1. § A családiház-építkezések előmozdítására alakult Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet (az alábbiakban: Szövetkezet) a jelen törvény hatálya alá helyeztetik és a jelen törvényben megállapított kedvezményekben részesül.
2. § (1) A Szövetkezet közszolgálati alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek), valamint bármely foglalkozású más építtetők részére családiházak vagy az 1924:XII. tc. alapján létesült társasházak építésének céljaira, továbbá az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezetnek az 1927:XIX. törvénycikkben meghatározott hitelek nyujtására kölcsönöket folyósít és az ebből eredő követelései alapján sorsolás alá eső kötvényeket bocsát ki. Ez a Szövetkezet öröklakások létesítése céljából alakult szövetkezetnek is folyósíthat ilyen kölcsönt, ha a szövetkezet tagjaival szemben a 11. §-ban foglalt szabályok alkalmazást nyerhetnek.
(2) A pénzügyminiszter kivételesen, méltánylást érdemlő esetekben kölcsön folyósítását engedélyezheti az első bekezdésben említett olyan épületek megszerzésére is, amelyeknek építése a jelen törvény életbelépése után vette kezdetét.
(3) A Szövetkezet csak olyan kölcsönök alapján bocsáthat ki kötvényeket, amelyek folyósítását a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium kebelében működő Lakásépítési Állandó Bizottság hozzájárulása alapján a Pénzintézeti Központ engedélyezte vagy amelyeket az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezetnek az 1927:XIX. tc. alapján folyósított. Az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet az 1927:XIX. tc. alapján folyósított kölcsönökből eredő, jelzálogjoggal biztosított vagy dologi teherként fennálló követeléseit a Szövetkezetre engedményezheti vagy neki elzálogosíthatja. Az engedményezés vagy elzálogosítás nem szünteti meg az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezetnek az 1927:XIX. törvénycikkben biztosított azt a jogát, hogy a követelést közadók módjára hajthatja be, amennyiben annak behajtására a Szövetkezet megbízásából vagy bármely más okból jogosult.
3. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a Szövetkezet által kibocsátott kötvények tőke- és kamatszolgálatáért a kötvények birtokosaival szemben az állam nevében szavatosságot vállaljon.
4. § A Szövetkezet által kibocsátott kötvények óvadékképesek és alkalmasak arra, hogy azokba az állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözőleg elhelyeztessenek. A kötvények állami hatóságoknál, törvényhatóságoknál, községeknél, ezek bármelyike által kezelt alapítványoknál, valamint bármelyikük alá tartozó intézeteknél vagy vállalatoknál, üzemeknél üzleti biztosíték és bánatpénz fejében elfogadhatók, ha e biztosítékokat a fennálló szabályok szerint nem kell készpénzben letenni.
5. § Azok a külön jogok, amelyek a fennálló jogszabályok értelmében az Országos Központi Hitelszövetkezetet a kölcsönkövetelést megalapító okiratok és főkönyvi kivonatok végrehajthatósága, továbbá a könyvek és könyvkivonatok bizonyító ereje tekintetében megilletik, a Szövetkezetre is kiterjednek.
6. § (1) A Szövetkezet követelései, amelyeknek alapján kötvényeket bocsát ki, a kötvények összességének biztosítékául szolgálnak, azokra végrehajtás nem intézhető, s azokra vonatkozólag a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalán nem szerezhetnek.
(2) A Szövetkezet a jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelemben kérni köteles azt is, hogy a jelzálogjognak a jelen § szerinti jogi természetét a telekkönyvi hatóság jegyezze fel. A telekkönyvi hatóság azonban ezt a feljegyzést a külön kérelem elmulasztása esetében is megtenni köteles.
7. § (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a Szövetkezet által kibocsátott kötvényekből a Pénzintézeti Központ útján 3.000,000 pengő árfolyamértékű kötvényt átvegyen és a vételárat azokból a kamatokból fedezze, amelyek az államot a Pénzintézeti Központ útján kihelyezett építési kölcsönök után megilletik.
(2) Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az államnak a Pénzintézeti Központ útján kihelyezett építési kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30-án fennálló követelését a Szövetkezet által engedélyezett jelzálogos kölcsönök veszteségi tartalékaként a Szövetkezet rendelkezésére bocsássa.
(3) A veszteségi tartalékalap kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
8. § (1) A pénzügyminiszter a Szövetkezethez megbízottat nevez ki, aki a Szövetkezet üzletvitelére felügyel s a kibocsátott kötvényeket ellenőrző aláírásával látja el.
(2) A pénzügyminiszteri megbízott hatáskörét egyébként a pénzügyminiszter állapítja meg.
(3) A Szövetkezet a jelen törvény életbelépésétől számított 30 nap alatt alapszabályait a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni köteles. Az ilyként módosított, illetőleg kiegészített alapszabályok hatályosságához a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása kell. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges az alapszabályok minden további módosításához is. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe.
9. § A Szövetkezet a következő adó- és illetékkedvezményekben részesül:
(1) A Szövetkezet mentes a társulati adó, az ezután az adó után kivethető állami, törvényhatósági és községi adók, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól.
(2) A Szövetkezet alapításával kapcsolatos szerződések az okirati illeték alól mentesek.
(3) A Szövetkezet az okirati illetékek alól (ideértve az üzletrészeknek és azok szelvényeinek illetékét is), valamint a törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes mentességben részesül. Ez a mentesség azonban a váltókra, az utalványokra és a csekkekre nem terjed ki.
(4) A Szövetkezet által kibocsátott kötvények és azok szelvényei illetékmentesek.
(5) A Szövetkezettől járó kamatok a kamatilleték alól mentesek.
(6) A Szövetkezet által nyujtott jelzálogos kölcsönökről kiállított kötelezvények illetékmentesek. Illetékmentesek az ilyen kölcsönökre vonatkozóan akár a Szövetkezettől, akár a kölcsönvevőktől kiállított egyéb okiratok is.
(7) A Szövetkezetnek a jelen törvény alapján kifejtett működéséből származó bevételei nem esnek általános forgalmi adó alá.
10. § (1) Azokat a lakás céljaira szolgáló újonnan emelt épületeket, amelyeknek építésére a Szövetkezet kölcsönt folyósított és amelyek legkésőbb 1933. év végéig teljesen lakható állapotba helyeztettek, rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti.
(2) A rendkívüli ideiglenes házadómentesség tartama 30 év, mely az első 15 évben a községi pótadóra is kiterjed. A törvényhatósági városok kisgyűlése, továbbá a megyei városok és községek képviselőtestülete akár a város, illetőleg a község területén, akár annak csak valamely pontosan meghatározott részén, a jelen szakasz alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített új épületekre 15 év helyett 20 évi községi pótadómentességet engedélyezhet.
(3) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az épület lakható állapotba helyezésére megállapított határidőt méltánylást érdemlő esetekben meghosszabbítsa és az adómentesség megállapításánál követendő eljárást rendelettel szabályozza.
(4) Az 1929:XXIX. tc. 1. §-ában biztosított 30 éves rendkívüli ideiglenes házadómentesség a törvényben megállapított egyéb feltételek mellett megilleti azokat az új épületeket is, amelyek 1933. év végéig hozattak teljesen lakható (használható) állapotba.
(5) Az 1929:XXIX. tc. 4. §-ában az átalakítások esetére biztosított adókedvezmény kiterjed azokra az esetekre is, amelyekben az átalakítást legkésőbb 1933. év végéig befejezik.
11. § (1) Az 1908:XLI. tc. 6. §-ának (2) bekezdése akként módosul, hogy közszolgálati alkalmazott lakáspénze (lakbére) lakóháznak vagy lakásnak a saját részére való építéséből vagy megvételéből eredő követelés behajtása végett abban az esetben is lefoglalható, ha a közszolgálati alkalmazott fizetési kötelezettségét magánokiratban vállalta és a magánokiraton levő aláírását hivatali főnöke hitelesítette. Az így módosított rendelkezés kiterjed azokra a biztosítási díjakra is, amelyeknek megfizetésére hitelezőjével szemben a közszolgálati alkalmazott abból a célból kötelezte magát, hogy a lakóháznak vagy lakásnak saját részére építése vagy megvétele végett vállalt kötelezettségét biztosítsa.
(2) Az 1908:XLI. tc. 6. §-ának (2) bekezdésében, valamint a jelen szakasz (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottak lakáspénzének (lakbérének) és a közszolgálati alkalmazottal (nyugdíjassal) együtt fizetési kötelezettséget vállalt házastársat megillető özvegyi lakáspénznek (lakbérnek) lekötésére és lefoglalására, valamint közszolgálati alkalmazott után nyugellátásban részesülő özvegy lakáspénzének (lakbérének) lekötésére és lefoglalására is kiterjednek. Nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottnak, illetőleg közszolgálati alkalmazott nyugellátásban részesülő özvegyének aláírását az ellátási díjait számfejtő hivatal vagy az illetékes helyi hatóság hitelesíti.
(3) A közszolgálati alkalmazott (nyugdíjas) által közokiratban vagy az (1) bekezdésben körülírt módon vállalt fizetési kötelezettségből eredő követelés arra a lakáspénzre (lakbérre) is érvényesíthető, amely a közszolgálati alkalmazott (nyugdíjas) halálát követő legközelebbi lakbérnegyedben a vele együtt fizetési kötelezettséget vállalt házastársát a fennálló szabályok szerint megilleti.
(4) A jelen szakaszban foglalt rendelkezések kiterjednek a m. kir. honvédségnek, a m. kir. csendőrségnek, a m. kir. folyamőrségnek és m. kir. vámőrségnek tényleges és nyugállományú tagjaira, továbbá a szerzett jogon katonai rendszerű illetmények (ellátási díjak) élvezetében álló egyénekre, valamint mindezek özvegyeire.
12. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásával a m. kir. pénzügyminiszter és a m. kir. igazságügyminiszter bízatik meg.
