1. § Az 1932. év kezdetével azokra a községekre vonatkozóan, amelyekben a földbirtokrendezés során kiosztott ingatlanok egyéni telekkönyvezését előkészítő eljárás befejezést nyert, a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságára száll át az Országos Földbirtokrendező Bíróság eddigi hatáskörébe tartozó következő ügyek intézése:
1. hozzájárulás járadékteleknek vagy haszonélvezetének megterheléséhez, átruházásához, megosztásához vagy haszonbérbeadásához (1920. évi XXXVI. tc. 68. §);
2. hozzájárulás családi birtok megterheléséhez, elidegenítéséhez, bérbe- vagy haszonbérbeadásához, használatának vagy haszonélvezetének átengedéséhez (1920:XXXVI. tc. 71. §);
3. hozzájárulás a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó jogszabályok alapján juttatott ingatlanok elidegenítéséhez vagy megterheléséhez (1920:XXXVI. tc. 76. §);
4. a juttatott ingatlan elvétele, ha a földhözjuttatott a föld megmíveléséről hatósági figyelmeztetés ellenére nem gondoskodik, a földdel üzérkedik (1924:VII. tc. 19. §-ának 2. bekezdése), az ingatlant elhagyja, vagy az ingatlanért vagy annak használatáért a folyó évre járó ellenértéket az esedékesség évében október hó 15. napjáig önhibájából meg nem fizeti s ennek következtében a felszaporodó hátralékok behajtása is veszélyeztetve van (1928:XLI. tc. 5. §), kivéve ha az illetékes hatóság halasztást adott;
5. az elvett vagy bármely okból megüresedett ingatlanok juttatása a földbirtokrendezésről szóló jogszabályok értelmében jogosult érdemes és fizetőképes jelentkezőknek (1924:VII. tc. 19. §-ának 2. bek., 1928:XLI. tc. 5. §).
Középbirtok, mintagazdaság vagy közös legelő elvétele vagy juttatása tárgyában a gazdasági albizottság nem határoz, hanem javaslatot tesz a m. kir. földmívelésügyi miniszternek.
A gazdasági albizottságnak a juttatás tárgyában hozott határozata ellen fellebbvitelnek nincs helye.
Ha a gazdasági albizottság a juttatott ingatlan elvételét mondta ki, a határozat ellen beadott fellebbezés tárgyában a m. kir. földmívelésügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter meghallgatása után határoz.
A gazdasági albizottság ülésére a m. kir. pénzügyigazgatót is meg kell hívni; a pénzügyigazgatónak vagy helyettesének szavazati joga nincs, de bármely határozata ellen fellebbezéssel fordulhat a gazdasági albizottság, az illetékes miniszterhez.
Azokra a községekre vonatkozóan, amelyekben a földbirtokrendezés során kiosztott ingatlanok egyéni telekkönyvezését előkészítő eljárás még nem nyert befejezést, a jelen §-ban meghatározott hatáskör a gazdasági albizottságra azt a napot követő napon száll át, amelyen az említett előkészítő eljárás befejezését a községben szokott módon közhírré tették.
A jelen § 4. és 5. pontjában meghatározott rendelkezések abban az esetben is alkalmazhatók, ha az ingatlan tulajdonjogát a földhözjuttatott javára már bejegyezték.
2. § Az 1932. év kezdetével a m. kir. földmívelésügyi miniszter hatáskörébe mennek át a következő ügyek:
1. családi birtok végrehajtás alá vonása esetében a követelések beváltására jogosult személy kijelölése (1920:XXXVI. tc. 72. §);
2. középbirtok, mintagazdaság és közös legelő céljára juttatott ingatlanok elvétele és az elvett ingatlanok újabb juttatása tárgyában a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértően javaslattétel a minisztertanácshoz;
3. engedély adása az ingatlanok forgalmának üzletszerű közvetítésére vagy ingatlanok üzletszerű adásvételével foglalkozásra (1920:XXXVI. tc. 97. § 1. bekezdésének 3. pontja).
Aki ingatlanok forgalmának közvetítésével a jelen törvény hatálybalépésének idejében csupán iparigazolvány alapján foglalkozik, a jelen törvény hatálybalépésének napjától számított 90 nap eltelte után ingatlanok forgalmának közvetítésével csak akkor foglalkozhatik, ha a m. kir. földmívelésügyi minisztertől erre engedélyt kapott. Az engedély kiadását nem lehet megtagadni attól a magyar állampolgártól, aki büntetlen előéletét és erkölcsi megbízhatóságát rendőrhatósági bizonyítvánnyal tanusítja.
3. § Ha a járadékélvező a járadéktelekszerződésben kikötötte, hogy a járadéktelket visszaveheti, ha a járadéktelken nem maga a járadéktelkes és nem is hozzátartozója gazdálkodik, vagy ha a járadéktelkes a járadéktelket rongálja (1920:XXXVI. tc. 66. §), abban a kérdésben, hogy a visszavételre okot szolgáltató körülmény beállott-e, vita esetében a perbíróság dönt.
Ugyancsak a perbíróság dönt visszavétel esetében az időközben foganatosított szükséges vagy hasznos beruházásoknak meglevő értéke erejéig a megtérítés tárgyában is (1920:XXXVI. tc. 66. § utolsó bekezdése).
4. § A földbirtokrendezési munkálatok befejezésével az Országos Földbirtokrendezőalapnak az 1920:XXXVI. törvénycikkben és az azt módosító és kiegészítő jogszabályokban meghatározott rendeltetése megszűnik, vagyona és jövedelme a tagosítási állami alapra száll át.
5. § A jelen törvény a földbirtokrendezési ügyekben fennálló illetékmentességet (1920:XXXVI. tc. 95. §) nem érinti.
6. § A földbirtokrendezéssel kapcsolatos, más hatóság hatáskörébe nem utalt tennivalók befejezése végett az 1928:XLI. tc. 17. §-ában az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének megszüntetésére megállapított határidő az 1933. évi június hó 30. napjáig meghosszabbodik. A bíróság személyzetének fokozatos csökkentése és a bíróság megszüntetése esetében a bíróság másodelnökére, tanácselnökeire és állandó bíráira az 1869:IV. tc. 16., az 1871:IX. tc. 1. és 12. §-aiban, továbbá az 1912:LIV. tc. 83. §-a 1. bekezdésének utolsó mondatában a bírósági szervezet változására, illetőleg az állásoknak törvény által megszüntetésére meghatározott rendelkezések irányadók.
7. § A jelen törvény az 1932. évi január hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével hatályukat vesztik azok a jogszabályok, amelyek e törvény szabályaival ellentétesek vagy ennek rendelkezései folytán tárgytalanokká váltak.
E törvény végrehajtásával a m. kir. minisztérium, illetőleg az ügykörükbe tartozó ügyek tekintetében az igazságügyi, a földmívelésügyi, a belügyi és a pénzügyminiszterek bízatnak meg; a netán szükséges átmeneti rendelkezéseket a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg.
