1930. évi XLIV. törvénycikk

a betegek kölcsönös ellátása tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar-szerb-horvát-szlovén egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § A betegek kölcsönös ellátása tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

Az egyezmény eredeti magyar fordítása a következő:

„Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és Ő Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya

Országuk betegeinek a másik Államban ellátását, gondozását és gyógyítását biztosítani akarván,

elhatározták, hogy e végből Egyezményt létesítenek és Meghatalmazottaikat kinevezték,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben egyeztek meg:

1. Cikk

A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy gondoskodik arról, miszerint saját területén a másik Félnek azokat a polgárait, akiknek testi vagy szellemi betegségek miatt segélyre és - a kórházi ápolást is ideértve - orvosi ellátásra van szükségük, saját polgáraival egyenlő elbánásban részesítsék mindaddig, amíg az illetők hazaszállítása saját vagy más személyek egészségének veszélyeztetése nélkül végbe nem mehet.

Ha a Szerződő Felek valamelyike haza akar szállíttatni valamely, saját területén ápolt gyógyíthatatlan beteget vagy elmebeteget, a másik Fél nem utasíthatja vissza annak átvételét, feltéve, hogy a beteg saját állampolgára. A beteg átadása az átvevő Állam határállomásán történik.

2. Cikk

Nem lehet követelni az előbbi cikkben említett segélyezéseknek és gondozásoknak, úgyszintén az eltemetésnek vagy szállításnak költségeit annak az Államnak állampénztáraitól, tartományi vagy községi pénztáraitól, sem egyéb közpénztáraitól, - ideértve a kötelező biztosítás pénztárait és intézeteit is - amely Államnak a segélyezett személy alattvalója.

3. Cikk

A szóbanlevő kiadások megtérítését azonban lehet követelni abban az esetben, ha a segélyezett személy saját maga vagy más, a megtérítésre törvényesen kötelezett személyek abban a helyzetben vannak, hogy a kiadást teljesíthetik.

A Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát ennek végrehajtásaként arra, hogy a másik Fél egészségügyi kormányhatósága által hozzá intézett közvetlen megkeresésre a saját törvényhozásában szabályozott támogatást adja a végből, hogy ezek a költségek - amelyeket a szokásos díjaknak megfelelően kell kiszámítani - megtéríttessenek annak, akit ezek megilletnek.

Az utolsó osztályon való kórházi ellátás költségeinek megtérítése azonban nem kérhető, kivéve azt az esetet, amikor a segélyezettnek avagy a megtérítésre törvényesen kötelezett egyéb személyeknek lakóhelye, avagy vagyona van annak az Államnak a területén, ahol a gondozás történt.

4. Cikk

Az ennek az Egyezménynek életbelépése előtt felmerült segélyezéssel és orvosi ellátással okozott költségek megtérítését még abban az esetben sem lehet kérni, ha a segélyezett személy maga, avagy egyéb, a megtérítésre törvényesen kötelezett személyek a költségek viselésére képesek.

Az 1-3. Cikkek rendelkezéseit alkalmazni kell az ennek az Egyezménynek életbelépte után felmerülő segélyezések és orvosi ellátások költségeire, éspedig teljességükben akkor is, ha a segélyezés vagy az orvosi ellátás kezdete megelőző időre esik.

5. Cikk

Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okmányokat Budapesten lehető rövid időn belül kell kicserélni.

Az Egyezmény a megerősítések kicserélése után tizenöt nappal lép életbe és a bármelyik Szerződő Fél részéről történő felmondás után még egy évig érvényben marad.

Ennek hiteléül a Meghatalmazottak aláírták és pecsétjükkel látták el az egyezményt.

Kelt Belgrádban, két egyenlő példányban, ezerkilencszázhuszonnyolc február huszonkettedikén.

Aláírások”

2. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe és azt a népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre.