha már hatályban levő szabályrendelet ellen utólag merül fel kifogás a miatt, hogy az a 44. § (2) bekezdésének rendelkezéseibe ütközik, a szabályrendelet tárgya szerint illetékes miniszter a szabályrendelet módosítását vagy hatályon kívül helyezését rendeli el. A miniszter rendelete ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.

95. § Költségvetés felülvizsgálása. (1) A székesfőváros köteles minden évben november hó 15-ig a megállapított költségvetést három példányban felülvizsgálás végett a belügyminiszterhez felterjeszteni. A költségvetéshez csatolni kell a törvényhatósági tanács és a polgármester javaslatát, a törvényhatósági bizottság határozatát és az összes javaslatokat. A törvényhatósági bizottság határozata ellen esetleg benyujtott fellebbezéseket és a polgármesternek a fellebbezésekben foglaltakra vonatkozó felvilágosító jelentését legkésőbb december hó 3-ig kell a belügyminiszterhez felterjeszteni.

(2) A belügyminiszter a költségvetés egyik példányát azonnal megküldi a pénzügyminiszternek, aki arra vonatkozó észrevételeit olyan időben közli a belügyminiszterrel, hogy a költségvetés a székesfőváros közbenjöttével december hó 20-ig lehetőleg élőszóval letárgyalható legyen.

(3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a költségvetést jóváhagyja vagy indokolt esetben a költségvetés egyensúlyának megóvása mellett annak egyes tételeit leszállítja, felemeli vagy törli, vagy a törvényes rendelkezések által a székesfővárosra rótt kötelezettség teljesítésére szükséges kiadást a költségvetésbe felvéteti vagy a jóváhagyást megtagadja és a székesfővárost új költségvetés készítésére utasítja.

(4) Új tétel felvétele ellen a jogalap törvényessége szempontjából a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

(5) A belügyminiszter a székesfővárost elhatározásáról december hó 25-éig értesíti.

(6) Ha a költségvetés jóváhagyása december hó végéig nem történik meg, a székesfőváros kiadásait a jóváhagyás bekövetkeztéig csak a megelőző évi jóváhagyott költségvetés keretei között foganatosíthatja.

(7) Ha a jóváhagyás megtagadása esetében a székesfőváros a költségvetési év március havának végéig sem terjeszt elő jóváhagyásra alkalmas költségvetést, a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel egyetértve - jogosult a székesfővárosnak arra az évre érvényes költségvetését végleg megállapítani. Ha pedig a székesfőváros a jóváhagyás megtagadása után újra átdolgozott költségvetését január hó 31-éig felterjeszti, de arra a belügyminiszter március hó 31-éig nem nyilatkozik, a felterjesztett költségvetést április hó 1-én jóváhagyottnak kell tekinteni és az hatályba lép. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a belügyminiszter a székesfőváros költségvetése felett március hó 31-éig a székesfőváros késedelmén kívül eső okokból nem határoz.

96. § Zárószámadás és vagyonmérleg felülvizsgálása. (1) A zárószámadást és a vagyonmérleget az arra vonatkozó közgyűlési határozattal és az esetleg beadott fellebbezésekkel, valamint a vonatkozó jelentésekkel, javaslatokkal és indokolással együtt a számadási évet követő év május havának végéig felülvizsgálás végett három példányban a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni.

(2) A háztartási zárószámadással együtt felülvizsgálás céljából a székesfőváros kezelése alatt álló alapok, intézetek, közintézmények, közművek zárószámadásait, valamint az üzemek zárószámadásait (nyerség-veszteségszámla, vagyonmérleg) és az azoknak megvizsgálása tárgyában hozott közgyűlési határozatot is fel kell terjeszteni.

(3) A belügyminiszter a háztartási zárószámadás és vagyonmérleg egyik példányát észrevételeinek közlése végett a pénzügyminiszternek azonnal megküldi és azt a pénzügyminiszterrel egyetértve vizgálja felül. A zárószámadás és vagyonmérleg felülvizsgálása alapján szükségeseknek mutatkozó törvényes intézkedéseket a belügyminiszter teszi meg.

97. § Kormányhatósági engedély egyes háztartási intézkedésekhez. (1) A belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott engedélyes szükséges:

a) önálló városi közszolgáltatás bevezetéséhez (73. § (1) bekezdés d) pontja),

b) kölcsönök felvételéhez és kölcsönkötvények kibocsátásához (42. § (1) l) és 64. § (3) bek.),

c) üzemek részvénytársasági alakban való létesítéséhez, illetőleg folytatásához.

(2) Ha a részvénytársaság gazdálkodása alapos kifogás alá esik és a székesfőváros a belügyminiszter felhívására a kifogásokat a megszabott határidő alatt, amely három hónapnál rövidebb nem lehet, nem orvosolja, vagy ha a vizsgálat során bebizonyul, hogy az illető üzem folytatására a részvénytársasági forma a székesfőváros vagyoni érdekei szempontjából nem megfelelő, a belügyminiszter - a pénzügyminiszterrel egyetértve - elrendelheti, hogy az üzem kezelése más szervezet mellett történjék vagy a székesfőváros vagyona a részvénytársaság kezelése alól kivonassék.

98. § Végrehajtási kötelesség, felírási és panaszjog. (1) A törvényeket és a kormánynak a székesfővároshoz intézett rendeleteit, hacsak valamely törvény máskép nem rendelkezik, saját területén a törvényhatóság a maga közegeivel hajtja végre. Ez a végrehajtási kötelesség nem terjed ki az országgyűlés által meg nem szavazott adók tényleges behajtására - de az előmunkálatokat ezekre vonatkozólag is azonnal teljesíten kell.

(2) A székesfőváros törvényhatósága a miniszternek (kormánynak), főpolgármesternek vagy a miniszter (kormány) bármely más közegének olyan rendelete, határozata vagy intézkedése ellen, amelyet a helyi viszonyokhoz képest károsnak vagy kivihetetlennek tart, felírhat az illető miniszterhez.

(3) Ha a polgármester vagy helyettese valamely rendeletet, határozatot vagy intézkedést a helyi viszonyokhoz képest károsnak vagy kivihetetlennek tart, köteles erről a főpolgármesternek 24 óra alatt jelentést tenni, aki további 24 óra alatt az illetékes miniszterhez felterjesztést tesz. A főpolgármester akadályoztatása esetében vagy állásának üresedésben léte esetében a polgármester vagy helyettese közvetlenül intéz felterjesztést a miniszterhez.

(4) Ha a miniszter a kifogásolt rendeletet, határozatot vagy intézkedést a felirat ellenére is fenntartja és a polgármester vagy helyettese azt akkor sem tartaná végrehajthatónak, erről a főpolgármesternek jelentést tesz és ennek rendeletére, akadályoztatása esetében a főpolgármester nevében nyolc napra rendkívüli közgyűlést hív össze, amely a felírás kérdésében határoz.

(5) A felírás a kifogásolt rendelet, határozat vagy intézkedés végrehajtását rendszerint felfüggeszti. Nem függeszti fel a felírás a végrehajtást, ha a végrehajthatóságot valamely jogszabály kifejezetten megállapítja, vagy ha a végrehajtást fontos közérdek vagy közveszély követeli, vagy ha a végrehajtás elhalasztásából helyrehozhatatlan kár származnék és mindkét utóbbi esetben a végrehajthatóságot a kifogásolt rendelet, határozat vagy intézkedés, vagy a felírás benyujtása előtt hozott külön rendelet, határozat vagy intézkedés indokoltan kimondta.

(6) Ha a miniszter a feliratban felhozott indokok ellenére a végrehajtást indokoltan követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától a felírás után is indokoltan eltiltja, a miniszter rendelkezésének azonnal és feltétlenül eleget kell tenni.

(7) A miniszternek (kormánynak), főpolgármesternek vagy a miniszter (kormány) bármely más közegének rendelete, határozata és intézkedése ellen használható panasz tekintetében az 1907:LX. tc. rendelkezései irányadók.

99. § A törvényhatósági bizottság feloszlatása. (1) A minisztérium a belügyminiszter előterjesztésére feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az törvénnyel vagy törvény alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedik vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy tartósan munkaképtelenné válik vagy működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik.

(2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi és az országgyűlésnek bejelenti.

(3) A feloszlató minisztériumi rendelet ellen - közhírrétételétől számított 30 nap alatt - panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz azon címen, hogy a feloszlatás törvényes feltételeinek egyike sem áll fenn. A panasznak a közigazgatási bíróság döntéséig halasztó hatálya van, de a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgyűlést nem tarthat. Ha a közigazgatási bíróság a panasz beérkeztétől számított hatvan nap alatt nem dönt, a törvényhatósági bizottság közgyűlése egybehívható.

(4) A polgármester a feloszlatást kimondó minisztériumi rendeletnek a Budapesti Közlönyben történt közzétételétől számított nyolcadik napra köteles a közgyűlést egybehívni annak elhatározása végett, hogy kíván-e a feloszlató minisztériumi rendelet ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal élni. Ez a közgyűlés más tárggyal nem foglalkozik és a panasz előterjesztése kérdésében hozzászólás nélkül, névszerinti szavazással köteles határozni. Azok a bizottsági tagok, akik a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva vagy szakszerűség címén tagjai, ebben a kérdésben nem szavazhatnak. A panasz előterjesztésének csak akkor van helye, ha azt a jelenlevő bizottsági tagok többsége elhatározza és ha a panasz előterjesztésére a törvényhatósági bizottságban hivatali állásuknál fogva és szakszerűség címén helytfoglaló tagok figyelmen kívül hagyása mellett a törvényhatósági bizottság többi tagjai közül legalább 50 szavazott.

(5) A közigazgatási bíróság a panasz felett soron kívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni.

(6) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást a feloszlatás közhírré tételétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíróság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének keltétől számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági választó névjegyzék alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált és azt ismét jogerősen kimondották, az új választást - legfeljebb két évre - el lehet halasztani.

(7) Az újra megalakult törvényhatósági bizottság választott tagjainak megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjainak megbízatása tartott volna.

(8) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a törvényhatósági tanács, a közigazgatási bizottság, az igazolóválasztmány és az üzemigazgatóságok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság új megalakulása után újjá nem alakulnak.

(9) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig, illetőleg a közigazgatási bíróság döntéséig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket a törvényhatósági tanács intézi; az 58. § értelmében a törvényhatósági bizottság választása alá eső tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem jogosult.

(10) Ha a törvényhatósági tanács a működést megtagadja, vagy olyan magatartást tanusít, amely e törvény szerint okul szolgálhat a törvényhatósági bizottság feloszlatására, a minisztérium, kormánybiztost nevez ki, aki a törvényhatóság igazgatását, a (9) bekezdésben megállapított korlátok között, a törvényhatósági tisztviselőkkel intézi. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni és ezért őket a törvényhatóság nem vonhatja felelősségre.

(11) A törvényhatósági tanácsnak, illetőleg a kormánybiztosnak olyan intézkedései és határozatai ellen, amelyeket a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben tesz és hoz, ugyanazokat a jogorvoslatokat lehet használni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács határozatai ellen használhatók lennének.

Ötödik rész

Vegyes rendelkezések

100. § A törvényhatósági bizottság újjáalakítása. (1) Az e törvény alapján első ízben megalakítandó törvényhatósági bizottságba 22 örökös tagot - külön erre a célra alakított bizottság előterjesztése alapján - a törvény hatálybalépése idejében működő törvényhatósági bizottság választ. Ennek a választásnak az időpontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Szavazni csak azokra lehet, akiket az előbb említett bizottság javaslatba hoz. Ennek a bizottságnak a megalakítására ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket a 60. § (2) bekezdése a kijelölőválasztmány megalakítására megállapít.

(2) Azok a törvényhatósági tisztviselők, akiknek az 1924:XXVI. tc. 14. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a törvényhatósági bizottság közgyűlésén ülési és szavazati joguk volt, e törvény életbeléptetése után újraalkalmaztatásuk vagy szolgálati állásukban való megmaradásuk esetén - saját személyükben - a törvényhatósági bizottság tagjai lesznek akkor is, ha őket a tagság a jelen törvény 24. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem illetné meg; tagsági jogukat megtartják mindaddig, amíg az 1924:XXVI. tc. 14. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt állások, illetőleg hivatali beosztás valamelyikét betöltik.

(3) A törvény életbelépése után első ízben a törvényhatósági választásokat legkésőbb 1930. évi december hó 31-ig meg kell tartani; az elsőízben tartandó törvényhatósági választások idejét, a törvényhatósági bizottság első ízben való megalakításának módozatait, a törvényhatósági tanács tagjai első ízben val megválasztásának e törvényben meg nem állapított részletes szabályait, az első ízben megalakítandó kerületi választmányok tagjainak számát, valamint az önkormányzati szervek megalakításának, a főpolgármesteri állás és a tisztviselői állások betöltésének sorrendjét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(4) A törvényhozás felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a jelen törvény életbelépése után első ízben készítendő törvényhatósági választói névjegyzék összeállítására, közhírrétételére és az ellene irányuló jogorvoslatokra vonatkozó határidőket - e törvény rendelkezéseitől eltérően - rendelettel állapítja meg.

(5) A törvényhatósági bizottság újjáalakulásáig a törvény életbelépése idejében működő törvényhatósági bizottság valamennyi tagjának megbízatása hatályban marad.

101. § A főpolgármesterre és a tisztviselőkre vonatkozó átmeneti rendelkezések. (1) A főpolgármester megbízatása - mihelyt a törvényhatósági bizottság e törvény életbelépése után újra alakult - megszűnik és állását a tisztújítás megtartása előtt be kell tölteni.

(2) A székesfőváros önkormányzati közigazgatásánál alkalmazott azoknak a tisztviselőknek az állását, akiket e törvény életbelépése előtt fennállott törvényes rendelkezések értelmében hat évre szóló megbízatással választottak meg, a törvényhatósági bizottság újraalakítása, illetőleg a törvényhatósági tanács megalakítása után az 58. § rendelkezésének megfelelően kell betölteni. A kinevezési jogot az újonnan megválasztott főpolgármester és polgármester gyakorolja.

(3) Annak a tisztviselőnek a megbízatása, akit újból nem választottak meg, illetőleg nem neveztek ki, a helyébe megválasztott, illetőleg kinevezett tisztviselő hivatalbalépésével véget ér. Az ilyen tisztviselőt azonban ideiglenesen csak szolgálatonkívüli viszonyba kell helyezni és őt végelbánás alá vonni csak akkor lehet, amikor a törvény életbelépése előtt kapott megbízatásnak ideje lejárt, ennek az időpontnak bekövetkezéséig teljes illetményeit kapja, pótlékait azonban nem lehet tovább folyósítani.

(4) Azokat a tisztviselőket, akiket a törvény életbelépése előtt fennállott törvényes rendelkezések értelmében élethossziglan választottak meg, állandó megbízatással megválasztottaknak, illetőleg kinevezetteknek kell tekinteni. Ez a rendelkezés vonatkozik az 58. §-ban megjelölt oktató és nevelő személyzetre is.

(5) E törvény hatálybalépésekor hivatali szolgálatban álló kerületi előljárókat a törvény hatálybalépésétől kezdve állandó megbízatással megválasztott tanácsnokoknak kell tekinteni.

(6) A számszéki igazgatói és számszéki helyettesigazgatói állásra jogi képesítés hiányában is ki lehet nevezni azokat, akik e törvény életbelépésekor a székesfőváros számvevőségénél vezető állást töltenek be, valamint azokat, akik 1918. január 1-én már a székesfővárosi számvevőség tisztviselői létszámában tényleges szolgálatban állottak.

102. § Szabályrendeletek átalakítása. (1) A székesfőváros szabályrendeleteit e törvény kihirdetése után azonnal át kell vizsgálni és azokat e törvény életbelépése után legkésőbb egy év alatt e törvény rendelkezéseivel összhangba kell hozni.

(2) A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a székesfőváros építésügyi szabályzatát - e törvény életbelépése után legkésőbb három év alatt - e törvény rendelkezéseivel összhangba hozni köteles. Ez a rendelkezés az 1870:X. tc. 22. §-ának a rendelkezéseit nem érinti.

103. § Hatáskörök módosulása. (1) Ha ez a törvény másképpen nem rendelkezik:

a) azok a ügyek, amelyek e törvény életbelépése előtt valamely jogszabály értelmében a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartoztak, és amelyeket ez a törvény a törvényhatósági bizottság hatáskörébe nem utal, a törvény életbelépése után a törvényhatósági tanács hatáskörébe fognak tartozni;

b) azok az ügyek, amelyek e törvény életbelépése előtt valamely jogszabály értelmében a tanács hatáskörébe tartoznak, - hacsak azokat ez a törvény a törvényhatósági tanács hatáskörébe nem utalja - e törvény életbelépése után a polgármester hatáskörébe fognak tartozni.

(2) A tanács a törvényhatósági tanács megalakulásával megszűnik.

104. § Hatósági fokozatok módosulása. (1) A kerületi előljárók határozata ellen a polgármesterhez lehet fellebbezni. Az építésrendőri ügyekben azonban a jogorvoslatokra nézve a vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(2) A polgármesternek építési ügyekben hozott határozata ellen a Fővárosi Közmunkák Tanácsához, olyan ügyekben pedig, amelyeket szabályrendelet utalt a polgármester vagy a tanács hatáskörébe, valamint olyan ügyekben, amelyeket jövőre szabályrendelet fog a polgármester hatáskörébe utalni, a törvényhatósági tanácshoz lehet fellebbezni. Egyébként a polgármester, valamint a törvényhatósági tanács és a törvényhatósági bizottság határozata ellen az illető miniszterhez, illetőleg a közigazgatási bírósághoz van jogorvoslatnak helye.

(3) A törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági tanács bármely határozata ellen jogorvoslattal élhet a határozatot hozó közgyűlésnek, illetőleg törvényhatósági tanácsnak elnöke és a tiszti főügyész. A főpolgármester akkor is élhet jogorvoslattal, ha az ülésen nem ő elnökölt.

(4) Egyébként a jogorvoslatokra nézve a külön törvények (1896:XXVI., 1907:LX., 1929:XXX. tc.) rendelkezései az irányadók.

105. § Üzemekre vonatkozó átmeneti rendelkezések. (1) Az üzemigazgatóságokat a törvényhatósági bizottság újjáalakításától számított három hónap alatt - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - újjá kell alakítani. Az ekként megalakított üzemigazgatóságok megbízása a választott törvényhatósági bizottsági tagok megbízásának lejártát (19. § (1) bek.) következő év március havának végéig tart és attól kezdve az üzemigazgatóságokat hatévenkint akként kell megújítani, hogy megbízásuk utolsó éve mindenkor március hó 31-én bevégződjék.

(2) A törvényhatósági bizottság az üzemek végleges alkalmazottainak egységes szolgálati- és illetményszabályzatát, valamint nyugdíj- és nyugbérszabályzatát - a székesfőváros tisztviselőire és alkalmazottaira nézve érvényes szabályzatok szem előtt tartásával - ennek a törvénynek hatálybalépésétől számított egy év alatt megalkotni és jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjeszteni köteles. Az illetményszabályzatban meg kell állapítani a fizetési osztályokat, az egyes fizetési osztályokban a fizetési fokozatokat, a várakozási időt, valamint az egyes szakaszokra nézve azt a magasabb fizetési osztályt, a meddig az automatikus előlépés lehetséges.

(3) A székesfővárosi üzemek közé tartoznak a székesfőváros által megváltott vagy egyébként tulajdonában lévő vagy kezelése alatt álló vasutak is. E vasúti alkalmazottak illetmény-, nyugdíj- és nyugbérszabályzatainak megállapítása és a már meglévők módosítása csak akkor válik hatályossá, ha azokat vagyonfelügyeleti szempontból a belügyminiszter, vasúti főfelügyeleti szempontból pedig a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. Ezekre a vasutakra egyébként továbbra is a közforgalmú vasutakra vonatkozó mindenkori jogszabályok nyernek alkalmazást.

106. § Korábbi jogszabályok hatályának megszűnése. (1) E törvény hatálybalépésével az 1872:XXXVI., az 1924:XXVI. és az 1925:XVII. tc. hatályát veszti.

(2) Az 1893:XXXIII. törvénycikknek, valamint más jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek a kerületi előljáróságok részére hatáskört állapítanak meg, továbbra is hatályban maradnak azzal az eltéréssel, hogy ahol a jogszabályok a kerületi előljáróságról rendelkeznek, e helyett a kerületi előljárót kell érteni. Az 1893:XXXIII. tc. többi rendelkezése hatályát veszti.

(3) Az 1870:X. tc. 26. §-a és az 1876:XXVIII. tc. 16. §-a hatályát veszti.

(4) Hatályukat vesztik általában a jogszabályoknak e törvény rendelkezéseivel ellenkező vagy azoktól eltérő rendelkezései.

(5) Ahol a jogszabályokban a hatályukat vesztett törvények egyes §-ainak rendelkezéseire van hivatkozás, ezek helyett a jelen törvény megfelelő rendelkezéseit kell érteni, illetőleg alkalmazni.

107. § Életbelépés. Végrehajtás. (1) E törvény életbelépésének idejét a belügyminiszter állapítja meg.

(2) A törvényhozás felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a törvényhatósági tanács mielőbb megalakítása céljából ennek a törvénynek idevonatkozó rendelkezéseit a törvény kihirdetése után külön is életbeléptethesse és az ezzel kapcsolatban szükséges átmeneti intézkedéseket rendelettel állapíthassa meg.

(3) Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.

A Csepel és Budakeszi községek határából átcsatolt területeknek helyszíni meghatározása

A Csepel-sziget északi végénél, a Duna középvonala és Csepel község északkeleti, vagyis a régi soroksári Dunaágban haladó határvonalának metszőpontjától kiindulóan Csepel község északkeleti, illetve keleti határvonala a Budapest déli határvonalával való találkozásáig, innen Budapest déli határának a Csepel-sziget felé való meghosszabbítási vonala a kiépített soroksári Dunaág középvonaláig, innen dél elé az újonnan kiépített soroksári Dunaág középvonala a Csepel-szigetre vezető hídon át vívő magyar államvasuti vágány déli határvonaláig, innen Csepel-szigetre, illetve az állami kikötőbe vezető magyar államvasúti vágányzat déli határa a vámmentes kikötő kerítésfalának vonalával való találkozásáig, innen nyugati irányban haladva, a kikötő kerítésfala a csepeli 2449/111. hrsz. ingatlan keleti határvonalának északi irányú meghosszabbításával való találkozásáig, innen délfelé a csepeli 2449/110. hrsz. és 2449/111. hrsz. ingatlanok közös határának északi végpontja, innen e két ingatlan közös határa a csepeli Pesti-utca nyugat felé meghosszabbított útszakaszának tengelyvonaláig, innen nyugat felé ezen útszakasz tengelyvonala a Duna középvonaláig, innen a Duna középvonala a Budapest és Albertfalva közös határának a Duna felé meghosszabbított vonalával való találkozásáig bezárt terület.

II.

Budakeszi község és Budapest székesfőváros közigazgatási határának a Budapestről Budakeszi községbe vezető, úgynevezett Budakeszi-útnál való találkozási pontjától a Budakeszi község felé haladó budakeszi-út, vagyis ennek északnyugat felőli oldalán levő útszéli ároknak a telek felé eső határvonala, illetve meghosszabbításának a Budakeszi községbeli 5413. kat. számú út északi oldalán levő útszéli árok déli vonalának északnyugati irányban levő meghosszabbításával való metszési pontjáig, majd ezen 5413. kat. számú út északi oldalán levő útszéli árok déli vonala, innen ennek a budakeszi 5410., 5476. stb. hrsz. telkek mentén elvonuló ároknak a déli, illetve délnyugati, vagyis az árok további folytatásában az ároknak a Budakeszi község felé eső határvonala, éspedig délkeleti irányban haladva egészen a budakeszi 1787. hrsz. telek északi oldalán elhaladó útig, innen ezen délkeleti irányban haladó 1967. kat. számú útnak északkeleti vonala, majd ezen utak déli irányban való folytatását képező 2188. kat. számú útnak keleti határvonala, innen az egymásba futó 2631. és 2189. kat. számú két út közös határvonala dél felé a 2179. hrsz. telekig, innen ennek a 2179. hrsz. teleknek északkeleti határa, azután a 2180. hrsz. teleknek keleti és déli határa, majd a 2181. hrsz. teleknek déli határvonala és ennek a nyugati végpontjától az innen dél felé haladó árok nyugati határvonala, a 2822. hrsz. telek északi végén haladó útig, innen pedig a délkelet, illetőleg a dél felé haladó ugyanezen árok délnyugati, illetőleg nyugati határvonala a 2826. hrsz. telek délkeleti határpontjáig és innen délkeleti irányban, - egyenesben folytatódóan - amely egyenes Budakeszi és Budaörs község közös határát Budapest, Budakeszi és Budaörs határpontjától délnyugat felé számítandó, kereken 848 méter távolságban metszi; ezen metszőponttól északkelet felé Budakeszi és Budaörs közös határa a Budapest határával való találkozásáig, innen pedig észak felé Budapest határa által a fentemlített kiindulópontig terjedően bezárt terület.