A világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásának a magyar gazdasági helyzetre gyakorolt hatása egyrészt az állami bevételek csökkenését eredményezi, másrészt szükségessé teszi, hogy a gazdasági helyzet alakulása által legjobban sujtott lakosság fokozott támogatásban részesüljön. A bevételek csökkenésének ellensúlyozása és a támogatásra szükséges fedezet biztosítása céljából a következők rendeltetnek:
1. § (1) Utasíttatik a kormány, hogy fokozott takarékosság alkalmazásával az 1930/31. évi állami költségvetésben az állami közigazgatás részére megállapított rendes és átmeneti kiadásoknál legalább 25 millió pengő, az állami üzemek részére megállapított ilyen kiadásoknál pedig legalább 20 millió pengő megtakarítást biztosítson.
(2) Utasíttatik a kormány, hogy az államnak és az állami üzemeknek alkalmazottaira nézve ezidőszerint érvényben álló jutalékrendszereket a legrövidebb idő alatt vegye felülvizsgálat alá és azokat - a takarékosság érdekeinek szigorú szem előtt tartásával - lehetőleg egységes elvek alapján újból szabályozza.
(3) Utasíttatik a kormány, hogy az olyan felesleges hivatalokat, amelyeknek ügykörét a különböző minisztériumok illetékes osztálya is minden nehézség nélkül elláthatja, szüntesse be.
2. § (1) Az állami közigazgatás egyes ágazatainál és az állami üzemeknél a tisztviselők és az egyéb alkalmazottak minden egyes csoportjára (a következőkben státusára) új létszámot kell megállapítani. A megállapított új létszámokat feltüntető kimutatást legkésőbb az 1931. évi január hó végéig rendelettel közzé kell tenni és ezeket az új létszámokat az 1931/32. évtől kezdve az állami költségvetésekben is fel kell tüntetni.
(2) Az új létszámokat úgy kell megállapítani, hogy minden egyes státusnak az összlétszáma 10%-kal legyen kevesebb, mint az illető státusnak az 1929/30. évi állami költségvetésben megállapított létszáma és hogy ez a 10%-os csökkentés az egyes státusokon belül lehetőleg valamennyi fizetési osztályban, illetőleg valamennyi állásban is érvényesüljön.
(3) Amennyiben valamely státusnál az összlétszámnak 10%-os csökkentése egyáltalán nem vagy csak részben vihető keresztül, a különbözetet ugyanannak a tárcának a keretén belül lehetőleg ki kell egyenlíteni más státusok létszámába tartozó állások megfelelő csökkentésével.
(4) Az új létszámok megállapításával kapcsolatban azoknál a tisztviselői státusoknál, ahol az nem ütközik a szolgálat érdekébe, gyakornoki állásokat kell szervezni olyképpen, hogy az illető státus legalacsonyabb fizetési osztályában megállapítható új létszámnak egy negyedét fizetéses gyakornoki állásokká kell átszervezni.
3. § (1) Az új létszámokra való áttérést fokozatosan, az 1930/31. állami költségvetési évvel kezdődő hat év alatt kell végrehajtani, a természetes apadás útján megüresedő állások be nem töltésével.
(2) Mindaddig, amíg a megállapított új létszámok nincsenek elérve, az állami költségvetésben - az új létszámok feltüntetése mellett - az illető költségvetési évben előreláthatólag fennálló tényleges létszámnak megfelelően kell az állásokat előirányozni.
(3) Mindaddig, amíg a hat év alatt végrehajtandó létszámcsökkentésnek az illető költségvetési évre nézve a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapítandó arányos része nincsen elérve, az illető státus keretén belül megüresedő állásokat nem lehet betölteni. Ha pedig a létszámcsökkentésnek az illető költségvetési évre nézve megállapított arányos része már eléretett, az ezenfelül megüresedő állásokat csak akkor lehet betölteni, ha biztosítva van az, hogy a teljes létszámcsökkentés a jelen § (1) bekezdésében megállapított hat év alatt feltétlenül érvényesül.
(4) Ha valamely státusban személyhez kötött állásra kinevezett tisztviselők vannak, minden megüresedő állást elsősorban a személyhez kötött állások megszüntetésére kell felhasználni.
4. § Az állami közigazgatás egyszerűsítésével és átszervezésével kapcsolatban a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, a 3. § (1) bekezdésében megjelölt hat év leteltéig, hasonló képesítésű állásokra ki lehet nevezni, illetőleg át lehet helyezni ugyanazon tárca keretén belül egyik státusból a másik státusba, sőt ha azt a szolgálat érdeke megkívánja, - a minisztertanács előzetes hozzájárulásával - más tárca fennhatósága alá tartozó státusba is. Ez a rendelkezés a kir. ítélőbírákra, valamint az egyetemi tanárokra nem nyer alkalmazást.
5. § A 2-4. §-okban foglaltakat a törvényhatóságokra, városokra és községekre, valamint ezeknek alkalmazottaira - ideértve a nem állami tanszemélyzetet is - megfelelően alkalmazni kell.
6. § Azok az adózók, akik a kereseti adóról szóló 1922:XXIII. tc. 1. §-ának 3. pontja (a kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása tárgyában kiadott 1927. évi 300/PM számú rendelet 3. §-a) értelmében az alkalmazottak kereseti adója alá esnek, továbbá azok az adózók, akik a társulati adóról szóló 1922:XXIV. tc. 28. §-a (a társulati adóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása tárgyában kiadott 1927. évi 400/PM számú rendelet 2. §-a) értelmében tantiémadó alá esnek, az államkincstár javára külön adót is kötelesek fizetni.
7. § (1) A jelen törvény alapján fizetendő külön adó alapja ugyanaz a jövedelem, amely után az 1922:XXIII. tc. 14. és 17. §-a (az 1927. évi 300/PM számú hivatalos összeállítás 16., 18. és 19. §-a) szerint az alkalmazottak kereseti adóját, illetőleg az 1922:XXIV. tc. 28. §-a (az 1927. évi 400/PM számú hivatalos összeállítás 2. §-a) szerint a tantiém adót kell fizetni.
(2) Mentesek a külön adó alól az (1) bekezdésben felsorolt jövedelmek, ha azok összege hetenkint a 30 pengőt, illetőleg havonkint a 120 pengőt nem haladja meg.
8. § (1) A jelen törvény alapján fizetendő külön adó tételei a következők:
1. ha a jövedelem hetenkint 30 pengőt meghalad:
| P-őn felül | P-ig | Pengő | |
| 30 | 35 | 0.320 | |
| 35 | 40 | 0.25 | |
| 40 | 45 | 0.30 | |
| 45 | 50 | 0.40 | |
| 50 | 55 | 0.50 | |
| 55 | 60 | 0.60 | |
| 60 | 65 | 0.70 | |
| 65 | 70 | 0.80 | |
| 70 | 75 | 0.90 | |
| 75 | 80 | 1.- | |
| 80 | 85 | 1.10 | |
| 85 | 90 | 1.20 | |
| 90 | 95 | 1.30 | |
| 95 | 100 | 0.45 | |
| 100 | 105 | 1.60 | |
| 105 | 110 | 1.75 | |
| 110 | 115 | 1.90 | |
| 115 | 120 | 2.05 | |
| 120 | 125 | 2.20 | |
| 125 | 130 | 2.35 | |
| 130 | 135 | 2.50 | |
| 135 | 140 | 2.65 | |
| 140 | 145 | 2.80 | |
| 145 | 150 | 3.- | |
| 150 | 155 | 3.25 | |
| 160 | 170 | 3.50 | |
| 170 | 180 | 4.- | |
| 180 | 190 | 4.50 | |
| 190 | 200 | 5.- | |
| 200 | 210 | 5.50 | |
| 210 | 220 | 6.- | |
| 220 | 230 | 6.50 | |
| 230 | 240 | 7.- | |
| 240 | 250 | 7.50 | |
| 250 | 260 | 8.- | |
| 260 | 270 | 8.50 | |
| 270 | 280 | 9.- | |
| 280 | 290 | 9.50 | |
| 290 | 300 | 10.- | |
| 300 | 310 | 10.50 | |
| 310 | 320 | 11.- | |
| 320 | 330 | 12.- | |
| 330 | 340 | 13.- | |
| 340 | 350 | 14.- | |
| 350 | 360 | 15.- | |
| 360 | 375 | 16.- | |
| 375 | 390 | 17.- | |
| 390 | 405 | 18.- | |
| 405 | 420 | 19.50 | |
| 421 | 435 | 21.- | |
| 435 | 450 | 22.50 | |
| 450 | 475 | 25.- | |
| 475 | 500 | 27.50 | |
| 500 | 525 | 30.- | |
| 525 | 550 | 33.- | |
| 550 | 575 | 36.- | |
| 575 | 600 | 39.- | |
| 600 | 625 | 42.- | |
| 625 | 650 | 45.- | |
| 650 | 700 | 50.- | |
| 700 | 750 | 55.- | |
| 750 | 800 | 60.- | |
| 800 | 850 | 65.- | |
| 850 | 900 | 70.- | |
| 900 | 1,000 | 80.- | |
| 1,000 | 1,100 | 90.- | |
| 1,100 | 1,200 | 100.- | |
| 1,200 | 1.300 | 110.- | |
| 1,300 | 1,400 | 120.- | |
| 1,400 | 1,500 | 130.- | |
| 1,500 | 1,600 | 140.- | |
| 1,600 | 1,700 | 150.- | |
| 1,700 | 1,800 | 162.- | |
| 1,800 | 1,900 | 175.- | |
| 1,900 | 2,000 | 187.- | |
| 2,000 | 2,100 | 200.- | |
| 2,100 | 2,200 | 212.- | |
| 2,200 | 2,300 | 225.- | |
| 2,300 | 2,400 | 237.- | |
| 2,400 | 2,500 | 250.- | |
| 2,500 P-n felül az adó az illetmény 10%-a. | |||
2. Ha a jövedelem havonkint 120 pengőt meghalad:
| P-őn felül | P-ig | Pengő | |
| 120 | 140 | 0.80 | |
| 140 | 160 | 1.- | |
| 160 | 180 | 1.20 | |
| 180 | 200 | 1.60 | |
| 200 | 220 | 2.- | |
| 220 | 240 | 2.40 | |
| 240 | 260 | 2.80 | |
| 260 | 280 | 3.20 | |
| 280 | 300 | 3.60 | |
| 300 | 320 | 4.- | |
| 320 | 340 | 4.40 | |
| 340 | 360 | 4.80 | |
| 360 | 380 | 5.20 | |
| 380 | 400 | 5.80 | |
| 400 | 420 | 6.40 | |
| 420 | 440 | 7.- | |
| 440 | 460 | 7.60 | |
| 460 | 480 | 8.20 | |
| 480 | 500 | 8.80 | |
| 500 | 520 | 9.40 | |
| 520 | 540 | 10.- | |
| 540 | 560 | 10.60 | |
| 560 | 580 | 11.20 | |
| 580 | 600 | 12.- | |
| 600 | 640 | 13.- | |
| 640 | 680 | 14.- | |
| 680 | 720 | 16.- | |
| 720 | 760 | 18.- | |
| 760 | 800 | 20.- | |
| 800 | 840 | 22.- | |
| 840 | 880 | 24.- | |
| 880 | 920 | 26.- | |
| 920 | 960 | 28.- | |
| 960 | 1,000 | 30.- | |
| 1,000 | 1,040 | 30.- | |
| 1,040 | 1,080 | 34.- | |
| 1,080 | 1,120 | 36.- | |
| 1,120 | 1,160 | 38.- | |
| 1,160 | 1,200 | 40.- | |
| 1,200 | 1,240 | 42.- | |
| 1,240 | 1,280 | 44.- | |
| 1,280 | 1,320 | 48.- | |
| 1,320 | 1,360 | 52.- | |
| 1,360 | 1,400 | 56.- | |
| 1,400 | 1,440 | 60.- | |
| 1,440 | 1,500 | 64.- | |
| 1,500 | 1,560 | 68.- | |
| 1,560 | 1,620 | 72.- | |
| 1.620 | 1,680 | 78.- | |
| 1.680 | 1,740 | 84.- | |
| 1,740 | 1,800 | 90.- | |
| 1,800 | 1,900 | 100.- | |
| 1,900 | 2,000 | 110.- | |
| 2,000 | 2,100 | 120.- | |
| 2,100 | 2,200 | 132.- | |
| 2,200 | 2,300 | 144.- | |
| 2,300 | 2,400 | 156.- | |
| 2,400 | 2,500 | 168.- | |
| 2,500 | 2,600 | 180.- | |
| 2,600 | 2,800 | 200.- | |
| 2,800 | 3,000 | 220.- | |
| 3,000 | 3,200 | 240.- | |
| 3,200 | 3,400 | 260.- | |
| 3,400 | 3,600 | 280.- | |
| 3,600 | 4,000 | 320.- | |
| 4,000 | 4,400 | 360.- | |
| 4,400 | 4,800 | 400.- | |
| 4,800 | 5,200 | 440.- | |
| 5,200 | 5,600 | 480.- | |
| 5,600 | 6,000 | 520.- | |
| 6,000 | 6,400 | 560.- | |
| 6,400 | 6,800 | 600.- | |
| 6,800 | 7,200 | 650.- | |
| 7,200 | 7,600 | 700.- | |
| 7,600 | 8,000 | 750.- | |
| 8,000 | 8,400 | 800.- | |
| 8,400 | 8,800 | 850.- | |
| 8,800 | 9,200 | 900.- | |
| 9,200 | 9,600 | 950.- | |
| 9,600 | 10,000 | 1,000.- | |
| 10,000 P-n felül az adó az illetmény 10%-a. | |||
(2) A jelen törvény alapján fizetendő külön adó után semmiféle pótadó kivetésének nincs helye.
9. § (1) A jelen törvény alapján fizetendő külön adót az 1922:XXIII. tc. 30. §-ában (az 1927. évi 300/PM számú hivatalos összeállítás 36. §-ában) szabályozott módon a munkaadó köteles levonni és az államkincstárba beszolgáltatni.
(2) A tantiémek után a jelen törvény alapján fizetendő külön adó megállapításánál az egy évre eső összes járandóságot 12 részre kell osztani és az egy rész után a 8. § (1) bekezdésének 2. pontjában megállapított adótétel tizenkétszeres összegét kell levonni és beszolgáltatni.
(3) A jelen törvény rendelkezései szerint levont külön adó beszolgáltatására vonatkozó eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
10. § (1) A jelen törvény rendelkezései szerint fizetendő külön adó kizárólag az alkalmazottat (nyugdíjast), illetve a tantiém élvezőjét terheli. A munkaadó (nyugdíjintézet) annak viselésére akkor sem köteles, ha az alkalmazottra (nyugdíjasra, tantiém élvezőjére) kivethető adókat szerződés vagy alapszabályok szerint vagy más alapon egyébként viselni tartoznék.
(2) Ha a munkaadó ezt a külön adót mégis magára vállalja, az átvállalt külön adót sem az általános kereseti adó, sem a társulati adó alapjából nem vonhatja le.
11. § (1) Adócsalást követ el az a munkaadó, aki az illetményjegyzékbe tudva valótlant adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak vagy abból az adó megrövidítésére irányuló szándékkal adatokat kihagy vagy a levont adót nem szolgáltatja be.
(2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet.
12. § A jelen törvénynek a szolgálati illetmények után járó külön adóra vonatkozó rendelkezéseit az 1931. évi január hó 1-én vagy azután esedékessé váló, a tantiémek után járó külön adóra vonatkozó rendelkezéseit pedig az 1931. és 1932. évben kifizetésre kerülő illetményekre, illetőleg tantiémekre kell alkalmazni.
13. § A jelen törvény 6-12. §-ai alapján fizetendő külön adó az 1931/32. költségvetési év végéig marad érvényben. Azután a mindenkori költségvetési törvényben kell megállapítani, hogy ez a külön adó az illető költségvetési évre fenntartassék-e és milyen adótételek mellett.
14. § A rokkantellátási adóról szóló 1925:XLVIII. tc. hatálya az 1935. év végéig meghosszabbíttatik. Azután a mindenkori költségvetési törvényben kell megállapítani, hogy a rokkantellátási adó a következő naptári évre fenntartassék-e és milyen adótételek, illetőleg adókulcsok mellett.
15. § (1) Utasíttatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy azokban a községekben, amelyekben olyan államsegéllyel bíró iskolák állanak fenn, amelyeknek fenntartását a tankötelesek létszáma nem indokolja, egyfelől az államsegélyt megvonja, másfelől az iskolák megszűnése esetén beálló szükségletről állami iskola szervezésével gondoskodjék. Utasíttatik továbbá, hogy azoknál az államsegélyes elemi iskoláknál, amelyeknél a tanítók száma a tanulók létszámával nincs arányban, a felesleges tanítói állások állami segélyezését szüntesse meg.
(2) A létesítendő állami iskola céljaira az illető községben fennálló bármely iskolaépület és tanítói lakás igénybevehető, annak használata ellenében azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapítandó s a helyi viszonyoknak megfelelő bért kell fizetni. Ez esetben az új iskolafenntartó a réginek az iskolát egyházi és közművelődési célra a tanítási időn kívül köteles rendelkezésére bocsátani.
(3) A feleslegessé vált tanítókat a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami vagy államsegélyes községi iskoláknál megüresedő állásokra nevezi ki. A tanítók a kinevezést tartoznak elfogadni.
(4) A jelen § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak a nemzeti kisebbségek elemi iskoláira vonatkozó törvényes rendelkezéseket nem érintik.
(5) A jelen törvény életbelépésétől kezdve harmincas tanulói létszámon aluli iskolák részére fizetéskiegészítő államsegély nem engedélyezhető, kivéve azt az esetet, ha valamely községben csak egyetlen iskola van.
(6) A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a jelen §-ban szabályozott iskolaösszevonási és tanítói kinevezési joga az 1931. évi december hó 31-ével megszűnik.
(7) A jelen §-nak az állami kiadások apasztását célzó rendelkezései az egyházak iskolafenntartási jogát nem érintik.
16. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és az 1-4., 6-14. §-okat a pénzügyminiszter hajtja végre, aki az 1-4. §-ok végrehajtása tekintetében az illetékes miniszterekkel egyetértőleg jár el. Az 5. §-t a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg, a 15. §-t a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg hajtják végre.
