1. § A fertőző betegségek elleni védekezés tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
Az egyezménynek és mellékletének hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és Ő Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királya, Országaikban a közegészségügyet a fertőző betegségek elleni közös védekezés által javítani akarván és számot vetve a Párizsban 1926. évi június hó 21-én kötött, általuk elfogadott Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény 9. és 62. Cikkében kifejezett ajánlásokkal, elhatározták, hogy e vegből egyezményt létesítenek és Meghatalmazottaikat kinevezték:
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után kijelentették, hogy a Párizsban 1926. évi június hó 21-évi kötött Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény rendelkezései a Szerződő felekre kötelezők és annak szabályozására, kiegészítésére és pótlására a következő rendelkezésekben egyeztek meg:
A bevezetésben említett Nemzetközi Egyezménnyel szabályozott fertőző betegségekre vonatkozó bejelentéseket, értesítéseket és közléseket (notifications, renseignements, communications) a Szerződő Felek egészségügyi kormányhatóságai a diplomáciai út mellőzésével közvetlenül intézik egymáshoz. Központi kormányhatóság a Magyar Királyságban a népjóléti és munkaügyi miniszter, a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságában a népegészségügyi miniszter.
Az idézett Nemzetközi Egyezmény 1. és 2. Cikkében megjelölt bejelentéseket és értesítéseket (notifications, renseignements) azonnal és táviratilag kell megtenni, ugyanennek az Egyezménynek 4. Cikkében megjelölt további közléseket (communications ultérieures) írásban és naponta.
A francia nyelven szerkesztendő bejelentésekben, értesítésekben és közlésekben (notifications, renseignements, communications) a betegségek megjelölésére ezeknek tudományosan elismert latin nevét kell használni.
A többször említett Nemzetközi Egyezményben szabályozott bejelentéseken felül mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy
1. a visszatérő láznak (febris recurrens)
2. a hasihagymáznak (typhus abdominalis et paratyphus),
3. a vérhasnak (dysenteria),
4. a járványos agygerinchártyalobnak (meningitis cerebrospinalis epidemica),
5. az agyvelőgyulladásnak (encephalitis disseminata epidemica),
6. a Heine-Medin betegségnek (polyomyelitis anterior acuta)
területén történt járványszerű fellépéséről a másik Szerződő Felet értesíti.
Az előbbi bekezdés 1-6. pontjaiban felsorolt fertőző betegség járványszerű fellépésének kell minősíteni azt, ha valamely területrészen tömegesen lép fel, azaz ha a felmerült esetek száma lényegesen meghaladja az illető területrészen rendszerint észlelhető esetek számát, vagy ha az illető betegségnek ott góca van és az illetékes hatóság a járvány létét megállapította.
Az ezzel a cikkel kötelezővé tett bejelentéseket írásban haladéktalanul el kell küldeni, mihelyt a betegség járványszerű jellege megállapítást nyert.
A bejelentéseknek a következő részletes adatokat kell tartalmaznia:
1. az első megbetegedési eset helyét, idejét és eredetét,
2. a megállapított megbetegedési esetek és halálozások számát,
3. a megállapított csírahordozók számát,
4. a járvánnyal fertőzött, illetőleg fertőzöttnek tekinthető területrészek (circonscriptions) terjedelmét és lakosságuk számát.
5. a járvány terjedésének megakadályozása céljából foganatosított rendszabályokat.
Az első értesítést követőleg legalább hetente egyszer további írásbeli közléseket kell küldeni mindaddig, amíg a járvány teljesen meg nem szűnt. Ezekben az időszakos közlésekben az előbbi bekezdés 2-5. pontjaiban megjelölt adatok keretében különösen ki kell emelni a járvány továbbterjedésére vonatkozó körülményeket és a betegség széthurcolásának meggátlására foganatosított óvórendszabályokat.
Az ebben a cikkben említett bejelentések és közlések az első cikk utolsó bekezdésében megjelölt módon szabályoztatnak.
Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy illetékes határszéli elsőfokú egészségügyi hatóságai az alább felsorolt fertőző betegségekben történt megbetegedéseket a másik Szerződő Fél határos területe elsőfokú egészségügyi hatóságainak állandóan bejelentik.
E betegségek:
1. a pestis (pestis orientalis),
2. a kolera (cholera asiatica),
3. a kiütéses hagymáz (typhus exanthematicus),
4. a himlő (variola),
5. a visszatérő láz (febris recurrens),
6. a hasihagymáz (typhus abdominalis et paratyphus),
7. a vérhas (dysenteria),
8. a járványos agygerinchártyalob (meningitis cerebrospinalis epidemica),
9. a diftéria (diptheria),
10. a szemcsés köthártyalob (trachoma),
11. a vörheny (scarlatina),
12. a malária (malaria),
13. az agyvelőgyulladás (encephalitis disseminata epidemica),
14. a veszettség (rabies), illetőleg a veszett ember vagy veszett állat által történt harapási sérülések,
15. a lépfene (anthrax),
16. a takonykór (malleus).
Az előbbi bekezdésben említett kölcsönös bejentések a következőképpen történnek:
mindegyik Szerződő Fél határszéli elsőfokú egészségügyi hatósága az egy hét tartama alatt előfordult új megbetegedésekről és a betegség továbbterjedésének meggátlására igénybevett rendszabályokról a másik Szerződő Fél határos elsőfokú egészségügyi hatóságának az ehhez az Egyezményhez mellékelt mintának megfelelő jegyzéket küld. A jegyzéket lehetőleg a hét első napjaiban, de legkésőbb szombatig kell elküldeni.
Pestis, kolera, kiütéses hagymáz és himlő esetében mindegyik Szerződő Fél határszéli elsőfokú egészségügyi hatósága az illetékességi területén történt minden egyes megbetegedést a másik Szerződő Fél határos elsőfokú egészségügyi hatóságának esetenkint haladéktalanul és közvetlenül táviratilag bejelenti, megjelölve a megbetegedés helyét, idejét és eredetét.
Ennek az Egyezménynek szempontjából határos elsőfokú egészségügyi hatóságoknak kell tekinteni azokat, amelyeknek illetékességi területei egymással közvetlenül érintkeznek vagy egymástól - még részeikben sincsenek - tíz kilométernél távolabbra.
Az első cikkben megjelölt egészségügyi kormányhatóságok ennek az Egyezménynek hatálybalépésétől számított két hónapon belül közös egyetértéssel kijelölik azokat a határszéli elsőfokú egészségügyi hatóságokat, amelyekhez a másik Szerződő Fél elsőfokú egészségügyi hatóságai a heti jegyzékeket és a távirati értesítéseket küldeni kötelesek.
A Párizsban 1926. évi június 21-én kötött Nemzetközi Egészségügyi Egyezménnyel nem szabályozott fertőző betegséggel fertőzöttnek valamely területrészt (circonscription), amelyben a betegség fellépett, akkor kell tekinteni, ha a betegség járványszerű jelleget ölt. A fertőzött jelleg megszűnik, ha a betegség járványszerű jellegét elveszti.
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a 2. Cikkel szabályozott kölcsönös közlések keretében pontosan megjelölik saját államterületüknek azokat a területrészeit (circonscriptions), amelyeket a 4. Cikk értelmében egészen vagy részben fertőzöttnek vagy a fertőzéstől mentesnek kell tekinteni. Ezekben a közlésekben az illető területrész közigazgatási jellegét a közlő Állam közigazgatási jogában elfogadott megnevezéssel kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha a Szerződő Felek valamelyike megelőző rendszabályokat foganatosítana valamely harmadik állam területén fellépett oly fertőző betegség ellen, amely a Párizsban, 1926. évi június hó 21-én kötött Nemzetközi Egészségügyi Egyezménnyel szabályoztatott vagy ennek az egyezménynek 2. Cikkében, az 1-6. pontok alatt említtetik, ezt a másik Félnek bejelenti és megjelöli az illető államnak azokat a területrészeit, amelyeket fertőzötteknek tekint.
A rendszabályok módosítását vagy teljes megszüntetésüket, úgyszintén a járvány kiterjedtségében való változást szintén be kell a másik Félnek jelenteni.
A Párizsban 1926. évi június 21-én kelt, többször idézett Nemzetközi Egészségügyi Egyezmény I. cím, II. fejezet, VI. szakaszának rendelkezései a következő kiegészítésekkel érvényesülnek:
1. Orvosi vizsgálat alá csak azokat az egyik Szerződő Fél területére érkező utasokat kell vonni, akik a másik Szerződő Fél területének pestissel, kolerával, kiütéses hagymázzal, himlővel, avagy visszatérő lázzal fertőzöttnek minősített területrészéről jönnek.
2. A továbbutazásban meg kell akadályozni és vagy a határállomáson vagy a legközelebbi fertőző betegkórházban el kell különíteni azokat az utasokat, akikről az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az előbbi pontban megjelölt betegségek valamelyikében szenvednek.
3. A jelen cikk 1. pontjában foglalt rendelkezések egyáltalában nem alkalmazhatók a vasúti, a postai és az egészségügyi személyzetre, valamint a Szerződő Felek valamelyikének hivatalos minőségban utazó kiküldötteire a 2. pontban foglalt rendelkezéseket pedig ezekre a személyekre csak abban az esetben kell alkalmazni, ha kétségtelenül szenvednek e betegségek valamelyikében.
4. A kivándorlókat, a menekülteket, a búcsúsokat, a csoportosan utazó idénymunkásokat, valamint a csavargókat a határállomáson minden esetben orvosi vizsgálatnak lehet alávetni; e vizsgálat folyamán a kolera és a hólyagos himlő ellen rajtuk védőoltás (újraoltás) végezhető.
Egyéni fertőtlenítésnek és féregtelenítésnek lehet alávetni:
1. a 6. Cikk 2. pontjában megjelölt egyéneket elkülönítésük helyén;
2. az idézett cikk 4. pontjában megjelölt egyéneket a határállomáson vagy a rendeltetési helyükön;
3. a többször idézett Nemzetközi Egészségügy Egyezmény 61. Cikke alapján felügyelet (surveillance) alá helyezett egyéneket a hatósági orvos véleményéhez képest a felügyelet helyén.
Az útipoggyász és az áruk fertőtlenítése és féregtelenítése szempontjából a többször idézett párizsi Nemzetközi Egyezmény I. cím, II. fejezet, II. szakaszának rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha azonban nyomatékos a gyanú arra, hogy kiütéses hagymázzal fertőzött területrészekről érkező áruk tetveket hordoznak, abban az esetben is féregteleníthetők, ha az általános szabályok szerint ez a művelet nem lenne rajtuk végezhető.
A Szerződő Felek gondoskodnak arról, hogy a vasúti és a hajózási személyzet a fertőző betegségekkel szemben való védekezésre vonatkozólag gyakorlati oktatásban részesüljön.
A vasúti teher- és személyszállítókocsik és a hajók a határokat csak tisztán, féreg- és patkánymentesen léphetik át. Ha a vasúti kocsiban, avagy a hajón olyan egyének utaztak, akik pestisben, kolerában, kiütéses hagymázban, himlőben vagy visszatérő lázban szenvednek- vagy ilyen betegségre gyanúsak, az illető egyén által használt kocsit vagy kocsiszakaszt, a hajót vagy elkülöníthető hajórészt fertőtleníteni, illetőleg féregteleníteni kell. A vasúti kocsit ilyen esetben a forgalomból ideiglenesen ki kell vonni.
A határállomásokat kifogástalan ivóvízzel kell ellátni és gondoskodni kell arról, hogy összes helyiségeik (különösen az árnyékszékek) állandóan tiszták legyenek. Az állomáson eladásra kerülő élelmiszereknek egészségügyi szempontból kifogástalannak kell lenniök.
A 6-8. Cikkekben megjelölt óvóintézkedések végrehajtásának megkönnyítésére a Szerződő Felek a főbb vasúti és hajózási útvonalak határállomásait az orvosi vizsgálatra, az elkülönítésre, a fertőtlenítésre és a féregtelenítésre szükséges egészségügyi berendezésekkel látják el.
Ennek az Egyezménynek megerősítése után, legkésőbb három hónapon belül, a Szerződő Felek egészségügyi kormányhatóságai egymást kölcsönösen értesítik arról, hogy 6-8. Cikkekben megjelölt eljárásokat járvány esetében mely határállomásokon fogják végrehajtani.
Ha bármelyik Szerződő Fél területén nagykiterjedesű és nagy halálozással járó járvány dúl a másik Szerződő Fél az erről a területről érkező utasok és áruk forgalmát egyetlen útvonalra korlátozhatja. Erről az intézkedésről a rendszabályt igénybevevő Szerződő Fél egészségügyi kormányhatósága a másik Szerződő Felet haladéktalanul távirati úton értesíteni köteles.
Ez az Egyezmény nem érinti a dunai hajóforgalomra vonatkozó jelenlegi és jövőbeni nemzetközi egészségügyi megállapodásokat.
A kisebb határszéli forgalomban a határátlépést orvosi vizsgálathoz lehet kötni, ha az a határterület, amelyről az átlépő érkezik, fertőzöttnek minősül.
A határátlépési igazolványokon az illetékes hatóság feltüntetni köteles, hogy az illető egyén trachoma szempontjából hatósági orvos által megvizsgáltatott. Ha a vizsgálat fertőző trachomát állapított meg, a határátlépési igazolványon fel kell tüntetni azt is, hogy az illető egyén saját honossági területén trachomája miatt orvosi gyógykezelés alatt áll. Mindkét Szerződő Fél saját területén gondoskodik az orvosi vizsgálatnak és az igazolásnak a hatósági orvosok által díjmentes teljesítéséről.
Az előző cikkekben megjelölt óvóintézkedések költségeit az intézkedéseket végrehajtó Állam viseli. Az utasoktól vagy bármelyik olyan egyéntől, akivel szemben óvintézkedést foganatosítottak, semmiféle díjat sem szabad követelni. A fertőtlenítésből, a féregtelenítésből, a patkányirtásból vagy a felügyelet alá helyezésből eredő károsodásért egyik Szerződő Fél sem felelős.
Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy a Nemzetek Szövetség Egészségügyi Osztályának ajánlata értelmében a másiknak rendszeresen félhavi járványjelentéseket bocsát rendelkezésére. Ezek a jelentések az említett Osztálynak küldött jelentések másolatai és kölcsönösen ezekkel a jelentésekkel egyszerre kell elküldeni őket.
A Szerződő Felek kifejezik abbeli készségüket, hogy a szükséghez képest és lehetőség határain belül a fertőző betegségek leküzdése terén segítik egymást. Különösen arra kötelezik magukat, hogy kölcsönösen szakszemélyzetet, mozgó laboratóriumokat és műszereket bocsátanak rendelkezésre és szérumokat, oltóanyagot és fertőtlenítő szereket stb. méltányos áron engednek át.
A segítés módját a Szerződő Felek egészségügyi kormányhatóságai általában vagy esetről-esetre állapítják meg.
A Szerződő Felek kölcsönösen megadják egymásnak a jogot arra, hogy követségükhöz állandó vagy ideiglenes egészségügyi megbízottakat osszanak be a végből, hogy általában a közegészségügy kérdésekre, az egészségügyi berendezésekre és az érvényes egészségügyi rendészeti szabályokra, úgyszintén a jelen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó felvilágosításokat gyüjtsenek.
Mindkét Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy ezeknek a megbízottaknak minden felvilágosítást megadnak és őket a hivatásuk teljesítéséhez szükséges támogatásban részesítik.
A Szerződő Felek ennek az Egyezménynek alkalmazásából eredő vitás kérdések elintézésénél a Nemzetközi Egészségügyi Hivatalhoz fordulnak.
Ezt az Egyezményt a megerősítő okiratok kicserélése után be kell mutatni a nevezett Hivatalnak és a Nemzetek Szövetsége Egészségügyi Osztályának.
Ez az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napját követő három hónap eltelte után lép hatályba és mindaddig érvényben marad, míg a Szerződő Felek bármelyike fel nem mondja. A felmondásról a másik Szerződő Felet egy évvel előbb értesíteni kell.
Mindezek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az egyezményt aláírásukkal és pecsétjükkel látták el.
Kelt Belgrádban, két eredeti példányban, ezerkilencszázhuszonnyolc évi február hó 22-én.
2. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe és azt a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre.
