1. § (1) Az országgyűlés jóváhagyja a minisztériumnak azt a rendelkezését, amellyel a pénzintézetek pénztárainak az 1931. évi július hó 14., 15. és 16. napján zárvatartását elrendelte; jóváhagyja továbbá mindazokat a magánjogi, büntetőjogi és eljárási rendelkezéseket, amelyeket a minisztérium vagy valamelyik miniszter az elrendelt bankszűnnapok következtében szükségessé vált rendelkezésként tett.
(2) A minisztérium, illetőleg a rendeletet kibocsátó miniszter a most jóváhagyott rendelkezéseit kiegészítheti, módosíthatja, hatályon kívül helyezheti és a szükséges átmeneti szabályokat megállapíthatja.
2. § A minisztérium mindaddig, amíg azt a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása szükségessé teszi, e célok érdekében rendelettel magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket is tehet.
3. § (1) Az 1. és 2. § alapján kiadott rendeletekben foglalt rendelkezések megszegését a minisztérium kihágássá nyilváníthatja s az ily kihágás büntetését két hónapig terjedhető elzárásban, a pénzbüntetés legmagasabb összegét pedig az 1928:X. tc. 5. §-ában a vétségekre megállapított összegig, vagyis nyolcezer pengőig terjedően állapíthatja meg.
(2) Ily kihágás tekintetében a minisztérium az elkobzásra, valamint az elkobzott tárgynak és értékének hovafordítására nézve a fennálló rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg.
(3) Az ily kihágás miatt megállapított pénzbüntetés behajthatatlanságának esetére megállapított elzárásbüntetés tartama nem haladhat meg hat hónapot; ezt a tartamot ily kihágások halmazata esetében sem lehet felemelni.
(4) Ily kihágás miatt a büntető eljárás egy év alatt, a kiszabott büntetés pedig két év alatt évül el.
4. § (1) Utasíttatik a minisztérium, hogy egyrészt az állami kiadások csökkentése, másrészt az állami bevételek fokozása érdekében - amennyiben szükséges, esetleg a közszolgáltatások törvényben megállapított mértékének felemelésével és új közszolgáltatások elrendelésével is - tegyen meg minden intézkedést, amely szükséges arra, hogy az államháztartás egyensúlya biztosíttassék.
(2) A kiadások csökkentése érdekében különösen felhatalmaztatik a minisztérium arra, hogy:
a) az 1931/32. évi állami költségvetésben megállapított kiadásokat a lehetőséghez képest csökkentse;
b) az 1930:XLVII. tc. 2., 3. és 4. §-ában foglalt rendelkezések alapján a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozóan megállapított új létszámokra való áttérést az idézett törvénycikk 3. §-ában megjelölt 6 évnél lehetőleg rövidebb idő alatt hajtsa végre.
(3) Utasíttatik a pénzügyminiszter, hogy a közszolgálati alkalmazottak nyugellátására, valamint az özvegyeik és árváik ellátására vonatkozó jogszabályok módosítása tárgyában, a nyugdíjterhek csökkentése céljából, a folyó naptári évben törvényjavaslatot terjesszen elő.
5. § Az állami kiadások csökkentése érdekében a 4. § alapján foganatosított intézkedéseket megfelelően alkalmazni kell az önkormányzatok háztartásaiban is.
6. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az államnak illetékhátralékokból származó s részben jelzálogilag is biztosított követelései erejéig, időről-időre, a szükséghez képest kamatozó pénztárjegyeket vagy kincstári váltókat adhasson ki és az ily pénztárjegyeket vagy váltókat mindenkor legfeljebb az illetékhátralékok erejéig forgalomban tarthassa.
7. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a minisztérium a jelen törvény alapján olyan intézkedést szándékozik tenni, amely felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a tervezett intézkedést az országgyűlés mindkét házából alakítandó országos bizottságnak előzetesen bejelenteni köteles. Szükség esetében azonban a minisztérium az elkerülhetetlenül sürgős intézkedést a bejelentés előtt is megteheti, de az ilyen intézkedésről egyidejűen köteles értesíteni az országos bizottság elnökét, aki a bizottság összehívása iránt haladéktalanul intézkedik.
(2) Az országos bizottság 33 tagból áll, akik közül 22 tagot az országgyűlési képviselők sorából az országgyűlés képviselőháza, 11 tagot pedig a felsőházi tagok sorából az országgyűlés felsőháza választ. Az országos bizottság az országgyűlés elnapolása alatt, valamint annak esetleges feloszlatása után is működik, utóbbi esetben addig, amíg az új országgyülés nem intézkedik. Az országos bizottság a képviselőház, illetőleg a felsőház által kiküldött tagok sorából egy-egy elnököt, továbbá egyenlő számban elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket választ. A képviselőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) és a felsőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) együttesen elnökölnek. Az országos bizottság a tanácskozásain részvételre olyan szakértőket is meghívhat, akik az országgyűlésnek nem tagjai. Az ilyen meghívottaknak szavazati joguk nincs. Az országos bizottságra egyébként a képviselőház házszabályainak a bizottságokra vonatkozó szabályai megfelelően irányadók.
(3) Az országos bizottság hatásköre arra terjed ki, hogy a minisztérium által tervbevett intézkedés helyességét és célszerűségét megvizsgálja és arra vonatkozólag véleményét nyilvánítsa. Az országos bizottság a minisztériumtól felvilágosításokat kérhet, amelyeket a minisztérium köteles megadni, a minisztérium által bejelentett intézkedések körén túl is figyelmeztetheti úgy a minisztériumot, mint az országgyűlést a jelen törvény végrehajtása során tapasztalt hiányokra, javaslatokat tehet úgy a minisztériumnak, mint az országgyűlésnek a jelen törvény végrehajtása körében kívánatos és célszerű intézkedésekre, végül javasolhatja az országgyűlésnek a jelen törvény végrehajtása körében a minisztérium felelősségrevonását.
(4) Az országos bizottság működése az országgyűlésnek a minisztériummal szemben fennálló ellenőrző és felelősségre vonó jogkörét nem érinti.
(5) Az országos bizottsághoz tett bejelentés, a bizottság tárgyalása vagy a bizottság határozata nem akadályozhatja meg azt, hogy a minisztérium, illetőleg az intézkedésre jogosított miniszter a tervbevett rendelkezéseket életbeléptesse vagy a szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye.
8. § A minisztérium a jelen törvény alapján tett rendelkezéseiről az országgyűlésnek jelentést tenni köteles.
9. § Aki a gazdasági helyzetet vagy a hiteléletet károsan érintő hírt kohol vagy valótlan ily hírt terjeszt, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.
10. § (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azoknak a rendelkezéseknek a hatálya, amelyek felhatalmazzák a minisztériumot, illetőleg az érdekelt minisztereket arra, hogy olyan intézkedéseket is tehessenek, amelyek felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, az 1932. évi június hó végével megszűnik.
(2) E törvény végrehajtásával a minisztérium, illetőleg az érdekelt miniszterek bízatnak meg, akik a szükséges intézkedéseket a pénzügyminiszterrel egyetértően teszik meg.
