Az 1928:XIII. tc. az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXII. törvénycikket két irányban módosította, illetőleg egészítette ki. Egyfelől felsőházi képviselethez juttatta az Országos Munkásbiztosító (Társadalombiztosító) Intézetet, másfelől pedig a kereskedelem és az ipar felsőházi képviseletének keretein belül intézményesen biztosította a gyáripar országos szervezetének felsőházi képviseletét.
Az 1926:XXII. tc. további módosításra, illetőleg kiegészítésre is szorul.
Az 1926:XXII. tc. 19. §-a általános rendelkezéssel biztosítani kívánja azt, hogy a felsőházban képviselethez jutó intézményeknek és szervezeteknek körébe tartozó érdekcsoportok aránylagos képviselethez jussanak. Az aránylagos képviselet biztosítására szükséges részletes szabályokat a m. kir. minisztérium 10,182/1926. ME számú rendelete állapította meg. Ezek a szabályok gondoskodni kívánnak ugyan arról, hogy az országos mezőgazdasági kamara által rendes tagjai sorából választott felsőházi tagok között az 1920:XVIII. tc. 4. §-ában megjelölt mind az öt érdekeltségi csoport képviselve legyen, de nem biztosítják a kamara elnökségének állandó és rendszeres képviseltetését. A mezőgazdasági kamaráknak és az országos mezőgazdasági kamarának kapcsolata és különleges szervezete a kamara elnökségének olyan jelentős szerepet biztosít, amely az elnökség állandó és rendszeres felsőházi képviseltetése iránt megnyilvánult kívánságok teljesítését indokolttá teszi. Ezen a megfontoláson alapulnak a javaslat 1. és 2. §-ának rendelkezései. Ezek a rendelkezések azonban a fennálló rendelkezéseket csak abban a mértékben módosítják, amelyet az elérendő cél elkerülhetetlenül szükségesnek tüntet fel, mihez képest az országos mezőgazdasági kamara elnökségének felsőházi képviselete folytán a mezőgazdasági érdekképviselet részéről választott felsőházi tagok száma csak átmenetileg emelkedik és az 1926:XXII. tc. 19. §-ában meghatározott számra csökken, mihelyt az országos mezőgazdasági kamara választása alapján helyet foglaló felsőházi tagok közül bármely módon olyan tagnak a helye üresedik meg, akinek kiválása után is az 1920:XVIII. tc. 4. §-ában megjelölt mind az öt érdekeltségi csoport egy-egy taggal képviselve marad (a 2. § második bekezdése).
Az 1. § második bekezdésének rendelkezése - figyelembevéve az elnöki tiszt bizalmi természetét - biztosítani kívánja azt, hogy a felsőházban a kamarai elnökség tagjai sorából helytfoglaló tag időközi üresedés esetében is a kamara osztatlan bizalmának mindenkori letéteményese lehessen.
A 2. § első bekezdése az országos mezőgazdasági kamara részéről már megválasztott felsőházi tagok megbízatásának folytatólagosságát biztosítja s a szükségessé váló választás határidejének megjelölésével a kellő átmenetről gondoskodik. A megválasztott tag megbízatásának időtartama tekintetében a javaslat az 1926:XXII. tc. 7. §-a első és második bekezdésének rendelkezésére utal s ezzel bekapcsolódik az 1926:XXII. tc. rendelkezéseinek körébe.
Az 1926:XXII. tc. a mezőgazdaságnak, valamint a kereskedelemnek és az iparnak felsőházi érdekképviseletét egyenlő arányban akként kívánta biztosítani, hogy a törvény 19. és 20. §-ának rendelkezései szerint a felsőházban képviselt szervezetek és intézmények sorában az országos mezőgazdasági kamara közgyűlésén rendes tagjai közül hat felsőházi tagot választ és ugyancsak hat felsőházi tagot választhatnak együttesen a kereskedelmi és iparkamarák is. Mind a mezőgazdaság, mind az ipar és a kereskedelem érdekképviselete már az 1926:XXII. tc. törvényhozási tárgyalása alkalmával kifejezte azt a kívánságot, hogy a kamarák választása által közvetített képviseleten felül közvetlen képviselethez jussanak a felsőházban a szóbanlevő gazdasági ágaknak országos jelentőségű szervezetei is. Az 1926:XXII. tc. egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 1928:XIII. tc. közvetlen felsőházi képviselethez juttatta a Gyáriparosok Országos Szövetségét, de mindezideig nem történt megfelelő gondoskodás a mezőgazdaság országos szervezetének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek közvetlen felsőházi képviseletéről. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek a magyar mezőgazdaság fejlesztése terén hosszú idők óta kifejtett nagyjelentőségű működését kívánja méltányolni a javaslat 3. §-a, amely ezt az egyesületet az ismételten kifejezett kívánságoknak megfelelően az 1928:XIII. törvénycikkben a Gyáriparosok Országos Szövetségének biztosított felsőházi képviselet módjára, közvetlen felsőházi képviselethez kívánja juttatni.
E törvényalkotás most méltóan emelné az Országos Magyar Gazdasági Egyesület díszét, amidőn évszázados fennállását ünnepli, amely idő alatt nagy alapítójának, gróf Széchenyi Istvánnak, a nemzeti géniuszt e korszakot alkotó megtestesítőjének magasztos eszméihez híven védelmezte és fejlesztette a magyar mezőgazdaságot és ezzel hivatott őrévé vált a haza áldott földének.
Egyfelől a mezőgazdasági kamarák, másfelől az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felsőházi képviseletének a mezőgazdaság érdekképviseletében találkozó kapcsolatát van hivatva biztosítani a javaslat 3. §-ának második bekezdése, amely szerint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felsőházi taggá kinevezésre ajánlott jelöltje csak az lehet, aki valamely mezőgazdasági bizottságnak vagy kamarának rendes vagy kültagja, vagy ilyenekké az 1920:XVIII. tc. értelmében megválasztható.
