A lett kormány kezdeményezésére 1924. évben tárgyalások indultak meg kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény kötése céljából, amelyek többszöri iratváltás után sikerre vezettek.
A folyó évi május hó 4-én Rigában elért Egyezmény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek újabb kiadatási egyezményeink szövegével nemcsak általánosságban, de a fontosabb részletekben is megegyeznek.
A 2. Cikkhez
Az Egyezmény felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek miatt kiadatásnak van helye, de a két kormányt felhatalmazza arra, hogy a kiadatási bűncselekmények körét megállapodás útján a szükséghez képest kiterjeszthessék.
A 3. Cikkhez
Politikai bűncselekmények miatt - egyezően a nemzetközi jog általános szabályaival - kiadatásnak nincs helye (3. Cikk).
A 8. Cikkhez
A kiadatásra vagy egyéb bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet szabály szerint diplomáciai úton kell előterjeszteni (8., 15. és 16. Cikk), de a bűntettes előzetes letartóztatását (11. Cikk) és egyes vizsgálati cselekményeket (16. Cikk, 2. bekezdés) sürgő szükség esetében az illetékes hatóságok közvetlen megkeresésben is kérhetik.
A kiadott egyént a megkereső államnak a kiadatás engedélyezésétől számított 60 nap alatt át kell vennie, ellenkező esetben szabadlábra helyezhető (12. Cikk).
A 17. Cikkhez
A szerződő államok területén felmerült költségek megtérítésének nincs helye, de megtérítés alá esnek az ideiglenes kiadatásnak, valamint az átszállításnak költségei.
Az aláírási jegyzőkönyvhöz
Az egyezményhez tartozó Aláírási Jegyzőkönyv értelmében abban az estben, ha valamely egyénnek kiadatási letartóztatásba helyezését kérték, az illető egyént azonnal el kell fogni, kivéve, ha a megkeresett állam olyan adatok birtokában van, amelyekből nyilvánvaló, hogy a kiadatást nem lesz módjában engedélyezni. Ez a rendelkezés összhangban van a Bp. 476. §-ával.
