1931. évi IX. törvénycikk

a betegek kölcsönös ellátása tárgyában 1919. évi február hó 5-én Szófiában kelt magyar-bulgár egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § A betegek kölcsönös ellátása tárgyában 1929: évi február hó 5-én, Szófiában kelt magyar-bulgár egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar fordítása következő:

A Magyar Királyság és a Bulgár Királyság között a betegek kölcsönös ellátása tárgyában kötött egyezmény

Magyarország Kormányzója egyrészt, Ő Felsége a Bulgárok Királya másrészt azon közös óhajtól áthatva, hogy a Bulgária területén megbetegedett magyar alattvalók és viszont a Magyarország területén megbetegedett bulgár alattvalók számára nyujtandó segély kérdését rendezzék, Egyezmény kötését határozták el s e célból Meghatalmazottaikat kijelölték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

Első cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát arra, hogy saját területén a másik Fél azon polgárait, akiknek testi vagy szellemi betegségek miatt segélyre és - a kórházi ápolást is ideértve - orvosi ellátásra van szükségük, saját polgáraival egyenlő elbánásban részesíti felgyógyulásukig vagy mindaddig, amíg az illetők hazaszállítása saját vagy más személyek egészségének veszélyeztetése nélkül nem foganatosítható.

Ha a Magas Szerződő Felek egyike a saját területén ápolt gyógyíthatatlan beteget vagy elmebeteget haza kívánja szállíttatni, a másik Fél ezt nem utasíthatja vissza, amennyiben az illető saját állampolgára. A beteg átadása a befogadó Állam határállomásán történik.

Második cikk. Nem lehet követelni az első cikkben említett segélyezési és gondozási, valamint a temetési és szállítási költségeket annak az Államnak állami - tartományi vagy községi - pénztáraitól, avagy egyéb közpénztáraitól, ideértve az illető államnak kötelező alapon álló biztosítási pénztárait és intézeteit, amely államnak a segélyezett személy, alattvalója.

Harmadik cikk. A szegénység állapotát az illetőség község vagy a diplomáciai vagy konzuli képviselő által kiállított bizonyítvánnyal kell kimutatni (igazolni), vagy végül az érdekelt által tett nyilatkozattal, amely kétség esetében diplomáciai vagy konzuli úton hitelesíthető.

Negyedik cikk. A szóbanlévő költségek mégtérítését csak abban az esetben lehet követelni, ha a segélyezett személy saját maga vagy más, a megtérítésre törvényesen kötelezett személyek a költségeket viselni képesek.

A Magas Szerződő Felek mindegyike e célból kötelezi magát, hogy az egyik Fél központi egészségügyi hatósága által közvetlenül a másik Fél ugyanolyan hatóságához intézett megkeresésre a saját törvényhozásával szabályozott támogatást nyujtja a végből, hogy ezek a költségek - amelyeket a mindenkori díjaknak megfelelően kell kiszámítani - megtéríttessenek annak, akit ez megillet.

Az utolsó osztályon való kórházi ellátás költségeinek megtérítése azonban nem követelhető.

Ötödik cikk. Az ennek az Egyezménynek életbeléptetése előtt felmerült segélyezés és orvosi ellátás által okozott költségek megtérítését még abban az esetben sem-lehet követelni, ha a segélyezett személy saját maga vagy más, a megtérítésre törvényesen kötelezett személyek a költségek viselésére képesek.

Az 1-4. Cikkek rendelkezéseit alkalmazni kell az ennek az Egyezménynek életbelépte után felmerülő segélyezések és orvosi ellátások költségeire, és pedig teljességükben akkor is, ha a segélyezés vagy az orvosi ellátás kezdete megelőző időre esik.

Hatodik cikk. Ez az Egyezmény a megerősítő okiratoknak a Magas Szerződő Felek részéről való kicserélése után nyolc nappal lép életbe.

Érvényben marad a bármelyik Szerződő fél részéről bekövetkező felmondás napjától számított egy év elteltéig.

Készült két eredeti példányban Szófiában, 1929. évi február hó 5-én.

3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban az egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe és azt a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre.