1. § A kölcsönös vasúti forgalomban az átmeneti és csatlakozási viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1930. évi június hó 30-án kelt magyar-osztrák Államszerződés a hozzátartozó Zárójegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. § szerint törvénybe iktatott Államszerződés és a hozzátartozó Zárójegyzőkönyv eredeti magyar szövege a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke mindketten azon óhajtól vezérelve, hogy a két állam között a vasúti forgalmat előmozdítsák és megkönnyítsék, a kölcsönös átmeneti és csatlakozó vasúti forgalom szabályozása tárgyában egyezmény kötését határozták el, mely célból Meghatalmazottaikat kinevezni méltóztattak:
E Meghatalmazottak a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással közölvén, az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk. (1) A vasúti csatlakozó és átmeneti szolgálat, valamint a határrendőrségi és vámszolgálat mindkét részről az alább felsorolt vasútvonalakon egy közös határállomáson fog lebonyolíttatni.
(2) Közös határállomásokként, amelyek az alábbiakhan röviden határállomásoknak neveztetnek, közös egyetértéssel a következő állomások jelöltetnek ki.
a) a budapest-wieni vonalon: Hegyeshalom,
b) a szombathely-gráci vonalon: Szentgotthárd,
c) a sopron-kőszegi vonalon: Sopron Gy. S. E. V. és Kőszeg,
és a Duna-Száva-Adria vasúttársasággal (ezelőtt Déli vaspálya társaság) való átmenet számára: Harka-Kópháza,
d) a sopron-vulkaprodersdorfi vonalon: Sopron Gy. S. E. V.,
e) az eszterháza-Neusiedl am See-i vonalon: Pamhagen,
f) a bük-oberloisdorfi vonalon: Lutzmannsburg,
g) a szombathely-pinkafeldi vonalon: Rechnitz,
h) a körmend-güssingi vonalon: Strem.
(3) A nagykanizsa-wienerneustadti vonalon Sopron D. V., a Duna-Száva-Adria vasúttársaság (azelőtt Déli vaspálya társaság) vonalhálózatára vonatkozólag az átmenet és közlekedés szabályozása tárgyában kötött egyezmény IV. része értelmében megállapított közös állomás. Jelen szerződés határozmányai erre az átmenetre csak annyiban alkalmaztatnak, amennyiben azok nincsenek ellentétben az előbb említett egyezménnyel. Különösképpen az ezen egyezmény 35. Cikk (1) bekezdésében foglalt határozmányok végrehajtásának megkönnyítése érdekében a díjszámításnak államhatárig és államhatártól kell történnie.
2. Cikk. (1) A szomszéd Állam vasútigazgatása (csatlakozó vasút) tartozik a közforgalmú vasútüzemet az államhatáron át a határállomásig folytatni. Amennyiben az államhatártól a határállomásig terjedő vasútvonal (határvonal) nincs a csatlakozó vasút tulajdonában vagy együttes használatában, és a (2)-(5) bekezdések sem tartalmaznak erre vonatkozó különleges intézkedést, a tulajdonos Állam gondoskodni fog arról, hogy ezek a határvonalak üzemvitel céljából a csatlakozó vasútnak átengedtessenek.
(2) Az Ágfalva országhatártól Sopron D. V.-ig terjedő vonalrészen lebonyolítandó mozdony- és vonatkísérő szolgálat az érdekelt vasútigazgatások között kötendő egyezmény értelmében szabályozandó.
(3) A sopron-kőszegi h. é. vasutat illetőleg az ezen h. é. vasútvonal átadása tárgyában létrejött jegyzőkönyvi megállapodás határozmányai mérvadók.
(4) Mindaddig, míg az Eszterháza-Neusiedl am See-i h. é. vonal üzemét teljes hosszban a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút látja el, arra a mindenkor érvényben lévő üzletkezelési szerződés mérvadó.
(5) A Lutzmannsburg melletti országhatártól Lutzmannsburgig a Rechnitz melletti országhatártól Rechnitzig és a Strem melletti országhatártól Stremig terjedő vonalrészeken az üzemet a M. Kir. Államvasutak ugyanazon feltételek mellett fogják vinni, mint amelyek az illető h. é. vasutak magyar területen lévő vonalaira mérvadók.
3. Cikk. A tulajdonos Állam, illetve a vasút engedélyszerű tulajdonosa a határállomás együttes használatát abban a mérvben fogja megengedni, amint az a csatlakozó vasút ott lehonyolítandó különleges szolgálatának; valamint a közös csatlakozó és átmeneti szolgálatnak ellátása érdekében szükséges.
4. Cikk. (1) Úgy a Dunántúli Helyiérdekű vasút Részvénytársaság bük-lutzmannsburgi vonalán, mint a szombathely-pinkafői h. é. vasút részvénytársaság szombathely-rechnitzi vonalán az ezen vonalak üzemét vivő magyar vasútigazgatás esetleges kívánságára, az osztrák vonalrészek üzemét vivő vasútigazgatás a mozdony- és vonatkísérő szolgálatot a nevezett két vasútigazgatás között megállapítandó térítés ellenében át fogja venni.
(2) A körmend-németújvári helyiérdekű vasút részvénytársaság stremgüssingi vonalán az ezen vonal üzemét vivő osztrák vasútigazgatás kívánságára, a magyar vonalrész üzemét vivő vasútigazgatás a mozdony- és vonatkísérő szolgálatot a nevezett két vasútigazgatás között megállapítandó térítés ellenében át fogja venni.
5. Cikk. (1) A határvonalrészek és a határállomásoknak a csatlakozó és átmeneti szolgálat egyesítése folytán szükséges kiépítését és a közös szolgálat érdekében ott okvetlen szükséges lakóépületeket az érdekelt vasútigazgatások közös megegyezéssel állapítják meg. Ugyanez áll a határállomásokon és a határvonalrészeken a jövőben eszközlendő új létesítményekre, bővítésekre és értéknövelő átépítésekre is, ha ezek a határállomások és határvonalrészek nem a csatlakozó vasút tulajdonát képezik, annyiban, amennyiben ezen létesítmények a közös szolgálatot vagy a csatlakozó vasút szolgálatát érintik.
(2) A határállomásokon és a határvonalakon az összes építkezéseket a tulajdonos igazgatás saját költségén eszközli és azok a tulajdonában is maradnak.
Az üzemet vivő csatlakozó vasútigazgatás a határállomások és esetleges lakóépületek együttes használatáért, amennyiben azok nincsenek kizárólag a tulajdonos igazgatás szolgálatának fenntartva, valamint a határvonalak használatáért, amennyiben ezek nem a csatlakozó vasút tulajdonában vannak, - a Hegyeshalom melletti országhatár és Hegyeshalom közötti határvonal kivételével - a tuladonos vasútigazgatás részére térítést ad.
Ez a térítés a csatlakozó vasút különleges szolgálatára szánt vasúti létesítményeknél, valamint a határvonalakat illetőleg is, az ezen létesítményekbe beruházott egész tőke után járó kamatok megfizetéséből, a közös szolgálat céljaira szolgáló létesítményeknél és lakóépületeknél pedig az ezen létesítményekbe befektetett tőke azon része után járó kamatok megfizetéséből áll, mely a közös szolgálat mindenkori igénybevételének arányában a csatlakozó vasútra esik.
Ugyanezen alapelvek érvényesek a határállomásokon és határvonalakon a jövőben eszközlendő új létesítményekre, bővítésekre és értéknövelő átépítésekre is.
Az egyoldalúan vagy közösen kamatoztatandó beruházott tőke olymódon fog megállapíttatni, hogy az esetleges valutaingadozás hátrányai lehetőleg kiküszöböltessenek.
(3) A meglévő vasúti létesítmények értéke, továbbá az egyes létesítményeknek és lakóépületeknek a közös szolgálat, avagy a két igazgatás mindegyike által végzett különleges szolgálat céljaira való igénybevételének mérve; nemkülönben a kamatozás nagysága, valamint a csatlakozó vasútnak a közös szolgálat céljaira szolgáló vasúti létesítmények és lakóépületek költsége kamataiban való részesedésének kiszámítására vonatkozó kulcs, a részes vasútigazgatások által egymás között állapítandó meg.
(4) A tulajdonos államvasút igazgatása - hacsak e tekintetben ő maga nem gondoskodik - köteles a határállomásokon szolgálatot teljesítő egyének és azok családtagjai részére szükségelt megfelelő lakások megszerzésénél a szomszéd vasútigazgatást minden tekintetben támogatni.
(5) Amennyiben felmondás vagy a jelen szerződés lejárta folytán az 1. Cikkben megjelölt átmenő állomások valamelyike megszűnnék közös állomás lenni, avagy az általános helyzet változása folytán a közös szolgálat mérve tekintetében változás állana be, Szerződő Felek az átmenő szolgálat szabályozása tárgyában idejében külön megállapodásokat fognak létesíteni, amikor is úgy az illető határállomásba beruházott tőke, mint az a körülmény is figyelembe fog vétetni, hogy a Szerződő Felek közül melyik adott okot ezen változásra, illetve hogy az ottani létesítmények mennyiben vehetők át a tulajdonos igazgatás kizárólagos szolgálatába.
6. Cikk. Mindegyik vasútigazgatás felügyel a saját határállomásain levő összesítményekre és fenntartja azokat. A határállomásokon kizárólag a szomszéd igazgatás céljaira szolgáló létesítmények pályafelügyeleti és fenntartási költségei teljes egészükben ezen igazgatás által megtérítendők. A közös szolgálat érdekében eszközölt létesítmények pályafelügyeleti és fenntartási költségei a csatlakozási szerződésben megállapítandó kulcs szerint osztandók meg a két igazgatás között.
A Hegyeshalom és Hegyeshalom-országhatár közötti vonalrész kivételével a határvonalrészeken a pályafelügyeletet és pályafenntartást az üzemet vivő vasútigazgatások saját költségükön végzik.
7. Cikk. (1) A határállomásokon a szolgálatot általában azon Állam vasútigazgatása látja el, amelynek területén a határállomás van, hacsak egyes szolgálati ügyek ellátása természetüknél fogva szükségessé, illetve célszerűvé nem teszik azoknak az egyes igazgatásoknak saját szervei által való végrehajtását, mint pl. a kocsifelíró, kocsivizsgáló, áruátmeneti szolgálat, vasúti vámszolgálat stb.
(2) Ezenfelül a csatlakozó igazgatás az üzemvitellel kapcsolatos érdekeinek megóvása céljából a határállomásokon képviseletet állíthat fel.
(3) Az idegen személyzet létszámát mindenesetre a feltétlenül szükséges legkisebb mérvre kell korlátozni.
8. Cikk. (1) A szomszéd vasút részére végzett szolgálat a határvonalrészeken, valamint a határállomásokon, annak szabályai szerint és annak hivatalos nyelvén bonyolítandó le. Úgyszintén mindkét részről más végrehajtó szolgálati helyekről jövő és a határállomáson átmenő vasútszolgálati táviratok és írásbeli közlemények az üzemet ott vivő igazgatás által a szomszéd Állam nyelvére lefordítandók és továbbítandók.
(2) Írásban a határállomások a szomszéd igazgatás szolgálati helyeivel ezen igazgatás nyelvén érintkeznek. A vasúti forgalomra vonatkozó, mindkét igazgatást érdeklő szolgálati jelentéseket a határállomások közegeinek mindkét Állam hivatalos nyelvén el kell fogadniok.
(3) Előbbi határozmányok nem vonatkoznak oly közlésekre, melyek az egyik vagy másik, illetve mindkét Állam területén csak átmennek, valamint a magasabb szolgálati helyek (minisztériumok, vezérigazgatóság, igazgatóságok, üzletvezetőségek) távirati és írásbeli levelezéseire sem.
(4) A mindkét részről jövő vasúti szolgálati levelezést a szomszéd igazgatás a határállomáson veszi át és rendeltetési helyére továbbítja.
(5) A határállomások megnevezésénél és felirati megjelölésénél azon Állam szabályai irnyadók, amelynek területén a határpályaudvar van. A szomszéd Állam szerveinek szolgálati helyiségei mindkét Állam nyelvén jelölendők meg olykép, hogy azon Állam nyelve áll első helyen, mely Államhoz az illető szervek tartoznak. A határpályaudvarok kötelesek a szomszéd igazgatástól kapott, a vasúti szolgálatot érintő és az utazó közönség tájékoztatását cél szolgálati hirdetményeket (fali menetrendek stb.) alkalmas helyen kifüggeszteni.
9. Cikk. (1) A vasútigazgatásoknak a csatlakozó és átmenő vonatok közlekedésére oly menetrendet kell megállapítaniok, hogy sem az utasokat, sem az utasokat a vasúti és vámszolgálat és útlevélvizsgálat által megkívánt időn túlmenőleg fel ne tartóztassák. E mellett kívánatra, a vasúti összeköttetéseket a lehetőséghez képest azonos minőségű vonatok csatlakozásával kell létesíteni.
(2) A kocsiátmenet a személy-, poggyász- és teherkocsik kölcsönös használatára vonatkozólag a vasútigazgatások között mindenkor fennálló megállapodások alapján bonyolítandó le.
10. Cikk. (1) Amennyiben ezen cikk (3) és (4) bekezdéseiben foglalt határozmányok máskép nem rendelkeznek, a határvonalrészeken való díjszámításra az alábbi rendelkezések érvényesek:
a) Az országhatártól a határállomásig terjedő vonalrészeket illetőleg a fuvarköltségeket és a vasút által végzett mellékteljesítmények költségeit (mellékdíjakat) az ezen vonalrészek üzemét vivő vasútigazgatóságok azon Állam előírásai szerint állapítják meg, amelyben ezen vasútigazgatások székelnek.
b) Az orsszághatártól a határállomásig való fuvarozásból eredő bevételek teljes egészükben az üzemvivő igazgatást illetik, ezzel szemben tartozik az üzemvitel összköltségeit, a fuvarozási illetéket, valamint egyéb, a fuvarozással összefüggő kiszolgáltatásokat is viselni, és úgy az üzemért, mint a fuvarozott áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsérüléséért, valamint a fuvarozási határidő túllépéseért teljes felelősséget vállalni.
c) Az országhatár és a határállomás közötti határvonalakra ugyanazokat a fuvardíjszámítási alapelveket kell alkalmazni, mint az ezen határvonalak üzemét vivő vasúti csatlakozó vonalaira.
d) A díjszabás jóváhagyása azon Államot illeti, amelynek fennhatósága alatt áll az üzemet a határon át folytató vasútigazgatás a határig való üzeme szempontjából.
e) Azon különleges díjszabási intézkedések, amelyek kizárólag a határvonalrész vagy annak egy részének forgalmára, avagy egyrészt az egyik fél területén az országhatárhoz legközelebb eső állomás, másrészt a másik fél területén levő határállomás közötti forgalomra vonatkoznak, azon Állam felügyeleti hatóságának jóváhagyását is igénylik, melynek területén a határállomás van.
f) Mindkét szerződő Államot megilletik a fuvarköltséggel után járó azon fuvarozási illetékek és a fuvarozással összefüggő összes egyéb közszolgáltatások, melyek a saját területén történő fuvarozásra esnek. Ezen fuvarozási illetékek és közszolgáltatások kiszámításának, beszedésének és elszámolásának egyszerűsítése végett ezek az illetékek és szolgáltatások lehetőleg átalányozandók.
(2) A vasúti árufuvarozás tárgyában 1924. évi október hó 23-án aláírt Nemzetközi Egyezmény 1. Cikkének 2. § 2. értelmében mindkét Kormány kijelenti, hogy nem ellenzi, hogy egyrészt a másik Állam területén lévő állomások, másrészt a határállomások és a határvonalakon fekvő állomások közötti küldeményekre ezen árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha a feladó a fuvarlevélürlap megválasztásával az azon vasútra vonatkozó belföldi jogszabályok alkalmazását kívánja, amely a fuvarozást az egész útvonalon eszközli.
(3) Amennyibn a személy-, poggyász- és expressz-áruk fuvarozása Hegyeshalom közös határállomáson túlra történik, a III. kir. Államvasutal és az Osztrák Szövetségi Vasutak a Magyarország és Ausztria közötti és azon túlmenő forgalomra mindenkor érvényben lévő közvetlen személy-, poggyász- és expressz-árudíjszabásba a Hegyeshalom-országhatárig és országhatártól számított díjszabási kilométerek alapulvétele mellett fogják a viteldíjakat beszámítani. Ez esetben az országhatárig, illetve az országhatártól esedékes bevételek azon Állam vasútigazgatása javára esnek, melynek területén az illető vonalrész van; a díjszabási bevételeket beszedő vasútigazgatás viseli az azokra eső fuvarozási illetéket és egyéb, a fuvarozással összefüggő közszolgáltatásokat is.
Az Osztrák Szövetségi vasutak belföldi díjszabásuk keretében külön kilométrikus távolságokat fognak felvenni Hegyeshalom loco-ra, melyek akkép képzendők, hogy az ezen távolságok alapján megállapított személyvonatú menetdíjak általában ne legyenek alacsonyabbak az Ausztria és Magyarország és ezen államokon túlmenő forgalomban érvényben lévő közvetlen díjszabások személyvonatú menetdíjainál.
A m. kir. Államvasutak kívánságára az Osztrák Szövetségi vasutak belföldi árudíjszabásuk keretében a Hegyeshalomban feladásra kerülő bizonyos, névszerint megnevezendő áruk fuvarozására a határvonalrész tényleges kilométer távolságának figyelembevétele mellett képzett különleges díjtételeket fognak érvényesíteni.
Amennyiben az árufuvarozás Hegyeshalom közös határállomáson túlra történik, a. m. kir. Államvasutak és az Osztrák Szövetségi Vasutak saját belföldi díjszabásuk keretében Hegyeshalom-átmenettel való forgalomra az országhatárig és az országhatártól számított díjszabási kilométerek alapján külön díjtételeket fognak megállapítani.
A Hegyeshalom melletti Országhatár-Hegyeshalom vonalrész tekintetében a m. kir. Államvasutak az Osztrák Szövetségi vasutaknak az utóbbi által ott végzett szolgálat önköltségeit meg fogják téríteni egy, a felelősségből folyó kockázatnak [(1) bekezdés b)] megfelelő jutalék hozzáadásával, melynek mérve tekintetében a két vasútigazgatás a kötendő csatlakozási szerződés keretében tartozik megegyezni. Ezen összegből a Hegyeshalom loco forgalomban a határvonalra eső bevételi többlet levonandó.
(4) A Sopron D. V.-túl Ágfalva melletti országhatárig terjedő vonalrészen való díjszámítás tekintetében lásd jelen Államszerződés 1. Cikk (3) bekezdését.
11. Cikk.(1) Gondoskodni kell arról, hogy a másik szerződő fél területén alkalmazottak szolgálati teljesítésében ne zavartassanak, nekik a hivatalos értéktárgyak, pénzösszegel és ügydarabok elküldése és kézhezvétele akadálytalanul lehetővé tétessék és ezen küldemények biztonsága ne veszélyeztessék.
(2) A végrehajtó közegek a szolgálatnak surlódásmentes végrehajtása érdekében mindkét részről kötelesek szolgálatuk ellátása közben a jó szomszédi viszonynak megfelelően eljárni, és úgy szolgálatban, mint szolgálaton kívül tapintatos magaviseletet tanusítani. Azok az alkalmazottak, akik e tekintetben kifogásra okot szolgáltatnak, a másik fél kívánságára leváltandók.
Ugyanezen eljárás alá esnek azok a szomszéd állam területén foglalkoztatott vagy, a határállomásra bejáró idegen alkalmazottak is, akik bármely irányban panaszra adnak okot, így különösen ezen az idegen területen folytatott politikai vagy nemzetiségi izgatás miatt, továbbá azok, akikre a szomszéd állam kárára elkövetett csempészet bűntette vagy vétsége, vagy akikre súlyosabb természetű jövedéki kihágások elkövetése rábizonyult, avagy alapos gyanú alatt állanak, hogy elfoglalt állásukkal és az idegen Állam területén való tartózkodásukkal visszaélve, a tulajdonos Állam biztonságát veszélyeztető vállalkozásba bocsátkoznak.
Kivételes esetekben a leváltások megjelölése nélkül is kívánható.
(3) A szomszéd igazgatás utazó személyzete a határállomáson szolgálati minőségben való tartózkodása alatt a tulajdonos igazgatás szolgálati rendelkezéseit tartozik követni, azon kötelezettségek teltintetében, melyek a vasútigazgatások csatlakozási szerződéseiből és az azokon alapuló szolgálati rendtartásból folynak.
(4) A vasúti alkalmazottak jogosítva vannak azon község területén, melyhez a másik Szerződő Fél területén lévő szolgálati hely vagy az a vonal tartozik, amelyen szolgálatot teljesítenek, szolgálatban és szolgálaton kívül egyenruhájukat viselni.
(5) A fegyveres erőhöz tartozók az idegen Államban való alkalmazásból ki vannak zárva. A külföldön lévő vasúti szolgálati helyek közegei ellen vagy azoknak a tulajdonos Államban érvényben álló előírásoknak megfelelő rendelkezései ellen való ellenszegülés esetén a tulajdonos Állam köteles az ellenszegülés megszüntetése és a hivatalos eljárás foganatosíthatása érdekében a szükséges karhatalmat rendelkezésre bocsátani.
(6) Szerződő Államok valamelyikében a külföldiek tartózkodása tekintetében netán fennálló törvényes vagy egyéb korlátozások nem vonatkoznak azon vasúti alkalmazottakra, akik szolgálatuk ellátása miatt állandóan vagy átmenetileg a másik Állam területén tartózkodnak. Úgyszintén nem vonatkoznak az azokkal közös háztartásban élő családtagjaira sem, amennyiben utóbbiak szolgálati okokból kénytelenek az illető állam területén lakni.
12. Cikk. (1) A másik államban való tartózkodás és szolgálati beosztás folytán egyik Fél alkalmazottainak honpolgársága, illetősége és szolgálati viszonya sem szenved változást. A szolgálati és fegyelmi vétségekért az alkalmazottak honos igazgatásuknak felelősek.
(2) Mindkét Fél alkalmazottai és azoknak ugyancsak a honos állam kötelékében megmaradó családtagjai a másik Szerződő Fél területén a bíróságoknál, állami hatóságoknál vagy önkormányzati szerveknél való bármely közjogi ténykedés elvállalásának kötelezettsége alól mentesek.
(3) A szomszéd Állam területén lévő szolgálati helyeken alkalmazott vasúti közegek és velük lakó családtagjaik ugyanazon hatósági védelemben részesítendők, mint a tulajdonos Állam állampolgárai. Kötelesek azonban a lakóhelyükre érvényes büntető törvényekhez és rendészeti szabályokhoz alkalmazkodni s e tekintetben alá vannak vetve ezen Állam büntető hatóságai illetékességének.
(4) Azon vasúti alkalmazottak vállalati biztosítása tekintetében, akik átmenetileg vagy a határvonalrészeken és a határállomásokon állandóan a másik Állam területén vannak alkalmazásban, azon Szerződő Fél jogszabályai nyernek alkalmazást, amelynek területén az az üzemigazgatás székel, amelyhez ezen alkalmazottak személyzetileg tartoznak.
A fent megállapított szabályozástól azonban a két Szerződő Fél illetékes legfelsőbb hatóságai egyetértőleg eltérhetnek.
A Szerződő Felek egyike törvényeinek az ezen pont előbbi rendelkezései szerint való alkalmazása maga után vonja azt is, hogy a vállalati biztosítás eszközlésére az illető Szerződő Fél biztosítói, a vonatkozó vitás esetek eldöntésére pedig az illető Fél hatóságai és bíróságai illetékesek.
A másik Fél területén ezen pont rendelkezéseivel összhangban eszközölt biztosítás a vasútigazgatás és harmadik személyek magánjogi felelőssége tekintetében ugyanolyan joghatállyal bír, mint a hazai biztosítás, mikor is az idegen vasútigazgatás, melynek üzemében egy ilyen alkalmazott balesetet szenvedett, egyenjogú ezen alkalmazott saját vasútigazgatásával.
13. Cikk. A közös szolgálat és a csatlakozási viszonyok részleteit, továbbá a határállomáson a vasútüzemnél okozott sérülésekért és halálesetekért, avagy egyéb balesetekért és károkért való felelősségből származó költségek viselését, az egves állomások használata tárgyában hat hónapon belül, ezen Államszerződés rendelkezései értelmében kötendő csatlakozási szerződésekben kell rendezni. Ezekben gondoskodni kell lehető előzetes természetbeni kiegyenlítés után a forgalomban részes vasútigazgatások által végzett mindennemű teljesítmény önköltségeinek megtérítéséről, melyekhez a számlázó vasútigazgatásnál mindenkor érvényben lévő pótlékok hozzászámítandók, éspedig a közös szolgálat ellátása tekintetében egy közösen megállapítandó kulcs szerint.
14. Cikk. (1) A teljes állami fennhatóság - beleértve a vasúti legfőbb felügyeletet és a bírói és rendőri hatalom gyakorlását is - a határállomásokon és a határvonalrészeken annak az államnak a kormányát illeti meg, amelynek területén az illető határállomások, illetőleg határvonalrészek feküsznek.
(2) A vasútrendészetet az egyes területeken az illető vonalak üzemét vivő vasútigazgatás közegei kötelesek ellátni az illető területen érvényben álló szabályok szerint. A tulajdonos állam kormánya köteles az idegen vasútigazgatóság által teljesített vasút- és üzemrendészeti felügyelet gyakorlásánál lehető támogatásról gondoskodni.
(3) Amennyiben gépjáróművek (mozdonyok, motorkocsik és hasonlók), valamint ezek kezelőszemélyzete (mozdonyvezető, kazánkezelő, motorkocsivezető és hasonlók) hazájukban az ott érvényben álló szabályok szerint megvizsgáltattak és közüzemű vasutakon forgalomba bocsáttattak, illetőleg szolgálattételre felhatalmazást nyertek, ezek az intézkedések az ily gépjáróműveknek és kezelőszemélyzetnek a jelen államszerződés alapján a szomszéd állam vonalain való alkalmazása tekintetében ugyanolyan joghatályúak, mintha ezeket az intézkedéseket a tulajdonos állam közegei az ebben az államban érvényes szabályok szerint hajtották volna végre.
15. Cikk. A postaküldemények kölcsönös kicserélése - amennyiben a két postaigazgatás egymás között az érdekelt vasútigazgatóságokkal egyetértőleg másféle megállapodást nem létesít - a határállomáson történik. A részleteket a két postaigazgatás állapítja meg.
16. Cikk. (1) A határvonalrész mentén húzódó állami távíróvezetékek használati joga az országhatárig a tulajdonos államnak van fenntartva.
(2) A részes mindkét vasútigazgatóságnak és azok közegeinek jogukban áll a másik vasútigazgatóság üzemi távíróját és üzemi telefonját vasúti szolgálati táviratokra és telefonbeszélgetésekre díjtalanul igénybe venni. Egyéb táviratok felvétele és továbbítása annak a vasútigazgatóságnak a szabályai szerint történik, amelynek az a távíróállomás, amelyen a távirat feladatik, alá van rendelve.
(3) A határvonalrész és a csatlakozó vasúti vonal mentén vasúti területen vagy vasúti műtárgyakon vezetett jelző-, távíró- és távbeszélővezetékek karbantartásáról az országhatárig a tulajdonos államnak kell gondoskodnia, éspedig tekintet nélkül arra, hogy ezek a vezetékek vasúti szolgálati célokra, vagy az állami távíróigazgatás céljaira szolgálnak. A másik állam terhere való felszámításnak nincs helye.
(4) Bekapcsolásokat és új vezetékek építését az országhatárig hasonlóképpen az egyes tulajdonos államoknak saját költségükre kell végréhajtaniok. Ily költségek felszámításának helye nincs.
17. Cikk. (1) Az egyik államból a szomszéd államba továbbítandó személyek, poggyászküldemények, valamint expressz-, gyors- és teheráruk a határállomásokban és a határvonalrészen mindkét állam pénzügyi (vám) hatóságai részéről gyakorolt vámhivatali ellenőrzésnek vannak alávetve.
(2) A vám-, útlevél- és idegenrendészeti szolgálat tekintetében a Magyarország és Ausztria között 1922. évi február hó 8-án kötött kereskedelmi egyezmény XI. Cikke alapján létesített vagy a jövőben ennek helyébe lépő, vagy ezt kiegészítő idevonatkozó megállapodások érvényesek.
A pénzügy- és vámigazgatásnak (beleértve a vámőrséget és a magyar királyi vám-forgalmiadó ellenőröket is) az államrendőrségnek és a csendőrségnek, valamint a postának az említett szolgálati ágak ellátása végett idegen államterületen tartózkodó személyzetére nézve, ezenkívül értelemszerűen érvényesek a 7. Cikk (3) bekezdésének, a 11. Cikk (2), (5) és (6) bekezdésének, úgyszintén a 12. Cikk (2) és (3) bekezdéseinek a rendelkezései is.
(3) A szomszédos államnak a határállomáson elhelyezett hivatalai saját államuk címerével és a mindenkor tekintetbe jövő feliratokkal lesznek ellátva.
(4) Az idegen területen levő vagy ott felállított vasúti szolgálati helyek és telepek felszerelésére, fenntartására és üzembentartására szolgáló szerszámokra és anyagokra, valamint különösen valamelyik vasútigazgatóság által idegen államterületen üzemben tartott vonalak és vasúti telepek felszereléséhez, fenntartásához s üzembentartásához szükséges építési és üzemi anyagokra, szerszámokra, üzemi járóművekre és azok alkatrészeire és hasonlókra, továbbá - a szolgálati főnök igazolása mellett - az idegen területen felállított vasúti szolgálati helyekre beosztott alkalmazottaknak és azok családtagjainak átköltözködési ingóságaira, valamint a kijavítás, tisztítás stb. céljából hazájukba küldött és onnan ismét visszaérkező ingóságaira akadálytalan, illetékmentes bevitel és újból való kivitel (vám- és illetékmentesség) biztosíttatik.
(5) A postai, vám-, útlevél-ellenőrző és vasúti alkalmazottaknak, akik a határt a határszolgálat ellátása közben átlépik vagy a szomszédos állam fennhatósága alatt álló területen tartózkodnak, úgyszintén az ezek fölötti felügyelet gyakorlásával megbízott tisztviselőknek a határon való szabad be- és kilépést csupán szolgálati minőségüket és szolgálati beosztásukat feltüntető, hivatalos vagy vasúti szolgálati arcképes igazolvány alapján bármikor meg kell engedni. Hasonlóképpen a szomszédos állam határterületere kiküldött személyzet család- és háztartástagjai részére megfelelő könnyítéseket kell biztosítani.
(6) A föntemlített idegen alkalmazottak névjegyzékét az illetékes hatóság elé leendő beterjesztés végett a határállomás főnökének át kell adni. Az illetékes hatóság egyes alkalmazottak beosztása ellen kifogást emelhet. Minden későbbi személyzetváltozásról ezt a hatóságot hasonló módon előre értesíteni kell. Kivételes esetekben, különösen ha kényszerítő okokból valamely alkalmazottnak azonnali kirendelése válik szükségessé és az előzetes értesítésre elegendő idő nem áll rendelkezésre, úgy az ilyen személyzetváltozást utólag, de mindenesetre késedelem nélkül az illetékes határállomás főnökének tudomására kell hozni. A szolgálattételre kirendelt személyzet, valamint a fölöttük való szolgálati felügyelettel megbízott tisztviselők vámvizsgálatnak vethetők alá.
Az állomásokra szolgálatban bejáró és az állandó szolgálattételre kirendelt személyek, valamint ez utóbbiak családtagjai a határállomás illetékes rendőrhatóságától igazolványt kapnak és ennek alapján ugyanolyan mozgási szabadságot élveznek, mint a szabályszerűen kiállitott útlevéllel ellátott egyének.
18. Cikk. A jelen szerződés értelmében teljesítendő fizetéseket annak az államnak pénzértékében kell felszámítani és kiegyenlíteni, amelynek területén a számlázó igazgatóság székhelye van.
19. Cikk. A föntebbi rendelkezések nem érintik a Duna-Száva-Adria vasútttársaság (azelőtt Déli vaspálya társaság) hálózatára vonatkozólag az átmenet és a közlekedés szabályozása tárgyában Rómában, 1923. évi március hó 29-én kötött egyezmény megállapításait.
20. Cikk. (1) Ha a Szerződő Felek között a jelen Államszerződés magyarázata vagy végrehajtása tekintetében nézeteltérés támadna, amelyet tárgyalások útján nem sikerülne tisztázni, akkor a vitás kérdést Magyarország és Ausztria között 1923. évi április hó 10-én kötött kötelező választott bírósági megállapodás rendelkezései értelmében választott bíróság elé kell terjeszteni, amelynek a vitás kérdésre nézve az említett választott bírósági megállapodás és a jelen államszerződés rendelkezései értelmében a jog és méltányosság általános elvei szerint határoznia és adott esetben azokra a megtérítésekre nézve is ítélnie kell, amelyeket a jelen Államszerződés rendelkezéseinek megsértéséért felelősséggel tartozó félnek a károsult fél javára teljesítenie kell.
(2) A választott bíróság minden egyes vitás esetre nézve két bíróból - akik közül egyet Magyarország, egyet Ausztria nevez meg - és egy elnökből fog megalakíttatni, akit a két kormány egyetértőleg fog kijelölni.
(3) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a jelen Államszerződés életbelépése után az adandó esetre nézve kijelölendő elnök személyére nézve már előre egy meghatározott időtartamra megegyeznek.
(4) Mindegyik kormány az általa megnevezett bíró helyetteséül egy vagy több személyt jelöl meg.
(5) Mindegyik kormánynak jogában áll magát a választott bíróságnál ügygondnok által képviseltetni. Ebben az esetben a választott bíróságnak az illető kormányhoz intézendő közleményei az ügygondnoknak kézbesítendők.
(6) Mindegyik kormány az általa kinevezett bíró, bíróhelyettes és az általa kirendelt ügygondnok illetményeit maga viseli.
(7) Az elnök és helyettesének díjazását a két kormány külön fogja egyetértőleg megállapítani, és e díjazást, valamint a választott bíróság minden egyéb kiadásait egyenlő arányban fogja viselni.
(8) Amennyiben a választott bíróság eljárása az 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás által vagy a jelen megállapodás által szabályozva nem lenne, azt a bíróság maga állapítja meg.
(9) A választott bíróság határozatait szótöbbséggel hozza meg.
21. Cikk. Ez a Szerződés magyar- és németnyelvű eredeti szöveggel állíttatik ki. Mindkét szöveg hiteles.
A Szerződést mindkét részről lehető legrövidebb időn belül meg kell erősíteni. A megerősítő okmányok Wienben fognák kicseréltetni.
22. Cikk. (1) A Szerződés a megerősítő okmányok kicserélésétől számított tizennegyedik napon lép életbe és egyelőre tíz évig, azután pedig mindaddig marad érvényben, amíg ezt a Szerződő Felek egyike fel nem mondja.
(2) Felmondás esetében a Szerződés a felmondást követő teljes naptári év leteltével hatályon kívül lép. A két Szerződő Fél azonban gondoskodni fog arról, hogy a jelen Szerződés hatályon kívül lépése előtt a határállomások használatát szabályozó megállapodás jöjjön létre.
Aminek hiteléül a Meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállíttatott Budapesten, egyezerkilencszázharminc évi június hó 30-án.
Jelen Szerződés aláírása alkalmával mindkét Fél Meghatalmazottai az alábbi nyilatkozatokat tették, melyek magának a Szerződésnek lényeges alkotórészét képezik.
(1) Az 1. és 2. Cikkben megállapított végleges rendezés megtörténtéig a kölcsönös átmeneti szolgálat az eddig érvényben lévő ideiglenes megállapodások szerint bonyolítandó le.
(2) Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a határrendőrségi szolgálat ellátására és annak közegeire vonatkozó rendelkezések az érvényben lévő egyezmények és előírások mérvadása szerint értelemszerűleg az állategészségügyi határszolgálatra és annak közegeire is alkalmazandók.
A 2. Cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályozása addig érvényes, amíg ezen rendelkezés tárgyát képező helyiérdekű magánvasutak az állam tulajdonába át nem mentek.
Ha a Szerződő Felek egyike a határállomásra befutó valamelyik vasútvonalat villamos üzemre kívánja berendezni, Szerződő Felek között a szükséges külön megállapodások létesítendők, amelyekben a létesítmények tulajdonjogára, az építkezés költségeinek viselésére, ezen villamosberendezés üzemének fenntartására és átalakítására nézve az 5. Cikkben foglaltaktól eltérő szabályozást is lehet megállapítani.
Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a kamattétel tőketörlesztési részletet nem fog magában foglalni.
A Dunántúli helyiérdekű vasút részvénytársaság, a Szombathely-pinkafői helyiérdekű vasút részvénytársaság és a Körmend-németújvári helyiérdekű vasút részvénytársaság osztrák vonalainak esetleges megváltása alkalmával az Osztrák Kormánnyal kötendő egyezményekben megállapítandó, hogy mely tőkeöszegek fognak azon kamatozás alapjául szolgálni, melyet nevezett helyiérdekű vasúttársaságok a határvonalrészek és határállomások használatáért fizetni tartoznak.
A tulajdonos Állam vasútigazgatása a csatlakozó vasútigazgatás képviseletének előljárója és annak családtagjai részére a csatlakozó vasútigazgatással együttesen megállapítandó megfelelő térítés ellenében alkalmas lakóhelyiségeket fog rendelkezésre bocsátani, amennyiben legalább 1 évvel a tényleges igénybevétel előtt ily irányú kívánság nyilváníttatik.
Az üzemet vivő külföldi vasútigazgatásnak a határvonalrészek pályafelügyeletével és fenntartásával megbízott közegei részére mindkét Kormány megengedi a fenntartás és megújítás céljából a vasútállagon végzendő felvételek, felmérések stb. eszközlését.
(1) Amennyiben Hegyeshalom loco tört díjszámítás folytán a közvetlen menetdíjakkal szemben jelentkező menetdíjolcsóbbodás a m. kir. Államvasutak bevételeiben számottevő kieséseket eredményezne, a m. kir. Államvasutak és az Osztrák Szövetségi vasutak az előbbiek károsodásának megelőzésére alkalmas egyetértő intézkedéseket fognak tenni.
(2) A m. kir. Államvasutak által megjelölendő mezőgazdasági cikkeknek Magyarországból Ausztriába vagy azon túlmenőleg történő kivitele esetén az Osztrák Szövetségi vasutak azok fuvarozására a Szentgotthárdon át való közvetlen díjszabások felállításánál azon rövidítéseket fogják engedélyezni, melyek azonos árunemekre 1929. évi május hó 1-ig alkalmaztattak. Ez akkor is érvényes, ha ezeknek a mezőgazdasági cikkeknek tényleges fuvarozás, nem Szentgotthárdon át, hanem a tekintetbe jövő vasúti kötelékek forgalomirányítási szabályai értelmében valamely más magyar-osztrák határponton át történík.
(3) Más, mint a (2) bekezdésben említett árunemekre, a m. kir. Államvasutak kívánságára az Osztrák Szövetségi vasutak ugyanezen engedményt fogják megadni annak feltételezése mellett, hogy ezen áruknak a Szentgotthárd melletti határvonalrészen való fuvarozásért adandó kártalanítás tárgyában a két vasútigazgatás között megállapodás fog létesülni.
Magától értetődik, hogy a csatlakozó igazgatóságnak valamely határállomáson állandóan alkalmazott közegei, amennyiben azok a közönséggel érintkeznek, a területi Állam nyelvét el kell hogy sajátítsák.
Amennyiben valamely ilyen alkalmazott ezt a nyelvismeretet hosszabb alkalmazása esetén sem tudná beigazolni, úgy ez a két Kormánnyal egyetértésben leváltandó.
A Szerződő Felek egyike által kívánt leváltások a lehetőséghez képest haladéktalanul eszközlendők.
Arravaló tekintettel, hogy a Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között az átmeneti forgalom már az Államszerződés életbelépte előtt megnyílt, mely alkalommal a határállomásokon a közös szolgálat szűkebb vagy tágabb keretekben felvétetett, a csatlakozási szerződésekben átmeneti intézkedések útján gondoskodni kell arról, hogy a kölcsönös szolgáltatások, a mindenkori viszonyok figyelembevételével, az egyes forgalmak felvételétől a jelen Államszerződés életbeléptéig terjedő időre is kiegyenlítessenek, mi mellett jelen szeződés alapelvei értelemszerűleg alkalmazandók.
Egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy a m. kir. Államvasutaknak Ausztria és az Osztrák Szövetségi vasutaknak Magyarországon való kezelése tekintetében nincs különbség abban, hogy ezen állam- (szövetségi) vasutakat az Állam (Szövetség) államilag vagy külön jogi személyként szereplő állami vállalat útján kezelteti.
A két Szerződő Fél megállapítja, hogy jelen Szerződés életbeléptével a Magyarország és Ausztria közötti vasúti forgalom egyes kérdéseinek ideiglenes rendezése tárgyában Wienben, 1922. évi január hó 19-én létrejött jegyzőkönyvi megállapodás hatályát veszti. A 13. Cikkben előírt csatlakozási szerződések megkötéséig azonban egyelőre ennek a jegyzőkönyvi megállapodásnak idevonatkozó rendelkezései továbbra is alkalmazást nyernek.
Budapesten, egyezerkilencszázharminc évi június hó 30-án.
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe.
4. § Ezt a törvényt a kir. kereskedelemügyi, a pénzügy- és a belügyminiszter hajtja végre.
