1. § Az ipartestületi szervezetet abban a mértékben, amilyenben azt a viszonyok lehetővé teszik, de legkésőbb öt év alatt ki kell építeni úgy, hogy minden képesített iparos valamely ipartestületnek kötelékébe tartozzék. E végből ott, ahol annak feltételei megvannak, új ipartestületeket kell alakítani és a meglévő ipartestületek működésének területét a szükséghez képest meg lehet változtatni.
Azt, hogy hol és milyen működési területtel kell új ipartestületeket alakítani, továbbá, hogy mely ipartestületek működésének területét és milyen mértékben kell megváltoztatni, az érdekelt iparosoknak, ipartestületeknek, iparhatóságoknak, kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.
A kereskedelemügyi miniszter nyilvánvaló szükség esetén az ipartestületek működésének területét kivételesen az elsőfokú iparhatóságok területi illetékességétől függetlenül úgy is megállapíthatja, hogy két vagy több iparhatóság hatásköre alá tartozó községek területét egy ipartestület működésének területéhez csatolja.
2. § Új ipartestület alakításához szükséges, hogy Budapest székesfőváros területén legalább száz, a vidéken legalább kétszáz tagja legyen.
A kereskedelemügyi miniszter az elsőfokú iparhatóság előterjesztésére, a kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatása után kétszáznál kevesebb tagú ipartestület alakítását is megengedheti, ha az ipartestület fenntartásához szükséges anyagi eszközöket biztosítottaknak látja.
Budapest székesfőváros területén iparágak vagy iparcsoportok szerint kell az ipartestületeket alakítani. Amennyiben gazdasági érdekellentétek miatt valamelyik ipari szakmán belül az ahhoz tartozó iparosok egyik vagy másik - nem személyes, hanem tárgyilagos iparűzési szempontok szerint elkülönült - csoportjának külön ipartestületbe tömörítése szükséges, a kereskedelemügyi miniszter az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatása után megengedheti, hogy az iparosok egyes csoportjai külön ipartestületet alakíthassanak. Azoknak az iparágaknak, illetőleg iparcsoportoknak iparosait, amelyekben az iparosok száma a százat el nem éri, lehetőleg a szakmailag hozzájuk közelebb eső iparágak iparosaival kell, meghallgatásukkal, ipartestületekbe tömöríteni.
A székesfővárosi ipartestületek működése a székesfőváros egész területére kiterjed.
Vidéken a képesítéshez kötött ipart űző valamennyi iparost ugyanegy ipartestületbe kell egyesíteni.
3. § Azok az ipartestületek, amelyek az 1884:XVII. tc. hatálya alatt alakultak, továbbra is fennmaradnak, de szervezetükben és működésükben ennek a törvénynek rendelkezéseihez kötelesek alkalmazkodni.
Az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatosan az előbbi bekezdésben említett ipartestületek bármelyikét megszüntetni vagy más ipartestületbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehet, ellenben az ipartestület működése területének megváltoztatásához - akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében álljon a változtatás - az ipartestület beleegyezése nem szükséges.
A megszüntetett ipartestület vagyonának hováfordítása kérdésében, továbbá az ipartestület működése területének megváltoztatása esetében az ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok egy részének esetleges kihasítása és más ipartestületeknek átadása kérdésében a kereskedelemügyi miniszter határoz.
A második és harmadik bekezdésben felsorolt rendelkezések megtétele előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, az ipartestületek országos központját és az érdekelt ipartestületeket meg kell hallgatni.
4. § Ha valamely ipartestületből az iparosok valamely csoportja kiválni s akár új ipartestületet létesíteni, akár más ipartestületbe beolvadni kíván, erre engedélyt csak abban az esetben kaphat,
1. ha a kilépéssel az elhagyni kívánt ipartestület fennállása és törvényszerű működése nem válik kérdésessé;
2. ha a kilépést az érdekelt iparosoknak iparáganként, illetőleg községenként számított kétharmada kívánja és végül,
3. ha új ipartestület létesítése esetén ennek eredményes működése és megfelelő anyagi megalapozottsága biztosítottnak vehető, más ipartestületbe beolvadás esetén pedig ez az ipartestület hajlandó a kilépőket befogadni.
Az engedély megadása, valamint az együttesen szerzett ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok esetleges megosztása kérdésében az illető kereskedelmi és iparkamara, az ipartestületek országos központja és az érdekelt ipartestületek meghallgatása után esetről-esetre a kereskedelemügyi miniszter határoz.
5. § Az új ipartestületeknek megalakítása, valamint a meglévő ipartestületek működése területének megváltoztatása iránt, a kereskedelemügyi miniszter által az 1. § alapján kiadott rendeletnek megfelelően, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatásával az új ipartestület székhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság, Budapest székesfőváros területén a polgármester intézkedik.
Az eljáró hatóság az ipartestülethez tartozó összes iparosokat az ipar testület székhelyén meghatározott időben és helyen tartandó alakuló közgyűlésre írásos meghívó, kis- és nagyközségekben a meghívást tartalmazó s a községi előljáróságoktól körözött ívek útján hívja meg. Az alakuló közgyűlés tárgya az ipartestület alapszabályainak megállapítása, elnökének, alelnökének és előljárósága tagjainak megválasztása. Az alakuló közgyűlés tekintet nélkül a megjelent iparosok számára határozatképes.
6. § Az alapszabályoknak az alakuló közgyűlésen előterjesztendő tervezetét a kereskedelemügyi minisztertől kiadott alapszabályminta figyelembevételével az érdekeltek sorából meghívott öt iparosnak közreműködésével, az eljáró iparhatóság készíti el. Az így elkészített tervezetet az alakuló közgyűlésen fel kell olvasni és tüzetesen ismertetni kell.
Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályokat az eljáró hatóság jóváhagyási záradékkal látja el és az ipartestület megalakulásáról az alapszabályok egy példányának felterjesztésével a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tesz.
Ha az alakuló közgyűlés az előterjesztett alapszabálytervezetet nem fogadja el, vagy azon olyan módosításokat kíván tenni, amelyeket az eljáró hatóság nem talál megengedhetőknek, végül ha az ipartestület elnökét, alelnökét és előljáróságának tagjait nem választja meg, az eljáró hatóság erről azonnal jelentést tesz a kereskedelemügyi miniszternek, aki a kívánt módosítások elfogadásával, átszövegezésével vagy teljes elvetésével dönt az alapszabályok jóváhagyása kérdésében, az ipartestületet megalakítottnak nyilváníthatja és felhatalmazhatja az eljáró hatóságot, hogy az ipartestület elnökét és alelnökét, valamint előljáróságának tagjait a kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával az ipartestület tagjai sorából kinevezhesse. Ennek a kinevezésnek a hatálya mindaddig tart, amíg az ipartestület közgyűlése a választásokat alapszabályszerűen nem foganatosítja.
A hatóság által kinevezett előljáróság a kinevezéstől számított hatvan napon belül az elnök, alelnök és az előljárósági tagok megválasztása céljából az ipartestületi közgyűlést összehívni köteles.
Az eljáró hatóságnak az alakuló közgyűlés összehívásával és megtartásával kapcsolatos összes intézkedései ellen, ideértve az ipartestület elnökének, alelnökének és előljárósági tagjainak kinevezésére vonatkozó intézkedését is, fellebbezésnek van helye a másodfokú iparhatósághoz (34. § 3. bekezdés). A fellebbezést az eljáró iparhatóságnál kell benyujtani.
7. § Az ipartestület feladata:
1. tagjai mindennemű gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása és szolgálata;
2. közös üzem bevezetésének, tökéletesebb termelési eljárások meghonosításának, anyagraktárak, áru- és mintacsarnokok létesítésének, anyagbeszerző, termelő, értékesítő- és hitelszövetkezetek létesítésének kezdeményezése és előmozdítása, minden esetben anyagi terhek és érdekeltség vállalása nélkül;
3. tagjai és azok alkalmazottai szakmabeli és általános továbbképzésének előmozdítása; a tanoncok és segédek munkájának bemutatása céljából kiállítások rendezése; tagjai munkakedvének serkentése, körükben egészséges közszellemnek ápolása, az üzleti és kari tisztesség követelményeinek érvényesítése;
4. tagjainak az iparűzéssel kapcsolatos kérdésekben útmutatással, tanáccsal ellátása, szükség esetén elősegítése annak, hogy az arra rászorultak jogsegélyben részesüljenek;
5. inségbe jutott tagjainak, valamint meghalt tagjai özvegyeinek és árváinak segélyezése és ebből a célból segélyalap teremtése;
6. az ipar békéjének ápolása és ezzel kapcsolatosan egyszersmind az egészséges munkaviszony követelményeinek lehető érvényesítése; az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdésekben békéltetés, illetőleg döntés az érvényben lévő rendelkezések keretein belül;
7. a gondozását igénylő ipari és gazdasági érdekek képviselése hatóságok, testületek és magánfelek előtt; az ipart érintő szakkérdésekben az iparhatóságoknak, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának tájékoztatása.
Az ipartestületek az 1884:XVII. törvénycikk, az 1922:XII. törvénycikk, valamint egyéb törvényes rendelkezések által hatáskörükbe utalt hatósági és egyéb teendőket is ellátják. A hatósági teendők végzésének kötelezettsége alól azonban a kereskedelemügyi miniszter indokolt esetben az ipartestületeket előterjesztett kérelmükre felmentheti, azokat az ipartestületeket pedig, amelyek az említett teendőket kellőképpen ellátni nem tudják vagy amelyeket a hatósági teendők elvégzésében mulasztás terhel, a kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatásával, kérelmük nélkül is felmenti.
Az ipartestületek a hatóságok felhívásait, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának megkereséseit elintézni kötelesek. Az ipartestületek előljáróságuknak a közgyűléshez intézett évi jelentését, valamint önkormányzati szerveik határozataiból kifolyóan a kormány valamelyik tagjához intézett felterjesztéseiket az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának másolatban megküldeni kötelesek. Az ipartestületek érintkezését a hatóságokkal, valamint a kereskedelmi és iparkamarákkal és az ipartestületek országos központjával a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja.
8. § Ipartestület felekezeti vagy politikai egyesületet, politikai pártot nem alakíthat, nem támogathat, azok tevékenységében részt nem vehet, kizáróan saját céljaira szolgáló helyiségeiben politikai beszédek tartását, vagy bárminő politikai célú tevékenység kifejtését nem engedheti meg, tagjait polgári és politikai jogaik gyakorlásában, szükségleteik beszerzésében, termékeik és munkájuk értékesítésében nem korlátozhatja.
Az ipartestület tagjait, valamint meghalt tagjainak özvegyeit és árváit az ipartestülettel szemben követelési jog a segélyezésre nem illeti meg; az ipartestület segélyező tevékenysége tisztán az ipartestület elhatározásától függő emberbaráti (karitatív) működés.
9. § Az ipartestületnek a törvény szerint tagja minden iparos, aki az ipartestület működésének területén képesítéshez kötött ipart űz. Budapesten az iparágak, illetőleg iparcsoportok szerint alakult ipartestületeknek mindazok az iparosok tagjai, akik az ipartestületben egyesített iparágak valamelyikét gyakorolják. A tagság mindaddig kötelező, amíg az iparos képesítéshez kötött iparának az ipartestület működése területén való gyakorlásával akár önként, akár hatósági határozat következtében fel nem hagy.
Az a kézműves iparos, aki az 1922:XII. törvénycikk 72. §-ának keretei között szünetelteti iparának gyakorlását, az ipartestület tagja marad.
Aki több község területén űz képesítéshez kötött ipart, mindegyik községben tagja a megfelelő ipartestületnek. A rendes munkatelepének községén kívül ideiglenes jellegű ipari munkát végző iparost az ideiglenes munkahelyén működő ipartestületbe való belépésre nem lehet kötelezni.
Képesítéshez nem kötött ipart űző iparosok (kereskedők) nem lehetnek ipartestületnek tagjai, a gyárosok azonban önkéntes tagokul beléphetnek az ipartestületbe, ha az ipartestület alapszabályai ezt megengedik. Az ipartestület alapszabályaiba kell rendelkezést felvenni arra, hogy gyárosok az ipartestületbe önkéntes tagokul beléphetnek-e s ha igen, milyen feltételek mellett. Abban a kérdésben, hogy az iparost minő feltételek mellett kell gyárosnak tekinteni, a kereskedelemügyi miniszternek az 1922:XII. tc. 17. §-a alapján kiadott rendelete irányadó.
Aki képesítéshez kötött ipara gyakorlásával önként felhagyott, mint önkéntes tag mindaddig az ipartestület kötelékében maradhat, amíg a tagsági díjakat fizeti, azonban az ipartestületben sem cselekvő, sem szenvedő választójoga nincs.
10. § Az ipartestület kötelékébe való felvételért a tagok felvételi díjat kötelesek fizetni, amelynek összege a legmagasabb tagsági díj félévi összegével egyenlő.
Az ipartestület tagjai tagsági díjat kötelesek fizetni. A tagsági díjakat minden ipartestület legalább négy, fokozatosan emelkedő díjtételben köteles megállapítani. A tagsági díjakat úgy kell megszabni, hogy a tagsági díjakból eredő bevételek a rendelkezésre álló egyéb bevételekkel együtt lehetővé tegyék az ipartestületnek azt, hogy a törvényben előírt feladataiknak és kötelezettségeiknek megfelelhessenek.
A tagsági díjakat a képesítéshez kötött ipar után az ipartestület működésének területén előírt általános kereseti adó alapjának vagy az ott folytatott képesítéshez kötött ipar jövedelmezőségének és az abban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével, az alapszabályoknak (30. § 12. pont) előírt módon, évről-évre az ipartestületi előljáróság veti ki.
A községi előljáróságok (városi adóhivatalok) kötelesek az ipartestület tagjait terhelő tagsági díjak kivetéséhez szükséges és náluk lévő adatokat az ipartestületnek rendelkezésére bocsátani.
A tagsági díjak kivetése ellen irányuló felszólamlások tárgyában bírói út kizárásával az ipartestület felügyelő hatósága dönt.
A felvételi és tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók.
11. § Az ipartestületben minden tagnak van tanácskozási és szavazási joga, szenvedő választói joga ellenben csak olyan tagnak van, aki magyar állampolgár és aki az ipartestület működésének területén legalább három év óta űz képesítéshez kötött ipart.
Tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja és az ipartestületben semmiféle tisztet be nem tölthet és semmiféle megbízatást nem kaphat az olyan tag, illetőleg a tagnak olyan helyettese:
1. aki gyámság, gondnokság vagy csőd alatt áll;
2. aki bűntett, az állam ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, továbbá aki fegyházbüntetésre, börtönbüntetésre, három hónapot meghaladó fogházbüntetésre, hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll;
3. aki a tanácskozási és szavazási jog gyakorlásának szünetelését vagy a kapott megbízatást visszavonását kimondó fegyelmi ítélet hatálya alatt áll;
4. aki kétévi tagsági díjjal hátralékban van.
Az ipartestületi tagsági jogokat az iparosok személyesen, jogi személyek, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is ideértve, meghatalmazott képviselőjük útján, közkereseti társaságok és betéti társaságok az üzlet vezetésére jogosított tagjuk útján gyakorolják. Az iparnak kiskorú javára gyakorlása esetén az ipartestületi tagsági jogokat az gyakorolja, aki az ipart a kiskorú javára űzi.
12. § Az ipartestület önkormányzati szervei a közgyűlés, az előljáróság, az elnök (alelnökök), a külön célokra alakított szakosztályok és bizottságok.
13. § Az ipartestületi közgyűlés a szavazásra jogosult összes tagokból áll.
Ha az ipartestület tagjainak száma az ezret meghaladja, az alapszabályokba a közgyűlés elhatározása alapján rendelkezés vehető fel aziránt, hogy a tagok a közgyűlésen csak kiküldöttek által vehetnek részt. Az alapszabályoknak ilyen rendelkezése nem terjed ki az ipartestület kebelében foganatosított választásokra, amelyekben a szavazásra jogosultak közvetlenül vehetnek részt.
A kiküldöttek számát és választásuk módját az alapszabályok állapítják meg.
A kiküldöttek száma a tagok számának tíz százalékánál kisebb nem lehet.
14. § Az ipartestületi tagokat a közgyűlésre, az alakuló közgyűlést (5. §) kivéve, az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével írásos meghívó útján, esetleg a meghívást tartalmazó ívek körözésével hívja meg.
A közgyűlés csak a tárgysorozatban feltüntetett tárgyról tanácskozhatik és határozhat.
Az ipartestület elnöke (alelnöke) a közgyűlés összehívásáról az ipartestület felügyelő hatóságát, iparhatósági biztosát, az illetékes kereskedelmi és iparkamarát és az ipartestületek országos központját a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével legalább három nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban értesíteni köteles. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának képviselője az ipartestület közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vehet.
15. § Minden ipartestület évenkint legalább egy közgyűlést köteles tartani. Ezt a közgyűlést a naptári év második hónapjának végéig kell megtartani.
A tagoknak, illetőleg a 13. § második bekezdése esetében a kiküldötteknek egynegyede, valamint az ipartestület előljárósága is, a közgyűlés összehívását a közgyűlés tárgyának közlésével bármikor kívánhatja. Ha az ipartestület elnöke (alelnöke) a szabályszerűen előterjesztett kívánságnak nyolc nap alatt meg nem felelne, az előírt számú ipartestületi tagnak vagy kiküldöttnek, illetőleg az előljáróságnak megkeresésére a felügyelő hatóság intézkedik a közgyűlés összehívása iránt.
16. § Az alakuló közgyűlésen az ipartestület elnökének és alelnökének megválasztásáig, továbbá azokon a közgyűléseken, amelyeket a felügyelő hatóság hívott össze, a felügyelő hatóság képviselője, egyébként az ipartestület elnöke (alelnöke) elnököl.
A közgyűlés rendszerint nyilvános.
A közgyűlés határozatképességének feltételeit, a tárgyalás rendjét, a határozatok hozatalához szükséges szótöbbséget, valamint a választásoknál követendő eljárást az alapszabályok állapítják meg.
17. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
1. az ipartestület feladatkörén belül a kötelékébe tartozó iparosok érdekeinek gondozását szolgáló megfelelő határozatok hozatala;
2. az alapszabályok megállapítása és módosítása;
3. az ipartestület elnökének, alelnökének, előljárósága, számvizsgáló-, békéltető- és egyéb bizottságai tagjainak, az ipartestületi szék tagjainak, továbbá az iparos- és mestervizsgáló bizottságok tagjainak, valamint a tanoncvizsgáló bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztása;
4. a tisztviselői és altiszti állások rendszeresítése, a tisztviselők és altisztek fizetésének meghatározása;
5. a tisztviselőkre és altisztekre vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok megállapítása;
6. a tagok érdekeit szolgáló intézmények létesítésének és fenntartásának, illetőleg az ily intézmények létesítésében és fenntartásában való közreműködésnek elhatározása, a vonatkozó szervezeti és egyéb szabályok megállapítása, illetőleg az azok megállapításában való közreműködés, valamint az intézményeknél az ipartestület nevében eljárni hivatott egyének és bizottságok választása és feladataik megállapítása;
7. az ipartestület előljárósága által a közgyűléshez intézett évi jelentésnek, a költségvetésnek és zárszámadásnak tárgyalása és a fedezetről való döntés; az évi zárszámadás megvizsgálása és a felmentés megadása, a tagsági díjtételek (10. §) megállapítása, valamint határozás a tagsági díjak egyévi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése és egyéb terhes jogügyletek kötése tárgyában;
8. határozás az alapszabályok szerint a közgyűlésnek fenntartott ügyekben;
9. határozás abban a kérdésben, hogy az ipartestület székhelyén kívül minő ügyek ellátása engedhető át az előljárósági megbízottaknak (22. §).
A közgyűlés által tárgyalandó ügyeket az előljáróság készíti elő.
Az előljáróság által a közgyűléshez intézett évi jelentésnek egy-egy példányát meg kell küldeni az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának.
18. § Az ipartestületi előljáróság az ipartestületi elnökből, az alapszabályokban megállapított számú alelnökökből és előljárósági tagokból áll. Az elnök, alelnökök és az előljárósági tagok megbízatása három évre szól, amely időnek elteltével újra megválaszthatók. Az időközben megüresedő előljárósági tagsági helyeknek betöltése céljából az előljárósági tagok megválasztásával egyidejűleg ugyancsak három évre megfelelő számban póttagokat is kell választani.
Az elnököt, alelnököket és az előljárósági tagokat (póttagokat) a közgyűlés az ipartestületnek szenvedő választói joggal rendelkező tagjai sorából választja. Az előljárósági tagokat (póttagokat) olyképpen kell választani, hogy a népesebb iparágakhoz tartozó iparosok a tagok (póttagok) sorában lehetőleg létszámuknak megfelelő arányban nyerjenek helyet.
Az ipartestületi elnök, alelnökök és előljárósági tagok (póttagok) megválasztásáról nyolc nap alatt jelentést kell tenni a felügyelő hatóságnak. A választást a felügyelő hatóság megsemmisíti, ha az a törvénybe vagy az alapszabályokba ütközik.
19. § Az előljáróságot az ipartestületi elnök (alelnök) hívja meg; ugyancsak ő elnököl az előljárósági üléseken.
Az előljáróság intézi az ipartestületnek mindazokat az ügyeit, amelyeknek intézése nincsen a közgyűlésnek, a külön bizottságoknak, szakosztályoknak, az ipartestületi széknek, avagy az elnöknek (alelnöknek) fenntartva.
Az előljáróság határoz az ipartestület tisztviselőinek és altisztjeinek alkalmazása és elbocsátása tárgyában.
Az előljáróságnak bármely határozata vagy intézkedése ellen az azzal meg nem elégedő érdekelt fél tizenöt nap alatt élőszóval vagy írásban a felügyelő hatósághoz (34. § 2. és 3. bekezdés) fordulhat, amely elsőfokon határoz.
20. § Az ipartestületet mint jogi személyt, a törvényes működési körének korlátai között felmerülő jogcselekmények tekintetében - ideértve jogügyletek kötését is - a bíróságokkal, hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az ipartestület elnöke és jegyzője, akadályoztatásuk esetén az előljáróság által erre kijelölt alelnök és előljárósági tag képviseli. E minőségük igazolására, amennyiben az igazolás szükségessé válik, bárminő jogügyletnél elégséges a felügyelő hatóság tanusítványa.
Az ipartestület bevételeit csak a törvényben megállapított feladatainak ellátásával egybekötött kiadások fedezésére fordíthatja.
A tagsági díjak egyévi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzéséhez, elidegenítéséhez és az említett összegen felül terhes jogügyletek kötéséhez szükséges, hogy azt az ebből a célból egybehívott közgyűlésen határozatképes számban megjelent ipartestületi tagoknak legalább kétharmada határozattá emelje és az ipartestület felügyelő hatósága jóváhagyja.
A képviseleti jog terjedelmének törvénybe nem foglalt egyéb korlátozása harmadik személlyel szemben csak úgy hatályos, ha azt az ipartestületek alapszabályai tartalmazzák, vagy amennyiben a harmadik személy arról tudott, amikor a jogügyletet kötötte.
21. § Az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén az előljáróság által kijelölt alelnök irányítja és ellenőrzi az ipartestület egész ügyvitelét, intézi az alapszabályok által hatáskörébe utalt ügyeket, az ipartestület összes leveleit, beadványait és egyéb iratait az ipartestületi jegyzővel (aljegyzővel) együtt aláírja.
Az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke felügyel az ipartestület személyzetének munkájára.
22. § Az előljáróság az ipartestület székhelyétől távolabb fekvő községekben lakó tagokkal való érintkezés megkönnyítése s a székhelyen kívül végzendő meghatározott teendőknek ellátása céljából az illető községben lakó ipartestületi tagok közül megbízottakat választhat. Ezek az előljárósági megbízottak a reájuk bízott teendők elvégzéseért ugyanazzal a felelősséggel tartoznak, mint az ipartestületnek azok a közegei, akiknek munkakörébe tartozik egyébként a kérdéses teendők ellátása.
Az ipartestület elnöke (alelnöke) az előljárósági megbízottakat az előljárósági ülésekre szükség esetén meghívja.
Az előljárósági ülésen meghívás folytán megjelenő előljárósági megbízottak útiköltségeit az ipartestület megtéríteni köteles.
Az előljárósági megbízottak választásának módját és működésük tartamát az ipartestület alapszabályai állapítják meg.
23. § Az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosok az ipartestületeken belül szakosztályokat alakíthatnak.
A felügyeleti hatóság az érdekelt iparosok kérelmére megengedheti, hogy az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosok érdekeiknek megfelelően több szakosztályt alakíthassanak.
A szakosztályoknak feladata:
1. az ipartestület feladatkörén belül a szakosztály kötelékébe tartozó iparosok érdekeinek figyelemmel kísérése és felkarolása;
2. az ipartestület tájékoztatása mindazokban az ügyekben, amelyek a szakosztályban egyesített iparosokat érintik, továbbá megfelelő javaslatok tétele és megfelelő intézkedések kezdeményezése;
3. az ipartestület közgyűlése által a szakosztály elé utalt vagy annak átengedett ügyek intézése.
24. § A szakosztályok szervezetét, munkakörét és eljárását, valamint munkaerőik alkalmazását és költségeik fedezésének módját, a szakosztályhoz tartozók által megállapított és az ipartestületi előljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza.
Az előljáróságnak ebben a tárgyban hozott határozatai ellen az érdekeltek tizenöt nap alatt az ipartestület felügyelő hatóságához fordulhatnak.
A szakosztályok működése felett a felügyeletet az előljáróság gyakorolja.
25. § Az ipartestületek az üzleti, kari tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek érvényesítése, valamint az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében esetleg felmerülő ellentétek békés kiegyenlítése céljából ipartestületi széket alakíthatnak. Az ipartestületi szék szervezetét és eljárási rendjét az alapszabályok állapítják meg.
Az ipartestületi szék azokban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás, eljárás vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket eljárásuk helytelenségére figyelmezteti, s amennyiben figyelmeztetésének eredménye nem volna, az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és felperességi jogot gyakorolhat.
Azokban az esetekben, amelyekben az egyik vagy másik ipar munkakörének terjedelme körül merülnek fel nézeteltérések, ezeknek békés kiegyenlítése céljából az ipartestület tagjai az ipartestületi székhez fordulhatnak. Az ipartestületi szék állásfoglalása nem akadálya annak, hogy az érdekeltek az ügyet az elbírálásra illetékes iparhatóság elé vihessék, amely ha értesül arról, hogy az üggyel az ipartestületi szék foglalkozott, ennek állásfoglalásáról véghatározat hozatala előtt tájékozódni köteles.
Az ipartestületi szék jár el az alapszabályok (30. § 3. pontja) és a vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok (17. § 5. pontja) alapján az ipartestületi fegyelem ellen vétő tagokkal és a szolgálati fegyelem ellen vétő ipartestületi alkalmazottakkal szemben.
Az ipartestületi előljáróságtól nyert megbízatás esetében az ipartestületi szék tagjai azokban a kihágási ügyekben, amelyekben az ipartestületet szakképviselői jogkör illeti meg, mint szakképviselők járnak el.
26. § Az ipartestületek a tagjaiknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot alakíthatnak. Ebben a bizottságban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani. A munkaadók csoportjában egyfelől az öt alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől az ötnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak egyenlő számban kell képviselve lenniök. Alkalmazottat nem foglalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet. A bizottsági tagok választásának módját a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. Egyébként a bizottság szervezetét, munkakörét és eljárását az ipartestületi előljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza.
27. § Minden ipartestület kebelében az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdéseknek az érvényben levő rendelkezések keretein belül elintézésre (7. § 6. pont) békéltetőbizottságot kell szervezni.
A békéltetőbizottság iparos tagjai az ipartestületi előljáróság tagjai. A békéltetőbizottság segédtagjait az ipartestülethez tartozó iparosok összes segédei az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott választóülésen választják. Választható, aki huszonnegyedik életévét betöltötte és magyar állampolgár.
A választás rendjét a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza.
A békéltetőbizottságban a bizottság iparos tagjainak és segédtagjainak egyenlő számban kell jelen lenniök.
A békéltetőbizottság szervezetét és eljárását egyébként külön ügyrend határozza meg. Az ügyrendet a kereskedelemügyi miniszter által kiadott minta figyelembevételével, a békéltetőbizottság iparos és segédtagjai az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott ülésben állapítják meg. Az ügyrendet abban az esetben, ha az az ügyrendmintától eltér, jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszternek kell bemutatni.
28. § Az ipartestület az irodai teendők ellátására anyagi erejének és az elvégzendő munka terjedelmének figyelembevételével megfelelő személyzetet alkalmaz. Az ipartestületek az irodai teendőket mellékfoglalkozásban alkalmazott személyzettel is végeztethetik.
Az ipartestület vezető tisztviselőjét az „ipartestületi jegyző” cím illeti meg, állásának megjelöléseképpen más címet nem viselhet. A többi tisztviselő részére munkakörének megfelelő címet (ipartestületi aljegyző, nyilvántartó, irodatiszt, gépíró stb.) kell megállapítani.
Ipartestületi jegyzőül, amennyiben ezt az állást önálló megélhetést nyujtó állásként szervezték vagy szervezik meg, csak olyan egyén alkalmazható, akinek a megkívánt előképzettsége megvan, ipartestületi, ügyvédi vagy közjegyzői irodában, kereskedelmi és iparkamaránál, valamely hivatalnál, bíróságnál vagy közintézetnél legalább két évet töltött megfelelő munkával és az ipartestületi jegyzői vizsgálatot sikerrel letette. A megkívánt előképzettség azoknál az ipartestületeknél, amelyeknek taglétszáma az ezret meghaladja, főiskolai oklevél, azoknál, amelyeknek taglétszáma az ötszázat meghaladja, középiskolai érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenlő értékű bizonyítvány, azoknál, amelyeknek taglétszáma ötszáz vagy ennél kevesebb, a középiskola négy osztályának sikeres elvégzése.
Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a jelen törvény kihirdetésekor ipartestületi jegyzői tisztet töltenek be, vagy valamely ipartestületnél legalább egy év óta főfoglalkozásként irodai munkák végzésére vannak alkalmazva.
Az ipartestületi jegyzői vizsgáló bizottság szervezetét, a vizsgálat tárgyát, színhelyét és menetét a kereskedelemügyi miniszter, a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után rendelettel állapítja meg.
29. § Az ipartestület főfoglalkozásban alkalmazott tisztviselőit egyévi próbaszolgálat után az előljárósági tagok kétharmadának hozzájárulása esetén öt évre kell szerződtetni. Ennek az öt évnek elteltével az előljárósági tagok többségének hozzájárulása esetén a tisztviselőt véglegesíteni kell.
Az ipartestületi alkalmazottaknak szolgálati viszonya tekintetében egyébként a közgyűlés által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat, ennek hiányában az illető tisztviselőkkel kötött szerződéses megállapodások irányadók. A szolgálati viszony tekintetében, amennyiben a jelen törvény, a szolgálati és fegyelmi szabályzat az alkalmazottra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, az iparban alkalmazott magántisztviselőkre érvényes jogszabályok irányadók.
A szolgálati és fegyelmi szabályzat megalkotásának megkönnyítése érdekében a kereskedelemügyi miniszter az ipartestületek országos központjának meghallgatása után szabályzatmintát készíttethet és tehet közzé.
A szolgálati és fegyelmi szabályzatot az ipartestület felügyeleti hatósága hagyja jóvá.
30. § Az ipartestületnek szervezetét és a tagoknak az ipartestülethez való viszonyát, nemkülönben a tagsági díjak kivetésének módját a törvény korlátain belül az alapszabályok állapítják meg.
Az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani:
1. az ipartestület nevét, székhelyét, működésének területét; Budapesten azt az iparágat, illetőleg azokat az iparágakat, amelynek vagy amelyeknek gyakorlói az ipartestület kötelékébe tartoznak;
2. az ipartestület feladatait;
3. a tagok jogaira és kötelességeire, fegyelmére és a fegyelmet sértő megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;
4. önkéntes tagok belépésének feltételeit;
5. a költségvetés és zárszámadás szerkesztésére, előzetes közzétételére, tárgyalására, továbbá az ipartestület bevételeinek és vagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat;
6. a közgyűlés összehívására, a tanácskozás rendjére, a határozatképességre, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat;
7. azoknak az ügyeknek megjelölését, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak (17. § 8. pontja);
8. az előljáróság, a számvizsgáló és egyéb bizottságok összeállítására, tagjaik, valamint az elnök, alelnökök és az előljárósági megbízottak megválasztására, feladataikra, munkakörükre, működésük tartamára, fegyelmi és magánjogi felelősségükre vonatkozó szabályokat;
9. a képviseleti jognak esetleges megszorításait (20. §);
10. a szakosztályok megalakulásának feltételeit, azok feladatait és az ipartestülethez való viszonyát;
11. az alapszabályok módosítására vonatkozó szabályokat;
12. a tagsági díjak kivetésének módját.
Az előbbi bekezdés 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképpen pénzbírság, a kapott megbízás visszavonása, a tanácskozási, szavazási és szenvedő választói jog gyakorlásának felfüggesztése állapítható meg.
A pénzbírság húsz pengőt meg nem haladhat. A pénzbírságokat közigazgatási úton a közadók módjára kell behajtani. A pénzbírságokból befolyt összeget évről-évre felerészben szorgalmas tanoncok jutalmazására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani.
A közgyűlés határozatképességét illetően az alapszabályokba oly rendelkezést nem lehet felvenni, hogy amennyiben a szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, újabb közgyűlés egybehívása mellőzhető és meghatározott várakozási idő után a megjelent tagok a közgyűlés napirendjén szereplő ügyeket még aznap végig tárgyalhatják és azok tekintetében határozatot hozhatnak.
Az alapszabályok a törvénnyel és a törvény alapján kiadott rendeletekkel ellenkező rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Az alapszabályoknak a törvénybe vagy rendeletbe ütköző rendelkezései semmisek.
Az alapszabályokat és azoknak minden módosítását jóváhagyás végett az ipartestület felügyelő hatósága elé kell terjeszteni. A módosítás az alapszabályokhoz fűzött függelék alakjában is jóváhagyható.
Amennyiben a felügyelő hatóság szerint az alapszabályokat, illetőleg azoknak módosítását nem lehet jóváhagyni, az iratokat álláspontjának kifejtésével a kereskedelemügyi miniszter elé terjeszti, aki a jóváhagyás kérdésében végleg dönt és szükség esetén megállapítja azokat a változtatásokat is, amelyeket az alapszabályokon, illetőleg a kívánt módosítások szövegén tenni kell.
A kereskedelemügyi miniszter az alapszabályok megalkotásának megkönnyítése céljából az ipartestületek számára alapszabálymintát ad ki.
31. § A 17. § 2., 4-7. pontjaiban említett ügyekben hozott közgyűlési határozatokat megerősítés végett az ipartestület felügyelő hatósága elé kell terjeszteni. A 17. § egyéb pontjaiban említett ügyekben hozott határozatokat, valamint a választásokat csak felszólalás esetében kell a felügyelő hatóság elé terjeszteni.
A közgyűlésen hozott határozatok, valamint a választások ellen a közgyűlés megtartásától, oly határozatoknál, amelyeket az érdekelteknek kézbesíteni kell, azok kézbesítésének napjától számított tizenöt nap alatt az érdekeltek, az ipartestület tagjai, előljárósága, szakosztályai és bizottságai a felügyelő hatósághoz fordulhatnak.
A felügyelő hatóság az eléje terjesztett határozatok és választások ügyében azoknak eléjeterjesztésétől számított tizenöt nap alatt határoz. Határozata ellen kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt mind az ipartestület, mind az érdekeltek fellebbezéssel élhetnek a másodfokú iparhatósághoz. A másodfokú iparhatóság véghatározata ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a kereskedelemügyi miniszterhez.
A közgyűlési jegyzőkönyvbe minden határozathoz, amelyet a felügyelő hatóság, a másodfokú iparhatóság, vagy a kereskedelemügyi miniszter felülvizsgált, a jogerős határozat keltét és számát fel kell jegyezni, annak megemlítésével, hogy a jogerős határozat megerősítette, módosította, avagy hatályon kívül helyezte-e a közgyűlés határozatát.
A tagokat érintő minden közgyűlési határozatot megerősítése, illetőleg jogerőre emelkedése után tizenöt napon át az ipartestület hivatalos helyiségében kifüggesztve kell tartani vagy más alkalmas módon közzé kell tenni és a tagokkal közölni.
Amíg a költségvetés megerősítést nem nyer, az előző évi költségvetést kell érvényesíteni.
32. § Az ipartestületek felett a hatósági felügyeletet Budapest székesfőváros területén a polgármester, vidéken az ipartestület székhelyére illetékes elsőfokú iparhatóság gyakorolja.
A felügyelő hatóság az ipartestületet feladatainak ellátásában támogatni, szükség esetén útbaigazítással, tanáccsal ellátni köteles.
A felügyelő hatóságnak jogában és kötelességében áll az ipartestület közegeinek működését ellenőrizni, a mulasztók ellen a megfelelő eljárás megindítását elrendelni, büntetendő cselekmény elkövetői ellen feljelentést tenni, abban az esetben pedig, ha állásukban való meghagyásuk közszempontból aggályos lenne, az illetőket a testületben elfoglalt tisztségüktől a szabályszerű eljárás befejezéséig felfüggeszteni.
A felügyelő hatóság az ipartestület ügy- és vagyonkezelését évenkint legalább egyszer megvizsgálni köteles. Ezenkívül bármikor tarthat vizsgálatot és az ipartestület összes könyveit, feljegyzéseit, irományait megtekintheti. Ezeknél a vizsgálatoknál az ipartestületi előljáróságnak két tagja jelen lehet.
A felügyelő hatóság az ipartestület önkormányzati szerveinek egybehívását a cél megjelölésével bármikor elrendelheti s amennyiben az ipartestület közegei ennek a rendelkezésnek eleget nem tennének, az önkormányzati szerveket maga is összehívhatja, tanácskozásaikon bármikor résztvehet.
Ha az önkormányzati szervek törvényellenesen vagy az ipartestület érdekeit veszélyeztető módon járnak el, avagy az államra vagy a társadalmi rendre veszélyes célokat szolgálnak, a felügyelő hatóság erről a körülményről az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után és azok véleményének felterjesztésével a kereskedelemügyi miniszternek esetről-esetre jelentést tesz, aki szükség esetén az ipartestület önkormányzati szerveinek feloszlatását és új szervek választását rendelheti el, végső esetben pedig utasíthatja a felügyelő hatóságot, hogy az ipartestület vezetésére küldöttet rendeljen, aki az ipartestület ügyeit annak költségére intézi. Az ipartestület terhére ezen a címen felszámított költségek azonban nem haladhatják túl azokat a kereteket, amelyeket az ipartestületnek a kérdéses évre vonatkozó költségvetése az igazgatási teendők ellátására megállapít.
33. § A felügyelő hatóság az ipartestület közvetlen támogatása és ellenőrzése céljából a felügyelete alatt álló minden ipartestülethez iparhatósági biztost rendel ki. Iparhatósági biztosul csak olyan széles látókörű, köztiszteletnek örvendő egyént lehet kirendelni, aki az ipartestület székhelyén lakik és az ipari életet, iparágak szerint alakult ipartestületeknél a kérdéses iparágak viszonyait jól ismeri. A felügyelő hatóság az iparhatósági biztos megbízatását bármikor visszavonhatja.
Az iparhatósági biztos csupán indokolt készkiadásainak megtérítését és az időmulasztásból vagy keresete elmaradásából származó kárának mérsékelt pótlását kívánhatja. A kiszállás és kárpótlás megtérítése az ipartestületet terheli. Ha az iparhatósági biztosi teendők ellátására közszolgálati alkalmazott kapott megbízást, ezeknek a teendőknek ellátása hivatali kötelessége. Ennélfogva kiküldetésére vonatkozóan a hivatali állásával kapcsolatban megállapított szabályok irányadók.
Ezeket az összegeket a kereskedelemügyi minisztertől rendelettel megszabott szerény keretek között a felügyelő hatóság állapítja meg, ennek pénztárába fizeti be az ipartestület s az iparhatósági biztos a felügyelő hatóságtól veszi át.
Az ipartestület önkormányzati szervei az iparhatósági biztost minden ülésükről, az ülés idejének, helyének és tárgysorozatának közlésével legalább két nappal az ülés megtartása előtt értesíteni kötelesek. Azoknak az üléseknek jegyzőkönyvét, amelyeken az iparhatósági biztos nem jelent meg, legközelebbi megjelenésekor kell bemutatni az iparhatósági biztosnak.
Az ipartestületi önkormányzati szervek olyan határozatát vagy rendelkezését, amely ellen az iparhatósági biztos akár nyomban az ülésen, akár a közlését követő három nap alatt azon az alapon emel kifogást, hogy a határozat, illetőleg a rendelkezés törvénybe ütközik, mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a kifogás tárgyában a felügyelő hatóság jogerősen nem határozott.
34. § A felügyelő hatóság az ipartestület közgyűlésének a tagsági díjak megállapítására vonatkozó határozatát (17. § 7. pont) az elfogadott költségvetés kapcsán azonnal megvizsgálni köteles abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a 10. § második bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. Amennyiben a felügyelő hatóság azt állapítja meg, hogy a tagsági díjak nem megfelelőek, a kereskedelemügyi miniszternek javaslatot tesz aziránt, hogy a közgyűlés határozatának megváltoztatásával a tagsági díjakat a szükséghez képest felemelje, illetőleg leszállítsa. Ugyanilyen javaslatot tehet a kereskedelemügyi miniszternek az ipartestületek országos központja is. A kereskedelemügyi miniszter a tagsági díjak kérdésében a pénzügyminiszterrel egyetértően határoz.
A felügyelő hatóság az ipartestület bármely szervének olyan határozatát vagy intézkedését, amely törvénybe vagy rendeletbe ütközik, akár fellebbezés esetében, akár hivatalból megsemmisíti és az ipartestület illető szervét utasítja, hogy meghatározott határidőn belül újabb határozatot hozzon.
A felügyelő hatóság határozatai és intézkedései ellen azok közlésétől, illetőleg kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a másodfokú iparhatósághoz. A másodfokú iparhatóságnak véghatározata ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a kereskedelemügyi miniszterhez.
A fellebbezésnek halasztó hatálya van, hacsak a felügyelő hatóság súlyos hátrány elkerülése végett határozatának vagy intézkedésének azonnali végrehajtását el nem rendeli.
35. § Amennyiben valamely ipartestület működése két vagy több iparhatóság hatásköre alá tartozó községek területére terjed ki (1. § 3. bekezdés), az ipartestületnek azok a tagjai, akik nem az ipartestület székhelye szerint illetékes, hanem más elsőfokú iparhatóság hatásköre alá eső községben gyakorolják iparukat, az ipartestületnek olyan ténye vagy határozata ellen, amely nem az ipartestület önkormányzati működésével vagy igazgatásával kapcsolatos, csak az iparűzésük helyére illetékes elsőfokú iparhatóság előtt emelhetnek kifogást. Az ipartestületnek olyan ténye vagy határozata ellen, amely önkormányzati működésével és igazgatásával kapcsolatos, az ipartestületnek összes tagjai csak az ipartestület székhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság előtt emelhetnek kifogást.
36. § Az ipartestület közgyűlése az ipartestület feloszlását nem mondhatja ki. De ha megállapítja, hogy az ipartestület a reáháruló feladatokat ellátni nem tudja, kérheti az ipartestület feloszlatását. A kereskedelemügyi miniszter mind ebben az esetben, mind akkor is, ha hivatalból nyer megállapítást, hogy valamely ipartestület kötelességeinek megfelelni nem tud, az ipartestületet feloszlathatja és tagjait az érdekelt ipartestületeknek, valamint a kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után más ipartestületbe, illetőleg ipartestületekbe utalhatja be.
A feloszlatott ipartestületeknek fel kell számolnia. A feloszlatott ipartestület kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó vagyon hovafordítása iránt az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik.
37. § Az ipartestületeknek és az ezekbe tömörült kézműves iparosságnak közös szerve az ipartestületek országos központja.
Az ipartestületek országos központjának feladata a kézműves iparosok egyetemes érdekeinek gondozása, nevezetesen:
1. a kézműves iparosok érdekeinek állandó figyelése és az érdekeiket érintő törvények és rendeletek esetleg szükséges módosítására, valamint kiegészítésére irányuló javaslatok megtétele;
2. a kézműves iparosok érdekében szükséges új törvények és rendeletek előkészítésének javaslatba hozása;
3. a kézműves iparosokat érintő törvénytervezeteknek és rendelettervezeteknek tanulmányozása és véleményezése;
4. az ipart érintő kérdésekben az illetékes miniszterek felhívására vélemény adása;
5. a kézműves iparosok gazdasági helyzetének tanulmányozása, a gazdasági helyzetük és jólétük emelésére szolgáló intézmények létesítésének kezdeményezése, közreműködése a kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében;
6. közreműködés mindazon intézmények feladatainak ellátásában, amelyek tekintetében ezt törvény vagy rendelet teszi kötelességévé;
7. az ipartestületek működésének szakszerű és egységes irányítása, önkormányzatuk érintése nélkül;
8. az ipartestületektől eléje terjesztett ügyek tárgyalása és az ipartestületek támogatása feladataik ellátásában;
9. a szakirodalom támogatása.
Az ipartestületek országos központja az ipartestületeknek és a hatóságoknak hozzá intézett megkereséseit érdemben elintézni köteles.
A kereskedelmi és iparkamaráknak a fennálló törvényeken és kormányrendeleteken alapuló működési köre érintetlenül marad.
38. § Az ipartestületek országos központjának minden ipartestület a törvénynél fogva tagja. A tagság addig tart, amíg az ipartestület működése meg nem szűnik.
Az ipartestületeken kívül sem más szervezetek, sem magánfelek az ipartestületek országos központjának tagjai nem lehetnek.
Az ipartestületek országos központjának minden tagja tagsági díjat köteles fizetni. A tagsági díj kulcsát az ipartestületek országos központjának közgyűlése évről-évre állapítja meg úgy, hogy az ipartestületeket előző évi bevételeik alapján fokozatosan emelkedő alapdíjjal négy csoportba sorozza. Az alapdíj egy-egy csoporton belül azonos. Mindegyik ipartestület a saját csoportjára megállapított alapdíjnak annyiszorosát fizeti tagsági díjképpen, ahány tagja volt az előző év végén.
Az ipartestületektől fizetett évi tagsági díjak végösszege nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amellyel a 39. § szerint a kereskedelmi és iparkamarák együttesen járulnak hozzá a központ költségeihez. A tagsági díjat csak azután lehet kivetni, miután a kivetés kulcsát a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A kivetés kulcsát megállapító határozatot az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt kell felterjeszteni a kereskedelemügyi miniszterhez, aki a jóváhagyás kérdésében a pénzügyminiszterrel egyetértően határoz.
A tagsági díj kulcsát megállapító közgyűlési határozat ellen annak meghozatalától számított tizenöt nap alatt minden ipartestület fellebbezéssel élhet a kereskedelemügyi miniszterhez.
Az ipartestületek országos központja részére fizetendő tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések irányadók.
39. § Az ipartestületek országos központja fenntartásának költségeihez az állam évi ötvenezer pengővel, a kereskedelmi és iparkamarák együtt évi huszonötezer pengővel járulnak hozzá. Az évi huszonötezer pengőt a kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelemügyi minisztertől megállapított arány szerint megosztva fizetik az ipartestületek országos központjának.
Az évi ötvenezer pengő hozzájárulást a kereskedelemügyi tárcánál az „Ipari és kereskedelmi célok” címnek „Iparfejlesztés” rovatán előirányzott összeg keretében kell fedezni.
40. § Az ipartestületek országos központjának önkormányzati szervei: a közgyűlés, a választmány, az elnök, a két alelnök és a meghatározott célra alakított bizottságok.
41. § Az ipartestületek országos központjának közgyűlése százhúsz kiküldöttből áll. Az időközben megüresedő helyek betöltése céljából a százhúsz kiküldöttön felül nyolcvan pótkiküldöttet is kell választani.
A közgyűlési kiküldötteket és pótkiküldötteket az ipartestületek hat év tartamára nyolc választási körzetben választják.
A nyolc választási körzet; a budapesti ipartestületek körzete és a vidéki ipartestületeknek a kereskedelmi és iparkamarák területe szerint elkülönített hét körzete.
Mindegyik választási körzet tizenöt közgyűlési kiküldöttet és tíz pótkiküldöttet választ. Közgyűlési kiküldöttül és pótkiküldöttül csak oly iparos választható, aki harmincadik életévét betöltötte, magyar állampolgár és az illető választási körzethez tartozó valamelyik ipartestületnek legalább három év óta tagja.
Mindegyik ipartestület szabályszerűen összehívott közgyűlésén egyszerű szótöbbséggel szavaz.
Az ipartestületek szavazataikat a megállapított időn belül ajánlott levélben közvetlenül a kereskedelemügyi miniszternek kötelesek megküldeni. A levélborítékot „az ipartestületek országos központja közgyűlési kiküldötteinek választása” jelzéssel kell ellátni.
A beérkezett leveleket a minisztérium tisztviselőiből erre a célra alakított háromtagú bizottság bontja fel és ugyanez a bizottság állapítja meg a szavazatok átvizsgálásával és összeszámlálásával a választás eredményét.
A száz vagy ennél kevesebb tagból álló ipartestület szavazata egynek számít, azé az ipartestületé, amelynek száznál több tagja van, annyiszorosnak számít, ahányszorosa a taglétszám a száznak. A száz sokszorosán felül megmaradó törtrész figyelmen kívül marad.
Közgyűlési kiküldöttek és pótkiküldöttek azok legyenek, akikre legtöbb szavazat esett. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
A megválasztottak nevét a hivatalos lapban közzé kell tenni.
42. § A megválasztott közgyűlési kiküldötteket az alakuló közgyűlésre a kereskedelemügyi miniszter, a későbbi közgyűlésekre az ipartestületek országos központjának elnöke (alelnöke) a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével hívja meg.
Az ipartestületek országos központja évenkint legalább egyszer tart közgyűlést. A közgyűlés helyéről és idejéről a kereskedelemügyi minisztert és valamennyi kereskedelmi és iparkamarát a napirend közlésével legalább nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt értesíteni kell.
Mindegyik kereskedelmi és iparkamara választási körzetenként (41. §) egy-egy kézműves iparos tagjával vagy tisztviselőjével képviseltetheti magát a közgyűlésen. A kereskedelmi és iparkamarák képviselőinek a közgyűlésen csupán tanácskozási joguk van.
A közgyűlésen résztvevő minden kiküldött az állami tisztviselőkre nézve érvényes szabályok szerint felszámítható útiköltségeknek megtérítésére és napidíjakra tarthat igényt. A napidíj és útiköltség tekintetében az állami rendszerű VIII. fizetési osztályt kell alapul venni. Ezeket az útiköltségeket és napidíjakat az ipartestületek országos központjának terhére a központ elnöke és igazgatója állapítja meg és utalja ki.
43. § Az alakuló közgyűlésen az ipartestületek országos központja elnökének és két alelnökének megválasztásáig a kereskedelemügyi miniszter képviselője, egyébként a közgyűléseken a központ elnöke (az alelnökök egyike) elnököl.
A közgyűlés határozatképességének feltételeit, a határozatok hozatalához szükséges többséget, valamint a választási eljárást az alapszabályok állapítják meg. Az alapszabályok jóváhagyásáig e részben a kereskedelemügyi minisztertől rendelettel megállapított szabályok irányadók.
A választások ellen az érdekeltek tizenöt napon belül a kereskedelemügyi miniszterhez fordulhatnak, aki végérvényesen határoz.
44. § A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
1. az alapszabályok megállapítása és módosítása;
2. a központ elnökének, két alelnökének (közülük az elnök állandó helyettesének), a központ nyolc választmányi tagjának (45. §), a számvizsgálóbizottság, valamint a központ egyéb bizottságai tagjainak megválasztása;
3. a tisztviselői állások rendszeresítése, illetményeik meghatározása, a tisztviselők megválasztása és elbocsátása, a reájuk vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok megállapítása;
4. az évi költségvetés és zárszámadás tárgyalása és a fedezetről való döntés, az évi zárszámadás megvizsgálása és a felmentés megadása, határozás a tagsági díj kérdésében (38. §), valamint a tagsági díjak egyévi összegének tizedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése és egyéb terhes ügyletek kötése tárgyában;
5. a jóváhagyott költségvetés keretein belül az iparosok érdekeit szolgáló intézmények létesítésének elhatározása és szervezeti szabályzataik megállapítása;
6. a határozathozatal mindazokban a kérdésekben, amelyek az ipartestületek országos központjának vagyonát érintik, valamint azokban, amelyeket a törvény, a kereskedelemügyi miniszter rendelete vagy az alapszabályok a közgyűlés elé utalnak;
7. az elnökség által intézendő ügyek kijelölése.
A közgyűlés által tárgyalandó ügyeket a választmány készíti elő.
45. § Az ipartestületek országos központjának választmánya tizennyolc tagból, mégpedig egy elnökből, két alelnökből és tizenöt választmányi tagból áll. Az elnököt, a két alelnököt és nyolc választmányi tagot az ipartestületek országos központjának közgyűlése (44. §) választja. Hét választmányi tagot a hét kereskedelmi és iparkamara ipari osztálya küld ki olyképpen, hogy mindegyik kamara ipari osztálya kézműves iparos beltagjai vagy kültagjai sorából egy-egy választmányi tagot választ és küld ki. Elnökké, alelnökké és választmányi taggá csak közgyűlési kiküldött (41. §) választható. Az elnök, az alelnökök és a választmányi tagok megbízatása hat évre szól, amely időnek elteltével újra megválaszthatók.
Az ipartestületek országos központjának közgyűlése a nyolc választmányi tagból hármat a székesfővárosban, kettőt a törvényhatósági joggal felruházott, valamint a megyei városokban, hármat a községekben székelő ipartestületek tagjai sorából választ.
Az elnöknek, a két alelnöknek és a választmány tagjainak megválasztásáról a kereskedelemügyi miniszternek jelentést kell tenni. A kereskedelemügyi miniszter bárkinek megválasztását csak abban az esetben semmisítheti meg, ha a választás törvénytelen volt, vagy ha a megválasztott nem volt választható.
46. § A választmányt az ipartestületek országos központjának elnöke (alelnöke) a szükséghez képest hívja össze ülésekre. A választmányi ülések helyéről és idejéről a kereskedelemügyi minisztert négy nappal a választmányi ülés megtartása előtt értesíteni kell.
A választmányi ülésen az ipartestületek országos központjának elnöke vagy alelnöke elnököl; a választmány intézi az ipartestületek országos központjának mindazokat az ügyeit, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe.
47. § Az ipartestületek országos központját mint jogi személyt a törvényes működési körének korlátai között felmerülő jogcselekmények tekintetében - ideértve jogügyletek kötését is - a bíróságokkal, hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a központ elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike és a központ választmányának erre kijelölt tagjai egyike vagy helyette az igazgató képviseli.
Az ipartestületek országos központja bevételeit csak a törvényben vagy rendeletekben megállapított feladatai végzésével egybekötött kiadások fedezésére fordíthatja.
A tagsági díjak egyévi összegének tizedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzéséhez, elidegenítéséhez és az említett összegen felül terhes jogügyletek kötéséhez szükséges, hogy azt az ebből a célból egybehívott közgyűlésen határozatképes számban megjelent küldöttek szavazataiknak legalább a kétharmadával határozattá emeljék s a határozatot a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyja.
A képviseleti jog terjedelmének törvénybe nem foglalt egyéb korlátozása harmadik személlyel szemben csak úgy hatályos, ha azt az ipartestületek országos központjának alapszabályai tartalmazzák, vagy amennyiben a harmadik személy arról tudott, amikor a jogügyletet kötötte.
48. § Az ipartestületek országos központjának elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike irányítja és ellenőrzi a központ egész ügyvitelét, a központ összes leveleit, beadványait és iratait az igazgatóval együtt aláírja.
A központ elnöke, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike felügyel a központ személyzetének munkájára.
49. § A központ elnökének, két alelnökének és a választmányi tagoknak megbízatása tiszteletbeli. Időmulasztás címén azonban a központ közgyűlése az elnök, az alelnökök és a választmányi tagok részére térítést állapíthat meg. Ezenfelül az elnök, a két alelnök és a választmányi tagok a felmerült útiköltségek megtérítésére tarthatnak igényt, amikor valamely megbízatásukból folyó feladat ellátása céljából állandó lakóhelyükről el kell utazniok.
A térítésnek és az útiköltségnek mértékét a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
50. § Az ipartestületek országos központja az irodai teendők ellátására anyagi erejének és az elvégzendő munkának figyelembevételével megfelelő személyzetet alkalmaz.
Az ipartestületek országos központjának vezető tisztviselőjét „az ipartestületek országos központjának igazgatója” cím illeti meg. A többi tisztviselő részére munkakörének megfelelő címet (az ipartestületek országos központjának titkára, fogalmazója, irodatisztje stb.) kell megállapítani. A vezető tisztviselő részére legfeljebb az állami rendszerű VI. fizetési osztálynak megfelelő illetményeket szabad megállapítani. A többi tisztviselő részére munkakörük figyelembevételével az állami rendszerű XI-VII. fizetési osztályoknak megfelelő illetményeket szabad megállapítani.
A központ alkalmazottainak szolgálati viszonya tekintetében a közgyűlés által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat rendelkezései irányadók.
A szolgálati és fegyelmi szabályzatot a kereskedelemügyi miniszter hagyja jóvá.
51. § Az ipartestületek országos központjának és szerveinek szervezetét, működését, a tagoknak a központhoz és a központ egyes szerveihez való viszonyát a törvény rendelkezéseinek korlátain belül az alapszabályok állapítják meg.
Az alapszabályokban meg kell állapítani:
1. a tagok jogait és kötelességeit;
2. a közgyűlés és a választmány hatáskörére, összehívására, határozatképességére, a tanácskozás rendjére, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat;
3. a költségvetés és zárszámadás összeállítására, közzétételére és letárgyalására, továbbá a központ bevételeinek és a központ vagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat;
4. a választmány, a számvizsgáló és egyéb bizottságok összeállítására, ezeknek, valamint az elnöknek, a két alelnöknek és a tisztviselőknek választására, a tisztviselők feladataira, munkakörére, szerződtetésük tartamára vonatkozó szabályokat;
5. a bizottságok megalakulásának és működésének feltételeit, feladatait és a központhoz való viszonyát;
6. az alapszabályok módosítására vonatkozó szabályokat.
Az alapszabályok a törvénnyel és rendeletekkel ellenkező rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Az alapszabályoknak a törvénybe vagy rendeletbe ütköző rendelkezései semmisek.
Az alapszabályokat és azoknak minden módosítását jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszterhez kell felterjeszteni. A kereskedelemügyi miniszter az alapszabályokon és azok módosításán a szükséges változtatásokat a jóváhagyási záradékba való felvétellel közvetlenül is foganatosíthatja. A módosítás az alapszabályokhoz fűzött függelék alakjában is jóváhagyható.
52. § A 44. § 1-4. pontjaiban említett ügyekben hozott közgyűlési határozatokat, valamint az azokban említett szabályzatokat megerősítés végett a kereskedelemügyi miniszterhez kell felterjeszteni. A közgyűlésnek a 44. § 4. pontja alapján hozott határozatai tekintetében a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértően határoz.
A közgyűlésen hozott határozatok ellen azok közlésének, olyan határozatoknál, amelyeket az érdekelteknek kézbesíteni kell, azok kézbesítésének napjától számított tizenöt nap alatt az érdekeltek és a központ önkormányzati szervei a kereskedelemügyi miniszterhez fordulhatnak.
A közgyűlési jegyzőkönyveket az összes ipartestületeknek és valamennyi kereskedelmi és iparkamarának meg kell küldeni.
53. § A kézműves iparosok egyetemes érdekeit érintő kérdésekben az ipartestületek országos központja és a kereskedelmi és iparkamarák között hatáskörük érintése nélkül együttműködést kell biztosítani. Ennek az együttműködésnek elősegítése érdekében minden kereskedelmi és iparkamara a területén működő összes ipartestületek meghívásával évenkint legalább egyszer értekezletet köteles tartani. Az ipartestületek országos központja és a kereskedelmi és iparkamarák egymás megkereséseit elintézni kötelesek. Az együttműködés módozatait egyébként az ipartestületek országos központjának és a kereskedelmi és iparkamaráknak meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.
A kereskedelmi és iparkamarák évi jelentéseiket és közgyűlési jegyzőkönyveiket az ipartestületek országos központjának megküldeni kötelesek.
54. § Az ipartestületek országos központja a kereskedelemügyi miniszter felügyelete alatt áll.
A kereskedelemügyi miniszter a központ ügyvitelét, pénz- és vagyonkezelését bármikor megvizsgáltathatja, a központ önkormányzati szerveinek üléseire képviselőt küldhet, aki mindenkor felszólalhat, de nem szavazhat.
Az ipartestületek országos központja közgyűlésének és választmányának minden határozatát a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszteni köteles.
Ha az ipartestületek országos központjának valamelyik önkormányzati szerve törvényellenesen vagy a központ érdekeit veszélyeztető módon járna el, avagy meg nem engedett célokat szolgálna, a kereskedelemügyi miniszter szükség esetén a kérdéses szervnek feloszlatását és új szerv választását rendelheti el.
55. § A kereskedelemügyi miniszter az ipartestületek országos központja bármely szervének oly határozatát vagy intézkedését, amely a hatályban lévő törvényi rendelkezésekkel, a központ céljával, az iparosság érdekeivel ellenkezik, mind felszólalás esetében, mind hivatalból megsemmisítheti és a központ illető szervét újabb határozatnak záros határidőn belül leendő hozatalára utasíthatja.
56. § Az ipartestületek országos központja pártpolitikai működést nem fejthet ki, pártpolitikai mozgalmakban nem vehet részt, közgyűlésein, választmányi ülésein pártpolitikai kérdések tárgyalását meg nem engedheti.
57. § Az 1884:XVII. tc. alapján alakult ipartestületek alapszabályaik és egyéb szabályaik helyébe a törvény életbelépésétől számított egy év alatt a törvény rendelkezéseinek megfelelő új alapszabályokat és szabályzatokat kötelesek alkotni.
Az új ipartestületek megalakítására, továbbá az 1884:XVII. tc. alapján létesült ipartestületek átszervezésére vagy feloszlatására az eljárást, figyelemmel e törvény rendelkezéseire, a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
58. § E törvény életbelépésével az 1884:XVII. tc. 122-126., 128-139., 141., 144-148. és 176. §-ai hatályukat vesztik.
59. § Az 1884:XVII. tc. alapján az ipartestületekre vonatkozóan kiadott miniszteri rendeleteknek mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben nincsenek, mindaddig hatályban maradnak, amíg eltérő újabb rendelkezés következtében hatályukat nem vesztik.
60. § E törvény életbelépésének napját a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.
E törvényt a kereskedelemügyi miniszter hajtja végre.
