A Btk. XXXV. fejezete helyébe: „A hitelezőket károsító cselekmények” felírás alatt az alábbi 1-12. §-okban foglalt rendelkezések lépnek. A Btk. 386., 387., 414-417. §-ai, továbbá az 1916:V. tc. 2-5. §-ai, az 1920. évi XXXVII. tc. 12. §-ának 3. bekezdése, valamint az 1923:VIII. tc. 10. §-a hatályát veszti.
1. § Bűntettet követ el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az adós, ha kielégítési alapul szolgáló vagyonát, a valóságban vagy színlegesen, jogtalanul csökkenti, vagy hitelezője részére hozzáférhetetlenné teszi és ezzel egy vagy több hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiusítja vagy csorbítja.
2. § Az 1. §-ban meghatározott cselekmény büntetése öt évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény pénzintézettel szemben álló nagyobb számú betevőnek vagy fővállalkozóval szemben álló több alvállalkozónak súlyos megkárosítását eredményezte és ezt a tettes előre láthatta.
3. § Az 1. és a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani.
4. § Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az adós, ha egy vagy több hitelezőjének kielégítését gondatlanságból meghiusítja vagy csorbítja azzal, hogy nyilvánvaló pazarlása vagy nagymértékben hanyag, vagy nagymértékben könnyelmű üzletvitele, illetőleg gazdálkodása következtében fizetésképtelenné vált.
Kereskedő nagymértékben hanyagul, illetőleg nagymértékben könnyelműen folytatja üzletét, különösen akkor, ha fizetésképtelenségét a hatóságnak vagy hitelezőinek, illetőleg a hitelezők érdekképviseletének kellő időben be nem jelentette, ha üzleti tőkéjét rendes üzleti köréhez nem tartozó tőzsdei játékban vagy merész üzletekben kockáztatja, továbbá - habár a jog szabálya szerint ügyleteit és vagyoni állását feltüntető könyvvezetést lett volna köteles folytatni, illetőleg mérleget készíteni - könyvvezetést nem folytatott, mérleget nem készített, vagy könyvvezetését, illetőleg mérlegét, levelezését és leltárát meg nem őrizte, vagy úgy vezette, hogy abból ügyleteit és vagyoni állását nem lehet megállapítani.
A jelen §-ba ütköző cselekmény miatt a bűnvádi eljárást csak magánindítványra lehet megindítani. A magánindítvány megtételére a megkárosított hitelezőknek a követeléseik tőkeösszege szerint számított többsége jogosult. Az előterjesztett indítvány nem vonható vissza.
Ha az adós a hitelezőivel kötendő egyesség iránt eljárást tett folyamatba, a magánindítványt a Btk. 112. §-ában meghatározott határidőn túl is mindaddig meg lehet tenni, amíg az egyességi eljárás folyamatban van, vagy amíg az adós a magánegyességben vagy a kényszeregyességben elvállalt kötelezettségének eleget nem tett.
5. § A 4. §-ban meghatározott cselekmény büntetése három évig terjedhető fogház, ha a cselekmény következménye a 2. §-ban meghatározott eredmény volt.
A bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani.
6. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából közömbös, hogy az adós ellen csődöt, csődönkívüli kényszeregyességet vagy kényszerfelszámolást elrendeltek-e vagy nem.
7. § Ha egyesület vagy kereskedelmi társaság az adós, az 1., a 2., a 4. vagy az 5. §-ban meghatározott bűntett vagy vétség miatt a felelősség a vagyon kezelésével, illetőleg az üzlet vezetésével vagy az ügyek intézésével megbízott azokat a személyeket terheli, akik a cselekményt elkövették.
8. § Ha az 1., a 2., a 4. vagy az 5. §-ban meghatározott bűntettet vagy vétséget nem az adós, hanem olyan személy követte el, aki megbízás vagy egyéb jogviszony alapján az adós vagyonával vagy ennek egy részével rendelkezik, úgy büntetendő, mintha ő lenne az adós.
9. § Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő a hitelező, aki a maga vagy más részére ajándékot vagy más előnyt fogad el azért, hogy a csődeljárás vagy a csődönkívüli kényszeregyesség vagy kényszerfelszámolási eljárás során a hitelezők valamely határozatának hozatalához szavazatával hozzájáruljon vagy hozzá ne járuljon, vagy pedig a szavazástól tartózkodjék, jogorvoslatot használjon vagy ne használjon vagy a jogorvoslatról lemondjon.
10. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki akár a csődeljárás, akár a csődönkívüli kényszeregyességi vagy a kényszerfelszámolási eljárás során tudva koholt vagy fenn nem álló követelést érvényesít.
11. § Akit csődeljárásban, csődönkívüli kényszeregyességi vagy kényszerfelszámolási eljárásban az adós vagyonának kezelésével, gondozásával, felügyeletével vagy ezek ellenőrzésével megbíztak, ha megbízatása körében akár a hitelezőknek, akár az adósnak tudva és akarva vagyoni kárt okoz, hűtlen kezelés vétsége, illetve bűntette címén a Btk. 361. §-ának első bekezdésében, valamint a Btk. 363. és 364. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.
A bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani.
12. § Pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. tc. rendelkezései irányadók.
13. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; alkalmazására a Btk. 2. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.
