1. § (1) Az államkincstár e törvény alapján szavatol:
1. azokért a tőke- és kamatfizetési kötelezettségekért, amelyek az ebben a törvényben szabályozott teherrendezési eljárás során a „Magyar Pénzügyi Szindikátus” cégszöveggel megalakult szövetkezetre (1922: XVII. tc. 17. §) átruházott és könyveiben a hitelező javára írt követelések alapján állanak fenn;
2. amennyiben a hitelező akár a teherrendezési eljárás során, akár utóbb a Magyar Pénzügyi Szindikátus által kibocsátott földteherrendezési kötvényekkel nyerne kielégítést, az ezeken a kötvényeken alapuló kötelezettségekért.
(2) Amennyiben az adósok fizetése az (1) bekezdésen alapuló kötelezettségeket nem fedezné, a hiányt a Magyar Pénzügyi Szindikátusnak az államkincstár köteles megtéríteni. E célból azt az összeget, amely az (1) bekezdés értelmében a Magyar Pénzügyi Szindikátus által magára vállalt kötelezettségek teljesítésére félévenként szükséges, az állampénztári készletekből mindenkor egy félévvel a kamatok és a tőketörlesztő részletek esedékessége előtt, megfelelő kamatozás ellenében, előlegképpen a Magyar Pénzügyi Szindikátus rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A Magyar Pénzügyi Szindikátus által az (1) bekezdés 1. pontja értelmében jóváírt követelések, továbbá a földteherrendezési kötvények törlesztésének tartama alatt az állami költségvetésben évenkint fel kell vennie követelések évi kamata és tőketörlesztő összege 20 %-ának mégfelelő összeget azzal a rendeltetéssel, hogy amennyiben ezt az összeget az ebben a §-ban meghatározott szavatosságból eredő kötelezettség ki nem meríti, azt földteherrendezési kötvények vásárlása útján tartalék képzésére kell fordítani.
(4) Amennyiben a Magyar Pénzügyi Szindikátus a könyvjóváírás vagy a kötvénykibocsátás alapjául szolgáló követelést (1) bekezdés 1. és 2. pontja) engedményezés útján a teherrendezési eljárásban közreműködő valamelyik intézettől szerzi meg, az államkincstár ezzel az intézettel mint engedményezővel szemben az engedményezésből eredő kötelezettségekért a követelés behajthatatlansága esetében felelős.
2. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátus földteherrendezési kötvényeket olyan követelések alapján bocsáthat ki, amelyek mezőgazdasági ingatlanokon a jelen törvény értelmében foganatosított teherrendezési eljárás során alapított vagy általa átvállalt jelzálogjoggal vannak biztosítva.
(2) A Magyar Pénzügyi Szindikátus által magához váltható követelések, valamint az ezek alapján kibocsátható kötvények összegét a mutatkozó szükséghez és a pénzpiac helyzetéhez képest a minisztérium a Magyar Pénzügyi Szindikátussal egyetértve állápítja meg.
(3) A kötvények kamatozását, kibocsátásuk és törlesztésük részletes feltételeit a pénzügyminiszter állapítja meg.
3. § (1) A földteherrendezési kötvények óvadékképesek és alkalmasak arra, hogy azokba az állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözőleg elhelyeztessenek. A kötvények állami hatóságoknál, törvényhatóságoknál, községeknél, ezek bármelyike által kezelt alapítványoknál, valamint bármelyikük alá tartozó intézeteknél vagy vállalatoknál, üzemeknél, üzleti biztosíték és bánatpénz fejében elfogadhatók, ha e biztosítékokat a fennálló szabályok szerint nem kell készpénzben letenni.
(2) Azok a külön jogok, amelyek a fennálló jogszabályok értelmében a Magyar Földhitelintézetet a követelések érvényesítése, az okiratok s főkönyvi kivonatok végrehajthatósága, továbbá a könyvek és könyvkivonatok bizonyító ereje tekintetében megilletik az e törvényen alapuló működése körében a Magyar Pénzügyi Szindikátust is megilletik.
4. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátusnak jelzálogjoggal biztosított azok a követelései amelyeknek alapján földteherrendezési kötvényeket bocsát ki, e kötvények birtokosai összességének szolgálnak biztosítékul; azokra nem lehet - még közadók miatt sem - végrehajtást intézni és azokra a csőd vagy kényszerfelszámolás folytán végbement értékésítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek.
(2) A Magyar Pénzügyi Szindikátus jelzálogos követeléseinek ezt a jogi természetét a jelzálogjog bekebelezésével egyidejűleg a telekkönyvben megfelelően fel kell jegyezni. Hogy ez a feljegyzés megtörténjék, arról a Magyar Pénzügyi Szindikátus igazgatósága tartozik gondoskodni.
5. § (1) A Magyar Pénzügyi Szindikátus alapszabályait ennek a törvénynek életbelépésétől számított 30 nap alatt megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni köteles. Az így módosított, illetőleg kiegészített alapszabályok hatályosságához a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges; ugyancsak a két miniszter jóváhagyása szükséges az alapszabályok minden további módosításához és kiegészítéséhez is. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül vezeti be a cégjegyzékbe.
(2) A pénzügyminiszter a Magyar Pénzügyi Szindikátushoz kormánybiztost nevez ki, aki annak üzletvitelére felügyel, a kibocsátott kötvényeket megfelelő módon aláírásával látja el; hatáskörét egyébként a pénzügyminiszter állapítja meg.
(3) A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus üzletrészeinek többségét az alapítóktól az államkincstár részére megszerezze.
6. § A Magyar Pénzügyi Szindikátust a jelen törvény alá eső tevékenysége, körében ugyanazok az adó- és illetékkedvezmények illetik meg, mint amelyeket az 1928: XX. tc. a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége javára megállapít.
7. § (1) A teherrendezést az erre a célra alakított Földteherrendező Országos Bizottság (az alábbiakban Országos Bizottság) intézi.
(2) Az Országos Bizottság az egyes ügyekben szükséges tárgyalásokkal, egyeztetésekkel és egyéb eljárásokkal a Magyar Földhitelintézetet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét, az Országos Központi Hitelszövetkezetet, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét s a szükséghez képest a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó más intézetet vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezeteit bízza meg. A Pénzintézeti Központ harmadik kúriájába tartozó pénzintézet részére azonban ilyen megbízást csak a Pénzintézeti Központ előzetes hozzájárulásával lehet adni.
(3) Az Országos Bizottság és albizottságainak szervezetére és az eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a jelen törvény rendelkezéseinek szem előtt tartásával a pénzügyminiszter állapítja meg.
8. § (1) A teherrendezésre irányuló tárgyalást az Országos Bizottság csak abban az esetben rendelje el, ha a megszerzett tájékoztató adatokból remélhető, hogy az eljárás eredményes lesz és az eljárásba bevont valamennyi követelés az 1931. évi március hó 1. napja előtt keletkezett. Az Országos Bizottság a teherrendezésre irányuló tárgyalást kivételesen a követelések keletkezésének időpontjára való tekintet nélkül is elrendelheti, ha az imént megjelölt határnap előtt keletkezett követelések rendezése ezt szükségessé teszi. Egyidejűleg vagy később az eljárás folyamán az Országos Bizottságnak meg kell állapítania azt a legmagasabb összeget, ameddig az ingatlan - teherbíróképességét véve figyelembe - a teherrendezési eljárás során megterhelhető vagy megterhelve maradhat (terhelési határ). Ugyancsak az Országos Bizottságnak kell megállapítania a mezőgazdasági ingatlanok felszereléséhez tartozó ingóságok jegyzékét.
(2) Ha a teherrendezésre irányuló tárgyalás megindítását az Országos Bizottság elrendelte, megkeresésére ezt a telekkönyvben fel kell jegyezni.
9. § (1) A teherrendezésre irányuló tárgyalás feljegyzésének az a hatálya, hogy a feljegyzés hatályosságának kezdetétől számított három hónapon belül eső határnapra az ingatlan árverését kitűzni nem lehet, az ily határnapra már kitűzött árverést pédig a háromhónapi határidő eltelte utáni határnapra kell hivatalból elhalasztani.
(2)Az ingatlanok jegyzékbe foglalt (8. § (1) bekezdése) mezőgazdasági élő és holt felszerelése tekintetében az előbbi bekezdés értelmében megállapított, háromhónapi határidő végéig árverést kitűzni nem szabad, a már kitűzött árverést pedig a végrehajtást szenvedő kérelmére a háromhónapi határidő utáni határnapra kell elhalasztani.
10. § A teherrendezésre irányuló tárgyalás feljegyzése nem hatályos:
1. olyan követeléssel szemben, amely záloglevelek, valamint gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas vagy óvadékképessé nyilvánított egyéb kötvények kibocsátásának alapjául szolgál, vagy amelynek biztosítására bekebelezett jelzálogjogról jelzálogadóslevelet, a telekadósságról telekadóslevelet állítottak ki, továbbá olyan követeléssel szemben, amelynek biztosítására a jelzálogjog külföldi pénzintézet javára vagy 1931. évi március hó 1. napja előtt kiállított okirat alapján külföldi hitelező kölcsönkövetelésének biztosítására van bekebelezve, kivéve, ha a követelést a pénzintézet vagy más hitelező az 1931. évi március hó 1. napja után belföldi hitelezőtől engedményezés útján szerezte meg;
2. az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek minden oly követelésével szemben, amelyek tekintetében előnyös kielégítési joggal vannak felruházva (1898:XXIII. tc. 23. és 65. § az 1920:XXX. tc. 24. §);
3. tartási követelésekkel szemben.
11. § (1) A teherrendezésre irányuló tárgyalás az eljárásba bevont ingatlanokat terhelő jelzálogos követelésekre és az ingatlanok tulajdonosának egyéb tartozásaira is kiterjed.
(2) A tárgyalás célja az, hogy a hitelezőkkel kötött megegyezéssel az összes jelzálogos és egyéb követelések a megállapított terhelési határ (8. §) keretei közé illeszkedjenek.
(3) Ha az eljárás ezt a célt elérte és a pénzügyminiszter a jelen törvény 1. §-a (1) bekezdésének 1. és 2. pontja alá eső követelések összege tekintetében kifogást nem tett, az Országos Bizottság a teherrendezési eljárást eredményesen befejezettnek nyilvánítja. Ezt az Országos Bizottság határozata és megkeresése alapján a telekkönyvben fel kell jegyezni (teherrendezés feljegyzése).
12. § Ha a teherrendezési eljáráshoz jelzálogjoggal nem biztosított vagy olyan jelzálogos hitelező nem járult hozzá, akinek követelése a követelés rangsorát és a terhelési határt tekintve árverés esetében nem nyerhetne kielégítést, ez nem gátolja azt, hogy az Országos Bizottság az eljárás eredményes befejezését kimondja. Ilyen esetben a teherrendezés feljegyzésével egyidejűleg fel kell jegyezni azt, hogy a teherrendezésen kívül maradt hitelező kielégítési joga a jelen törvény 14. §-a értelmében korlátozva van.
13. § (1) A teherrendezés során a Magyar Pénzügyi Szindikátusra átruházott jelzálogjogokat, ha rangsorban közvetlenül egymásután következnek, a jelzálogjog átszállásának bejegyzésekor egységes jelzálogjoggá lehet átalakítani. Egyetemleges jelzálogjogokat ily egységbe foglalni csak akkor lehet, ha több egyetemleges jelzálogjog ugyanazokat az ingatlanokat terheli, a terhelt ingatlanok valamennyien teherrendezés alá vannak vonva és az egyetemleges jelzálogjogok valamennyi ily ingatlanon egymást közvetlenül követő rangsorban vannak bejegyezve. Az, hogy az egyetemleges jelzálogjogok egymásközötti sorrendje az egyes ingatlanokon különböző, az egységbefoglalásnak nem akádálya.
(2) Ha a teherrendezés során valamely jelzálogos követelést a bejegyzett összegnél kisebb összeggel engedményeztek a Magyar Pénzügyi Szindikátusra, az átszállást csak e kisebb összeg erejéig kell bejegyezni, a különbözet erejéig pedig a jelzálogjogot törölni kell.
(3) Keretbiztosítéki és más biztosítéki jelzálogjogot az átszállás bejegyzésével egyidejűleg közönséges jelzálogjoggá kell átváltoztatni (1927:XXXV. tc. 80. §).
14. § (1) A teherrendezés telekkönyvi feljegyzésének hatálya az, hogy a feljegyzés hatályosságának tartama alatt (16. §) az ingatlant a teherrendezésen kívül maradt jelzálogos hitelező, (12. §), vagy a teherrendezés feljegyzését követő rangsorban jelzálogjogot szerzett hitelező kérelmére árverésen eladni csak akkor lehet, ha az árverési vételár a végrehajtató követelését megelőző rangsorban kielégítendő valamennyi követelést teljesen fedezi. Az ilyen végrehajtató kérelmére sikertelenül megkísérelt árverés költsége a végrehajtást szenvedőt nem terheli. Az előnyös tételként sorozandó árverési költséget, amelyet a végrehajtást kérő az árverés elrendelése előtt köteles előlegezni, az a Végrehajtató viseli, akinek a kérelmére az árverés foganatosíttatott. Az összeget, amelyet a költség céljára előlegezni kell, a bíróság az eset körülményei szerint határozza meg.
(2) A teherrendezés telekkönyvi feljegyzésének nincsen ilyen hatálya a 10. § 1. és 2. pontjában felsorolt követelések, a közadók és a közadók módjára behajtandó követelések, továbbá a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerint tartás vagy általában életfenntartás céljára szolgáló követelések, valamint oly követelések tekintetében, amelyek egyébként családi vagy öröklési jogviszonyon alapulnak.
(3) Az ingatlanokhoz tartozó mezőgazdasági felszerelés (8. § (1) bekezdése) az eredményes teherrendezés feljegyzésétől számított két éven belül az ingatlanok árverési eladása előtt a 12. §-ban említett hitelező kérelmére árverés alá nem vonható.
(4) A jelen §-ban az árverés tekintetében meghatározott korlátozás csődeljárás keretében is hatályos. Ezt a körülményt a csődnyitási kérvény elintézésében (1881: XVII. tc. 87. §) figyelembe kell venni.
15. § A teherrendezés feljegyzésével (11. § (3) bekezdése) a teherrendezésre irányuló tárgyalás megindítását tárgyazó feljegyzés (8. § (2) bekezdése) hatálya akkor is megszűnik, ha a teherrendezés feljegyzésekor a háromhónapi határidő még nem telt el.
16. § A teherrendezés feljegyzésének hatálya addig tart, amíg a teherrendezésre irányuló megegyezés értelmében akár változatlanul, akár átváltoztatás (konverzió) következtében megváltoztatva fennmaradt, akár a Magyar Pénzügyi Szindikátusra engedményezett követelés tekintetében jelzálogjog áll fenn; a teherrendezésre vonatkozó feljegyzést korábban csak az előbb említett valamennyi hitelező beleegyezésével lehet törölni.
17. § (1) Azok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, amelyeknek követeléseit a Magyar Pénzügyi Szindikátus a teherrendezési eljárás során könyveiben jóváírta vagy földteherrendezési kötvényekkel kielégítette, az ilymódon keletkezett könyvköveteléseiknek vagy földteherrendezési kötvényeiknek kamatait mindaddig, amíg a könyvkövetelést át nem ruházzák, illetőleg a teherrendezési eljárás során kapott kötvények még a tulajdonukban vannak, a társulati adó alapjából levonhatják azzal a korlátozással, hogy a levonható összeg a társulati adóalap 10 %-ánál több nem lehet.
(2) A pénzügyminiszter a teherrendezés során létesített ügyletekkel kapcsolatban kiállított okiratok tekintetében az okirati illeték alól, a teherrendezéssel kapcsolatos telekkönyvi beadványok és bejegyzések tekintetében a telekkönyvi beadványi és bejegyzési illeték alól rendelettel kedvezményeket vagy mentességet állapíthat meg.
(3) Ha a Pénzintézeti Központ vagy a tagjai sorába tartozó valamely pénzintézet, illetve az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó valamely hitelszövetkezet a teherrendezési eljárásba bevont vagy a rendezésből a terhelési határt (8. § (1) bek.) meghaladó adósságok miatt kirekesztett ingatlant bírói árverésen veszi meg, ez a vétel az ingatlanvagyonátruházási illeték alól mentes, ha a vétel a teherrendezésre irányuló tárgyalás feljegyzésétől (9. §), illetve az Országos Bizottság kirekesztő határozatának meghozatalától számított két éven belül, vagy az eredményes teherrendezés feljegyzésének hatálya (16. §) alatt történt; ezekben az esetekben azonban csak akkor, ha a Pénzintézeti Központ vagy az illető pénzintézet, illetve hitelszövetkezet az így megszerzett ingatlant az árverés jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül a volt földtulajdonosra, annak házastársára, lemenő vagy felmenő ági rokonára, testvérére vagy öt éven belül másra, átruházza.
(4) A (3) bekezdés eseteiben az ingatlannak az árverést szenvedett volt földtulajdonosra 10 éven belül történő visszaruházása szintén illetékmentes; az árverést szenvedett volt földtulajdonos házastársára, lemenő vagy felmenő ági rokonára ügyancsak 10 éven belül történő átruházása pedig 2 % ingatlanvagyonátruházási illéték alá esik.
(5) Abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett pénzintézetet a rendezésbe bevont vagy a rendezésből a terhelési határt (8. § (1) bek.) meghaladó adósságok miatt kirekesztett ingatlan tulajdonosa az ingatlannak eldarabolása útján való értékesítésével az Országos Bizottság hozzájárulásával bízza meg, ez a megbízás ingatlanvagyonátruházási illeték alá nem esik, még abban az esetben sem, ha a pénzintézet bizonyos áron való eladásért szavatosságot vállalt.
(6) Azok a szerződések végül, amelyekkel a (3) bekezdésben említett pénzintézet az árverésen megszerzett ingatlaneldarabolás útján való értékesítésére valamely, az ingatlan eldarabolására jogosult pénzintézetnek megbízást ad (parcellázási megbízás), csak 2 P okirati illeték alá esnek.
(7) A földteherrendezéssel kapcsolatos műszaki munkálatok végrehajtása tekintetében a pénzügyininiszter intézkedik.
(8) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az állami közadótartozásoknak a teherrendezési eljárásba bevonását megengedhesse.
18. § Földbirtokpolitikai célok megvalósítása, különösen a helyes birtokmegosztás és telepítés előmozdítása érdekében a pénzügyminiszter egy vagy több pénzintézet, vagy pénzintézeteknek erre a célra alakult külön szerve részére a szóbanforgó működés körében létrejött kölcsönökről kiállított kötelezvényeknek és az ilyen kölcsönök telekkönyvi bejegyzésének illetéke alól rendelettel kedvezményeket vagy mentességet állapíthat meg.
19. § (1) Ha önkéntes árverést (1881:LX. tc. 204. §) a bíróság teherrendezési eljárás során rendelt el, a hitelező nem élhet a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. tc. 205. §-ában meghatározott azzal a joggal, hogy az önkéntes árverésnek hat hónapra felfüggesztését kérje.
(2) A Pénzintézeti Központ, a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége ingatlanárveréseknél mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. A Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó más pénzintézetet ez a jog csak abban az esetben illeti meg, ha az Országos Bizottság megbízásából árverel. Ezek a rendelkezések az 1908:XLI. tc. 21. §-ában biztosított kedvezményeket nem érinti.
20. § Az igazságügyminiszter, amennyiben a jelen törvény végrehajtásához szükségesnek látja, a telekkönyvi rendtartásnak, a végrehajtási és csődeljárásnak szabályait rendeletettel kiegészítheti és módosíthatja.
21. § Ezt a törvényt a minisztérium lépteti életbe és hajtja végre, ugyancsak a minisztérium állapítja meg azt az időpontot, amelyen túl teherrendezésre irányuló eljárás megindítását elrendelni nem lehet.
