1. § A villamosmű vagy engedélyokirat alapján működő közhasználatú villamosmű (vállalat, 2. §) vagy saját használatú villamosmű (6. §).
2. § Villamos energiát ellenérték fejében való szolgáltatás céljára csak az fejleszthet és vezethet, akinek közhasználatú villamosmű (vállalat) létesítésére és fenntartására engedélye van (engedélyes). Az engedély szólhat villamos energia fejlesztésére, vezetésére és elosztására vagy ezeknek a tevékenységeknek valamelyikére vagy meghatározott csoportjára. Engedélyt engedélyokirat kiállításával a kereskedelemügyi miniszter adhat.
3. § (1) Közhasználatú villamosműnek (vállalatnak) létesítésére szóló engedélyokiratot vagy meghatározott terület (fogyasztóterület) energiaszükségletének ellátására vagy az energiaszolgáltatás céljának és keretének egyébkénti meghatározásával kell kiadni.
(2) Meghatározott terület energiaszükségletének ellátására szóló engedélyokiratban kizárólagossági jogot kell biztosítani, kivéve, ha az engedélyért folyamodó e jog biztosítását nem kérte. A kizárólagossági jog hatályosságának tartama alatt villamos energiának ellenérték fejében szolgáltatására ugyanarra a fogyasztóterületre engedélyokiratot más nem kaphat.
(3) A kizárólagossági jog nem akadályozza sem az ily jogot biztosító engedélyokiratban megjelölt területen más fogyasztóterület ellátására szolgáló villamos energia fejlesztését, sem pedig villamos energiának e területen való átvezetését.
(4) A kizárólagossági jog nem terjed ki a közforgalmú vasutak és fuvarozásra rendelt más vállalatok üzemi energiaszükségletének ellátására. Ugyanez áll az említett vállalatok üzemi céljára szolgáló területen felmerülő, nem üzemi természetű energiaszükségletre, feltéve, hogy azt ugyanaz a villamosmű elégíti ki, amely a szorosan vett üzemi szükségletet fedezi.
4. § (1) A közhasználatú villamosművek létesítése céljára kisajátításnak van helye. A kisajátításra - amennyiben az alábbi rendelkezésekből más nem következik - az 1881:XLI. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közhasználatú villamosművek (vállalatok) tekintetében - az alábbi rendelkezésekből folyó eltérésekkel - az 1888:XXXI. tc. 7-9. §-ainak rendelkezései is állanak.
(3) A villamosművek céljára szükséges vízhasználati jogok és vízi szolgalmak megszerzésére az 1885:XXIII. és az 1913:XVIII. törvénycikk rendelkezései irányadók.
5. § (1) Közhasználatú villamosműre (vállalatra) engedélyokiratot nem kaphat:
1. aki csőd alatt áll;
2. aki csődönkívül kényszeregyességi eljárást kért, amíg az eljárás folyamatban van;
3. akinek valamely korábban kapott engedélyokirata mulasztás folytán hatályát vesztette, továbbá akinek engedélyokiratát a kereskedelemügyi miniszter e törvény rendelkezései alapján visszavonta, a hatályvesztés, illetőleg a visszavonás után tíz év alatt;
4. aki bűntett, az állami vagy társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy akit a felsorolt bűncselekmények valamelyike miatt elítéltek, a bűnvádi eljárás, illetőleg a szabadságvesztésbüntetés tartama alatt és a büntetés kiállása vagy elévülése után bántett esetében öt, vétség esetében három év alatt.
(2) Külföldi állampolgár vagy oly jogi személy, amelynek székhelye külföldön van, engedélyokiratot csak akkor kaphat, ha cége (fióktelepe) belföldön be van jegyezve és a villamosmű (vállalat) felelős vezetőjéül képviselői jogkörrel oly önjogú magyar állampolgárt alkalmaz, akivel szemben az előbbi bekezdésben meghatározott kizáró okok egyike sem áll fenn. Az ily képviselő meghatalmazásának visszavonása csak azzal válik hatályossá, ha a kereskedelemügyi miniszter más képviselő meghatalmazását tudomásul vette. A meghatalmazásnak egyéb okból bekövetkezett megszűnése esetében az engedélyes köteles a megszűnéstől számított tizenöt napon belül új képviselőt bejelenteni.
6. § (1) Oly villamosművet, amely villamos energiát kizárólag a fenntartó saját és alkalmazottainak háztartásában, gazdaságában vagy vállalatában való felhasználás céljára szolgáltat (saját használatú villamosmű), külön engedély nélkül a létesítményre egyébként fennálló törvényes rendelkezések megtartásával szabadon lehet létesíteni.
(2) Saját használatú villamosműhöz tartozó vezetéknek idegen telken vagy nem idegen telken, de már fennálló más vezeték keresztezésével vagy közelében való építéséhez és üzembehelyezéséhez a kereskedelemügyi miniszter engedélye szükséges. Az üzembehelyezésre szóló engedélyt az üzembehelyezés előtt közhírré kell tenni.
7. § (1) A legalább 500 kilovolt-ampére-nyi teljesítőképességű saját használatú villamosművet már létesítésének megkezdése előtt be kell jelenteni a kereskedelemügyi miniszternek (bejelentés alá eső saját használatú villamosmű). Bejelentés alá esik a saját használatú villamosmű olyan bővítése is, amelynek folytán annak teljesítőképessége vagy eléri az 500 kilovoltampére-t, vagy legalább 500 kilovolt-ampére-rel növekedik.
(2) A bejelentés alá eső saját használatú villamosművet rendszerint úgy kell létesíteni, hogy a közhasználatú villamosművekhez való csatlakozása lehetséges legyen. Ez alól a kötelezettség alól a kereskedelemügyi miniszter indokolt esetben felmentést adhat.
8. § (1) Közhasználatú villamosmű létesítésére az előmunkálati engedélyt (1881:XLI. tc. 7. és 8. §) a kereskedelemügyi miniszter adja. Az előmunkálati engedély kézbesítéstől számított egy évig hatályos, hatályát a kereskedelemügyi miniszter egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(2) Az előmunkálati engedély az 1881:XLI. tc. 8. §-ában megjelölt munkálatokon felül arra is feljogosítja az engedélyest, hogy a vezetékek felállítására vonatkozó tervek elkészítése céljából szükséges műszaki munkálatokat elvégezze.
(3) Közhasználatú villamosmű létesítésére előmunkálati engedélyt oly személy is kaphat, akinek engedélyokirata (2. §) még nincs.
(4) Ugyanarra a területre akár egyidejűen, akár a korábban kiadott ily engedély hatályosságának tartama alatt több személynek is lehet előmunkálati engedélyt adni.
(5) A kereskedelemügyi miniszter az előmunkálati engedély megadását a hivatalos lapban közzéteszi és a helyi szokásnak megfelelő hirdetmény útján való közzététel céljából közli az érdekelt városok polgármesterével és az érdekelt községek előljáróságával. Ez a közzététel nem pótolja az 1881:XLI. tc. 8. §-ának második bekezdésében megszabott értesítést.
9. § Az engedélyokiratért folyamodótól a kereskedelemügyi miniszter megkívánhatja annak igazolását, hogy a szükséges tőkével rendelkezik.
10. § (1) Ha valamely területre nézve kizárólagossági jogot biztosító engedélyokirat kiadását kérik, vagy a kereskedelemügyi miniszter valamely terület energiaszükségletének ellátását szükségesnek látja, versenytárgyalást kell hirdetni s ennek eredményéhez képest az engedélyokiratot annak kell kiadni, aki a fogyasztóterület villamos energiaszükségletének kielégítését a legkedvezőbb feltételek meleltt és az ország energiagazdaságának érdekei szempontjából is a legmegfelelőbb módon tudja biztosítani. Az energiafejlesztés szempontjából, az ország energiagazdaságának érdekeire való tekintettel, a vízierő igénybevételét más fejlesztési módnál megfelelőbbnek kell tekinteni. Előnyben kell továbbá részesíteni azokat a fejlesztési módokat, amelyek gazdaságosan csak a termelés helyén értékesíthető lignitet, hulladékszenet vagy tőzeget hasznosítanak.
(2) Amennyiben csupán a saját területén felmerülő villamos energiaszükséglet fedezésére kíván vállalkozni, a törvényhatóságot, a megyei várost és a községet egyenlő feltételek mellett más pályázóval szemben - még vízierőt igénybevevő pályázóval szemben is - előnyben kell részesíteni, ha pedig engedélyokiratért versenytárgyalás hirdetése előtt egyedül a törvényhatóság, a megyei város vagy a község folyamodott és előterjesztett ajánlata az ország energiagazdaságának érdekei szempontjából is megfelelő, a versenytárgyalás hirdetését mellőzni is lehet.
(3) A kizárólagossági jogot nem biztosító, illetve e § (1) bekezdése szerinti nyilvános versenytárgyalás alá nem tartozó engedélyokiratok kiadásánál nagyobb jelentőségű villamosművek engedélyezése esetében előzetesen jelentést kell tenni az országgyűlésnek.
11. § (1) Az engedélyokirat szövegében fel kell tüntetni:
1. az engedélyes nevét vagy cégét és lakhelyét vagy székhelyét; a még be nem jegyzett kereskedelmi társaságot az alapítók nevével kell megjelölni;
2. ha az engedélyes külföldi, a belföldi képviselő, ha nem önjogú, a törvényes képviselő nevét és lakhelyét;
3. a villamosmű helyét;
4. a villamosmű teljesítőképességét, a fejlesztendő, illetőleg a szolgáltatandó villamos energia műszaki megjelölését;
5. a fogyasztóterület megjelölését, az annak ellátására szolgáló vezetékhálózat leírásával vagy az energiaszolgáltatás céljának és keretének egyébkénti meghatározását;
6. azt, hogy az engedélyokirat kizárólagossági jogot is biztosít-e és mennyiben;
7. az engedélyes jogait és kötelességeit, különösen az energiaszolgáltatás általános és részletes feltételeit, az árszabást, továbbá azt, hogy az engedélyes hatóságoknak, közintézményeknek, az energiaszolgáltatás céljaira alakult szövetkezeteknek s a közvilágosítás céljaira minő kedvezményeket köteles nyujtani, végül, hogy a községnek (városnak) biztosított-e és minő haszonrészesedést;
8. az építési engedély kérésére megszabott határidőt;
9. az engedélyokirat hatályosságának időtartamát, amely az első üzembehelyezési engedély keltétől számított ötven évet meg nem haladhat;
10. annak a közjogi jogi személynek megjelölését, amelyre a villamosmű meghatározott részei az engedélyokirat hatályossága időtartamának lejárta után háramlani fognak;
11. annak kijelentését, hogy a villamosmű meghatározott részei harmincévi működés után megválthatók lesznek és annak a közjogi jogi személynek megnevezését, amely a megváltási jogot gyakorolhatja;
12. azokat az egyéb adatokat, amelyeknek az engedélyokiratba felvételét a kereskedelemügyi miniszter esetenként szükségesnek tartja.
(2) Az engedélyokirat kiadását a hivatalos lapban, valamint az érdekelt törvényhatóság hivatalos közlönyében közzé kell tenni. A közleménybe az (1) bekedés 1-7. és 9. pontjában említett adatokat is fel kell venni. A kereskedelemügyi miniszter egyéb adatoknak ily közzétételét esetenként is elrendelheti.
12. § (1) A közhasznú villamosmű létesítése céljából szükséges építkezések végrehajtásához építési engedély, az ily mű üzembehelyezéséhez üzembehelyezési engedély szükséges. Ezeket az engedélyeket a kereskedelemügyi miniszter adja meg.
(2) Építési engedélyt és üzembehelyezési engedélyt csak annak lehet adni, aki engedélyokiratot már kapott.
13. § (1) Az engedélyokirat alapján építési engedély megadása iránt előterjesztett kérelem alaki kellékeit, az ily kérelemhez szükséges mellékleteket, valamint a mellékletekül megszabott tervek, műszaki számítások és műszaki leírások elkészítésének módját a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) A létesítmények építése és üzeme tekintetében a kereskedelemügyi miniszter szabványokat állapíthat meg, illetőelg a hazai szaktestületek által alkotott szabványokat és biztonsági szabályzatokat rendeletileg életbeléptetheti.
14. § (1) Az építési engedély kiadása előtt a telep, a vezeték, illetőleg a berendezés tervbe vett létesítését az engedély iránti kérvény beérkezésétől számított 15 napon belül közhírré kell tenni és további 30 napon belül alkalmat kell adni arra, hogy az érdekeltek, továbbá az a vármegyei törvényhatóság, megyei város és község, illetőleg az a városi törvényhatóság, amelynek területén az engedélyes a telepet, a vezetékeket, illetőleg a berendezést létesíteni kívánja, esetleg felmerülő észrevételeiket szóval vagy írásban megtehessék.
(2) Az építési engedély feltételeit olyan módon kell megállapítani, hogy a műszaki, gazdasági, honvédelmi, közbiztonsági, közrendészeti, építésrendészeti és tűzrendészeti követelmények, a közhasználatú távirda, távbeszélő, villamos jelző és rádióberendezések, valamint a közutak és a vasutak zavartalan forgalma, végül a városrendezés (községrendezés) érdekei biztosítva legyenek.
(3) A feltételek megállapításában az előbbi bekezdésben említett követelmények sérelme nélkül figyelemmel kell lenni a magánosok jogos érdekeire.
(4) Az építési engedélyben meg kell jelölni azt az időt, amelyen belül az engedélyes az építkezéseket befejezni és az üzembehelyezést megelőző műszaki felülvizsgálatot kérni köteles. Az építési határidő lejártával a kereskedelemügyi miniszter az építési határidőt indokolt kérelemre meghosszabbíthatja.
(5) Ha az engedélyes az építkezés megkezdésével vagy folytatásával elfogadható indok nélkül késlekedik, úgy, hgoy az eredeti vagy meghosszabbított építési határidő végéig az építés befejezése már eleve lehetetlennek bizonyul, a kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratot kártalanítás nélkül visszavonhatja.
(6) Az építési engedély a telephez és a vezetékekhez szükséges épületek, építmények és berendezések felállításának építésrendséezti szempontból való engedélyezését is magában foglalja.
15. § (1) A villamos energiatelepet, a távvezetékeket, az elosztóhálózatot és ezek tartozékait az engedélyokiratban, illetőleg az építési engedélyben megállapított követelményeknek megfelelően, a megszabott kivitelben, a hatályban lévő szabványok és biztonsági szabályzatok (13. § (2) bekezdése) szerint kell létesíteni és fenntartani.
(2) Az engedélyes ipari szükségleteit a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk II. fejezetében foglalt rendelkezések szerint köteles fedezni.
(3) Az engedélyes köteles az építési munkálatokról befejezésük után leszámolási műveletet bemutatni. A kereskedelemügyi miniszter a létesítményeknek tervszerűség és számszerűség szempontjából való felülvizsgálását rendelheti el.
16. § (1) A közhasználatú villamosmű távvezetékét és elosztóhálózatát csak az üzembehelyezési engedély megadása után szabad üzembe helyezni. Az üzembehelyezési engedélyben meg kell állapítani azt az időt, amelyen belül a vezetéket, illetőleg az elosztó hálózatot üzembe kell helyezni. Az üzembehelyezési engedély keltét a kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratra rávezetteti.
(2) Az üzembehelyezési engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha műszaki felülvizsgálat útján megállapítást nyert, hogy az engedélyes az engedélyokiratban és az építési engedélyben kikötött feltételeknek eleget tett.
(3) A kereskedelemügyi miniszter az üzembehelyezés iránti kérelemnek beérkezésétől számított tizenöt nap alatt a mű felülvizsgálását elrendeli és a felülvizsgálat befejezésétől számított harminc nap alatt az üzembehelyezési engedélyt megadja vagy az engedély megadását a (2) bekezdés értelmében akadályozó körülményt az engedélyessel közli.
(4) A villamosvezetékeket próbaképpen a kereskedelemügyi miniszter engedélyével, vagy ha a kereskedelemügyi miniszter szükségesnek tartja, az üzembehelyezési engedély kiadása előtt is meghatározott időre üzembe lehet helyezni.
(5) Az üzembehelyezési engedély megadását, úgyszintén a vezetékek próbaképpen való, valamint végleges üzembehelyezésének időpontját közhírré kell tenni.
17. § Építési engedély és üzembehelyezési engedély szükséges már fennálló közhasználatú villamosmű lényeges bővítéséhez és átalakításához is. Az előbbi szakaszok rendelkezéseit ily esetekben is megfelelően alkalmazni kell.
18. § (1) Bizonyos berendezésekre és meghatározott teljesítőképességen aluli művekre, végül a fennálló villamosművek bizonyos mértéket meg nem haladó bővítése és átalakítása tekintetében az előbbi §-ok rendelkezéseivel szemben könnyítéseket és egyszerűsítéseket is meg lehet állapítani.
(2) Az eljárás során felmerülő költségek - kivéve a 15. § alapján elrendelt vizsgálat és ellenőrzés költségeit - az engedélyest terhelik.
19. § (1) Újonnan létesített közhasználatú villamosműveket, valamint lényeges bővítésük esetén a már meglévő közhasználatú villamosműveket is részesíteni lehet a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907:III. és az 1916:III. törvénycikk alapján engedélyezhető kedvezményekben, ha ezt a villamos energiával való ellátás és az energiagazdaság szempontjából jelentős gazdasági és fogyasztási érdek indokolttá teszi.
(2) A közhasználatú villamosműveket a törvényhatóságok, a megyei városok, a községek és más érdekeltségek is támogatásban részesíthetik ilyen célra igénybevehető alapjaik, jövedelmeik, esetleg vagyonuk terhére. Az ily támogatáshoz a belügyminiszternek a kereskedelemügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértve adott beleegyezése szükséges.
20. § (1) A saját használatú villamos energiatelep létesítményeinek építése és üzeme tekintetében a tulajdonos, illetőleg a fenntartó a kereskedelemügyi miniszter által megállapított, illetőleg a hazai szaktestületek által alkotott és rendeletileg életbeléptetett szabványokat és biztonsági szabályzatokat (13. § (2) bekezdés) betartani köteles.
(2) A kereskedelemügyi miniszter a bejelentés alá eső saját használatú villamosmű építését annak bármely szakában megvizsgáltathatja és ellenőriztetheti, az előbbi bekezdésben említett követelményeknek meg nem felelő munkák abban hagyását vagy pótlását elrendelheti s amennyiben e rendelkezéseinek nem tesznek eleget, a mű létesítését megtilthatja.
21. § (1) A bejelentés alá eső saját használatú villamosmű fenntartójának engedélyt lehet adni arra, hogy közhasználatú villamosmű által el nem látott területen villamos energiafeleslegéből ellenérték fejében energiát szolgáltasson. Az ily engedélyben kizárólagossági jogot nem lehet biztosítani.
(2) Az előbbi bekezdésben, valamint a 3. § (4) bekezdése második mondatában említett eseten kívül saját használatú villamosmű - ideértve a vasúti és hajózási vállalatok, valamint a bányavállalatok villamosműveit is - energiát más személy használatára csak engedélyokirat alapján szolgáltathat. Ilyen esetben az egész villamos energiatelepre, továbbá az energiának értékesítés céljából való vezetésére szolgáló berendezésekre a közhasználatú villamosművekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
22. § (1) Közhasználatú villamosmű létesítése vagy átalakítása végett az 1881:XLI. törvénycikkben szabályozott kisajátításnak van helye az 1907:III. tc. 8. §-ának első és harmadik bekezdésében meghatározott célokra és az ott megjelölt korlátok között, továbbá magántulajdonban álló ingatlanokra is az energiatelep, az átalakító- és kapcsolóberendezések létesítése céljára. Amennyiben a kisajátítás tárgya városok tulajdonát képező ingatlan, az érdekelt várost előzőleg meg kell hallgatni.
(2) Nem lehet a kisajátítási jogot megadni templomra, temetőre, vallási vagy kegyeleti célt szolgáló más létesítményre, művészi vagy történelmi becsű épületre és emlékműre, természeti emlékre, továbbá azokra a területekre, amelyeket jelentékeny honvédelmi érdek megóvása céljából a honvédelmi miniszter a kisajátítási jog alól kivesz. Olyan területre, amelynek rendkívüli természeti szépsége a villamosmű létesítése folytán egyébként veszendőbe menne, a kereskedelemügyi miniszter a kisajátítási jogot megtagadhatja vagy megadását az építkezések és a berendezések elhelyezési módja tekintetében megállapított oly feltételek megtartásától teheti függővé, amelyek a védett érdek biztosítására alkalmasak.
23. § (1) Ha az átalakító- vagy kapcsolóberendezést a villamosmű telepén kívül valamely épület lakás céljára nem használt helyiségében olymódon lehet elhelyezni, hogy az ily elhelyezés az épület rendeltetésszerű használatát egyáltalán nem vagy csak elenyészően csekély mértékben befolyásolja, kisajátítás helyett az elhelyezést használati szolgalom alapításával lehet biztosítani. A használati szogalom alapítását az 1881:XLI. tc. 14. §-a szempontjából nem lehet részleges kisajátításnak tekinteni.
(2) Ha az előbbi bekezdésben említett berendezést be nem épített területen kell létesíteni és az elfoglalt terület oly csekély, hogy önálló jószágtestté alakítása esetében önmagában sem mezőgazdasági, sem építkezési célra nem lenne felhasználható, az a telek viszont, amelyen az ily berendezést létesítik, ezzel értékében lényeges csökkenést nem szenved, az engedélyes a szükséges terület kisajátítása helyett építményi jog alapítását kívánhatja. Ily építményi jog esetében az ingatlan tulajdonosa az építményt az építményi jog megszűnése után nem válthatja meg.
(3) A használati szolgalom fejében évi járadékot, az építményi jog fejében építménybért kell fizetni. A használati szolgalom fejében járó évi járadékot az elfoglalt helyiségért vagy helyiségrészért a használati szolgalom alapítása idején elérhető bérösszeg mértékéhez képest a tűzbiztosítási díj esetleges emelkedésének hozzászámításával kell megállapítani. Az építménybért az ingatlanért az építményi jog megalapítása idején elérhető haszonbér arányában kell megállapítani, de figyelembe kell venni az egész ingatlanért elérhető haszonbérnek az építményi jog folytán beálló csökkenését is. A járadékot és a meg nem váltott építménybért biztosítani kell.
(4) A használati szolgalom és az építményi jog alapítására egyebekben a kisajátításra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadók. A járadék, az építménybér és ezek biztosítása tekintetében a kisajátítás esetében fizetendő kártalanításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha a (2) bekezdés értelmében megalapított építményi joggal terhelt területet a tulajdonos utóbb beépíti, követelheti, hogy az építményi jog az (1) bekezdésnek megfelelő használati szolgalmi joggá alakíttassék át. Az oly épület lebontása vagy lényeges átalakítása esetében, amelyen használati szolgalom állott fenn, a szolgalom megszűnik és építményi jog vagy új használati szolgalom alapítását lehet kérni.
(6) Az építményi jognak használati szolgalommá átalakítása, valamint új jog alapítása esetében az építménybért, illetőleg a járadékot is újból kell megállapítani.
(7) Mind a használati szolgalmat, mind az építményi jogot az engedélyes javára kell a telekkönyvbe bejegyezni annak feltöntetésével, hogy e jogok megváltás, háramlás vagy az engedélyes személyében beálló egyéb változás esetében a berendezéssel rendelkező javára változatlanul fennmaradnak. E használati szolgalom és építményi jog telekkönyvi feltüntetésének részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(8) A közhasználatú villamosmű tulajdonosa a terhelt telek tulajdonosával kötött megállapodás alapján az építménybért vagy járadékot az (5) bekezdésben említett változások esetére is egyszersmindenkorra megszabhatja és tőkével is megválthatja. A megváltásra vonatkozó megállapodást a telekkönyvben fel kell jegyezni. A megváltásnak a jelzálogos hitelezőkkel szembeni hatályára az 1927:XXXV. tc. 29. és 30. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
(9) Az e szakasz értelmében megálapított használati szolgalommal vagy építményi joggal terhelt ingatlanokat csak az említett jogok fenntartásával lehet végrehajtás útján vagy egyébként értékesíteni. Az ingatlannak ily joggal terhelése az ipari vállalatok központi telekkönyvébe való bejegyzést nem akadályozza (1928:XXI. tc. 7. § (2) bekezdése).
(10) A használati jog és az építményi jog alapján az engedélyes az ilymódon elhelyezett berendezéseit esetenkénti külön kártalanítás fizetése nélkül használhatja, kezelheti és javíthatja, az előálló rendkívüli károkat azonban köteles megtéríteni.
(11) Ha a használati joggal vagy építményi joggal megterhelendő ingatlan városi ingatlan, úgy az érdekelt várost az engedélyezés előtt meg kell hallgatni.
(12) A használati szolgalom és az építményi jog tekintetében esetleg szükséges külön szabályokat a kereskedelemügyi miniszter, az igazságügyminiszterrel és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg.
24. § (1) A közhasználatú villamosmű javára az üzem folytatásához szükséges vezetékek és berendezések felállítása céljából a kereskedelemügyi miniszter vezetékjogot állapíthat meg oly ingatlanok tekintetében, amelyek rendeltetésszerű használatát a vezetékjog tartósan nem akadályozza és amelyeken a vezetékjog megállapítását a 22. § (2) bekezdésében említett vagy más közszempontok sem zárják ki.
(2) Az engedélyes a vezetékjog alapján:
1. a villamos energia vezetéséhez szükséges vezetékeket és azok tartozékait, az átalakító- és kapcsolóberendezéseket, úgyszintén a csővezetékeket és a csatornákat is az építési engedéllyel jóváhagyott terveknek és az érintett területekre vonatkozó külön jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően utcákon, tereken, közutakon, vizeken, hidakon, viaduktokon, alagutakban, átereszeken, általában köztulajdonba álló földterületeken saját költségén elhelyezheti, azokat javíthatja és karbantarthatja, azokkal vasúti üzemi célokat szolgáló területeket, folyó- és állóvizeket, végül más villamosvezetékeket keresztezhet;
2. földfeletti és földalatti vezetékeket magántulajdonban álló telkeken, kivéve azonban a házak udvarát és az ezekkel összefüggő vagy külön bekerített kerteket, átvezethet s az ehhez szükséges tartószerkezeteket - az elosztó berendezéshez tartozókat elkerülhetetlen szükség esetében épületek tetőzetén vagy külsején is - saját költségén elhelyezheti, javíthatja és karbantarthatja;
3. a vezetékek mentén lévő fákat, bokrokat, fák és bokrok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolíthatja, ha ezt a vezetéknek és tartozékainak elhelyezése, javítása, karbantartása elkerülhetetlenül szükségessé teszi, vagy erre üzemzavar megakadályozása céljából van mellőzhetetlenül szükség és az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa a költségek előlegezése mellett megszabott méltányos határidő alatt a szükséges munkálatot el nem végzi. A tulajdonos vagy a birtokos felhívását mellőzni lehet, ha a munka elvégzése fenyegető veszély folytán halaszthatatlanul sürgős.
(3) Ha a közhasználatú villamosműhöz tartozó vezeték építését valamely már meglévő távíró, távbeszélő, jelzőberendezéshez tartozó vagy egyéb villamosvezeték akadályozza, az engedélyes a meglévő vezetéknek az ő költségére való áthelyezését kérheti, ha a meglévő vezeték célját az áthelyezés után is megfelelően betöltheti, az új vezetéket pedig más nyomvonalon egyáltalában nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetne elhelyezni. Ebben az esetben a kereskedelemügyi miniszter a meglévő vezetékkel rendelkező javára arra a vonalra, amelyre a meglévő vezetéket át kell helyezni, vezetékjogot állapít meg, illetőleg kisajátítási jogot engedélyez.
(4) Az engedélyes köteles az áthelyezés következtében a meglévő vezeték tulajdonosának okozott károkat és költségeket, ideértve a szükségessé váló átrendező és védelmi munkálatok, továbbá a meglévő vezeték zavartalan üzemét biztosító munkálatok és az új beszerzések költségeit, úgyszintén az új vonal fenntartásának többköltségeit is, valamint az üzemek esetleges szüneteléséből eredő veszteségeket megtéríteni. Az áthelyezés munkálatainak elvégzésére a kereskedelemügyi miniszter megfelelő határidőt állapít meg.
(5) Az előbbi bekezdések nem érintik az 1888:XXXI. tc. 14. §-ának első és második bekezdését.
(6) A 22. § (2) bekezdésében említett épületek és területek megóvása érdekében a vezetékjog gyakorlását megjelölt területeken meg lehet tiltani vagy az engedélyest annak meghatározott módon való gyakorlására lehet kötelezni. Ha a vezetékjog engedélyezése városi területre vonatkozik, az érdekelt várost előzőleg meg kell hallgatni.
25. § (1) Magántulajdonban álló ingatlanon vezetékjog alapján vezetéket csak akkor szabad a földbe fektetni, ha ezzel az ingatlannal rendeltetésszerű használata nem szenved korlátozást. A vezetékjog gyakorlása során az engedélyes, amennyire lehetséges, egyébként is köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlanok rendeltetésszerű használata a felállítás, karbantartás és javítás céljából szükséges munkálatok végzése alatt is biztosítva legyen, a munkálatok elvégzése után pedig az előbbi állapot helyreállíttassék.
(2) A vezetékjog gyakorlásában számot kell vetni a már működő vagy engedélyezett más vállalatok szükségleteivel is.
(3) Vezeték létesítése céljából erdőn átvágást végezni csak más gazdaságos megoldás hiányában és csak a kereskedelemügyi miniszternek a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával adott külön engedélye alapján szabad. Ily esetben az erdő tulajdonosának megfelelő határidő tűzésével alkalmat kell adni arra, hogy az átvágást az engedélyes költségére maga végeztethesse el.
(4) Az 1888:XXXI. tc. 7. §-ának második bekezdésében és 8. §-ának második bekezdésében meghatározott 45 napi határidőt a kereskedelemügyi miniszter indokolt esetben meghosszabbíthatja.
26. § A kereskedelemügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azt a legnagyobb területet, amelyet a vezetékjog alapján felállított egy-egy tartószerkezet elfoglalhat. Az így megállapítottnál nagyobb területet igénylő szerkezetet csak kisajátítás útján - ideértve az építményi jog alapítását is - lehet felállítani.
27. § (1) A vezetékjog telekkönyvi bejegyzésnek nem tárgya. Gyakorlása nem eredményezheti az annak alapján elfoglalt területek elbirtoklását, sem az ily területre vonatkozó tulajdoni kereset elévülését.
(2) A vezetékjog megszűnik, ha a vezetéket a vezetékjog megállapításától számított öt éven belül nem építik meg, a megépített vezetéket öt éven át nem használják vagy véglegesen használaton kívül helyezik.
(3) A vezetékjog megszüntével az engedélyes köteles a létesítményeket eltávolítani és az előbbi állapotot visszaállítani. Vita esetében az érdekelt felek meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter dönt. A kereskedelemügyi miniszter döntése után igényét bármelyik fél a rendes bíróság előtt érvényesítheti.
28. § (1) A vezetékjog ingyenes, az engedélyes azonban kártérítéssel tartozik a vezetékjog gyakorlásából, a vezetékek megépítéséből, karbantartásából, megváltoztatásából, eltávolításából, valamint üzembentartásából az ingatlan tulajdonosára vagy birtokosára háruló minden kárért, ideértve azt a kárt is, amely a 25. § (4) bekezdésében említett határidő meghosszabbításából vagy elmulasztásából ered.
(2) A kereskedelemügyi miniszter - a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági mívelés alatt álló ingatlanok tekintetében a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve - rendelettel állapítja meg a vezetékek megépítéséért és a leggyakrabban előforduló egyéb munkálatokért járó kártérítésnek azt a mértékét, amelyet kár bizonyítása nélkül lehet követelni.
(3) Az e szakaszon alapuló kártérítési igény attól a naptól számított egy év alatt évül el, amelyen a károsult a kárról tudomást szerzett.
(4) Az engedélyes az ingatlan tulajdonosával vagy birtokosával a kártérítés tekintetében az előbbi bekezdésektől eltérően is megállapodhatik. Ily megoldással a vezetékjog gyakorlásával rendszerint nem járó rendkívüli károkért való felelősséget kizárni vagy az előbbi bekezdésben meghatározott elévülési időt megrövidíteni nem lehet.
29. § (1) Saját használatú villamosmű létesítése vagy kibővítése végett kisajátítási jogot - ideértve az építményi jog és a használati szolgalom alapítátás is - csak annyiban lehet engedélyezni, amennyiben annak a vállalatnak a javára, amely az ily villamosművet létesíteni kívánja, a fennálló jogszabályok értelmében kisajátításnak helye van.
(2) Az ily villamosmű javára engedélyezett vezetékjog a 24. § (2) bekezdésének 2. pontjában említett jogosítványra nem terjedhet ki.
30. § (1) Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését csak az láthatja el, akinek a kereskedelemügyi miniszter által előírt szakképzettsége van.
(2) Ha az engedélyesnek a megkívánt szakképzettsége nincs meg vagy a mű műszaki vezetését nem kívánja személyesen ellátni, köteles szakképzett üzemvezetőt alkalmazni.
(3) Üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyonjogi felelősségét az üzem vezetése tekintetében fennálló kötelezettségek megszegéséért, még akkor sem, ha az üzemvezető személyének megválasztásában, a felügyelet gyakorlásában, utasítások adásában és a tennivalók teljesítéséhez szükséges eszközök nyujtásában a kellő gondosságot kifejtette. Ez a felelősség az e törvény alapján kiszabott bírságokra, valamint az üzemvezetés körében elkövetett cselekményeknek vagy mulasztásoknak e törvényben meghatározott jogkövetkezményeire is kiterjed, a büntetőjogi felelősségre azonban egyébként az erre vonatkozó jogszabályok irányadók.
31. § (1) Közhasználatú villamosművekben az üzem folytatásával járó azokra a munkákra, amelyek végzéséhez a kereskedelemügyi miniszter bizonyos szakismeretek igazolását szabja meg, a megfelelő szakismeretekkel rendelkező egyéneket kell alkalmazni.
(2) Közhasználatú villamosműben külföldi állampolgárt csak akkor lehet alkalmazni, ha a külföldi állampolgár által vállalt munkakör elltására alkalmas magyar állampolgár nem található és ezen az alapon a kereskedelemügyi miniszter a külföldi állampolgár alkalmazását megengedi. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek munkavállalásának az erre vonatkozó külön jogszabályokban megállapított általános előfeltételeit.
32. § (1) Az engedélyes köteles:
1. a villamos energiát az engedélyben vagy utóbb megállapított áramnemben, periódusszámmal és feszültséggel fejleszteni, vezetni és szolgáltatni;
2. berendezéseit a jó üzemvitel követelményeinek megfelelő, műszakilag kifogástalan állapotban tartani, megújításukról is gondoskodni és azokat megváltás vagy háramlás esetében a megváltásra, illetőleg a háramlásra jogosultnak ugyanilyen állapotban átadni;
3. a fogyasztóknak villamos energiaszükségletét a fogyasztóterületen a fogyasztókkal szemben való egyenlő elbánás elvének megfelelő az engedély okiratban meghatározott mindenkori berendezés teljesítőképességének határán belül a megállapított feltételek mellett kielégíteni;
4. az engedélyokiratban eleve megállapított bővítéseket a kereskedelemügyi miniszter felhívására haladéktalanul végrehajtani.
(2) Az engedélyes az előbbi bekezdésben felsorolt kötelezettségeinek teljesítése körében ipari szükségleteit a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. tc. II. fejezetében foglalt rendelkezések szerint köteles fedezni.
33. § (1) Az engedélyes a közhasználatú villamosmű üzemét önkényesen meg nem szüntetheti. Köteles mindent megtenni a végből, hogy az energiaszolgáltatás folytonossága zavart nem szenvedjen és az esetleg jelentkező üzemzavarok a lehető legrövidebb idő alatt megszűnjenek.
(2) Az engedélyes köteles az előrelátható tartós üzemszüneteket vagy korlátozásokat idejekorán, üzemének bármely okból bekövetkezett beszüntetését vagy korlátozását pedig a beszüntetés, illetőleg a korlátozás okának és előrelátható tartamának megjelölésével azonnal bejeleneni a kereskedelemügyi miniszternek és közölni - szükség esetében hirdetmény útján - valamennyi fogyasztóval.
(3) Honvédelmi érdekeket veszélyeztető üzemzavarok esetében a kereskedelemügyi miniszter elrendelheti egyes fogyasztóterületeken vagy általában a villamos energiafogyasztás korlátozását. Ilyen korlátozást a kereskedelemügyi miniszter akkor is elrendelhet, ha másképpen nem fedezhető sürgős, közérdekű energiaszükséglet jelentkezik. Az utóbbi eseben az engedélyesnek meg kell téríteni az igénybevett villamos energia önköltségi árát.
34. § Az engedélyes köteles évről-évre mindazokat az üzemtechnikai adatokat, amelyek a mű és az energiafejlesztés, szétosztás és fogyasztás viszonyainak megvilágításához szükségesek s amelyeket a kereskedelemügyi miniszter megállapít, a kitűzött időben bejelenteni. A kereskedelemügyi miniszter a bejelentett adatokat ellenőriztetheti és azokat a szükséghez mérten közzéteheti. Az adatokat bejelentésének elmulasztása esetében a kereskedelemügyi miniszter az adatokat az engedélyes költségére helyszíni vizsgálat útján is beszerezheti. Ugyanilyen elbírálás alá esik az adatoknak az engedélyes hibájából szükségessé váló helyesbítése.
35. § (1) Az engedélyes köteles a kereskedelmügyi miniszter által az ellenőrzéssel megbízott hivatalos közegeknek az üzemébe való belépést bármikor megengedni és az ellenőrzés foganatosítását előmozdítani.
(2) Az ellenőrző közegek csak a kiküldő hatóságnak tehetnek jelentést, egyébként pedig a tudomásukra jutó üzemi és üzleti viszonyok tekintetében titoktartásra kötelesek.
(3) Az előbbi bekezdések rendelkezései megfelelően állanak azokra is, akiket a kereskedelemügyi miniszter a m. kir. posta közegei közül az 1888:XXXI. törvénycikk hatálya alá eső távírda-, távbeszélő- és egyéb berendezések zavartalan működésének biztosítása érdekében a villamosműben a szükséges megfigyelések és mérések foganatosítására felhatalmaz.
36. § (1) A 30. és 31. §-nak rendelkezései a saját használatú villamosművekre is megfelelően állanak. A kereskedelemügyi miniszter a 30. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel szemben a saját használatú villamosműveknek általában vagy esetenként előterjesztett kérelemre könnyítéseket engedélyezhet vagy felmentést adhat.
(2) A 34. § rendelkezései csak a bejelentés alá eső saját használatú villamosművek állanak.
(3) A 35. § rendelkezései a bejelentés alá eső saját használatú villamosművekre s ezeken felül mindazokra a saját használatú villamosművekre is állanak, amelyek vezetékeinek építéséhez és üzembehelyezéséhez a 6. § (2) bekezdése értelmében engedély szükséges.
37. § (1) A villamos energiáért fizetendő árat az engedélyokiratban foglalt árszabás (11. § (1) bekezdés 7. pontja) az egyes fogyasztó csoportokra külön-külön állapítja meg.
(2) Az árszabást általában a fogyasztók, különösen a termelési célokra fogyasztók érdekeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az energiafogyasztás várható mértékéhez képest az üzemi, az üzleti és a karbantartási kiadások rendes mértékének és a befektetett tőke tekintetében a háramlásra figyelemmel szükséges vagy egyébként helyénvaló tőketörlesztésnek fedezésén felül a befektetett tőke megfelelő gyümölcsöztetése is biztosítva legyen.
(3) Az engedélyes az engedélyokiratban az egyes fogyasztói csoportok részére megállapított árszabásban foglalt árak keretein belül egyes fogyasztóknak különleges természetű, különösen termelési célokat szolgáló fogyasztásuk figyelembevételével külön árengedmény adhat. Az ily árengedmény a fogyasztás természetének és időbeli eloszlásának, valamint a fogyasztás mértékének és a csatlakozás műszaki és gazdasági feltételeinek megegyezése esetében az egyes csoportokon belül minden fogyasztóval szemben hatályos. Az adott engedményekről jegyzéket kell készíteni. Ezt a jegyzéket évenkint be kell mutatni a kereskedelemügyi miniszternek.
(4) Az engedélyes a fogyasztóval szemben az árszabás értelmében megszabottnál nagyobb árat szerződéssel csak a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával kötheti ki. Az e tilalomba ütköző szerződés semmis.
38. § (1) Az engedélyes az energia szolgáltatását nem teheti attól függővé, hogy a fogyasztó az energia felhasználásához szükséges berendezését az engedélyessel vagy általa kijelölt harmadik személlyel létesíttesse, berendezését vagy az ahhoz szükséges anyagokat meghatározott személytől vásárolja, vagy csak meghatározott, a rendes kereskedelmi forgalomban nem kapható berendezési tárgyakat vegyen használatba. Az e tilalomba ütköző megállapodás semmis.
(2) A kereskedelemügyi miniszter rendelettel megállapíthatja azokat a szabványokat és biztonsági szabályzatokat, amelyeknek meg nem felelő berendezésű fogyasztókat az engedélyes hálózatára nem kapcsolhat.
39. § (1) Az árszabás megváltoztatását az érdekelt felek csak a munkabérek és az anyagárak lényeges változása esetében kérhetik.
(2) Ha az energia fejlesztéséhez felhasznált energiaforrásban vagy az energiafejlesztés módjában oly változás áll be, amely a vállalatnak nagyobb nyereséget nyujt, mint amilyen mértékű emelkedés a változással kapcsolatos tőkebefektetés kamatozásának és törlesztésének biztosítására szükséges, a nyereségfeleslegnek felét az energiaárak általános leszállítására kell fordítani. E rendelkezést akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha az energiaátvitel módja változik meg.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetében az árszabás megváltoztatása tárgyában akár az engedélyes, akár más érdekelt kérelmére a 60. § értelmében alakuló bíróság dönt.
(4) Ha a villamos energia fejlesztésére, vezetésére és szolgáltatására szóló engedély különböző személyeket illet, az energiaárak megváltoztatása iránti bírói eljárásnak rendszerint az energiát fejlesztő engedélyes és az energiát az ily engedélyestől közvetlenül átvevő érdekelt közt van helye. Ha az energiaárak leszállításának az átvitel módjában beállott változás folytán van helye, a leszállítás iránti eljárást a változás folytán előnyhöz jutó engedélyes ellen az energiát tőle átvevő érdekelt indíthatja meg.
(5) Ha az enerigaárak leszállítása iránti igény érvényesítésében az előbbi bekezdés értelmében jogosult késlekedik, az eljárást bármelyik más érdekelt is megindíthatja. A már folyamatba tett eljárásban bármelyik érdekelt résztvehet.
(6) A fogyasztókat az energiaárak megváltoztatása iránti eljárásban a község vagy a város képviseli. A kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve a községet vagy a várost az energiaárak leszállítására irányuló eljárás megindítására utasíthatja.
(7) Az árszabás megváltoztatása tárgyában valamennyi érdekelt közt bírói eljáráson kívül létrejött egyesség érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A községnek és a városnak az előbbi bekezdésben említett képviseleti jogköre ily egyesség kötésére is kiterjed.
(8) Ha az energia fejlesztőjeként vagy az energiaátvitel módjának változása folytán előnyhöz jutó engedélyesként a község vagy a város van érdekelve, vele szemben a (2) bekezdés alkalmazásának nincsen helye, az energiaárak egyéb okból helyénvaló megváltoztatása tárgyában pedig bírói eljárás mellőzésével a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve rendelkezik.
40. § (1) A villamos energiaszolgáltatás amaz egyéb feltételi tekintetében, amelyekre nézve az engedélyokirat nem rendelkezik, e törvény korlátai között a felek megállapodása irányadó.
(2) A fogyasztó csődje vagy a kérelmére meginduló kényszeregyességi eljárás esetében a villamos energia szolgáltatása, továbbá a szolgáltatott energia ára címén fennálló követelések tekintetében a bérleti szerződésre vonatkozó jogszabályok irányadók. Az energiaszolgáltatás felmondásának törvényes határideje csőd esetében tizenöt nap.
41. § (1) Az engedélyes és a fogyasztó közt kötött oly megállapodás érvényességéhez, amelynek értelmében a fogyasztó a fogyasztás területére ki nem terjedő engedélyokirat alapján működő közhasználatú villamosmű, vagy más személy tulajdonában álló saját használatú villamosmű útján láthatja el energiaszükségletét, a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges.
(2) Ha az engedélyes a villamosmű létesítése idejében előre nem látott új nagyfogyasztó rendkívül nagy, állandó energiaszükségletét egyáltalában nem vagy megfelelő áron nem tudja ellátni, a kereskedelemügyi miniszter megengedheti, hogy az érdekelt nagyfogyasztó energiaszükségletét részben vagy egészben, tartósan vagy meghatározott időre valamely saját használatú villamosműtől vagy más fogyasztóterületen működő engedélyestől szerezze be.
42. § (1) A közhasználatú villamosművek energiafeleslegüket más közhasználatú villamosműveknek átengedhetik. Az erre irányuló szerződésekben az energiaárak és a villamosművek hálózatai közötti kapcsolatot létesítő berendezések költségeinek viselése tekintetében is meg kell állapodni.
(2) A közhasználatú villamosművek abban is megállapodhatnak, hogy energiatelepeik gazdaságos működésének előmozdítása érdekében azok között állandó kapcsolatot létesítenek, vagy hogy valamelyikük saját energiatelepének üzemét teljesen megszünteti és egész energiaszükségletét egy vagy több más engedélyestől szerzi be.
(3) Meghatározott terület energiaszükségletének ellátására engedélyokiratot nyert engedélyes más engdélyessel abban is megállapodhatik, hogy energiaszükségletét külön energiatelep létesítésének mellőzésével teljesen a másik engedélyestől szerzi be, vagy hogy fogyasztóterületének egy részét a másik engedélyes vegye át. Az az engedélyes, akinek fogyasztóterülete ilymódon csökken, ennek fejében egyszersmindenkorra szóló vagy járadék alakjában megállapított ellenértéket kötheti ki. Amennyiben a fogyasztóterületét átruházó engedélyes valamely törvényhatóság, megyei város vagy község, a kereskedelemügyi miniszter az átruházást versenytárgyalás tartásához kötheti.
(4) Saját használatú villamosművek tulajdonosai vagy fenntartói megállapodhatnak abban, hogy energiatelepeik gazdaságos működésének előmlozdítása érdekében azok között állandó kapcsolatot létesítenek.
(5) Az előbbi bekezdések alá eső megállapodások érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges.
(6) Az előbbi bekezdések rendelkezései megfelelően állanak arra az esetre is, ha közhasználatú és saját használatú villamosmű között a saját használatú villamosmű energiafeleslegének átvétele vagy együttműködés tárgyában létesül megállapodás. Ily megállapodás jóváhagyása esetében a megállapodás hatályosságának tartama alatt az abban részes saját használatú villamosműre a vezetés, a kezelés és az ellenőrzés tekintetében e törvénynek a közhasználatú villamosműre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
43. § (1) A kereskedelemügyi miniszter ha megállapítja, hogy valamely engedélyes fogyasztóterületének megnövekedett szükségletét nem képes megfelelően ellátni vagy a szükséges energiát mástól előnyösebb feltételek mellett szerezhetné be, mint aminő feltételek mellett maga fejleszti vagy veszi, továbbá ha energiagazdasági vagy közbiztonsági szempontokból egyébként szükségesnek látja, az engedélyest fel is hívhatja, hogy megfelelő határidőn belül az előbbi § alá eső megállapodást létesítsen.
(2) Ha a felhívás okául az szolgál, hogy az engedélyes fogyasztóterületének megnövekedett szükségletét nem képes ellátni, a felhívásban meg kell jelölni a villamosmű kibővítésének azt a mértékét, amely a megállapodás létesítését mellőzhetővé tenné. Ebben az esetben a kibővítés végrehajtására megfelelő határidőt kell szabni.
(3) Ha a megállapodás létesítésére megszabott határidő a nélkül telt el, hogy a felhívásnak megfelelő megállapodást jóváhagyás végett felterjesztették volna, vagy hogy a (2) bekezdés esetében a kibővítés, illetőleg annak előkészítése késlekedés nélkül kezdetét vette volna, a kereskedelemügyi miniszter a 60. § értelmében alakuló bíróságnál kérheti az érdekelt villamosműveknek a 42. §-ban megállapított együttműködésre vagy csatlakozásra köteleztetését, vagy az egyik engedélyes fogyasztóterülete meghatározott részének lecsatolását vagy más engedélyes fogyasztóterületéhez csatolását.
(4) Az (1) és a (3) bekezdést akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha közforgalmú vasút energiaszükségletének kielégítése céljából van együttműködésre szükség.
44. § (1) A bíróság a kereskedelemügyi miniszter kérelme tárgyában a felek és az érdekelt községek (városok), valamint szükség esetében egyes fogyasztók meghallgatása után határoz.
(2) Az együttműködésre vagy a csatlakozásra, illetve az energiaszolgáltatásra a bíróság az érdekelt engedélyeseket, illetőleg saját használatú villamosművel rendelkező személyeket csak akkor kötelezheti, ha az egyik kötelezett jövedelmének csökkenését sem eredményezi és csak addig terjedő hatállyal, amíg üzemének, illetőleg vállalatának kibővítése, fejlesztése folytán teljesítőképességének saját céljára való igénybevétele szükségessé nem válik. Az együttműködésre, illetőleg energiaszolgáltatásra a bíróság által kötelezett saját használatú villamosműre a 42. § (6) bekezdésében a vezetés, a kezelés és az ellenőrzés tekintetében megállapított rendelkezés nem alkalmazható.
(3) Az együttműködési, illetve a csatlakozási kötelezettség megállapítása vagy területcsatolás esetében határozni kell a 42. §-ban megjelölt kérdésekben, továbbá az enegiaáraknak a változáshoz mért esetleges leszállítása iránt is. Az együttműködés, a csatlakozás vagy az átcsatolás folyán szükséges berendezések költségeinek vagy egy részüknek fizetésére - az érdekelt község (város) meghallgatása után - fogyasztásuk arányában a bíróság határozata folytán előnyhöz jutó fogyasztóterület fogyasztóit csak akkor lehet kötelezni, ha a változás az energiaárak leszállítását eredményezte. Ebben az esetben a költségeket lehetőleg úgy kell behajtani, hogy a költségek kiegyenlítéséig az eredeti energiaárakat kell beszedni s a költségek fedezésére a különbözetet kell fordítani.
45. § (1) Ha a közhasználatú villamosmű üzeme megszakad, úgyhogy tartós szünetelésétől kell tartani, a kereskedelemügyi miniszter ideiglenes intézkedéssel elrendelheti, hogy más engedélyes nélkülözhető teljesítményét a kisegítésben részesítendő fogyasztóterület ellátására fordítsák. Ily esetben a kisegítés feltételeit a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg, egyidejűleg azonban a 43. § (3) bekezdésének megfelelő kérelmet terjeszt elő a 60. § értelmében alakuló bíróságnál.
(2) A kereskedelemügyi miniszter az engedélyes meghallgatása után ideiglenes intézkedéssel az engedélyest kötelezheti, hogy az energiatelepének ki nem használt részét tartalékul más engedélyes vagy közforgalmú vasút szükségletének biztosítására utóbbiak költségére méltányos ellenérték fejében készen tartsa. Az ily ideiglenes intézkedés legfeljebb két évre szólhat. A két év eltelte előtt a kereskedelemügyi miniszter a 60. § értelmében alakuló bíróságtól kérheti az intézkedés időtartamának meghatározott, de öt évet meg nem haladó időre szóló meghosszabbítását.
(3) Ha a tartalék készentartása iránt tett intézkedés hatályossága tartamának lejártakor a bíróság előtt a 43. § (3) vagy (4) bekezdése alapján, vagy az előbbi bekezdés alapján indult eljárás van folyamatban, az intézkedés hatálya a bírói eljárás befejezéséig fennmarad.
(4) Ha a tartalék készentartása iránt tett ideiglenes vagy bírósági intézkedés hatályosságának tartama alatt az engedélyes körülményeiben olyan változás áll be, amely energiatelepének saját céljára való teljes vagy az addigit meghaladó mértékű kihasználását teszi szükségessé, a kereskedelemügyi miniszter köteles az intézkedést nyomban hatályon kívül helyezni vagy a tartaléktartás mértékét leszállítani. Ha a kereskedelemügyi miniszter az erre irányuló kérelem teljesítését megtagadja, az engedélyes kérelmével a 60. § értelmében alakuló bírósághoz fordulhat.
46. § (1) Az engedélyokirat átszáll az engedélyes örökösére, mégpedig az engedélyokirat alapján kiadott további engedélyekkel és a létesített villamosműhöz tartozó vagyontárgyak tulajdonával együtt.
(2) Ha az engedélyes örököse cselekvőképtelen, korlátoltan cselekvőképes vagy oly személy, aki e törvény 5. §-a értelmében engedélyokiratot nem kaphatott volna, az engedélyes személyes körülményeiben beálló változás esetére szóló rendelkezéseket (53. §) kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az örököst a kereskedelemügyi miniszter felelős vezetőül képviselő (5 § (2) bekezdése) kirendelésére kötelezheti, ha egyébként az üzem megfelelő vezetését biztosítva nem látja.
47. § (1) Közhasználatú villamosművet akár üzembehelyezve, akár a létesítés folyamatbanléte alatt élők között elidegeníteni, bérbe vagy haszonbérbe adni csak a maga egészében vagy olymódon megosztva lehet, amily módon megosztva engedélyokirat kiadásának is helye van (2. §). A kereskedelemügyi miniszter más megosztást is megengedhet.
(2) Az elidegenítéshez, bérbe- vagy haszonbérbeadáshoz a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást nem lehet megtagadni, ha a vevő, a bérlő vagy a haszonbérlő oly vállalkozó, akinek részére engedélyokiratot képviselő kijelölése nélkül is ki lehetne adni. A jóváhagyással a kiadott engedélyek a vevőre, illetőleg a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tartamára a bérlőre szállanak át.
(3) A kereskedelemügyi miniszter a jóváhagyást felelős vezetőül képviselő (5. § (2) bekezdése) kirendelésétől teheti függővé. Ily esetben a vevő, a bérlő vagy a haszonbérlő a megkötött szerződéstől elállhat.
(4) Község vagy város a tulajdonában levő villamosművet csak a kereskedelemügyi miniszter előzetes beleegyezésével idegenítheti el vagy adhatja bérbe vagy haszonbérbe. Ebben az esetben a kereskedelemügyi miniszter versenytárgyalás tartását rendelheti el. A megkötött szerződés érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértve adott jóváhagyása szükséges.
48. § (1) Az engedélyes ellen vezetett végrehajtás során, az engedélyes csődjében vagy a létrejött kényszeregyesség értelmében foganatosított értékesítés esetében a már üzembehelyezett villamosművet csak mint jogi egységet vagy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával megállapított terv szerint megosztva lehet értékesíteni. Ez a rendelkezés nem akadályozza a villamosmű használatára rendelt, de azzal tartósan össze nem kapcsolt és üzemének folytatásához nem nélkülözhetetlen raktári tartalékkészleteknek, szerszámoknak és egyéb eszközöknek önálló értékesítését, egyes vagyontárgyakra a tulajdoni igény érvényesítését vagy vételáruk behajtása végett egyes vagyontárgyak végrehajtás útján való értékesítését.
(2) A villamosművet vagy annak egy részét az előbbi bekezdés értelmében jogi egységként megszerző, a szerzés időpontjától kezdve engedélyesként köteles eleget tenni a jelen törvényben, valamint az engedélyokiratban és az engedélyekben megszabott kötelezettségeknek.
(3) A végrehajtási és csődeljárásnak, valamint a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásnak a villamosművek tekintetében az előbbi bekezdések rendelkezései folytán szükséges külön szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
49. § (1) Ha a közhasználatú villamosmű üzemének működése megszakad vagy tartós szünetelésétől kell tartani és az üzem folytonosságának fenntartása közérdekből mellőzhetetlenül szükséges, a kereskedelemügyi miniszter a villamosmű üzemi gondnoki kezelését rendelheti el.
(2) Üzemi gondnokul saját kívánságára az érdekelt községet, várost vagy törvényhatóságot is ki lehet rendelni.
(3) Az üzemi gondnok feladata a közhasználatú villamosmű üzemének folytonosságát biztosítani. Ehhez képest csak az illető közhasználatú villamosmű üzemének rendes folytatásával rendszerint járó ügyletekre és jogcselekményekre jogosult, működésében köteles a kereskedelemügyi miniszter által esetleg megállapított kezelési utasításhoz alkalmazkodni, általában pedig a rendes vállalkozó gondosságával eljárni. A kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges az üzemi gondnok minden olyan ügyletéhez, amelyből az engedélyesnek esetleg az üzemi gondnoki kezelés megszűnése után teljesítendő kötelezettsége támad. Az üzemi gondok más villamosművel való együttműködés céljára szerződést csak a kereskedelemügyi miniszter felhívására (43. §) köthet. Az ily szerződést lényeges érdeksérelem címén az engedélyes a 60. § értelmében alakuló bíróság előtt megtámadhatja. Ily esetben a bíróság a szerződést hatályon kívül helyezheti vagy az abban foglalt megállapodásokat módosíthatja.
(4) Az üzemi gondnok a bevételekről és kiadásokról havonként köteles elszámolni és a kereskedelemügyi miniszter álal megállapított díjainak kiegyenlítése után fennmaradó jövedelmet az engedélyes csődtömegének, hagyatékának, végrehajtási tömegének, illetőleg magának az engedélyesnek kiszolgáltatni.
(5) Az üzemi gondnoki kezelés kezdete előtt keletkezett követelések fejében a gondnoki kezelés tartama alatt előálló jövedelemnek csak azt a részét lehet végrehajtás alá vonni, amely az üzemi gondnok díjának és az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt felmerült üzemi kiadásoknak fedezése után fennmarad.
(6) Ha a jövedelem az üzemi gondnok díjainak és az üzemi gondnoki kezelés tartama alatt felmerült üzemi kiadásoknak fedezésére nem elégséges, a hiányzó összeget az érdekelt község viseli. Ha több község van érdekelve, a díjak és az említett kiadások hiányzó összegét közöttük a fogyasztott villamos energiamennyiség arányában kell megosztani.
(7) Az üzemi gondnoki kezelés legfeljebb hat hónapig tarthat, de azt ennek az időnek eltelte előtt is nyomban meg kell szüntetni, ha az üzemnek az engedélyes által való folytatását gátló körülmény megszűnik vagy a fogyasztóterület energiaszükségletének fedezése más módon lehetségessé válik. Ha az üzem folytonossága az üzemi gondnoki kezelésre megszabott hat hónap eltelte után nem lenne biztosítható és az engedélyes a további gondnoki kezeléshez nem járult hozzá vagy a kereskedelemügyi miniszter az üzem folytonosságát gondnoki kezelésben sem látja biztosítottnak, az engedélyokiratot vissza lehet vonni.
(8) Az üzemi gondnoki kezelés részletes szabályait, továbbá azokat a feltételeket és módozatokat, amelyek mellett a községek által viselt költségeket a fogyasztókra át lehet hárítani, egyebekben a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg.
50. § (1) A kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratot (2. §) visszavonhatja, ha az engedélyes a jelen törvényben, az engedélyokiratban vagy az építési engedélyben megszabott lényeges kötelességeinek vétkesen nem tett eleget, vagy ismételt írásbeli figyelmeztetés után olyan cselekményt követ el, amelyből megállapítható, hogy villamosművét nem a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően vezeti, végül ha az engedélyest az 5. § (1) bekezdése 4. pontjában megjelölt bűntett vagy vétség miatt jogerősen elítélik. A kereskedelemügyi miniszternek az engedélyokirat visszavonását kimondó határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz.
(2) Vízierővel hajtott villamos energiatelep engedélyokiratának visszavonása tekintetében a kereskedelemügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve jár el.
51. § Az engedélyokirat hatálya megszűnik:
1. ha az engedélyes az engedélyokiratban megszabott határidő alatt építési engedélyt önhibájából nem kér (11. § (1) bekezdésének 8. pontja), ha építési engedélye hatályát veszti (14. § (4) bekezdése), avagy ha villamosművét az üzembehelyezési engedélyben megszabott idő alatt (16. § (3) bekezdése) önhibájából üzembe nem helyezi;
2. ha az engedélyes üzemét abbanhagyja és a kereskedelemügyi miniszter által megállapított időn belül újból meg nem indítja;
3. ha az engedélyes jogi személy megszűnik;
4. a háramlás alá eső részeiben a háramlás beálltával;
5. az engedélyokiratban megszabott idő (11. § (1) bekezdésének 9. pontja) lejártakor.
52. § A kereskedelemügyi miniszter az engedélyokirat hatályát az engedélyesnek a lejárat előtt legalább öt évvel előterjesztett kérelmére és az érdekelt törvényhatóságok, megyei városok és községek meghallgatása után egyszer legfeljebb húsz évvel meghosszabbíthatja, ha az engedélyes a villamosművet lényegesen bővíti vagy átalakítja és hozzájárul az energiaárak megfelelő leszállításához.
53. § (1) Az engedélyes személyes körülményeiben beálló oly változás, amelynek folytán részére új engedélyokiratot nem lehetne kiadni (5. §), az engedélyokirat hatályát csak akkor szünteti meg, ha az engedélyes építési engedélyt még nem kapott vagy a kiadott építési engedély alapján az építkezést meg nem kezdte.
(2) Ha az engedélyes ellen csődöt nyitottak, a csődtömeggondnok - amennyiben az üzembehelyezés (16. §) még meg nem történt - a felszámolási határnap elteltéig a csődbíróság felhatalmazásával, a felszámolási határnap után a csődválasztmány határozata alapján az engedélyről lemondhat.
(3) Az engedélyes elleni csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása után az engedélyes a villamosmű létesítésére és üzembehelyezésére irányuló jogcselekményeket - ideértve az építési engedély és az üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelem előterjesztését is - csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával végezhet.
(4) Ha az engedélyest az 5. § (1) bekezdésének 4. pontjában említett bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, de a kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratot nem kívánja visszavonni (50. §), az idézett rendelkezésben megjelölt időtartamra az engedélyes köteles felelős vezetőül képviselői jogkörrel oly önjogú személyt kijelölni, akit képviselőül a kereskedelemügyi miniszter is elfogad.
(5) Az engedélyes gondnokság alá helyezése esetében a gondnok a (2) bekezdésben megjelölt feltételek meglétében az engedélyről a gyámhatóság jóváhagyásával lemondhat. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges ahhoz is, hogy a gondnok a közhasználatú villamosmű létesítésére irányuló munkálatokat vagy a már meglévő villamosmű üzemét folytathassa.
(6) Ha az engedélyes magyar állampolgárságát elveszti, az 5. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
54. § (1) Az engedélyokirat alapján létesített mű üzembehelyezésétől számított harminc év eltelte után az állam a közhasználatú villamosműnek a villamosenergia távolsági vezetésére szolgáló berendezését, a község és a város a villamos energia elosztására szolgáló berendezéseknek a területén levő részét megválthatja. A megváltás tárgyául az említett berendezések az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal és ingatlanon fennálló dologi jogokkal, valamint minden tartozékukkal együtt szolgálnak.
(2) A megváltási jog gyakorlásának tervezett időpontjáról az engedélyest legalább két évvel előbb írásban értesíteni kell. A megváltás jogát a mű üzembehelyezésétől számított harmincadik év végén vagy az ezt követő ötévi időszakok bármelyikének végén lehet gyakorolni. A megváltást nem lehet az ugyanazon megváltásra jogosult által megváltható vagyontárgyak egy részére korlátozni.
(3) A megváltási jog gyakorlóját a megváltás után ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, amelyek a megváltás tárgya tekintetében az engedélyesre fennállottak. Távvezeték vagy elosztóhálózat megváltása esetében az engedélyes az energiát nagyban továbbra is olyan áron köteles szolgáltatni, hogy az általa a megváltást megelőzően vállalt kötelezettségek a megváltási jog gyakorlója által is teljesíthetők legyenek, feltéve, hogy az energiának nagyban való szolgáltatása az engedélyes szempontjából is gazdaságos. Az engedélyesnek a távvezeték megváltása utáni időben az energia nagyban való szolgáltatása tekintetében egyenlő feltételek mellett elsőbbsége van.
(4) Ha a község vagy a város a megváltás jogával a (2) bekezdésben megjelölt valamely alkalommal nem él, az állam a községre és a városra megállapított értesítési határidő lejárta után három hónapon belül tett közlés alapján a megváltást a község vagy a város helyett is gyakorolhatja. Ily megváltás esetében a község vagy a város a megváltás jogát a későbbi időszakokban sem gyakorolhatja.
(5) A megváltásra jogosultak közös megegyezéssel a megváltás jogának gyakorlásáról vagy az engedélyokirat hatályossága hátralévő tartamának egy részére vagy egészen, bármikor lemondhatnak.
55. § (1) Megváltás esetében a megváltott berendezésekért, ingatlanokért és azok tartozékaiért kártalanításul a megváltás tárgyának tényleges értékén felül amaz adóalapul bevallott tiszta jövedelem tőkésített értékének felét is meg kell téríteni, amelyet az engedélyes a megváltás időpontjától a háramlás bekövetkeztéig elérne.
(2) A tényleges érték megállapításában a létesítésére felhasznált tőkének a használattal ki nem egyenlített részét a tiszta jövedelem kiszámításában a megváltást megelőző öt üzletévben elért tiszta jövedelem átlagát kell alapul venni.
(3) A kártalanítás összege tekintetében felmerülő jogviták értékre való tekintet nélkül a törvényszék hatáskörébe és a budapesti kir. törvényszék kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
56. § (1) Az engedélyokirat hatályossága időtartamának (11. § (1) bekezdésének 9. pontja), illetőleg meghosszabbított hatályosságának (52. §) elteltével a közhasználatú villamosműnek az energia távolsági vezetésére szolgáló berendezése és a villamos energia elosztására szolgáló berendezései az 54. §-ban megjelölt terjedelemben és megosztás szerint az államra, a községre, illetőleg a városra háramlanak. A községre vagy a városra háramlik az a berendezés is, amelyet helyette az 54. § (4) bekezdése alapján az állam váltott meg.
(2) A háramlás alá eső azok a vagyontárgyak, amlyeket a vállalat az üzembehelyezéstől számított harminc év alatt létesített vagy szerzett meg, ellenszolgáltatás nélkül és tehermentesen, az engedélyokirat hatályosságának hátralevő időtartama alatt felállított vagy megszerzett oly tárgyak pedig, amelyek létesítésébe vagy megszerzésébe az a jogi személy, amelyre háramlanak, előzetesen beleegyezett, teljes kártalanítás fizetésének kötelezettségével szállanak át. Az utóbb említett idő alatt ily beleegyezés nélkül felállított vagy megszerzett vagyontárgyakra az engedélyes az elvitel jogát gyakorolhatja. Az elvitel jogát nem lehet gyakorolni, ha az, akire a kérdéses vagyontárgy egyébként háramolnék, az engedélyesnek megtéríti azt az értéket, amely értéke lenne az engedélyere névze az elválasztott dolognak. Lényeges bővítések és új létesítmények emelése esetében ezekre vonatkozóan a kereskedelemügyi miniszter a háramlás tekintetében az e szakaszban foglaltaktól eltérő feltételeket állapíthat meg.
(3) Az előbbi bekezdés alapján járó kártalanításra az 55. § rendelkezései megfelelően állanak.
(4) A háramlás időpontjának beállta után a közhasználatú villamosmű háramlás alá eső berendezéseit, ingatlanait és ezek tartozékait a háramlás időpontjában terhelő zálogjogok alapján kielégítést keresni nem lehet. E jogok szempontjából a háramlás alá eső vagyontárgyak helyébe az esetleges kártalanítási összeg lép. A telekkönyvben a háramlás alá eső vagyontárgyakra bejegyzett jelzálogjogokat a háramlás folytán beálló tulajdonváltozás bejegyésével egyidejűen annak kérelmére, akinek a javára a háramlás bekövetkezett, törölni kell.
(5) A zálogjoggal vagy jelzálogjoggal biztosított követeléseknek a (2) bekezdés alapján járó kártalanítási összegből való kielégítésére az 1881:XLI. tc. 44. §-át kell megfelelően alkalmazni.
(6) Amennyiben akár a megváltási, akár a háramlási jog gyakorlása esetében a megváltás, illetve háramlás alá kerülő berendezési tárgyakkal összefüggően oly berendezések maradnának az engedélyes birtokában, amelyekre a megváltás és a háramlás joga csak későbbi időpontban nyílik meg, ilyenkor az engedélyes a birtokában maradó berendezési tárgyak üzemének ellátása céljából a megváltott, illetve háramlott berendezési tárgyakra peage-jogot igényelhet, abban az esetben pedig, ha a megmaradt berendezés a háramlott vagy a megváltott részek nélkül gazdaságosan nem tartható üzemben, kívánhatja azt, hogy a birtokában maradó berendezési tárgyakra a megváltási eljárás terjesztessék ki.
57. § (1) Villamos energiát Magyarország területéről külföldre vagy külföldről Magyarország területére vezetni csak engedély alapján szabad. Az országos érdekek kielégítésére rendelt távvezetékeken való behozatalra vagy kivitelre engedélyt csak a törvényhozás adhat, más esetekben - nevezetesen a helyi vonatkozású határszéli forgalomban - az engedély megadására a belügyminiszterrel egyetértve a kereskedelemügyi miniszter hivatott.
(2) Az előbbi bekezdésben említett miniszterek engedélyt csak esetenként meghatározott legnagyobb teljesítményre és energiamennyiségre, huszonöt évnél nem hosszabb meghatározott időre, öt évet meghaladó időre szóló engedély esetében az ötévenkinti felmondási jog kikötésével adhatnak.
(3) Nem lehet engedélyt adni, ha a kivezetni kívánt villamos energia a belföldön felmerülő szükséglet kielégítésére szükséges, vagy ha a bevezetni kívánt energia olyan szükséglet kielégítésére szolgálna, amely belföldön fejlesztett villamos energiával is megfelelően kielégíthető.
58. § (1) A kereskedelemügyi miniszter a bírságpénzekből (64. §), valamint az állami költségvetés keretében évenkint megállapítandó hozzájárulásból Országos Energiagazdasági Alapot létesít. Ez az Alap az ország energiaellátásának fejlesztésére szolgál. Az Alapból villamos energiával el nem látott területek energiaszükségletének ellátására alakuló vállalatok részére kölcsönt lehet nyujtani vagy annak terhére ily vállalat létesítésében részvényjegyzés, üzletrészjegyzés útján vagy más alkalmas módon részt lehet venni.
(2) Az Alapnak és jövedelmének az előbbi bekezdés értelmében való felhasználása felől a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik. Az alap bevételeiről, kiadásairól és felhasználásáról a kereskedelemügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint jelentést tesz.
59. § (1) A jelen törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben véleményadás céljából szakférfiakból Országos Energiagazdasági Tanácsot kell felállítani.
(2) A Tanács elnökből, alelnökből és tizenkét kinevezett tagból áll. Elnökét és alelnökét a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, a tizenkét tagot az energiagazdasági szakkérdésekkel és villamossági ügyekkel foglalkozó szakférfiak sorából a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki.
(3) Az elnök, az alelnök és a tagok kinevezése három évre szól, de újabb három-három évre ismételten is meghosszabbítható. Az elnök, az alelnök és a tagok e működésükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A Tanács kinevezett tagjai a kinevezés elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Tanács működésében résztvesznek.
(4) A Tanácsba valamennyi tárca állandó képviselőt küld ki. A tárcaképviselőknek a Tanács üléseiben csupán tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincsen.
(5) A Tanács szervezetét egyebekben a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. Nagyobb jelentőségű ügyekben, ha ezek természete ezt különösen megköveteli, a kereskedelemügyi miniszter előadót jelölhet ki. Ügyrendjét a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával a Tanács maga állapítja meg.
(6) A Tanács az energiaszolgáltatás műszaki vonatkozásaiban javaslatait közvetlenül a kereskedelemügyi miniszternek, energiagazdálkodási ügyekben azonban határozatait tartozik az Országos Ipartanács állandó bizottságával közölni, amely azokra vonatkozó javaslatait a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti.
60. § (1) Az e törvény 39. §-ának (3), 43. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 45. §-ában és 49. §-ának (3) bekezdésében említett vitás kérdésekben a kir. Kúrián alakuló külön bíróság határoz. E külön bíróság elnöke a kir. Kúria elnöke vagy a kir. Kúria elnökének kijelölése alapján másodelnöke vagy egyik tanácselnöke.
(2) A külön bíróság az elnökön felül négy tagból alakult tanácsban jár el. A tanács két tagját a kir. Kúria ítélőbírái és szabadalmi tanácsának tagjai sorából a kir. Kúria elnöke jelöli ki, a másik két tagját pedig a tanács elnöke hívja be azoknak az energiagazdasági és villamossági szakférfiaknak sorából, akiket erre a célra a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve, előre kijelölt.
(3) A külön bíróság tagjának és jegyzőkönyvvezetőjének kizárására az 1911:I. tc. 59-69. §-ait kell alkalmazni. Nem vehet részt az eljárásban az sem, aki az ügyben félként szereplő villamossági vállalat igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy e vállalat alkalmazottja. A kizárás tárgyában a külön bíróság tanácsa a kifogásolt tag részvétele nélkül határoz.
(4) A külön bíróság a felek meghallgatása és szükség esetében szakértői vélemény megszerzése után dönt. Szakértői véleményadás vagy szakértői vélemény felülvizsgálata végett a külön bíróság hivagalból is megkeresheti az Országos Energiagazdasági Tanácsot.
(5) A külön bíróság alakulásának, eljárásának, ügyvitelének és tagjai díjazásának szabályait, az eljárás költségeinek előlegezését és viselését, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve, az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
61. § (1) Azok a büntető rendelkezések, amelyeket a büntetőtörvények - ideértve az 1912:LXIII. tc. 21. §-át is - a távirdák vagy tartozékaik megrongálására, használhatóságuk félbeszakítására vagy gátlására megállapítanak, kiterjesztetnek a villamos energia fejlesztésére, vezetésére vagy elosztására szolgáló berendezéseknek vagy tartozékainak megrongálására, használhatóságuknak félbeszakítására vagy gátlására is.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított bűntettre az 1912:LXIII. törvénycikk 12. §-ában meghatározott feltételek fennforgása esetében a rögtönbíráskodást is el lehet rendelni.
(3) Aki közhasználatú villamosműben rendelkezésre jogosított vagy ott szolgálatot teljesít, az 1878:V. tc. 441. és 442. §-ai értelmében büntetendő, ha kötelezettségének megszegése által a villamos energia fejlesztésére, vezetésére vagy elosztására szolgáló berendezés használhatóságának félbeszakítását okozza. A rendelkezésre jogosítottak vagy szolgálatot teljesítők kötelességeit a kereskedelemügyi miniszter külön fogja megállapítani.
62. § Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki villamos energiát külföldre vagy külföldről engedély (57. §) nélkül vezet.
63. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:
1. aki villamos energiát a törvény rendelkezései ellenére engedély (2. §) nélkül fejleszt, vezet vagy szolgáltat;
2. aki közhasználatú vagy a 6. § (2) bekezdése alá tartozó saját használatú villamosművet a fennálló rendelkezések ellenére építési engedély nélkül állít fel, lényegesen bővít vagy átalakít, vagy üzembehelyezési engedély nélkül helyez üzembe;
3. aki a 65. § alapján kiadott rendeletben megszabott adatokat ismételt felhívása ellenére sem mutatja be a kereskedelemügyi miniszternek;
4. az engedélyes, a saját használatú villamosmű fenntartója, illetőleg az üzletvezető, ha a 34. vagy 35. §-okban megállapított kötelességek teljesítésének ellenőrzésében eljáró hivatalos közegeket ellenőrző munkájukban akadályozza, vagy a kívánt adatok közlését megtagadja.
(2) Ha az előbbi bekezdésben meghatározott kihágások bármelyikét az üzem alkalmazottja követte el és az üzem tulajdonosát (vezetőjét) a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a tulajdonos (vezető) kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kihágási ügyekben az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, a m. kir. állami rendőrség hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi minisztérium előadójának részvételével a belügyminisztériumban szervezett Kihágási Tanács bíráskodik.
64. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, rendbüntetésül ötezer pengőig, ismétlés esetében húszezer pengőig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni:
1. azt az engedélyest és a VII. fejezet alapján együttműködésben résztvevő saját használatú villamosművek azt a fenntartóját, aki a 13., 15., 30-38. és 45. §-okban megállapított kötelességek vagy tilalmak valamelyike ellen vét;
2. azt, aki a 7. §-ban szabályozott bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget;
3. azt, aki a 65. § alapján kiadott rendeletben megszabott adatokat a kereskedelemügyi miniszternek be nem mutatja;
4. azt az engedélyest, illetőleg azt az üzletvezetőt, aki a szolgálatból való elmozdításra ítélt (61. § (3) bekezdése, 1878:V. tc. 442. §) alkalmazottat (munkást) a jogerős ítélet közlésétől számított három nap alatt el nem bocsátja.
(2) A pénzbírságot a kereskedelemügyi miniszter az engedélyes meghallgatása után rója ki.
(3) A pénzbírságból befolyó összegek az Országos Energiagazdasági Alapot (58. §) illetik.
65. § (1) A kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy törvényhatóság, megyei város vagy község által fenntartott, továbbá az e törvény életbelépése előt törvényhatósággal, megyei várossal, községgel vagy ezek által alapított társulattal kötött szerződés alapján létesült közhasználatú villamosművek (régi közhasználatú villamosművek) fenntartói a jelen törvény rendelkezései szempontjából jelentős mily adatokat és mily határidőn belül kötelesek előterjeszteni.
(2) Az előbbi bekezdés alá eső villamosművek fenntartóinak - a törvényhatóságok, megyei városok, községek által fenntartott művek kivételével - az előterjesztett adatok alapján az eddigi jogviszonyaik lényeges tartalmát a 11. § megfelelő alkalmazásával feltüntető működési engedélyt kell adni. A működési engedélyben az árszabást az érvényben lévő árszabásnak megfelelően kell megállapítani. A közhasználatú villamosművet fenntartó törvényhatóságok, megyei városok, községek részére megfelelő engedélyokiratot kell kiadni.
(3) Az (1) bekezdésben említett szerződések közül azokat, amelyeket a kormányhatóság még nem hagyott jóvá, jóváhagyás céljából e törvény életbelépésétől számított harminc napon belül fel kell terjeszteni az illetékes miniszterhez.
(4) A saját használatú villamosmű részére a fenntartó vállalatnak a vele érdekközösségben álló vállalattal kötött energiaszolgáltatási szerződése esetében az energiszolgáltatásra működési engedélyt lehet adni.
(5) Saját használatú villamosműnek kell tekinteni az olyan villamosművet is, amely kizárólag a vele érdekközösségben álló vállalatnak vagy vállalatoknak szolgáltat villamos energiát.
(6) A szükséges adatok előterjesztését elmulasztó régi közhasználatú villamosművel szemben a 49. és 50. §-ok rendelkezéseit lehet megfelelően alkalmazni.
66. § (1) E törvénynek az üzem kibővítésére és átalakítására, az ily célra szükséges kisajátításra, - ideértve az építményi jogot és a használati szolgalmat - továbbá a vezetékjogra, az üzem mikénti folytatására, az adatszolgáltatásra és a villamosművek együttműködésére és csatlakozására, az engedélyokirat átszállására és hatályának megszűnésére, a villamosmű vezetésére vonatkozó rendelkezéseit, úgyszintén a büntető rendelkezéseket (61-64. §-ok) a régi közhasználatú villamosművekre is alkalmazni kell. Használati szolgalom vagy építményi jog alapítását, továbbá vezetékjogot a régi közhasználatú villamosművek meglevő berendezései tekintetében is engedélyezni lehet, ha az ezek elhelyezésének alapjául szolgáló magánjogi megegyezések hatályossága megszűnik.
(2) A kereskedelemügyi miniszter rendelettel megfelelő határidőt engedhet az e törvény rendelkezéseihez való alkalmazkodásra, különösen a meglevő alkalmazottaknak megfelelő szakképzettségű alkalmazottakkal helyettesítése tekintetében.
(3) Ha a működési engedélybe átvett árszabást az eredeti árszabást módosító döntőbizottsági megállapítás szabta meg, a működési engedély kiadásának közzétételétől számított hat hónapon belül bármelyik érdekelt a 39. § (1) és (2) bekezdésének esetén kívül is kérheti a 60. § értelmében alakuló bíróság előtt új árszabás megállapítását. Ugyanez a jog illeti meg az érdekelteket akkor is, ha a törvény életbelépése időpontjában nincs érvényes árszabás. Az e bekezdés alapján előterjesztett kérelem esetében a bíróság az energiaszolgáltatás feltételeit az összes körülményeknek, különösen az eredeti szerződés tartalmának, valamint a 37. § (2) bekezdésében foglaltaknak méltányos figyelembevételével állapítja meg.
67. § (1) Az e törvény életbelépése előtt létesített közhasználatú villamosművet abban az esetben, ha megváltása tekintetében szerződés rendelkezik, a szerződés határozmányai értelmében lehet megváltani. Abban az esetben, ha a szerződés a megváltás iránt nem rendelkezik, e törvény életbelépésétől számított harminc év elteltével bármikor teljes kártalanítás mellett megváltásnak helye.
(2) Az e törvény életbelépése előtt létesített közhasználatú villamosmű háramlása csak a szerződésben kiköttt esetekben és feltételek mellett következik be.
(3) A működési engedély hatályát az érdekelt törvényhatóság, megyei város vagy község beleegyezésével a kereskedelemügyi miniszter az 52. §-ban foglalt feltételek meglétében meghosszabbíthatja.
68. § (1) Az e törvény életbelépése időpontjában már működő olyan saját használatú villamosművek tulajdonosai, amelyeknek e törvény életbelépése után való létesítését előzetesen be kell jelenteni, kötelesek a kereskedelemügyi miniszter rendeletében megjelölt adatokat a kitűzött megfelelő határidő alatt előterjeszteni. Az adatok előterjesztésének elmulasztása esetében a régi saját használatú villamosmű tulajdonosának költségére a kereskedelemügyi miniszter az adatokat helyszíni vizsgálat útján is beszerezheti.
(2) A régi saját használatú villamosművek adatszolgáltatási kötelezettségére a jelen törvény rendelkezései érvényesek, egyéb jogviszonyaira egyebekben a korábbi jogszabályok maradnak irányadók.
69. § (1) E törvény rendelkezései nem érintik az 1888:XXXI. törvénycikk hatálya alá eső, továbbá a fémvezeték nélkül vagy fémvezetéken nagy váltakozásszámú áramokkal működő berendezésekre vonatkozó jogszabályokat.
(2) E törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást a kizáróan vasúti vagy hajózási célokat szolgáló villamosművekre.
(3) A kereskedelemügyi miniszter esetenként állapítja meg, hogy e törvény rendelkezéseit mennyiben kell a villamos energiát szolgáltató olyan berendezésekre alkalmazni, amelyek kizáróan kísérleti célokra szolgálnak.
70. § (1) Közhasználatú villamosműre az ipartörvény hatálya nem terjed ki, azonban az ilyen műben alkalmazott személyzet szolgálati és munkaviszonyára, egészségének és testi épségének védelmére, betegségi, baleseti, úgyszintén öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítására mindazok a rendelkezések alkalmazást nyernek, amelyek az 1884:XVII. és az 1922:XII. törvénycikkeknek hatálya alá eső vállalatok alkalmazottaira irányadók.
(2) A bányászati és kohászati vállalatok által fenntartott közhasználatú villamosműben alkalmazott személyzet szolgálati és munkaviszonyára, egészségének és testi épségének védelmére, betegségi, baleseti, úgyszintén öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, valamint bányanyugbérbiztosítására - feltéve, hogy a közhasználatú villamosmű a bányászati vagy kohászati vállalat telepén vagy azzal közvetlen kapcsolatban működő és a vállalat saját energiaszükségletét is ellátja - azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a bányászati és kohászati vállalat egyéb alkalmazottaira irányadók.
71. § (1) Amennyiben közhasználatú villamosmű tekintetében a 70. §-ban említett ügyekben az alsófokú hatóságoknak határozniok kell, azok a hatóságok járnak el, amelyek hasonló természetű iparügyekben járnak el.
(2) A bányászati és kohászati vállalatok által fenntartott közhasználatú villamosmű tekintetében az előbbi bekezdésben említett ügyekben az alsófokú bányahatóságok járnak el, végső fokon a pénzügyminiszter határoz.
72. § (1) Amennyiben az 1907:III. tc. 9. §-ának (3) bekezdése közhasználatú villamosmű tekintetében kerül alkalmazásra, az Országos Ipartanács állandó bizottsága mellett az Országos Energiagazdasági Tanácsot (59. §) is meg kell hallgatni.
(2) E törvény életbelépésével az 1907:III. tc. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
(3) A villamos energiát és - amennyiben a dolgokra vonatkozó jogszabályok reájuk illenek - a joguralomnak alávethető egyéb energiákat általában dolgoknak kell tekinteni. Ehhez képest a villamos energiát és általában az említett egyéb energiákat a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából is úgy kell tekinteni, mintha dolgok volnának.
73. § A m. kir. minisztérium a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás szabályainak módosítása esetében e törvénynek a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás esetére szóló rendelkezéseit is megfelelően módosíthatja.
74. § (1) E törvény életbelépésének napját a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) Ezt a törvényt a kereskedelemügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel, ha valamely törvényhatóság, város vagy község az engedélyes, a belügyminiszterrel egyetértve hajtja végre.
(3) A kereskedelemügyi miniszter elkészítteti az ország villamosításának általános tájékoztató tervét és ezt a tervet egy éven belül a törvényhozásnak bemutatni köteles.
