1931. évi II. törvénycikk

egyes mezőgazdasági termények és termékek, valamint állatok és állati termékek állami ellenőrzőjeggyel ellátásáról * 

1. § A m. kir. földmívelésügyi miniszter egyes hazai mezőgazdasági termények és termékek, úgyszintén állatok és állati termékek származási helyének vagy minőségének tanusítására állami ellenőrzőjegy használatára adhat engedélyt az eziránt folyamodóknak.

Az állami ellenőrzőjegy azt bizonyítja, hogy a földmívelésügyi miniszter ellenőrizteti, megtartják-e az állami ellenőrzőjegy használatának engedélyezésekor megszabott feltételeket.

2. § Az állami ellenőrzőjegy használata - az alábbi kivétellel - nem kötelező.

A minisztérium elrendelheti a mezőgazdaság és a kereskedelem arra hivatott érdekképviseleti szerveinek meghallgatása után, hogy az 1. §-ban megjelölt egyes terményeknek és termékeknek vámkülföldre irányuló forgalmában és indokolt esetben a belső forgalomban is, az állami ellenőrzőjegy használata kötelező.

3. § A földmívelésügyi miniszter a mezőgazdaság és a kereskedelem arra hivatott érdekképviseleti szerveinek meghallgatása utám a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg, hogy mely időponttól kezdve milyen mezőgazdasági termények és termékek, illetőleg állatok és állati termékek forgalmában lehet állami ellenőrzőjegyet használni. Ugyanígy állapítja meg a földmívelésügyi miniszter az állami ellenőrzőjegy használatának egyéb feltételeit is.

4. § Az állami ellenőrzőjegy alakja kör, amelyet megfelelő szélességben sáv szegélyez; ettől a szegélytől megfelelő távolságban köralakú keret következik. A szegély és a keret közötti részben felül, középen. „Állami ellenőrző jegy”, ezzel párhuzamosan a keret belső széle mentén „Magyarország” felírás olvasható. A „Magyarország” felírás alatt és a kör vízszintes átmérője között levő mezőben, középen, a magyar szent korona ábrázolata köralakban sugaraktól körülvéve helyezkedik el. A kör vízszintes átmérője alatt középen, az áru neme és amennyiben az erre nézve megállapított szabályok rendelik az áru minősége is fel van tüntetve. A felírást a magyar szöveg mellett idegen nyelven is fel lehet tüntetni.

A földmívelésügyi miniszter indokolt esetben az előbbi bekezdésben meghatározott állami ellenőrzőjegytől eltérő állami ellenőrzőjegy használatát engedélyezheti.

5. § Az állami ellenőrzőjegyből csak a földmívelésügyi miniszter rendelkezése alapján szabad példányokat előállítani. Ezeket a földmívelésügyi miniszter által erre a célra kijelölt szerv kezeli és osztja szét.

Az állami ellenőrzőjegy használatára jogosultnak az átvett állami ellenőrzőjegy példányok felhasználásáról szabályszerű számadást kell vezetni.

A földmívelésügyi miniszter az állami ellenőrzőjegy használatára jogosultakat az állami ellenőrzőjegy használatáért díj fizetésére kötelezheti. Ez a díj az állami ellenőrzőjeggyel ellátott áru értékének két ezrelékét nem haladhatja meg.

6. § Az állami ellenőrzőjegy használatára megszabott feltételek megtartását a földmívelésügyi miniszter ellenőrizheti és az illető áruból mintát is vétethet.

A földmívelésügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg a mintavétel módját, különösen azt, hogy a forgalom zavartalansága érdekében hol és mikor nem szabad mintát venni.

7. § A minisztérium a mezőgazdaság és a kereskedelem arra hivatott érdekképviseleti szerveinek meghallgatása után meghatározhatja az ország egyes oly vidékeit, ahol az 1. §-ban megjelölt áru valamely különös jellegzetességet mutat. Az ily területre vonatkozóan oly rendszabályokat lehet megállapítani, amelyek alkalmasak arra, hogy e törvény célját előmozdítsák.

A minisztérium a mezőgazdaság és a kereskedelem arra hivatott érdekképviseleti szerveinek meghallgatása után ellenőrzőjegy engedélyezése nélkül is megteheti mindazokat a rendelkezéseket, amelyek annak biztosítására alkalmasak, hogy az 1. §-ban megjelölt áruk forgalmában az ország gazdasági érdeke, különösen az áruk jó hírneve megóvassék.

Állami ellenőrzőjegyet használni a jelen § eseteiben is csak a földmívelésügyi miniszter engedélye alapján szabad.

8. § Aki a földmívelésügyi miniszter rendelkezése nélkül állami ellenőrzőjegyet készít, készíttet, forgalomba hoz vagy használ, avagy a földmívelésügyi miniszter rendelkezése alapján készült állami ellenőrzőjegyet meghamisítja vagy egyébként jogtalanul használja, így különösen az állami ellenőrzőjegy kötelező használata tekintetében kiadott rendelkezés ellenére az állami ellenőrzőjegy használatát elmulasztja: vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

Aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

Ha az áru minőségi foka számszerűleg vagy az összetétel meghatározásával nincs megjelölve az állami ellenőrzőjegy használatára adott engedély feltételeiben, az áru minőségére vonatkozó feltételek meg nem tartása miatt bűnvádi eljárást csak abban az esetben lehet indítani, ha ezt a földmívelésügyi miniszter közérdekből szükségesnek tartja.

9. § Aki áruját abból a célból, hogy azt állami ellenőrzőjeggyel ellátottnak tartsák, az állami ellenőrzőjeggyel összetéveszthető jelzéssel hozza forgalomba, - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

Aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt az ott megjelölt célzat nélkül vagy gondatlanságból követi el, - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

10. § Aki raktárban vagy kereskedelmi forgalomban levő, állami ellenőrzőjeggyel ellátott árut meghamisít, - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.

11. § Ha a 8. §. első bekezdésébe, a 9. § első bekezdésébe vagy a 10. §-ba ütköző, vétséget alkalmazott vagy megbízott követte el és a tulajdonost (üzletvezetőt), illetőleg a megbízót a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlása körül szándékos mulasztás terheli, - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - az ily tulajdonos (üzletvezető), illetőleg megbízó hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Amennyiben a felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása gondatlanságból történt, a büntetés egy hónapig terjedhető fogház.

12. § Kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az állami ellenőrzőjegy használatára jogosult, ha az 5. § második bekezdésének rendelkezése ellenére a részére kiadott állami ellenőrzőjegy-példányokról szabályszerű számadást nem vezet vagy az állami ellenőrzőjegy használatának jogától megfosztása után a részére kiadott állami ellenőrzőjegy-példányokat az erre kitűzött határidő alatt az alábbi 18. § utolsó bekezdésének rendelkezése ellenére vissza nem szolgáltatja.

13. § Aki a 7. § első bekezdése alapján meghatározott területre vonatkozóan megállapított rendszabályt vagy a 7. § második bekezdése alapján állami ellenőrzőjegy használatára tekintet nélkül kiadott rendelkezést megszegi vagy kijátssza, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

14. § Aki az e törvény alapján teljesített hivatalos eljárása közben tudomására jutott üzleti vagy üzemi titkot a maga vagy más javára felhasználja, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

15. § Pénzbüntetés tekintetében a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928: X. tc. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § Az e törvényben meghatározott vétség miatt vagy az ily vétségnek megfelelő cselekménnyel elkövetett súlyosabb bűncselekmény miatt elítélt egyént a bíróság az eset körülményeihez képest arra kötelezheti, hogy az ítéletet indokaival együtt az elítélt üzleti telepén vagy lakóhelyén vagy ahhoz közeleső más helyen megjelenő egy időszaki lapban és egy szaklapban az elítélt költségére közzététesse.

17. § Az e törvénybe ütköző bűncselekmények e törvény értelmében büntetendők akkor is, ha külföldön követték el.

18. § A földmívelésügyi miniszter az állami ellenőrzőjegy használatától hat hónaptól öt évig terjedhető időre megfoszthatja az állami ellenőrzőjegy használatára jogosult oly személyt, akit az e törvénybe ütköző cselekmény miatt elítéltek vagy aki e törvény céljának elérését egyébként veszélyezteti, így különösen az ország gazdasági hitelét a külfölddel szemben rontja.

Az állami ellenőrzőjegy használatától történt megfosztást súlyosabb esetekben a Budapesti Közlönyben közhírré kell tenni és a célszerűséghez képest a megfelelő szaklapokban, esetleg más időszaki lapokban közléséről is megfelelően gondoskodni lehet.

Az, akit az állami ellenőrzőjegy használatának jogától megfosztottak köteles a részére kiadott állami ellenőrzőjegy példányokat a kitűzött határidő alatt visszaszolgáltatni.

19. § Ezt a törvényt a földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve hajtja végre.

Életbelépésének napját a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.