1. § A bűntettesek kiadatása és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar-jugoszláv Egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és Aláírási Jegyzőkönyv magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és Ő Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya közös egyetértéssel Egyezményt óhajtván kötni a bűntettesek kiadatásának és a bírósági bűnügyi jogsegélynek rendezése céljából, Meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő cikkekben állapodtak meg:
Kölcsönös kiadatási kötelezettség.
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy megkeresésre kölcsönösen kiadják egymásnak azokat az egyéneket, akiket az egyik Fél bírói hatóságai a következő cikkben megjelölt bűncselekmények miatt üldöznek és akik a másik Fél területén tartózkodnak.
A kiadatásra alapot nyujtó bűncselekmények.
A kiadatásnak - a 3. Cikkben említett kivételekkel - olyan bűncselekmények miatt van helye, amelyek a két Szerződő Fél törvényei szerint - még ha ezek a törvények nem is érvényesek a két Fél egész területén - egy évnél nem kisebb szabadságvesztésbüntetést vonhatnak maguk után.
Elítélés esetében - az említett föltételeken kívül - szükséges, hogy 6 hónapnál nem kisebb szabadságvesztésbüntetés nyerjen megállapítást.
Az előző bekezdésekben megszabott feltételek fennforgása esetében a kiadatást a kísérlet és a részesség miatt is engedélyezni kell.
Kivételek a kiadatási kötelezettség alól.
Nem kell engedélyezni a kiadatást:
1. ha az a személy, akinek kiadatását kérik, a megkeresett Fél állampolgára;
2. ha a bűncselekményt a megkeresett Fél területén követték el;
3. ha a bűncselekmény üldözése a megkeresett Fél törvényei szerint kizáróan a belföldi bíráskodásnak van fenntartva;
4. ha az ellen a személy ellen, akinek kiadatását kérik, ugyanazon bűncselekmény miatt már bűnvádi eljárást indítottak a megkeresett Fél területén és ez az eljárást ítélettel vagy más módon már befejezést nyert;
5. ha valamelyik Szerződő Fél egész területén érvényes törvények szerint a bűnvádi eljárás vagy a büntetés elévült vagy a büntethetőség megszűnt;
6. ha a megkeresett Fél törvényei szerint a kiadatási kérelemre okot adó bűncselekmény csak a sértett fél panaszára vagy indítványára üldözhető és nincsen igazolva az, hogy a sértett fél a bűnvádi eljárás megindítását kívánta;
1. politikai bűncselekmények és ilyen bűncselekménnyel kapcsolatos cselekmények miatt; megegyezés áll fenn arra nézve, hogy nem tekinthető politikai bűncselekménynek, sem ilyennel kapcsolatos cselekménynek:
a) az államfők személye vagy családjuknak tagjai ellen elkövetett merénylet, ha ez a merénylet az emberölésnek, a gyilkosságnak vagy a mérgezésnek, avagy e bűncselekmények kísérletének vagy a részességnek tényállását foglalja magában;
b) az emberi élet, a személyes szabadság vagy a tulajdon ellen irányuló kommunista mozgalmakkal kapcsolatos bűncselekmény;
2. kizáróan a katonai büntetőtörvényekbe ütköző bűncselekmények miatt;
3. kizáróan a sajtótörvényekben megállapított bűncselekmények miatt;
4. kizáróan a vám-, adó- vagy más pénzügyi törvényekkel sujtott bűncselekmények miatt;
5. olyan bűncselekmények miatt, amelyek legalább az egyik Szerződő Fél törvényei szerint kihágásoknak minősülnek.
A megkeresett Félnek joga van megvizsgálni, nem forog-e fenn ebben a cikkekben felsorolt valamelyik eset.
A kiadatás elhalasztása.
Ha azt a személyt, akinek kiadatását kérték, a megkeresett államban valamely más, mint a kérelemre okot adó bűncselekmény miatt üldözik vagy elítélték, a kiadatás elhalasztható addig az időpontig, amikor az eljárás jogerős befejezést nyert és elítélés esetében addig, amíg a büntetést kiállotta vagy azt neki elengedték.
Az említett körülmények azonban nem szolgálhatnak indokuk a kiadatási kérelemre vonatkozó határozat elhalasztására.
Ha a megkereső Fél törvényei szerint a halasztás következtében elévülés állhatna be vagy az eljárásra más súlyos kár következhetnék be, ideiglenes átadását kell engedélyezni - hacsak ezt különös tekintetek nem ellenzik - olyan kötelezettség mellett, hogy a kiadott egyént vissza kell küldeni, mihelyt az eljárás a megkereső Fél területén befejezést nyert.
Több állam kiadatási megkeresésének találkozása.
Ha azt a személyt, akinek kiadatását valamelyik Szerződő Fél kívánja, ugyanakkor egy vagy több más állam is kikéri ugyanazon vagy más bűncselekmények miatt, annak az államnak kell őt kiadni, amelynek polgára.
Ha a kiadandó személy a megkereső államok egyikének sem polgára, annak az államnak kell őt kiadni, amelynek területén a bűncselekményt elkövette és különböző bűncselekmények esetében annak az államnak, amelyben a legsúlyosabb bűncselekményt követte el, és végül, ha a bűncselekmények egyenlő súlyúak, annak az államnak kell őt kiadni, amelynek megkeresése előbb érkezett.
Ez a rendelkezés semmiképpen nem érinti valamely Szerződő Félnek más államokkal szemben régebben vállalt kötelezettségeit.
A kiadott személy üldözésének korlátai.
A kiadott személy annak a Félnek a területén, amelynek részére kiadták, sem nem üldözhető, sem nem büntethető, sem pedig harmadik államnak ki nem adható más bűncselekmények miatt, mint amelyekért a kiadatás kifejezetten engedélyezve volt.
Mégis üldözhető vagy kiadható harmadik állam részére a kiadatást megelőző bűncselekmények miatt, de csak akkor,
1. ha az a Fél, amely a kiadatást engedélyezte, abba utólag beleegyezik; ezt a beleegyezést nem lehet megtagadni, ha a kiadatást ennek az Egyezménynek értelmében engedélyezni kellett volna;
2. ha a kiadatásra okot adó bűncselekmény miatt indított bűnvádi eljárás jogerős befejezésének és elítélés esetében büntetése kiállásának vagy a büntetés elengedésének napjától számított egy hónap alatt a kiadott személynek szabadságában állott ismét elhagyni annak a Félnek a területét, amelynek részére kiadták, vagy ha oda később önként visszatért.
A kiadatási megkeresés.
Polgári bíróság kiadatási megkeresését közvetlenül a megkereső Fél Igazságügyminisztériuma útján a megkeresett Fél Igazságügyminisztériumánál, katonai bíróságtól származó megkeresést pedig Magyarország részéről a Honvédelmi Minisztérium, a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága részéről pedig a Hadügyminisztérium útján a másik Fél Igazságügyminisztériumánál kell előterjeszteni.
Ebben a megkeresésben meg kell jelölni azt a helyet, ahol a bűntettes átvétele megtörténhetnék.
A kiadatási megkeresést fel kell szerelni akár a bűntettes letartóztatását elrendelő bírósági határozattal, akár vád alá helyező határozattal vagy pedig büntető ítélettel. Ennek az iratnak tartalmaznia kell a cselekmények rövid leírását, a bűncselekmény természetét és súlyosságát és a bűncselekmény minősítésére, valamint a miatta kiszabható büntetésre alkalmazott vagy alkalmazható törvényes rendelkezések megjelölését. E rendelkezések szövegét szintén közölni kell az iratban, vagy hozzá kell csatolni.
Ugyancsak csatolni kell hozzá, hacsak lehetséges, a kiadandó egyén személyleírását, fényképét és a személyazonoság megállapításához szükséges egyéb összes adatokat is.
Pótló felvilágosítások.
Ha kétséges, vajjon az eljárás tárgyát tevő bűncselekmény a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik-e, a megkereső Féltől felvilágosítások kérhetők és a kiadatást csak akkor kell engedélyezni, ha a kapott felvilágosítások alkalmasak a kétségek eloszlatására.
A kikért személy letartóztatása.
Annak a személynek kiadatási letartóztatása iránt, akinek kiadatását kérték, intézkedni kell, mihelyt a megkeresés megérkezett, kivéve ha előrelátható, hogy a kiadatásnak nem lehet helye.
Sürgős esetben helye lehet a bűntettes letartóztatásának a 7. Cikk első bekezdésének megfelelő úton érkező minden olyan postai vagy távirati értesítésre, amely közli a 7. Cikk 3. bekezdésében említett valamely irat létezését.
Rendkívül sürgős esetben hasonlóképpen helye van a letartóztatásnak, ha a 7. Cikk 3. bekezdésében említett valamely irat létezéséről szóló értesítést az egyik Szerződő Fél valamely illetékes hatósága közvetlenül küldi a másik Fél valamely illetékes hatóságához.
A 2. és a 3. bekezdés értelmében foganatosított letartóztatást a 7. Cikk első bekezdésében említett hatóságoknak egymással haladéktalanul közölniök kell.
A letartóztatott személy szabadlábrahelyezése.
A letartóztatott személyt szabadlábra kell helyezni:
1. ha az előbbi cikk első bekezdése értelmében letartóztatott személy kiadatására irányuló megkeresésnek nem adnak helyt;
2. ha a 8. Cikk alapján kívánt felvilágosítások nem érkeznek meg egy hónap alatt attól a naptól számítva, amidőn a vonatkozó megkeresést elküldötték;
3. ha az előbbi cikk 2. bekezdésének megfelelően bejelentett irat a letartóztatás napjától számított egy hónap alatt nem érkezik meg, és végül,
4. ha az előbbi cikk 3. bekezdése értelmében foganatosított letartóztatás esetében a kiadatási megkeresést bejelentő értesítés a letartóztatás napjától számított nyolc nap alatt nem érkezik meg a 7. Cikk első bekezdésében megszabott úton.
Az eljárás eredményének közlése.
Az a Szerződő Fél, amelynek részére az üldözött egyént kiadták, kívánatra értesíteni fogja a másik Felet a bűnvádi eljárás végeredményéről a vonatkozó határozat egy kiadmányával.
A bűntettesek átszállítása.
Ennek az Egyezménynek a bűntettesek kiadatására vonatkozó rendelkezéseit ugyancsak alkalmazni kell arra a megkeresésre és arra az engedélyre is, amely a Szerződő Felek egyike részére harmadik államból kiadott egyénnek a másik Szerződő Fél területén való átszállítására vonatkozik.
Az átszállítást a megkeresett Fél közegeivel kell foganatosítani.
Kötelezettség a bírósági jogsegélynyujtásra.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy területükön kölcsönösen bírói jogsegélyt nyujtanak egymásnak büntetőügyben, nevezetesen a másik Fél hatóságainak kérelmére teljesítik a kézbesítéseket és azoknak a vizsgálatra vonatkozó megkereséseit, úgymint: a gyanúsítottak, a tanuk és a szakértők kihallgatását, a bírói szemlét, a házkutatást, a személymotozást és a bűnjelek vagy bizonyítékok lefoglalását, végül a következő cikkekben említett megkereséseket; hasonlóképpen megküldik egymásnak a bírósági iratokat és a bűnügyekre vonatkozó tárgyakat, amelyeket - mihelyt lehetséges - vissza kell juttatni.
A megkeresett hatóság, ha nem illetékes, a megkeresést hivatalból átteszi államának illetékes hatóságához és erről a megkereső hatóságot egyidejűleg értesíti.
A polgári hatóságoknak a kézbesítésre vonatkozó kérelmeit és megkereséseit a Szerződő Felek Igazságügyminisztériumainak közvetítésével azokat pedig, amelyek a katonai bíróságoktól származnak, Magyarország részéről a Honvédelmi Minisztérium, a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága részéről pedig a Hadügyminisztérium útján a másik Fél Igazságügyminisztériumához kell küldeni.
Rendkívül sürgős esetben, amidőn a legcsekélyebb időveszteség is kockáztathatná a bűnvádi eljárás sikerét, a nyomozóhatóságok közvetlenül fordulhatnak a megkeresett Fél illetékes hatóságaihoz akár abból a célból, hogy valamely bűntettes letartóztatása vagy személyazonosságának megállapítása megtörténjék, akár a végből, hogy valamely házkutatás eredménye vagy bűnjelek és bizonyítékok lefoglalása biztosíttassék.
A megkeresett Fél illetékes hatósága azonnal teljesítik az üldöző hatóságoknak az előző bekezdésben felsorolt bármely célból küldött megkereséseit és azután a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően járnak el.
Kivételek a bírósági jogsegélynyujtás kötelezettsége alól.
Az egyik Szerződő Fél bíróságainak a másik Fél állampolgárai ellen hozott büntetéstkiszabó ítéleteit, valamint a terhelteket személyes megjelenésre kötelező idézéseit nem kell kézbesíteni.
Hasonlóképpen nem kell teljesíteni az olyan megkeresést sem, amely a megkeresett Fél állampolgárának terheltként kihallgatására irányul, sem pedig a kézbesítési kérelmet vagy megkeresést olyan bűnügyben, amelyben a gyanúsított kiadatásának a jelen Egyezmény értelmében nem volna helye.
A megkeresett Fél a kézbesítés vagy a megkeresés teljesítésének megtagadásáról a másik Felet az okok közlésével haladéktalanul értesíti.
Idézés a másik Fél területéről.
Ha bűnügyben valamely tanunak vagy szakértőnek személyes megjelenése mutatkozik szükségesnek vagy kívánatosnak, annak a Félnek a Kormánya, amelynek területén tartózkodnak, felszólítja őket, hogy a másik fél hatóságai részéről eziránt hozzájuk intézendő idézésnek feleljenek meg, a nélkül azonban, hogy velük szemben kényszerintézkedéseket alkalmazhatna.
A tanu vagy a szakértő személyes megjelenésének költségeit mindig a megkereső Fél viseli és az e végből küldendő meghívásban meg kell jelölni azt az összeget, amely a tanunak vagy a szakértőnek útiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatni fog, valamint annak az előlegnek az összegét, amelyet a megkeresett Fél a megkereső Felet terhelő utólagos visszatérítés ellenében a tanunak vagy a szakértőnek az egész összegből kifizethet.
Ezt az előleget részükre azonnal ki kell fizetni, mihelyt kijelentették, hogy az idézésnek meg fognak felelni.
Valamelyik Szerződő Fél területéről idézett tanu vagy szakértő, aki a másik Fél bíróságai előtt önként megjelenik, ott - bármilyen állampolgár is - nem üldözhető vagy le nem tartóztatható sem a korábbi cselekményei vagy előző elítélése miatt, sem pedig olyan ürügy alatt, hogy ő részes azokban a bűncselekményekben, amelyek annak a pernek tárgyai, amelyben tanuként vagy szakértőként szerepel. Megszűnik azonban ez a kiváltság, ha saját hibájából nem távozik el az országból 48 óra alatt, attól számítva amidőn jelenléte a bíróság előtt már szükségtelenné vált.
Ha a tanuként idézett személy a megkeresett Fél területén fogságban van, ideiglenes kiadatását lehet kérni oly kötelezettséggel, hogy őt 48 óra alatt visszaszállítják, mihelyt jelenléte a bíróság előtt szükségtelenné vált. Az ilyen megkeresés teljesítését csak fontos okból, különösen akkor lehet megtagadni, ha az előzetes letartóztatásban levő személy ellenzi.
Bizonyítékok közlése.
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy azokat a tárgyakat, amelyek valamely bűncselekményből származnak és amelyek bizonyítékul felhasználhatók, megkeresésre kölcsönösen kiadják egymásnak még akkor is, ha azok lefoglalás vagy elkobzás alá esnek.
Ha az ilyen tárgyakat bűntettes kiadatásával vagy átszállításával kapcsolatban kérik, ezeket - hacsak lehetséges - a kiadatás vagy az átszállítás foganatosításával egyidejűleg kell átadni. Ezeket a tárgyakat a kiadatást kérő Kormány részére abban az esetben is át kell adni, ha már engedélyezett kiadatás a terhelt halála vagy megszökése folytán nem volna foganatosítható.
Hasonlóképpen át kell adni az idetartozó mindazokat a tárgyakat, amelyeket a gyanúsított a kiadatást engedélyező országban elrejtett vagy letétbehelyezett és amelyeket utóbb fedeznek fel.
Az a Fél, amelytől ezeknek a tárgyaknak kiadatását kérték, egyelőre visszatarthatja őket, ha valamely bűnper céljára szükségesnek látja.
Harmadik személyeknek ezekre a tárgyakra vonatkozó jogai épségben maradnak.
Az említett tárgyak átadását engedélyező Fél kikötheti, hogy azokat - mihelyt lehetséges - küldjék neki vissza.
Ezekben az esetekben, úgyszintén akkor is, ha az átadott tárgyakat harmadik személy jogai terhelik, költségmentes visszaküldésüket késedelem nélkül el kell rendelni, mihelyt nem szükségesek többé a bűnvádi eljáráshoz.
Büntető ítéletek közlése.
A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen közlik egymással azokat a büntető ítéleteket, amelyekkel az egyik Fél bíróságai a másik Fél állampolgárait bárminő bűntett vagy vétség miatt elítélik.
Ez a közlés úgy történik, hogy a kihirdetett és jogerőre emelkedett ítéletet vagy a büntetőlapot megküldik ahhoz a Félhez, amelynek állampolgára az elítélt.
Ezeket az ítéleteket vagy büntetőlapokat fordítás nélkül három hónaponként kell közölni.
Az elítéltekre vonatkozó adatok közlése.
Magyarország kötelezi magát, hogy megkeresésre közli a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal az országos bűnügyi nyilvántartás adatait.
A Szerbek, Horvátok és Szlovének Királysága kötelezi magát, hogy hasonló intézmény megszervezése után Magyarországgal szemben megfelel ugyanennek a kötelezettségnek és addig is köteles lesz az említett adatokat a büntető hatóságoktól megszerzett felvilágosítások alapján közölni.
A kiadatásra és a kézbesítésre irányuló kérelmek és a megkeresések fordítása és hitelesítése.
A kiadatásra irányuló kérelmeket, mellékleteiket, a kézbesítésre irányuló kérelmeket és a megkereséseket nem kell hitelesíteni, de el kell látni a megkereső hatóság pecsétjével. Ezekhez a kérelmekhez vagy megkeresésekhez, valamint mellékleteikhez Magyarország részére magyar, francia vagy német, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam részére szerb, francia vagy német fordítást kell csatolni, ha ezek az iratok nem készültek valamelyik ilyen nyelven vagy a megkeresett hatóság nyelvén. Mindezeknek vagy hivatalos fordításoknak, vagy a megkereső Fél hites tolmácsa által készített vagy hitelesített és aláírásával, valamint hivatalos pecsétjével ellátott fordításoknak kell lenniök; további hitelesítésükre nincs szükség.
A kiadatási kérelmekre vonatkozó válaszokat, a kézbesítést bizonyító vagy annak akadályát megjelölő iratokat, a megkeresésekre adott válaszokat és a megkeresések teljesítése folytán keletkezett iratokat, valamint mellékleteiket csak a megkereső Fél kívánságára és a fordítás költségeinek megtérítése ellenében kell fordítással ellátni.
A kiadatás és a bírósági jogsegély költségei.
A kiadatási kérelem folytán felmerülő vagy büntetőügyben más bírósági jogsegély foganatosításával járó költségek általában azt a Felet terhelik, amelynek területén fölmerültek.
Mindazonáltal a megkereső Fél megtéríti a szakértőknek fizetett díjakat, valamint azokat a költségeket, amelyek a 15. Cikk utolsó bekezdésében említett személyek ideiglenes átadása körül merültek fel és végül a 12. Cikkben említett átszállítás költségeit is. Hasonlóképpen a megkereső Fél viseli a 4. Cikkben említett ideiglenes átadás költségeit.
A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, Budapesten ki kell cserélni.
A jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő három hónap mulva lép életbe és ettől a naptól számított hat éven át marad érvényben.
Ha hat hónappal az említett időszak lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem közölte azt a szándékát, hogy az Egyezmény hatályát megszüntetni kívánja, az kötelező marad attól a naptól számított hat hónap elteltéig, amikor az egyik vagy másik szerződő Fél azt fel fogja mondani.
Aminek hiteléül az illető Meghatalmazottak aláírásukkal és pecsétükkel ellátták.
Kelt Belgrádban, két eredeti példányban, az ezerkilencszázhuszonnyolc évi február hó 22-én.
[Aláírások.]
A bűntettesek kiadatása és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában a mai napon kelt Egyezmény aláírása alkalmával az alulírott Meghatalmazottak a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. A 3. Cikk II. 1. b) pontjában említett bűncselekmények miatt csak akkor kell engedélyezni a kiadatást, ha azokat a jelen Egyezmény életbelépése után követték el.
2. Az olyan bűntettesek átadásának és átvételének megkönnyítése végett, akiknek kiadatását vagy átszállítását engedélyezték, a két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a jelen Egyezmény életbelépése után kölcsönösen közölni fogják egymással azoknak a határállomásoknak és határhatóságoknak jegyzékét, amelyeknél az átadás vagy az átvétel megtörténhetik.
3. Ha a belgrádi és a skopljei Ítélőtábla, valamint a podgoricai Legfelsőbb Bíróság területén érvényes törvények szerint a rendőrhatóság végzi a vizsgálati cselekményeket a polgári bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben, akkor a 7. Cikk 3. bekezdésében említett letartóztatást elrendelő bírósági határozatok és vád alá helyező határozatok, úgyszintén a 13. Cikk 3. bekezdésében említett kézbesítésre irányuló kérelmek és a megkeresések a rendőrhatóságtól is származhatnak.
A jelen Jegyzőkönyv hatálya és tartama ugyanolyan, mint a mai napon kötött fentemlített Egyezményé.
Aminek hiteléül az illető Meghatalmazottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták és azt pecsétükkel ellátták.
Kelt Belgrádba, két eredeti példányban, az ezerkilencszázhuszonnyolc évi február hó 22-én.
[Aláírások.]”
