1. § A Magyarország Magánjogi Törvénykönyvét tartalmazó törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának előkészítése céljából hatvan tagú Országos Bizottságot kell alakítani, amelynek harminc tagját az országgyűlési képviselők sorából az országgyűlés képviselőháza, harminc tagját pedig a felsőházi tagok sorából az országgyűlés felsőháza választja meg az országgyűlés egész tartamára.
Az Országos Bizottságot tanácshozásainak megkezdésére a képviselőház elnöke és a felsőház elnöke közös egyetértéssel meghatározott napra hívják össze. Az Országos Bizottság a képviselőháztól és a felsőháztól kiküldött tagok sorából egy-egy elnököt, továbbá egyenlő számban elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket választ. A képviselőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) és a felsőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) az ügyrendben közelebbről meghatározott módozatok szerint együttesen elnökölnek. Az előadók és a jegyzők között a tennivalókat az elnökök osztják meg úgy, hogy a javaslat minden egyes részletének tárgyalásában mindegyik Ház részéről egy-egy előadó vegyen részt és minden ülésen egy-egy jegyző legyen jelen. Egyes kérdéseknek vagy a kérdések egy-egy csoportjának tárgyalására az Országos Bizottság a két Ház kiküldötteinek egyenlő számban részvétele szem előtt tartásával alakított albizottságokat küldhet ki.
Az Országos Bizottság a tanácskozásain részvételre oly jogtudósokat és a magánjog terén kiváló gyakorlati férfiakat is meghívhat, akik az országgyűlésnek nem tagjai. Az ilyen meghívottaknak szavazati joguk nincs.
Az Országos Bizottság tanácskozásain az országgyűlés mindakét Házának bármelyik tagja megjelenhetik és az elnöknél írásban indítványt terjeszthet elő. Az indítvány szóbeli megokolására az Országos Bizottság adhat engedélyt.
Ügyrendjét - amelyben az albizottságok szervezéséről is gondoskodik - egyebekben az Országos Bizottság állapítja meg.
2. § Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének az Országos Bizottságtól megállapított szövegét a képviselőház és a képviselőháztól megállapított szöveget a felsőház külön bizottsági tárgyalás mellőzésével általános vitában és ezt követően részletes vitában a házszabályoknak megfelelően, de azzal az eltéréssel tárgyalja, hogy a részletes tárgyalás során a szakaszokat nem külön-külön, hanem fejezetenkint, a fejezetekre nem osztott címeket címenkint, a bevezető szabályokat pedig bevezető részenkint összefoglalva veszi tárgyalás alá. A felszólalásban a fejezetben (címben, bevezető részben) foglalt mindenik szakaszra ki lehet terjeszkedni. A szavazás elsősorban a fejezet (cím, bevezető rész) bizottsági, illetőleg képviselőházi szövegének változatlan elfogadására történik, amennyiben a fejezet (cím, bevezető rész) szövegét egészben változatlanul el nem fogadták, csupán a meg nem támadott szakaszokat kell elfogadottaknak kijelenteni, a megtámadott szakaszokra pedig - ideértve azokat a szakaszokat is, amelyekhez kiegészítő indítványt adtak be - a szavazást szakaszonkint kell megejteni.
Ha valamelyik Ház a részletes vita során valamely módosító indítványt elfogadott, a határozatot ki kell adni az Országos Bizottságnak, hogy a Törvénykönyvnek a határozattól érintett részeit a határozatban megjelölt irányban átdolgozza és a Törvénykönyv egyéb rendelkezéseit az átdolgozott rendelkezésekkel összhangba hozza.
A miniszter vagy az előadó bármikor indítványozhatja, hogy a képviselőház, illetőleg a felsőház a Törvénykönyv egyes részleteit újabb megfontolás, szövegezés vagy a rendelkezések összhangba hozása végett az Országos Bizottságnak visszaadja.
Az előbbi két bekezdés esetében az Országos Bizottság a jelentést, illetőleg a javaslatot az esetleges kisebbségi véleményekkel együtt az illető Ház elé terjeszti, amely a bizottsági és a kisebbségi előadó előadása és még legfeljebb két felszólaló meghallgatása után határoz. Az újabb határozathozatalnak nem áll útjában az, hogy a Ház korábban már határozott.
3. § Ha a felsőház a Törvénykönyvet változtatásokkal küldi vissza a képviselőháznak, a változtatások tárgyalására s a két Ház között esetleg felmerülő ellentét kiegyenlítésére az 1926:XXII. tc. 31. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az 1926:XXII. tc. 31. §-ának második bekezdésében említett bizottságok helyett az Országos Bizottság kísérli meg az ellentét kiegyenlítését.
4. § Az összeegyeztetés munkáját a Törvénykönyv kihirdetés alá terjesztése előtt az Országos Bizottság végzi el, amely e végből a két Ház kiküldötteinek egyenlő számban részvétele szem előtt tartásával alakított albizottságot küldhet ki.
5. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
