E szakaszban a kormány az utóbbi évek költségvetési törvényeiben követett gyakorlatnak megfelelően arra kér felhatalmazást, hogy az 1930/31. költségvetési évben is a minisztertanács állapíthassa meg - a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával - azt, hogy mely esetekben van hitelátruházásnak helye. Az előző évek tapasztalatai ugyanis azt mutatták, hogy a megállapított összegek célszerű és gazdaságos felhasználása csak akkor biztosítható, ha megvan a lehetőség arra, hogy a költségvetésbe felvett egyes összegek között bizonyos kiegyenlítések eszközöltessenek. Minthogy azonban különösen akkor, amikor a költségvetés egyes kiadási tétele jelentékenyen csökkentettek, amikor tehát még nem állhat kellő tapasztalat rendelkezésre, a költségvetési év elején nem lehet előre megállapítani, hogy mely rovatok között van szükség kiegyenlítésre, nem volna célszerű magában a költségvetési törvényben előre megjelölni a lehetséges hitelátruházásokat. Annál inkább kívánatos fenntartani az utóbbi években kialakult rendszert, mert az teljes mértékben biztosítja azt, hogy kizárólag a takarékosság szem előtt tartásával és az államháztartás helyzetének beható mérlegelése mellett történjenek a hitelátruházások. Az engedélyezett hitelátruházásokat és azok indokolását a zárszámadás természetesen továbbra is fel fogja tüntetni.
Kívánatos, hogy az 1930/31. költségvetési évben is - miként az előző években - a megállapított kiadásokra nézve a költségvetési éven túli időben való felhasználás lehetősége kizárassék. Ez alól ezúttal is csupán a beruházási kiadásoknál indokolt kivételt tenni, mert ezeknél a rendelkezésre álló összegnek célszerű és a legmegfelelőbb időpontban való felhasználása szükségessé teszi, hogy egy év helyett kétévi felhasználási idő engedélyeztessék.
