1. § Bírói képesítési pótlékban részesülnek:
a) az 1920:XX. törvénycikk hatálya alá tartozó kir. ítélőbírák és kir. ügyészek, valamint a kir. Kúria elnöki tanácsosa és a kir. ítélőtáblai elnöki titkárok;
b) az 1920:XXXVI. törvénycikk alapján szervezett Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöke, másodelnöke, tanácselnökei és állandó bírái;
c) a m. kir. Szabadalmi Bíróságnak az 1921:XXIV. törvénycikk értelmében az ítélőbírák és ügyészek státusába sorozott elnöke, alelnöke és bírái;
d) az 1921:XXXI. törvénycikk 3. §-a alapján létesített Munkásbiztosítási Felsőbíróság elnöke, tanácselnökei és bírái;
e) az 1921:XXXI. tc. 2. §-a értelmében külön szervezett budapesti Munkásbiztosítási Bíróság elnöke és bírái;
f) a m. kir. igazságminisztérium fogalmazó szakához tartozó tisztviselők;
g) a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak a jelen törvény szerint bírói és ügyészi fizetési csoportokba tartozó tisztviselői;
h) a kir. bírósági titkárok, jegyzők és joggyakornokok, valamint a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak a bírói és ügyészi fizetési csoportokba nem sorozott fogalmazási tisztviselői.
2. § A képesítési pótlékban a jelen törvény alapján csak azok részesülhetnek, akik tényleges szolgálatban állanak és az 1. § h) pontjában felsorolt tisztviselők csak abban az esetben, ha bírói képesítésük van.
Képesítési pótlékra nincs igényük a Közigazgatási Bíróság és az Országos Földbirtokrendező Bíróság állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó elnöki titkárainak és tanácsjegyzőinek.
3. § A képesítési pótlék összege az 1. § a), b), c), d), e), f), és g) pontjaiban felsoroltak részére évi 600 P.
A képesítési pótlékra az 1. § szerint igényjogosult többi tisztviselő részére évi 300 P.
A képesítési pótlék összege az állami költségvetéssel felemelhető.
4. § A képesítési pótlék fizetés természetével bíró, nyugdíjba beszámítható illetmény, amely előzetes havi részletekben esedékes.
A képesítési pótléknak január hó 1. napjától június hó végéig esedékessé váló részleteit január hó 1. napján, a július hó 1. napjától december hó végéig esedékessé váló részleteit pedig július hó 1. napján egy összegben előre ki lehet fizetni. Ugyancsak egy összegben előre ki lehet fizetni a képesítési pótléknak azokat az összegeit is, amelyek a fentemlített fizetési határidők után a fent meghatározott időtartamnak végéig válnak esedékessé.
A képesítési pótlék utalványozására, elszámolására és beszüntetésére a fizetésre vonatkozó rendelkezések irányadók.
5. § A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó állások az állami rendszerű VII. fizetési osztálytól kezdve 1930. július hó 1. napjától a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920:XX. törvénycikk és az azt kiegészítő vagy módosító jogszabályok rendelkezései alá esnek, mégpedig
az állami rendszerű VII. fizetési osztályba tartozó állások a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba,
az állami rendszerű VI. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba,
az állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba soroztatnak.
6. § A bírói fizetési csoportokba a jelen törvény alapján átlépő tisztviselő fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének egyénenkénti megállapításánál azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető tisztviselő abban a fizetési osztályban töltött, amelybe 1930. július hó 1. napján tartozott; ehhez az időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amely alatt ebbe a fizetési osztályba tartozó állásnak a címét és jellegét viselte.
A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak e törvény életbelépésekor jogügyi tanácsosi minőségben működő tisztviselőire az 1920:XX. tc. 23. §-ának 3. bekezdését és a 24. § 1. és 3. bekezdését alkalmazni kell.
Aki e törvény életbelépésekor valóságban betöltött állásánál magasabb állás címét és jellegét viseli, csak a valósággal betöltött állásának megfelelő fizetési csoportba lép át. Ha azonban utóbb magasabb fizetési csoportba jut, fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének megállapításánál az e címmel és jelleggel eltöltött időt is úgy kell tekinteni, mintha azt már a magasabb fizetési csoportban töltötte volna el.
Ha a jelen törvény életbelépésekor már működő kir. kincstári ügyész a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba tartozó állásba jut, annak megállapításában, hogy az I. fizetési csoportnak mely fizetési fokozatába soroztassék be, kincstári ügyészi minőségben eltöltött szolgálati idejét úgy kell tekinteni, mint a bírói és ügyészi I. fizetési csoportban eltöltött szolgálati időt; az ezen állás címének és jellegének élvezetében eltöltött idő azonban figyelmen kívül marad.
7. § A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó tisztviselői állások elnevezése a jelen törvény életbelépése után a következő:
a m. kir. kincstári jogügyi igazgatói és a m. kir. kincstári jogügyi aligazgatói állás elnevezése nem változik,
a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba tartozó egyéb állások elnevezése: kir. kincstári főügyész,
a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári főügyészi helyettes,
a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári ügyész,
az állami rendszerű VIII. fizetési osztályba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári jogügyi igazgatósági titkár,
az állami rendszerű IX. fizetési osztályba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazó,
az állami rendszerű X. fizetési osztályba tartozó állások elnevezése: kir. kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazó-gyakornok.
A jelen törvény életbelépésekor működő m. kir. kincstári ügyészek és alügyészek állásuk mostani elnevezését megtartják, míg bírói és ügyészi státusba sorozott állásba ki nem neveztetnek, úgyszintén a segédfogalmazók is mindaddig, amíg magasabb állásba ki nem neveztetnek vagy magasabb állás címét nem kapják.
A kir. jogügyi igazgatóság bírói fizetési csoportba sorozott tisztviselőinek magasabb állás címét csak jelleg nélkül, egyéb állásnak pedig sem címét és jellegét, sem csupán a címét adományozni nem lehet.
Bírói fizetési csoportba nem tartozó jogügyi igazgatósági tisztviselőnek bírói fizetési csoportba tartozó állásnak sem a címét és jellegét, sem csupán a címét adományozni nem lehet.
8. § Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre.
