1. § A Törökországgal 1930. évi május hó 21-én Ankarában kötött Kereskedelmi Egyezmény mellékleteivel, valamint a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett okiratok hivatalos magyar fordítása a következő:
attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a két ország közötti gazdasági összeköttetést fejlessze, Kereskedelmi Egyezmény megkötését határozta el s e célból Meghatalmazottaivá kijelölte és pedig:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója:
tahvári és tarkeői Tahy László úr Ő Nagyméltóságát, Magyarország rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Törökországban;
Ő Nagyméltóságát a Török Köztársaság Elnöke:
Zekai bej Ő Nagyméltóságát, volt minisztert, Törökország nagykövetét és Diyaribekir képviselőjét;
Mustafa Seref bej Ő Nagyméltóságát, Burdur képviselőjét;
Menemenli Numan bej Ő Nagyméltóságát, meghatalmazott minisztert és alállamtitkárt a külügyminisztériumban,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő határozmányokban állapodtak meg:
A Magas Szerződő Felek egyikéből származó termények és gyártmányok a másik Fél területére való behozataluk alkalmából nem fognak más vagy magasabb vámok, vámpótlékok, illetékek vagy bárminemű egyéb díjak alá esni, mint amelyek bármely harmadik ország hasonló terméke után szedetnek vagy fognak szedetni.
A legnagyobb kedvezmény szerinti elbánás elve terményeknek és gyártmányoknak a két Magas Szerződő Fél egyikének területéről a másik Fél területére történő kivitele alkalmából szedendő kiviteli vámokra és egyéb díjakra is kiterjed.
A két országból származó termékek, amelyek kölcsönösen fel vannak sorolva az A) és B) mellékletekben, az első bekezdés határozmányainak élvezete mellett, az említett mellékletekben megállapított behozatali vámok vagy mérséklési százalékarány szerint fognak kezeltetni.
Egyetértés áll fenn aziránt, hogy a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánás a vámszabályok alkalmazására, a vámkezelésre, a behozott áruk vizsgálatának és elemzésének módjára s a vámok és illetékek fizetésének feltételeire szintén kiterjed.
A Magas Szerződő Felek egyikének terményei és gyártmányai, amelyek egy vagy több más ország területén való átvitelük után a másik Fél területére behozattak, nem fognak más vagy magasabb vám vagy illeték alá esni, mintha közvetlenül származási országukból hozattak volna be.
Ez a rendelkezés éppen úgy vonatkozik a közvetlen átviteli árukra, mint az átrakás, átcsomagolás vagy beraktározás után átvitelre került árukra.
A Magas Szerződő Felek egyikének területéről származó termények és gyártmányok a másik Fél területére történő behozatal alkalmából a bárminő természetű belső adókat illetően oly elbánásban fognak részesülni, mint aminő valamely harmadik ország ugyanoly termékei számára megadatik.
A Magas Szerződő Felek mindegyike a területére behozott áruk származási országának megállapítása végett származási bizonyítvány bemutatását követelheti, amely bizonyítványban igazolandó, hogy a kérdéses áruk a szóbanforgó ország terményei és gyártmányai vagy - a rendeltetési ország törvényes rendelkezései szerint - olyanoknak tekintendők az ott történt átalakításból kifolyólag.
A Magas Szerződő Felek mindegyike által elfogadott minta szerint kiállított származási bizonyítványok vagy a kereskedelemügyi, illetve földmívelésügyi minisztériumok vagy azon kereskedelmi kamara, amelyhez a feladó tartozik, vagy pedig bármely szerv vagy testület, amelynek illetékességét a rendeltetési ország elismerte, által állítandók ki. A rendeltetési ország kormányának jogában áll a származási bizonyítványoknak saját diplomáciai vagy konzuli képviselője által való hitelesítését megkövetelni.
Postai csomagok, amelyek értéke 50 török fontot vagy 150 pengőt meg nem halad, származási bizonyítvány nélkül adhatók fel.
A Magas Szerződő Felek a behozatali és kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat vagy a kereskedelem szabadságának más megszorításait illető minden tekintetben egymást a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánásban részesítik.
Ezen elbánás alóli kivételnek csak a következő esetekben lesz helye:
a) közbiztonsági vagy területvédelmi okokból;
b) egészségügyi rendőri szempontokból, az emberi, állati és növényi egészség védelme végett;
c) fegyverek, lőszer, hadiszer és mindennemű hadi célra szolgáló szükségleti cikkek behozatalának ellenőrzése céljából;
d) állami egyedáruságok űzése céljából;
e) a tisztességtelen verseny fortélyainak megakadályozása végett.
A fenti határozmányok semmiféle tekintetben sem érintik a Magas Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy a behozatal tekintetében mindazokat a rendszabályokat foganatosítsák, amelyek az ország életbevágó gazdasági érdekeinek védelme céljából szükségesek lesznek, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek a rendszabályok ideiglenes jelleggel bírjanak és megkülönböztetés nélkül alkalmaztassanak.
Ha a Magas Szerződő Felek egyike a behozatalnak engedélyezési eljárás révén való ellenőrzését rendszeresítené, úgy ennek a másik Fél termékeire való alkalmazását illetően éppen oly kedvező határozmányokat fog alkalmazni, mint aminőknek bármely más ország terményei vagy gyártmányai lesznek alávetve.
Ezeknek a határozmányoknak értelmében azok a feltételek és alakiságok, amelyek a szóbanforgó engedélyek elnyerése céljából teljesítendők, haladéktalanul a legvilágosabb és legszabatosabb formában adandók a nyilvánosság tudomására. A kérelmek megvizsgálása a legnagyobb gyorsasággal fog eszközöltetni.
Ugyanez áll majd az engedélyek kiszolgáltatását illetően is, amelyek kiállítási módja lehetőleg egyszerű és állandósított lesz és olymódon fog megtörténni, amely az ezekkel való üzérkedést megakadályozza. Ebből a célból az engedélyek, amidőn személyek számára fognak kiállíttatni, az engedélyes nevével látandók el és más személy által nem használhatók fel.
Mindennemű tilalmi megszüntetés, amely a Magas Szerződő Felek egyike által valamely harmadik Hatalom termékeinek javára ideiglenesen megadatott, haladéktalanul és feltétlenül a másik Fél területéről származó és onnan érkező azonos vagy hasonló termékekre is kiterjed.
Abban az esetben, amidőn a Magas Szerződő Felek egyike tilalmakat vagy korlátozásokat rendszeresítene, a kontingensek megállapítása és az esetleges kivételek engedélyezése olymódon fog eszközöltetni, amely a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak a lehető legkevésbbé árt.
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy kölcsönösen engedélyezni fogják személyek, poggyászok, mindennemű áruk és tárgyak, hajók, közúti járóművek és vasúti kocsik vagy más szállítási eszközök átvitelét a nemzetközi átvitelnek leginkább megfelelő útvonalakon, biztosítva ebben a tekintetben a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást.
Mindazok az áruk, amelyek a Magas Szerződő Felek egyikének vámterületén átvitetnek, kölcsönösen mentesek lesznek mindennemű vám- és egyéb illetékek fizetése alól, kivéve a felügyeleti, statisztikai és beraktározási díjakat és illetékeket.
Jelen cikk határozmányai az átvitelre szánt oly árukra alkalmazandók, amelyek átrakattak vagy elraktároztattak, tekintet nélkül arra, hogy átcsomagoltattak-e vagy sem.
Mindazonáltal megegyezés áll fenn aziránt, hogy ezeknek az áruknak átvitele a vonatkozó vámtörvényeknek megfelelően biztosíttatik a végből, hogy az illető országba való csempészés megakadályoztassék.
A Magas Szerződő Felek egyike sem kötelezhető oly utasok átutazását biztosítani, akiknek a területére való belépést megtiltotta. A Magas Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot mindazoknak a rendszabályoknak foganatosítására, amelyek biztosítják, hogy az áruk és különösen azok, amelyeknek behozatala az 5. Cikk értelmében tilos, ne csempésztessenek be az országba, hanem valóban átvitelre kerüljenek.
Az áruk átvitele a következő okokból tiltható meg:
a) állambiztonsági és közrendészeti okokból;
b) egészségügyi okokból vagy az állati és növényi betegségek elleni védekezés szempontjából;
c) a belföldön gyártott vagy előállított és az illető ország különlegességeinek elismert eredeti cikkek utánzatai esetében.
Oly termékek átvitele, amelyek a Magas Szerződő Felek területein állami egyedáruság tárgyait képezik, külön ellenőrzésnek vethető alá, amelyet a jelenleg érvényben levő vagy a jövőben hozandó törvények és közigazgatási rendelkezések szabályoznak.
A két Magas Szerződő Fél kölcsönösen biztosítja területén egymásnak a tekintetbe jövő vasúti vonalakon a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást a szállítási díjakat és módozatokat, a szállítás feltételeit s az illetékeket és közterheket illetően, hasonló áruk számára ugyanazon útvonalakon, ugyanolyan feltételek mellett és ugyanabban az útirányban.
Valamely harmadik állammal való egyenlő elbánás elve nem nyer alkalmazást:
1. azokra a kiváltságokra, amelyeket a Magas Szerződő Felek egyike jelenleg vagy a jövőben a vele szomszédos országoknak a határszéli forgalomban egy a határ mindegyik oldalán legfeljebb 15 km távolságban elterülő körzetben engedélyez;
2. valamely vámegyesülésből eredő különleges kedvezményekre;
3. azokra a különleges előnyökre és kedvezményekre, amelyek a vámtételeket illetően Törökország és az Ottomán Birodalomtól az 1923. évben különvált országok között jelenleg érvényben vannak vagy amelyek a jövőben engedélyeztetnének.
A Magas Szerződő Felek egyikének kereskedői, gyárosai és egyéb iparosai, akik országuk illetékes hatóságai által kiállított igazolvány felmutatásával bizonyítják, hogy kereskedésük vagy iparuk űzésére jogosultak, s hogy a törvény által előírt adókat és illetékeket leróják, jogosítva vannak arra, hogy a másik Szerződő Fél területén akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók útján szabadon eszközölhessenek áruvásárlásokat kereskedőknél vagy termelőknél vagy nyilvános árusítási helyeken. Felvehetnek megrendeléseket is kereskedőknél vagy más oly személyeknél, akik a mintáknak megfelelő árukat kereskedésük vagy iparuk keretében használják fel. Jogukban áll árumintákat vagy mustrákat magukkal vinni vagy maguknak küldetni. A jelen bekezdésben említett tevékenységükből kifolyólag semmiféle más külön adó- vagy illetékfizetési kötelezettségnek nem lesznek alávetve, mint amelyeknek a belföldi kereskedők és kereskedelmi utazók vannak alávetve. Árumintáknak vagy mustráknak tekintetnek egy meghatározott árucikk jellegzetes tulajdonságait feltüntető összes tárgyak azzal a kettős fenntartással, hogy egyrészt az említett tárgyak azonossága a visszkivitel alkalmával kellően megállapítható legyen, másrészt pedig, hogy az ilymódon bevitelre került tárgyak ne képviseljenek oly mennyiséget vagy értéket, hogy a maguk összeségében már ne bírjanak az áruminták szokásos jellegével.
Az igazolvány a C) mellékleten foglalt mintának megfelelően fog kiállíttatni. A Magas Szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással az ezen igazolványok kiállítására jogosított hatóságok jegyzékét, valamint azokat a szabályokat, amelyekhez az utazók hivatásuk gyakorlása közben alkalmazkodni tartoznak.
Mindazonáltal megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a fentebb említett kereskedelmi utazók csupán azon kereskedők vagy iparosok számára fognak eladási ügyleteket köthetni, akik igazolványukon meg vannak jelölve.
A behozatalban tilalmazott árucikkek kivételével, a vám- és egyéb illetékek alá eső cikkek, amelyek áruminta vagy mustra gyanánt kerülnek behozatalra, visszkivitel kötelezettsége mellett úgy az egyik, mint a másik Fél részéről a belépés és kilépés alkalmával ideiglenes vámmentességet fognak élvezni a következő feltételek mellett:
a) a vámbevallás megtétele alkalmával ezek az utazók három másolattal felszerelt és a kiviteli ország vámhatóságai által hitelesített leíró jegyzéket fognak átnyujtani, amely az általuk behozott áruminták és mustrák részletes felsorolását tartalmazza. Ha ily leíró jegyzékkel ellátva nincsenek, bevallásuk megtétele alkalmával egy új jegyzéket fognak három példányban átnyujtani, amely az áruminták vagy mustrák részletes felsorolását tartalmazza.
A behozatali ország vámhatóságai a jegyzéknek az ország nyelvére való lefordítását kívánhatják.
b) Abból a célból, hogy az áruminták vagy mustrák visszkivitelük alkalmával azonosíthatók legyenek, ezek a kiviteli országban mineműségük és alakjuk szerint le fognak bélyegeztetni vagy viasz- vagy ólompecséttel elláttatni. Mindegyik Fél vámhatóságai kölcsönösen és hivatalosan megküldik majd ezen bélyegek és pecsétek mintáit, hogy az árumintákra illesztett jegyek hitelességének igazolását biztosítsák.
Amennyiben a jegyek reáillesztése lehetetlen lenne vagy hátránnyal járna, a fénykép, rajz vagy teljes és részletes leírás útján való azonosítás is meg van engedve.
Mindenesetre azonban jogukban áll a behozatali ország vámhatóságainak kivételesen ezeket az árumintákat az érdekeltek költségére pótjelzésekkel ellátni minden olyan esetben, amidőn az említett hatóságok ezen áruminták a visszkivitel alkalmával való azonosításának biztosítására azt mulhatatlanul szükségesnek tartják.
Ezen utóbbi eset kivételével, a vámügyi igazolás egyszerűen abból áll, hogy az áruminták azonossága elismertetik és az esetleg érvényesíthető vámok és illetékek összege megállapíttatik.
Ha az áruminták vagy mustrák a kiviteli országban reáillesztett jelekkel nem láttattak el, úgy a behozatali ország vámhatóságai fognak új jelzéseket reáilleszteni.
c) Miután az áru behozója az áruminták leíró jegyzékét vagy bevallását a vámhivatalnál bemutatta, következik a vámvizsgálat, s ha a jegyzék vagy bevallás az árumintáknak megfelel és a reáillesztett jelzések rendben vannak, úgy ezen áruminták mindegyike után járó vámilleték és - esetleges - fogyasztási adó meg fog állapíttatni és ezen vámilletékek és adók összege letétbe fog helyeztetni, éspedig akár készpénzben, akár a behozatali ország illetékes hatóságai által elégségesnek talált biztosíték formájában. A biztosítékra vonatkozó határozmányokat az illető kormány fogja saját törvényeinek megfelelően szabályozni. A mérleg- és egyéb költségek végérvényesen az áru behozója által fognak lefizettetni s a leíró jegyzék vagy a bevallás a vámhatóságok részéről kellően hitelesített egy példánya szintén annak számára fog visszaadatni.
Mindazonáltal az áru behozójának meg lesz az a joga, hogy minden egyes áruminta a vámtarifa vonatkozó tétele szerinti vámilletékének kiszámítása és letétbehelyezése helyett a legnagyobb vám alá eső áruminta vámilletékét vegye számításba az összes árumintáknál. A vámhatóságok kötelezve lesznek ehhez a javaslathoz hozzájárulni.
d) Az ilymódon behozott áruminták vagy mustrák hat hónapon belül vagy vissza fognak küldetni a kiviteli országba vagy bármely más országba szállíttatni, éspedig akár a belépési, akár valamely más vámhivatal útján. Adott esetben a hat hónapi határidő a behozatali ország vámhatósága által meghosszabbítható.
e) A leíró jegyzék vagy a nyilatkozat, valamint a visszkivitelre kerülő áruminták vagy mustrák az érdekelt által a vámhivatalnak bemutatandók, amely ellenőrzés után haladéktalanul és nyugta ellenében intézkedik a belépés alkalmával megállapított vámilletékek teljes visszafizetése vagy az ezen vámilletékeket biztosító óvadék felszabadítása iránt. Ez a visszafizetés vagy ez a felszabadítás azonban csak a visszkivitelre került áruminták vagy mustrák után eszközölhető. Az említett határidő elteltével visszkivitelre még nem került vagy helyben eladott áruminták vagy mustrák után letétbe helyezett vámilletékek az igazgatás javára fognak elszámoltatni vagy a jótállóktól fognak beszedetni.
f) A belépés alkalmával megállapított vámilletékek visszafizetése vagy az óvadék felszabadítása mindazon határszéli vagy az ország belsejében elhelyezett vámhivatalok részéről megtörténhetik, amelyek az e célra szükséges felhatalmazást megkapták. A Magas Szerződő Felek közölni fogják egymással az említett felhatalmazással bíró hivatalok jegyzékét.
Egyebekben ennek a cikknek határozmányait illetően a minden harmadik állammal való egyenlő elbánás elve kölcsönösen fenntartatik.
Ennek a cikknek határozmányai nem nyernek alkalmazást sem a házalókra, sem a vándoriparosokra, sem az olyan személyeknél való megrendelések gyüjtésére, akik sem kereskedést, sem ipart nem űznek.
Az egyik Magas Szerződő Fél állampolgárai, akik kereskedésük gyakorlása céljából keresik fel a másik Fél területén rendezett vásárokat és sokadalmakat, nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesülni, mint a saját nemzetbeliek, ha a D) melléklet szerinti mintájú s annak az államnak hatóságai által kiállított igazolvánnyal bírnak, amelynek állampolgárai.
Az első bekezdés határozmányai nem nyernek alkalmazást sem a vándoriparosokra, sem a házalókra, sem az oly személyeknél való megrendelések gyüjtésére, akik sem kereskedést, sem ipart nem űznek s a Magas Szerződő Felek e tekintetben fenntartják maguknak törvényhozásuk teljes szabadságát.
A Magas Szerződő Felek egyikének hajói a másik Fél vizein és kikötőiben kölcsönösen és minden tekintetben a legnagyobb kedvezmény elve szerint fognak kezeltetni.
A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok a lehető legrövidebb időn belül Budapesten fognak kicseréltetni.
Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének időpontjától számított tizenöt nap mulva fog életbelépni és két esztendeig marad érvényben. Ennek a határidőnek elteltével mindaddig érvényben marad, amíg a Magas Szerződő Felek egyike fel nem mondja, amely felmondás azonban csak hat hónap mulva lesz hatályos.
Minek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt kettős kiállításban Ankarában, 1930. évi május hó 21-én.
Aláírások.
| A magyar vámtarifa tételszáma | Árumegnevezés | Behozatali vám aranykoronában 100 kg-kint | ||
| 88-ból | „Sultanié” mazsolaszőlő | 12 | ||
| Jegyzet: „Sultanié” mazsolaszőlő alatt levantei vagy kisázsiai eredetű, száraz, barna, majdnem sárgaszínű, magnélküli mazsolaszőlő értendő. | ||||
| A török vámtarifa tételszáma | Árumegnevezés | Megadott mérséklés százalékos aránya 100 kg-kint | ||
| 19-ből | Mindennemű szalámi | 33 1/3% | ||
AZ ÁLLAM NEVE
(A kiállító hatóság.)
Igazolvány kereskedelmi utazók részére
Érvényes a kiállítástól számított 12 hónapra
Érvényes ......................................... Az igazolvány száma ....................................................
Ezennel bizonyíttatik, hogy jelen bizonyítvány tulajdonosa ......................................... úr, aki ..................... született ..................... és ......................... ban ........................... utca (út) ........... szám alatt lakik ............................... cég megjelölés alatt .......................... bír (vagy) kereskedelmi utazó, aki a .......................... cég(ek) szolgálatában áll, amely .................... (1) al bír(nak).
Ezen igazolvány tulajdonosa fenti országban megrendeléseket gyüjteni és bevásárlásokat eszközölni szándákozván, a szóbanforgó cég(ek) számára, az is igazoltatik, hogy nevezett cég(ek) jogosult(ak) iparát(ukat) és kereskedelmét(üket) ............................................... gyakorolni és hogy ugyanott ezután a törvényesen megállapított adókat fizeti(k).
Kelt ..... 19 ..... n.
| (P. H.) | A cég főnökének aláírása: |
A tulajdonos személyleírása:
Kora: ......................................................................................................................................
Alakja: ...................................................................................................................................
Haja: .......................................................................................................................................
Különös ismertető jelei: .........................................................................................................
A tulajdonos aláírása:
(1) A gyár vagy kereskedés megnevezése.
N. B. Az igazolványnak csak első része töltendő ki, ha valamely kereskedelmi vagy ipari vállalat főnökéről van szó.
Ezennel igazoltatik, hogy .......................................... úr, jelen igazolvány tulajdonosa, aki a ........................................ i (magyar állampolgárok részére: Törökországban; török állampolgárok részére: Magyarországon) vásárt vagy sokadalmat kívánja áruival felkeresni, ..... lakik és kötelezve van a kereskedelmének vagy iparának gyakorlásáért járó törvényes díjakat és illetékeket megfizetni.
jelen bizonyítvány ........................ hónapig érvényes.
Hely, kelet, aláírás és a kiállító hatóság pecsétje.)
A jelen Egyezmény aláírása alkalmából a magyar királyi kormány kiküldöttje kormánya nevében kijelenti, hogy a magyar dohányjövedék kötelezi magát arra, hogy szükségletének fedezése céljából minden évben 500,000 kg mennyiségű török dohányt fog vásárolni.
Jelen Egyezmény felmondása esetében az évente vásárlandó dohány mennyisége a felmondástól terjedő időtartamnak megfelelően fog meghatároztatni.
Megegyezés áll fenn aziránt, hogy a Törökországból származó száraz mazsolaszőlő (Sultanié) Magyarországon semmiféle más magasabb behozatali vámnak, bárminő más illetéknek vagy adónak nem lesz alávetve, mint aminőknek bárminő ország hasonló termékei és különösen a Görögországban termeszetett korintusi száraz szőlő van vagy lesz alávetve.
Hasonlóképpen megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás fog alkalmaztatni a származási bizonyítványokat illetően is.
Jelen Jegyzőkönyv a jelen Egyezmény kiegészítő részét képezi és ezzel egyidőben lép életbe.
Aláírások.”
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az Egyezmény életbeléptetésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásával a m. kir. külügy-, pénzügy-, földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek bízatnak meg.
