1932. évi I. törvénycikk indokolása

egyes vármegyék területi változásairól * 

Általános indokolás

Az 1930:XXX. tc. Bajaszentistván községet Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből Baja törvényhatósági jogú város területéhez csatolta át. Az átcsatolás következtében, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legdélnyugatibb sarkában fekvő Szeremle községet Baja törvényhatósági jogú városnak - a hozzácsatolt Bajaszentistván területével megnövekedett - határa teljesen elvágta az anyavármegyétől. Az így előállott helyzet még jobban kiélezte azt a már régen orvoslásra váró visszás állapotot, hogy Szeremle községtől, nemcsak a vármegyének mintegy kettőszáz kilométernyire eső székhelyét, hanem még a járási székhelyet is (Kalocsa) csak igen fáradságos és hosszadalmas utazással lehet elérni.

Alsópenc és Sügyi-puszták - amelyeknek kiterjedése együttesen 1213 kat. hold 403 négyzetöl, - Vác megyei várostól, ahová közigazgatásilag tartoznak, mintegy 15 kilométer távolságra fekszenek és a város területével összefüggésben nincsenek, hanem attól elszigetelt határrészt alkotnak. A puszták Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék határán terülnek el, illetőleg abba beékelődnek és legközelebb a most említett vármegyébe tartozó Penc községhez vannak és azzal határosak. Alsópenc puszta határának egy része Penc község belterületével határos és a pusztán a házhely- és földbirtokrendezés során 24 penci lakos jutott földterülethez.

A fejérvármegyebeli Balinka község határából a vármegye határvonalán három különálló, összesen 123 kat. hold 948 négyzetöl kiterjedésű területrész a földbirtokrendezési eljárás során a Veszprém vármegyébe bekebelezett Bakonycsernye községbeli igényjogosultak részére jutott. A szóbanforgó területek, amelyeknek legnagyobb része házhely, Bakonycsernye községhez egészen közel, a házhelyek egy kilométer távolságon belül esnek, míg Balinka községtől mintegy kilenc kilométernyire, Isztimér községtől, mint annak a körjegyzőségnek székhelyétől, amelybe Balinka község is tartozik, még távolabb vannak.

Mindezekből az adatokból és ha a térképre egy pillantást vetünk, megállapíthatjuk, hogy a mai helyzetben sem Pest-Pilis-Solt-Kiskun, illetőleg Fejér vármegye, sem pedig Szeremle község, illetőleg az átcsatolandó határrészeken a határrészek anyaközsége, Vác megyei város és Balinka község a reájuk háramló közigazgatási feladatokat - a köz- és magánérdekek által követelt és a kor követelményeit kielégítő módon megoldani - önhibájukon kívül - nem lehetnek képesek. Kétségtelen ugyanis, hogy Szeremle községet gazdasági életének minden szála a vele területileg szomszédos Bács-Bodrog vármegyéhez és annak - csak pár kilométer távolságra fekvő - székhelyéhez, Bajához köti. Hasonló a helyzet Alsópenc és Sügyi-puszták, valamint a Balinka községhez tartozó területrészek tekintetében is azáltal, hogy az előbbi puszták Penc községgel, az utóbbi területrész pedig Bakonycsernye községgel állanak gazdasági, kulturális és közigazgatási érdekközösségben.

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága 784/1931. kgy. számú határozatában, Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága pedig 8/jkvi 1931. számú határozatában javasolják Szeremle községnek Bács-Bodrog vármegyéhez való átcsatolását; az érdekelt törvényhatóságok az átcsatolás tekintetében tehát egyetértenek.

Penc község képviselőtestülete a Vác megyei városhoz tartozó Alsópenc és Sügyi-pusztáknak Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyékbe Penc községhez, Bakonycsernye község képviselőtestülete a Balinka községhez tartozó fentebb körülírt határrésznek Veszprém vármegyébe Bakonycsernye községhez való átcsatolása iránti eljárás megindítását kérte.

Az érdekelt törvényhatóságok az átcsatolás kérdésében megegyezni nem tudtak, azonban a jó közigazgatásnak előfeltételeit a szóbanforgó határrészeken csak az átcsatolással biztosíthatjuk, amelyre tehát a lakosságnak és a közigazgatás zavartalan ellátásának érdekében is szükség van.