1. § A Görögországgal 1930. évi június hó 3-án Athénben aláírt Kereskedelmi Egyezmény mellékleteivel és a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel, valamint a vasúti fuvarozások tárgyában kötött megállapodással és az ehhez tartozó aláírási jegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett okiratok eredeti magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és a Görög Köztársaság Elnöke attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a Magyarország és Görögország közötti gazdasági összeköttetéseket előmozdítsák, Kereskedelmi Egyezmény megkötesét határozták el és e célból megnevezték Meghatalmazottaikat;
akik e célból kellőképpen felhatalmazva, a következő határozmányokban állapodtak meg:
1. Cikk. A szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén minden vonatkozásban és különösen ami a bebocsátást és tartózkodást a letelepedést és a foglalkozások vagy a hivatások, a kereskedelem, az ipar és a hajózás űzését, ingó és ingatlan javak megszerzésének, birtoklásának s az azok feletti rendelkezésnek jogát illeti, továbbá jogi helyzetüket, jogaikat és érdekeiket illetően legalább olyan előnyös elbánásban fognak részesülni, mint a legnagyobb kedvezménnyel bíró nemzet állampolgárai.
Ügyeiket a másik Fél területén szabadon intézhetik, akár személyesen, akár pedig általuk választott közvetítő útján, a nélkül, hogy e tekintetben más megszorításoknak lennének alávetve, mint amelyeket az illető területen érvényben levő jogszabályok megállapítanak. Joguk lesz az ország törvényeinek betartása mellett a bíróságok és az összes hatóságok elé szabadon és akadálytalanul járulhatni.
A másik Fél területén sem személyükért, sem foglalkozásuk vagy hivatásuk, kereskedelmük, s iparuk űzéséért, sem pedig ingó és ingatlan javaik után nem kötelezhetők semminemű más vagy magasabb adó, díj vagy illeték fizetésére, mint amelyek kirovatnak vagy ki fognak rovatni a saját állampolgárokra vagy a legnagyobb kedvezménnyel bíró nemzetéire.
Az előbbi rendelkezések nem alkalmazhatók azokra a hivatásokra, amelyeknek gyakorlása az egyik szerződő Fél törvényei értelmében fenn van tartva ezen Fél állampolgárai részére.
2. Cikk. Az egyik szerződő Fél állampolgárainak vagy társaságainak javait nem lehet a másik Fél területén kisajátítani, sem őket azoknak használatától még ideiglenesen sem megfosztani, hacsak nem közérdekből vagy közcélból és csak abban a mértékben és azonos feltételek mellett, mint ahogy az a saját állampolgárokra alkalmaztatik. A kártérítések, amelyek ezeknek a rendszabályoknak alapján nyujtatnak, olyan feltételek mellett fognak megadatni, mint ahogy az a saját állampolgárok javára nyer alkalmazást.
3. Cikk. A szerződő Felek mindegyikének állampolgárai a másik Fél területén mentesek lesznek minden kötelező katonai szolgálat, valamint mindennemű ezen szolgálat helyébe lépő illeték vagy szolgáltatás alól.
Ami a fegyveres erő szükségletei számára történő egyéb szolgáltatásokat és lefoglalásokat illeti, ideértve mindennemű kényszerkölcsönt és kényszerhozzájárulást, amelyek rendkívüli körülmények következtében rendeltetnek el, a másik Fél állampolgárai semmiféle viszonylatban, sem békében, sem háborúban nem lesznek kedvezőtlenebbül kezelve, mint a legnagyobb kedvezménnyel bíró nemzet állampolgarai.
4. Cikk. A szerződő Felek egyikének területén székhellyel bíró és ott jogszerűen megalakult részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi társaságok, ideértve a hajózási és biztosítótársaságokat is, a másik Fél területén is jogszerűen fennállóknak fognak elismertetni és élvezni fogják ennek a másik Félnek területén az ott idevonatkozóan érvényben lévő törvények és rendeletek szem előtt tartásával a bíróság elé való járulás jogát.
A szerződő Felek egyikének területén jogszerűen fennálló említett társaságoknak a másik Fél területén való működésre bocsátása szabályozást fog nyerni az illető állam érvényben levő törvényei és rendeletei által. Ezek a már működésre bocsátott társaságok a másik Fél területén minden tekintetben élvezni fogják a legnagyobb kedvezménnyel bíró nemzetet megillető bánásmódot.
5. Cikk. Az előző cikkek rendelkezései nem érintik azokat a különleges törvényeket, rendeleteket és szabályokat, amelyek a szerződő Felek területén a rendészet és közbiztonság tekintetében érvényben vannak vagy lesznek, és amelyek az összes idegenekre általában alkalmazást nyernek.
A két ország egyikének állampolgárai semmiféle illetékkel sem lesznek megterhelve azon a címen, hogy a másik ország területén tartózkodnak. Abban az esetben, ha a két ország egyike ilyen illetékeket kiróna, a másik országnak jogában fog állani, hogy hasonló módon szedjen ilyen illetékeket.
6. Cikk. Görögország vámterületéről származó és onnan érkező nyersterményekre vagy gyártmányokra Magyarország vámterületére való behozataluknál engedélyeztetni fognak egy harmadik Hatalom részére tarifális rendelkezések vagy kereskedelmi szerződések folytán engedélyezett vagy engedélyezhető legtöbb kedvezmény előnyei mind a beviteli vámok, mind mindennemű koefficiensek, pótlékok vagy felemelések tekintetében, amelyeknek ezek a vámok tárgyai vagy tárgyai lehetnek.
7. Cikk. A 6. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett Görögország vámterületéről származó és onnan érkező nyerstermények vagy gyártmányok, amelyek az A) jegyzékben vannak felsorolva, Magyarország vámterületére való behozatalukkor a szóban lévő jegyzékben megjelölt vámok kedvezményében fognak részesülni.
8. Cikk. Magyarország vámterületéről származó és onnan érkező nyersterményekre vagy gyártmányokra Görögország vámterületére való bevitelüknél engedélyeztetni fognak egy harmadik Hatalom részére tarifális rendelkezések vagy kereskedelmi szerződések folytán engedélyezett vagy engedélyezhető legtöbb kedvezmény előnyei mind a beviteli vámok, mind mindennemű koefficiensek, pótlékok vagy felemelések tekintetében, amelyeknek ezek a vámok tárgyai vagy tárgyai lehetnek.
9. Cikk. A 8. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett Magyarország vámterületéről származó és onnan érkező nyerstermények vagy gyártmányok, amelyek a B) jegyzékben vannak felsorolva, Görögország vámterületére való bevitelükkor a szóbanlevő jegyzékben megjelölt vámok kedvezményében fognak részesülni.
10. Cikk. Az egyik szerződő Fél termékei a másik szerződő Fél területére való kivitelükkor nem fognak más, illetve magasabb vámokkal vagy illetékekkel sujtatni, mint amilyenekkel azonos termékek terhelve vannak a legnagyobb kedvezményt élvező államba történő kivitelükkor.
11. Cikk. A vámügyi alakiságok végrehajtása tekintetében a Felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet előnyeit az áruk átvitele, beraktározása, visszavitele és átrakodása tekintetében, éppen így mindama műveletekre vonatkozóan is, amelyeknek a behozott, a kivitt vagy átvitt áruk alá lehetnek vetve, valamint az ezekre a különböző kezelésekre vonatkozóan megállapított illetékek tekintetében is.
12. Cikk. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a magyarországi mezőgazdasági és ipari termékek Görögországba való bevitelük alkalmával, valamint a görögországi mezőgazdasági és ipari termékek Magyarországba való behozataluk alkalmával nem lehetnek alávetve bármilyen nemű magasabb pótilletékeknek, ideértve az engedélyezési illetékeket is, mint amilyenekkel sujtva vannak a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet termékei.
13. Cikk. Az egyik szerződő Fél mezőgazdasági és ipari termékei nem lesznek a másik szerződő Fél területén azok előállítása, elkészítése, kezelése, eladása, forgalombahozatala és fogyasztása stb. tekintetében más vagy magasabb belső illetékekkel terhelve, mint amilyenekkel terhelve vannak a saját országbeli vagy a legnagyobb kedvezménnyel bíró nemzetből származó hasonló termékek.
14. Cikk. A szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönös viszonylataikban a kereskedelmi utazókkal való bánásmód, valamint az áruminta és mustraként behozott és visszavitt áruk szabályozása tekintetében a Genfben 1923. évi november hó 3-án a vámügyi alakiságok egyszerűsítése tárgyában kötött Nemzetközi Egyezmény 10. Cikkében lévő rendelkezéseket fogják alkalmazni.
Az áruminták és mustrák visszaviteli határideje hat hónap.
15. Cikk. A szerződő Felek kötelezik magukat, hogy tartózkodni fognak attól, miszerint a két ország egymás közötti kereskedelmét behozatali, kiviteli vagy átviteli tilalmakkal vagy korlátozásokkal megnehezítsék.
E szabály alól kivételeknek csak a következő esetekben lesz helye, de csak amennyiben az összes országokra vagy azonos körülmények között lévő országokkal szemben is alkalmazást nyernek:
a) állam- és közbiztonsági okokból;
b) egészségügyi és állategészségügyi rendészeti okokból, valamint az állatoknak és növényeknek betegségek, rovarok és mindennemű élősdiek ellen való megvédése szempontjából;
c) hadi szükségletekre nézve rendkívüli viszonyok esetén;
d) a jelenleg létező vagy a jövőben létesítendő állami egyedáruságok űzése szempontjából;
e) oly célból, hogy azok a tilalmak vagy korlátozások, amelyeket a belföldi törvények hazai áruknak a belföldön való termelése, forgalombahozatala, szállítása és fogyasztása tekintetében esetleg megállapítanak vagy meg fognak állapítani, a hasonló külföldi árukkal szemben is alkalmazást nyerjenek.
16. Cikk. A szerződő Felek megegyeztek abban, hogy külön megállapodást fognak kötni a vasúti kérdésekre vonatkozólag, amely a jelen Egyezményhez fog csatoltatni.
17. Cikk. A szerződő Felek termékeinek a másik Fél területére való bevitelénél általában származási bizonyítvány felmutatása nem követeltetik.
Mindazonáltal, ha az egyik szerződő Fél egy harmadik ország termékeire magasabb vámot vet ki, mint a másik Fél ugyanezen termékeire vagy ha egy harmadik ország termékeire behozatali tilalmakat vagy korlátozásokat állít fel, noha ugyanezen árura nézve a másik Féllel szemben azok nem alkalmazandók, jogában fog állani, hogy amennyiben ennek szüksége mutatkoznék, a másik Féltől származó árukra a mérsékelt behozatali vámok alkalmazását vagy ezen áruk behozatalának megengedését származási bizonyítványnak felmutatásától tegye függővé.
A szerződő Felek kötelezik magukat, hogy gondjuk lesz rá, miszerint a kereskedelem ne legyen a származási bizonyítványok kiállításakor felesleges alakiságok által megnehezítve.
A szóbanlevő származási bizonylatokat kiállíthatja a feladási hely vámhivatala legyen az akár a belterületen, akár a határszélen, avagy az illetéke kereskedelmi és iparkamara.
A két kormány megállapodhatik az iránt, hogy a fent említett hatóságokon kívül más hatóságok, esetleg a két állam mindegyikének gazdasági érdekképviseletei is felruháztassanak a másik Állam vámhivatalai által elfogadandó származási bizonylatok kiállításának jogával.
Abban az esetben, ha a származási bizonylatokat nem kellőképpen meghatalmazott kormányzati hatóság állítaná ki, a behozatali ország Kormánya követelheti, hogy az ily bizonylatokat a feladás helyére nézve illetékes saját diplomáciai vagy konzuli közegeivel láttamoztassa. A két Kormány megegyezik a viszonosság alapján a tekintetben, hogy a kereskedelmi és iparkamarák által kiállitott származási bizonylatoknál nem fogják követelni a konzuli láttamozást és hogy mindazokban az esetekben, amikor a láttamozásra szükség lesz, azt minden illetéktől mentesítik.
A származási bizonylatokat a kiviteli állam nyelvén állitják ki és azokat francia fordítással kell ellátni, amelyet hitelesít az a hatóság, amely a származási bizonylatot kiállította.
Ha egy harmadik állam termékei az egyik szerződő Fél területére a másik szerződő Fél területén keresztül kerülnek behozatalra, az előbbinek vámhatóságai elfogadják a másik Fél vámhatóságai által a fentemlített alakiságok mellett kiállított származási bizonylatokat is, amennyiben magukból a bizonyítványokból kitűnik, hogy a termékek állandóan vámhatósági felügyelet alatt voltak.
A postacsomagok számára származási bizonylatok nem szükségesek.
18. Cikk. A szerződő Felek mindegyikének tengeri és folyami hajói a másik Fél vizein, hajózható utain, kikötőiben, kölcsönösen és minden vonatkozásban a legtöbb kedvezménnyel bíró nemzetet megillető bánásmódot élvezik.
19. Cikk. A szerződő Felek kölcsönösen megadják egymásnak azt a jogot, hogy a másik Fél minden olyan kikötőjében és kereskedelmi helyein főkonzulokat, konzulokat és alkonzulokat tartsanak, ahol egy harmadik Hatalomnak megadatott az a jog, hogy konzuli tisztviselőket nevezzen ki.
Az egyik szerződő Fél által kinevezett konzuli tisztviselők, minekutána elnyerték a működési engedélyt, a másik szerződő Fél területén a kölcsönösség fenntartása mellett élvezni fogják azokat a kiváltságokat, jogokat és mentességeket, amelyeket élveznek vagy a jövőben élvezhetni fognak egy harmadik Hatalomnak ugyanazon fokozatú és minőségű konzuli tisztviselői.
20. Cikk. A jelen Egyezmény különleges rendelkezéseinek fenntartása mellett a szerződő Felek kölcsönösen biztosítják egymásnak a legtöbb kedvezménnyel bíró nemzetet megillető elbánást mindazon különböző adminisztratív vagy egyéb alakiságokra vonatkoztatva, amelyek szükségeltetnek a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásához.
21. Cikk. A jelen Egyezménynek a legtöbb kedvezménnyel bíró nemzetet megillető bánásmódra vonatkozó rendelkezései nem igényelhetők:
1. ama kedvezmények tekintetében, amelyek a szomszédos államoknak a helyi határforgalom megkönnyítése érdekében egy 15 km-t meg nem haladható körzetben megadattak vagy a jövőben netán meg fognak adatni;
2. amaz előnyök tekintetében, amelyek egy vámszövetségből származnak vagy a jövőben származhatnak.
22. Cikk. A nézeteltérések, amelyek a jelen Egyezmény értelmezésére vonatkozólag a szerződő Felek között támadhatnának és amelyek diplomáciai úton nem voltak rendezhetők, az illető Fél megkeresésére, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé lesznek terjesztve azoknak a feltételeknek és eljárási folyamatnak megfelelően, amelyek ennek Szabályzatában elő vannak írva.
23. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni, és a megerősítő okiratok a lehető legrövidebb időn belül Budapesten fognak kicseréltetni.
Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének időpontjától számított húsz nap mulva fog életbelépni és ezen időponttól kezdve minden vonatkozásban az 1925. éví június hó 4-én Magyarország és Görögország között kötött ideiglenes kereskedelmi megegyezés helyébe lép.
Érvényben marad hatálybalépésétől számított két évig, azután hat hónap időtartamára hallgatólagosan meghosszabbíttatik áttól a naptól számítva, amelyen a szerződő Felek egyike vagy másika azt felmondja.
Minek hiteléül a Meghatalmazottak jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kiállíttatott két példányban Athénben, egyezerkilencszázharminc évi június hó harmadik napján.
(Aláírások)
| A magyar vámtarifa tételszáma | Az árú megnevezése | Vám aranykoronában 100 kg-kint | ||
| 88. t. sz.-ból | „Sultanine” száraz mazsolaszőlő étkezési vagy cukrászati célokra | 40.- | ||
| Korinthusi száraz szőlő étkezési vagy cukrászati célokra | 12.- | |||
| „Kurutachta” száraz szőlő | 12.- | |||
| Jegyzet: „Sultanine” mazsolaszőlő alatt a száraz, barna, majdnem sárgaszínű, magnélküli szőlőt értik. | ||||
| „Kurutachta” megnevezés alatt a Kréta szigetéről származó magvas és barna színű száraz szőlőt értik. | ||||
| 89b) t. sz. | Szárított füge: | |||
| 1. a kisforgalom számára csomagolva (5 kg-nál kisebb csomagolásban) | 16.- | |||
| 2. más csomagolásban | 8.- | |||
| Jegyzet: Füge ipari feldolgozás céljaira külön engedély alatt a rendeleti úton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 1.- | |||
| 90. t. sz. | Citrom és cedrátgyümölcs | 3.- | ||
| 91. t. sz. | Narancs és mandarin | 6.- | ||
| 92. t. sz. | Sósvízbe rakott citrom, narancs és cedrátgyümölcs és ezek héja | 1.- | ||
| 97. t. sz.-ból | Száraz mandula | 12.- | ||
| 98. t. sz. | Mogyoró: | |||
| a) héjastól | 8.- | |||
| b) héj nélkül | 14.- | |||
| 101. t. sz. | Szentjánoskenyér | 4.- | ||
| 103. t. sz.-ból | Friss olajbogyó | 20.- | ||
| Sósvízbe rakott olajbogyó, nem légmentesen elzárt tartályokban | 12.- | |||
| 115. t. sz.-ból | Dughagyma ipari célokra, külön engedély alapján a rendeleti uton megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | vm. | ||
| 191. t. sz. | Szivacs: | |||
| a) mindennemű szivacs, természetes állapotban, tovább meg nem munkálva, nem tisztítva; durva szivacs, tovább megmunkálva is, de nem fehérítve | vm. | |||
| b) másféle | 100.- | |||
| 236. t. sz.-ból | Magnezit, nyers és égetett | vm. | ||
| Jegyzet. A vámmentesség kötése a szoros értelemben vett magnezitra, vagyis arra a magnezitra vonatkozik, amely nyers állapotban legalább 90 % magneziumkarbonátot, égetett állapotban legalább 80 % magneziumoxidot tartalmaz. | ||||
| 246. t. sz.-ból | Természetes surla, kőalakban vagy szabálytalan darabokban | vm. | ||
| 284. t. sz.-ból | Borkősavas sók: | |||
| a)-ból: nyers borkő | vm. | |||
| 347. t. sz.-ból | Fenyőgyanta | vm. | ||
| 714. t. sz. | Szemcsés, őrölt, iszapolt természetes surla | vm. | ||
| A görög vámtarifa tételszáma | Az árúk megnevezése | Behozatali vám fémdrachmában | ||
| 1 j) | Lovak: | darabonkint | ||
| 1. 3 éven felül | 20.- | |||
| 2. 3 évesek és annál fiatalabbak | 12.- | |||
| k) | Kancák általában | 12.- | ||
| A következő fajú, illetve törzsű melegvérű lovak: | ||||
| Lipicai, Nagy és Kis Nonius, Turioso, Gidran, angol-arab keresztezésűek, valamint az említett melegvérűeknek egymás között való keresztezései | vm. | |||
| 100 kg-kint | ||||
| 2 b)-ből | 3. Kolbászáruk, mortadella, szalámi és hasonlók | 50.- | ||
| 3 a)-ból | 5. Sajt: Magyaróvári és Puszta-Dőry | 40.- | ||
| 3 b) | 4. Vaj, nem olvasztott, sózott vagy sózatlan, 4 kg-on felüli teljsúlyú tartályokban | 80.- | ||
| 5. Vaj, nem olvasztott, sózott vagy sózatlan, legfeljebb 4 kg teljsúlyú tartályokban | 100.- | |||
| 65 d)-ből | Kádak, zománcozott vaslemezből | 13.- | ||
| 88 a) | 2. Lámpák, vaslemezből oxidálva, ónozva, ólmozva, cinkezve vagy aluminiumozva | 80.- | ||
| 3. Ugyanezek nikkelezve | 120.- | |||
| 88. j-ből | Petróleumlámpák számára való égők és szerkezetek | 80.- | ||
| 159 b) | 1. Hamuzsír | 0.50 | ||
| 159 g)-ből | 10. Lysoform, a kisforgalom számára is kiszerelve | 25.- | ||
| 161 c) | 7. Asványvizek | 6.- | ||
| 161 c)-ből | 8. Természetes keserűvizek | 4.- | ||
| 190 bis-ből | Keménykaucsuk (ebonit): | |||
| a) lemezek minden vastagságban, rudak, csövek keménykaucsukból, további megmunkálás nélkül | 40.- | |||
| b) nyers készítmények keménykaucsukból egyszerűen préselve | 100.- | |||
| c) villamos szerelési és egyéb műszaki célokra szolgáló, másutt nem említett keménykaucsukáruk | 100.- | |||
| 194-ból | A 192. tétel alá tartozó szövetekből készült vízhatlan felsőkabátok úgy kezeltetnek, mint ezek a szövetek, a megfelelő vámtétel 50%-os pótlékával. | |||
| 198 | Kaucsukpadló céljára szolgáló kockák vagy lemezek | 30.- | ||
| 205 | Kötelek általában (az espartóból készültek kivételével), kátrányozva is | 35.- | ||
| 206 | Mindennemű zsineg (az espartóból készültek kivételével) | 50.- | ||
| Jegyzet: A kétszer vagy többször sodort fonalak következőképpen osztályoztatnak: | ||||
| 1. mint fonalak azok, amelyek súlya 1000 m-kint 400 grammig terjed, | ||||
| 2. mint zsinegek azok, amelyek súlya 1000 m-kint a 400 grammot meghaladja és 6000 grammig terjed, | ||||
| 3. mint kötelek azok, amelyek súlya 1000 m-kint a 6000 grammot meghaladja. | ||||
| 207 a)-ból | Kenderfonalak fehérítve vagy fehérítetlenül | 100.- | ||
A) Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a szerződő Felek gazdasági okokból ideiglenesen bizonyos kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat tartanak fenn.
Mindazonáltal a szerződő Felek, a 15. Cikk szellemének megfelelően, egymással szemben ezeket a tilalmakat vagy korlátozásokat a legszabadelvűbb módon fogják alkalmazni.
Egyébként is abban az esetben, amidőn az egyik vagy másik szerződő Fél új tilalmakat vagy korlátozásokat rendszeresítene, akár az ország életbevágó érdekeinek megvédése szempontjából a behozatal tekintetében, akár az első bekezdésben említett okokból a kivitelt illetően, a kivételek engedélyezése vagy a kontingénsek megállapítása a szerződő Felek egyikének vagy másikának kívánságára oly módon fog megvizsgáltatni, amely a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak a lehető legkevésbbé árt.
B) Abban az esetben, ha a jelen Egyezmény tartama alatt Görögországban cukoregyedáruság létesíttetnék, a, magyar kormány, ha úgy vélné, hogy ez az egyedáruság a magyar cukornak Görögországba való kivitelét érinti, fenntartja magának azt a jogot, hogy tárgyalásoknak haladék nélkül való megkezdését kérje abból a célból, hogy a magyar cukor kivitele elé háruló akadály megszünjék. Ebben az esetben a tárgyalások a magyar kormány kérelmének nyilvánítása után 15 napon belül felveendők. Amennyiben ezek a tárgyalások egy hónapon belül nem vezetnének kedvező eredményre, a magyar kormánynak jogában fog állani az Egyezményt bármely időpontban felmondani a felmondástól számított három hónapi hatállyal még abban az esetben is, ha, a 23. Cikkben említett két évi határidő nem telt volna el.
A legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás nem nyer alkalmazást azokra a különleges egyezményekre, amelyek a két szerződő Fél egyike által valamelyik harmadik állammal a belső és külső adózás arányosítása és különösen a kettős megadóztatás elkerülése céljából, továbbá a vonatkozó jogsegély biztosítása tekintetében köttettek vagy a jövőben fognak köttetni.
A magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a fentebb hivatkozott tételekhez tartozó jegyzetekben említett különleges engedélyek minden előterjesztett kérelem esetén ki fognak adatni.
A magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a Görögországból származó szőnyegekre azt a legkedvezőbb vámkezelést biztosítja, amelyet bármely más hatalom hasonló szőnyegei számára megad vagy a jövőben megadni fog, bárminő is legyen azoknak tájmegjelölése.
A görög kormány kötelezettséget vállal arra, hogy elfogadja a magyar király vegyészeti intézetek által a Magyarországból származó hamuzsírküldemények bizonyítványait a tekintetben, hogy ezek a küldemények a vonatkozó görög törvényes szabályoknak megfelelnek. A görög kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy időről-időre megfelelő felülvizsgálatot ejthessen meg. Ez a vizsgálat legkésőbb a vámbejelentéstől számított tíz napon belül kell, hogy történjék; ellenkező esetben a magyar bizonyítványok el fognak fogadtatni.
Abban az esetben, ha Görögország az alább felsorolt cikkek vámkezelését illetően a jelenleg érvényes kezelést megváltoztatná, a Magyarországból származó és onnan érkező azonos termékek Görögországba való bevitelük alkalmával nem terhelhetők magasabb vámilletékkel, mint az alább megnevezettel:
203. c)-ből: Egyes kenderfonalak, természetes színben, nem fényezve: 1. a 10. számig, 12 fémdrachma 100 kg-kint.
A görög kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a magyar királyi gabona- és lisztkísérleti állomás által a Magyarországból érkező lisztküldemények tekintetében kiállított bizonyítványokat, amelyek szerint ezek a küldemények a liszt tekintetében megállapított görög törvényes rendelkezéseknek megfelelnek, elfogadja.
A görög kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy időről-időre megfelelő felülvizsgálatot ejthessen meg. Ez a vizsgálat legkésőbb a vámbejelentéstől számított öt napon belül kell, hogy történjék; ellenkező esetben a magyar bizonyítványok el fognak fogadtatni.
Kiállíttatott két példányban Athénben, 1930. évi június hó 3-án.
(Aláírások)
A Magyarország és Görögország között kötött és a mai napon aláírt kereskedelmi Egyezmény 16. Cikke értelmében az illető Meghatalmazottak a következő rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek a vasúti forgalomra vonatkozó közös érdekű kérdéseket rendezik.
1. Cikk. A vasúti közlekedésre vonatkozó minden kérdésre nézve a szerződő Felek kölcsönös viszonylataikban a nemzetközi vasútügyre vonatkozólag 1923. évi december hó 9-én Genfben megállapított és aláírt Egyezmény és Szabályzat, valamint a vasúti árufuvarozás tárgyában és a vasúti személy- és poggyászfuvarozás tárgyában 1924. évi október hó 23-án Bernben aláírt Nemzetközi Egyezmények (Á. N. E. és Sz. N. E.) rendelkezéseit fogják alkalmazni.
A nemzetközi átmenetre vonatkozó minden kérdésre nézve a szerződő Felek kölcsönös viszonylataikban az 1921. évi április hó 20-i barcelonai Egyezmény és Szabályzat rendelkezéseit fogják alkalmazni.
2. Cikk. A forgalmi kapcsolatokat - amennyire lehetséges - különösen kedvező csatlakozásokkal, a személy- és áruforgalomban egymásnak megfelelő menetrendek megállapítása útján, a személyszállító vonatok szerelvényeinek közvetlen átmenetével, általában a forgalmi és fuvarozási szolgálat minden vonatkozásában a legnagyobb kölcsönös előzékenység útján biztosítani kell.
3. Cikk. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy árutorlódás esetén a belföldi küldemények nem részesíthetők kedvezőbb elbánásban a másik szerződő Fél küldeményei rovására. Ebben az esetben a másik Fél torlódott küldeményeit az áru (élőállat, gyors romlásnak alávetett áruk) természete által indokolt sürgősség figyelembevétele mellett a torlódott áruk összeségének megfelelő arányban kell továbbítani.
4. Cikk. A vasúti járóművek átvételére, átadására, átmenetére és használatára nézve a szerződő Felek a teher- és személykocsiknak a nemzetközi forgalomban való kölcsönös használatára vonatkozólag érvényben álló Szabályzatok (Nemzetközi Kocsiszabályzat: R. I. V., és Nemzetközi Személykocsi - szabályzat: R. I. C.) rendelkezéseit fogják alkalmazni.
5. Cikk. A szerződő Felek egyetértenek abban, hogy - a szerződő Felek egyikének a kívánságára - a vasúti árufuvarozásra vonatkozó Nemzetközi Egyezmény 4. Cikk 2. §-a értelmében való tárgyalásokba fognak bocsátkozni a végből, hogy a feltételesen fuvarozható tárgyakra nézve enyhébb feltételeket állapítsanak meg.
6. Cikk. A végből, hogy a két országot érintő nemzetközi vasúti forgalom előmozdíttassék, a szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat, hogy a legnagyobb jóindulat szellemétől vezérelt díjszabási politikát folytatnak.
7. Cikk. Az azonos feltételek mellett lobonyolított személy- és poggyászforgalomban a két szerződő Fél állampolgárai között semmi különbség sem fog tétetni sem a kezelés és fuvarozás, sem a viteldíjak, sem pedig a vasúti viteldíjak után szedett közterhek tekintetében.
8. Cikk. 1. Azok az áruszállítmányok, amelyek a két szerződő Félnek egy vagy több, átmenetben érintett államon át menő forgalmában vagy más harmadik államokkal való forgalmában a két szerződő Fél vasutait érintik, azonos feltételek mellett ugyanazon irányban és ugyanazon vonalon a szerződő Felek vasutain sem a kezelés, sem a fuvarozás, sem a fuvardíj, sem pedig a fuvardíj után fizetendő közterhek tekintetében nem fognak kedvezőtlenebb elbánásban részesíttetni, mint az egyes szerződő Felek belforgalmában, vagy valamely harmadik állammal való kölcsönös forgalmában fuvarozott hasonló áruk.
2. Mindazokat a feltételeket, amelyek az előző bekezdésben kimondott alapelvekbe ütköznek, semmiseknek és érvényteleneknek kell tekinteni.
3. Az előző bekezdés értelmében nem engedett feltételeknek kell tekinteni a díjmérséklések alkalmazására vonatkozó oly feltételeket, amelyek azt célozzák, hogy a mérsékelt díjszabás élvezetéből a külföldi eredetű, hasonló áruk kizárassanak. Viszont megengedetteknek kell tekinteni valamely díjmérséklés alkalmazására vonatkozó oly feltételeket, amelyek abból a célból iratnak elő, hogy bizonyos cikkek tekintetében a belföldi fogyasztás kielégítése biztosíttassék, vagy hogy tengeri vagy folyami kikötők fejlődése előmozdíttassék, nemkülönben az olyan alkalmazási feltételeket, amelyek a tulajdonképpeni vasúti üzlet érdekeinek figyelembevétele alapján állíttatnak fel (mint pl. forgalomszerzés, üzemi költségek csökkentése és hasonlók). Ennek az értelmezésnek megfelelően
A) meg nem engedettnek tekintetik:
a) a kérdéses áru belföldi származásának a kikötése,
b) annak megkövetelése, hogy az áru oly néven vallassék be, mely hasonló fájtájú külföldi árura nem alkalmazható,
c) annak kikötése, hogy az áru arról a helyről származzék, ahol a feladási állomás van (helyben való feladás), vagy oly kikötés, hogy az áru a feladási állomásra, fuvarszekéren, iparvágányon, magánjellegű összekötőpályán, alsóbbrendű vasúton vagy meghatározott vasúti vonalakon hozassék,
d) annak kikötése, hogy a mérsékelt díjszabást élvező áru előállításához felhasznált nyersanyag vagy félgyártmányok hazai vasutakon fuvaroztattak légyen;
B) megengedettnek tekintetik:
a) a belföldi felhasználás kikötése;
b) a vasúti és vízi kombinált fuvarozás kikötése;
c) ugyanazon feladó által, meghatározott időn belül bizonyos legkisebb árumennyiség feladásának kikötése;
d) zárt vonat vagy meghatározott kocsicsoport alakítására elegendő árumennyiség egyidejűleg való feladásának kikötése.
4. A szerződő Felek egyikének belforgalmában a saját területen vagy külföldön fekvő folyami vagy tengeri átrakási kikötőkbe való rendeltetésre vagy azokból való származásra engedélyezett fuvardíjmérsékléseket azonos föltételek mellett a másik szerződő Fél területén feladott és ezekbe a kikötőkbe rendelt, vagy ezekből a kikötőkből a másik szerződő Fél területére küldött árukra is alkalmazni kell.
9. Cikk. A 7. és 8. Cikkek rendelkezései nem alkalmaztatnak azokra a díjmérséklésekre, amelyek jótékonysági célra vagy a közoktatás, céljaira valamely múlólagos közcsapás esetében, vagy a köztisztviselők és vasúti alkalmazottak javára, végül a közlekedési vállalatoknak és az állam polgári vagy katonai hatóságainak szolgálati küldeményeire engedélyeztetnek.
10. Cikk. Abban az esetben, ha a szerződő Felek egyike akár egy kereskedelmi szerződésben, akár valamely díjszabási egyezményben vagy megállapodásban valamely harmadik államnak a szállítmányokkal való egyenlő elbánás tekintetében a jelen megállapodás értelmében engedélyezett kedvezményeken túlmenő kedvezményeket nyujtana, a másik szerződő Fél - azonos feltételek mellett - ugyanezeket a kedvezményeket teljes joggal igényelheti a maga részére is.
11. Cikk. A szerződő Felek kötelezik magukat, hogy - amennyiben az árfolyam azt lehetővé teszi és a jugoszláv kormány részvételre hajlandó - legalább a legfontosabb árucikkekre és viszonylatokra a legrövidebb időn belül közvetlen díjszabásokat fognak létesíteni a területeiknek Jugoszlávián át való kölcsönös személy- és áruforgalmára, úgyszintén a szerződő Felek egyikének területe és egy harmadik állam között jugoszláv területen és a másik szerződő Fél területén át való forgalmában.
Az átrovatolás útján elérhető díjakat - az egy évnél rövidebb érvényű mérsékelt díjak kivételével - a közvetlen díjak megállapításánál való beszámítás útján a közvetlen forgalomnak rendelkezésére kell bocsátani.
12. Cikk. Minden díjszabást, díjszabásmódosítást és a belföldi és köteléki díjszabások díjainak minden mérséklését életbeléptetésük előtt kellően ki kell hirdetni.
A szerződő Felek kölcsönösen közölni fogják egymással a díjszabásoknak s azok módosításainak kihirdetésére vonatkozólag érvényben álló rendelkezéseket és szabályokat.
13. Cikk. A jelen Megállapodás a Magyarország és Görögország között kötött és a mai napon aláírt Kereskedelmi Egyezmény kiegészítő részét képezi.
Kiállíttatott két példányban Athénben, 1930. évi június hó 3-án.
(Aláírások)
A Magyarország és Görögország közötti vasúti fuvarozások tárgyában létesített Megállapodás aláírása alkalmával az illető Meghatalmazottak közös egyetértéssel a következő nyilatkozatot tették:
Megállapodás áll fenn arra nézve, hogy a szerződő Felek egyike sem érvényesítheti a jelen Megállapodás rendelkezéseit olyképpen, hogy a saját árui számára a másik Fél területén kedvezőbb elbánást igényelhetne, mint amely hasonló feltételek mellett a belföldi áruk javára engedélyezve van, feltéve mindazonáltal, hogy valamely harmadik állam árui javára a belföldi árukra alkalmazottnál kedvezőbb elbánás biztosítva nincs.
Hasonlóképpen megállapodás áll fenn arra nézve, hogy Magyarországnak a jelen Megállapodás értelmében - a díjszabási mérséklések kivételével - nincs joga a szaloniki szabad zónára vonatkozó azokat az előnyöket igényelni, amelyeket Görögország valamely külön Egyezmény útján valamely harmadik államnak biztosít.
Kiállíttatott két példányban Athénben, 1930. évi június hó 3-án.
(Aláírások)
Athén, 1930. évi június hó 3.
Miniszter Úr!
A mai napon aláírt Magyarország és Görögország közötti Kereskedelmi Egyezmény megkötése alkalmából van szerencsém Önnel kormányom megbízásából közölni, hogy a magyar dohányjövedék kötelezettséget vállal arra, hogy évente 500,000 kilogramm mennyiségű görög dohányt fog beszerezni. A magyar jövedéknek jogában fog állani ennek a mennyiségnek felét Görögországban vásárolni, míg másik felét valamely Görögországon kívül fekvő más dohánypiacon vásárolhatja, azzal a feltétellel azonban, hogy köteles a külföldi piacokon vásárolt dohány görög eredetét számlákkal és származási bizonyítványokkal igazoltatni.
Ami a szivarkákat illeti, megegyezés áll fenn aziránt, hogy a görög szivarkák rovására semmiféle megkülönböztetés nem fog tétetni.
Fogadja, Miniszter Úr, kiváló nagyrabecsülésem őszinte nyilvánítását.
Athén, 1930. évi június hó 3-án.
Miniszter Úr!
Van szerencsém mai napon kelt 723. sz. következő szövegű levelének vételét elismerni:
„A mai napon aláírt Magyarország és Görögország közötti Kereskedelmi Egyezmény megkötése alkalmából van szerencsém Önnel kormányom megbízásából közölni, hogy a magyar dohányjövedék kötelezettséget vállal arra hogy évente 500,000 kilogramm mennyiségű görög dohányt fog beszerezni. A magyar jövedéknek jogában fog állani ennek a mennyiségnek felet Görögországban vásárolni, míg másik felét valamely Görögországon kívül fekvő más dohánypiacon vásárolhatja azzal a feltétellel azonban, hogy köteles a külföldi piacokon vásárolt dohány görög eredetét számlákkal és származási bizonyítványokkal igazoltatni.
Ami a szivarkákat illeti, megegyezés áll fenn aziránt, hogy a görög szivarkák rovására semmiféle megkülönböztetés nem fog tétetni.”
A Görög Kormány nevében ezt a közlést tudomásul véve, megragadom az alkalmat, hogy Önt, Miniszter Úr, kiváló nagyrabecsülésemről újólag biztosítsam.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az Egyezmény életbeléptetésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásával a m. kir. külügy-, pénzügy-, földmívelesügyi és kereskedelemügyi miniszterek bízatnak meg.
