1. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal az 1926:XXIII. törvénycikk felhatalmazása alapján 1927. évi április hó 30. napján megkötött szerződés módosításáról és kiegészítéséről szóló, a jelen törvény mellékleteként becikkelyezett pótszerződést a m. kir. államkincstár nevében megköthesse.
2. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a becikkelyezett szerződés és pótszerződés érvényességének tartama alatt a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság részvénytőkeemelései esetében újonnan kibocsátandó részvényekből a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve a m. kir. államkincstár részére részvényeket megszerezhessen.
A megszerzett részvények számáról a törvényhozásnak jelentést kell tenni.
3. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnak részvénykibocsátásai és elsőbbségi kötvénykibocsátásai, valamint az azokkal járó szerződések és okiratok, amennyiben az illetékkötelezettség a 2. §-ban említett szerződések érvényességének tartama alatt keletkezik, illetékmentesek. Az ilyen elsőbbségi kötvények szelvényei a kamatilleték alól mentesek.
4. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság által kibocsátott azokat az elsőbbségi kötvényeket, amelyeknek évi tőke- és kamattörlesztése a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnak a 2. §-ban említett szerződések szerint járó államsegély lekötése útján feltétlenül biztosítva van, a m. kir. pénzügyminiszter óvadékképeseknek és alkalmasaknak nyilváníthatja arra, hogy azokban a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885:VI. tc. 13. §) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyezhetők legyenek.
5. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság ügyeinek, üzletének és általában egész gazdálkodásának vitelére teljes felügyeletet gyakorol; a szolgálati és a nyugellátási szabályzatokat módosíthatja és a részvénytársaság pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében szükség esetében a személyzeti járandóságokat - ideértve a nyugellátásokat és végkielégítéseket is - a fennálló szolgálati jogviszonyokra is kihatóan a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértően leszállíthatja.
A részvénytársaság a személyzeti járandóságokat csak a leszállított mértéknek megfelelően folyósíthatja, az ezt meghaladó összeg kifizetésére nem köteles, az ezt meghaladó összeg kifizetését az alkalmazott vagy a volt alkalmazott, illetőleg hátrahagyottaik nem követelhetik.
A jelen § rendelkezései kiterjednek a járandóságoknak az 1931. évi november hó 30. napja után akár kölcsönös megegyezéssel, akár a nélkül már végrehajtott csökkentéseire is, amennyiben azokhoz a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve hozzájárul.
6. § A részvénytársaság igazgatóságának tagjait és ügyvezető igazgatóit egyetemleges kártérítési kötelezettség terheli abban az esetben, ha a vállalat nagyobb javadalmazást - ideértve a nyugellátást és végkielégítést is - szolgáltat ki az alkalmazottaknak, mint amennyit a m. kir. kereskedelemügyi miniszter e törvény 5. §-a alapján megállapít.
7. § A jelen törvényhez mellékelt pótszerződés 35. §-ában foglaltak szerint a részvénytársaságnak járó államsegélyek a részvénytársaság ellen vezetett végrehajtás útján nem foglalhatók le; ez a rendelkezés arra az esetre is áll, ha az államsegélyt a pótszerződés 35. §-a értelmében a hitelezők érdekében eljárni hivatott bizalmi szervnek kifizették vagy kiutalták.
8. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a m. kir. kereskedelemügyi és m. kir. pénzügyminiszter hajtják végre.
Az 1. §-ban idézett pótszerződés szövege a következő:
A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal az 1926:XXIII. törvénycikkben kapott felhatalmazás alapján az 1927. évi április hó 30. napján megkötött szerződésnek 1., 13., 35., 38., 56. és 59. §-ai hatályukat vesztik, helyükbe pedig sorszámuknak megfelelően az alábbi új §-ok lépnek.
Új 1. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási R. T. kötelezettséget vállal, hogy a jelen szerződés tartama alatt minden évben a következő hajójáratokat fogja rendszeresen fenntartani, éspedig:
1. naponkint egy járatot Budapest és Mohács között oda és vissza,
2. naponkint két járatot Budapest és Esztergom között oda és vissza,
3. május hó 16-tól szeptember hó végéig naponkint egy harmadik járatot Budapest és Esztergom között oda és vissza,
4. hetenkint hat járatot Csongrád és Szeged között oda és vissza,
5. hetenkint hat járatot Szolnok és Csongrád között oda és vissza;
6. hetenkint két járatot Budapest és Regensburg között oda és vissza,
7. hetenkint három járatot Budapest és Bécs között oda és vissza,
8. hetenkint két járatot Mohács és Győr között oda és vissza,
9. hetenkint egy járatot Budapest és Giurgiu között oda és vissza,
10. hetenkint egy járatot Giurgiu és Galac között oda és vissza,
11. hetenkint egy járatot Szeged és Titel között oda és vissza.
Az I. alatt felsorolt személyszállítással egybekötött árujáratok megindításának és beszüntetésének időpontját a m. kir. kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A II. alatt felsorolt árujáratokat a hajózási idény teljes mérvű felhasználásával kell fenntartani.
Új 13. § A társaság összes szerződéses járatait saját - rendes körülmények között a szerződéses hajóállományba tartozó - gőzhajóival fogja teljesíteni.
A társaság az új 1. §-ban II. 7. alatt említett, Budapest és Bécs között oda és vissza hetenkint háromszor fenntartandó árujáratot a m. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyével darabáruk szállítás mellett személyszállító járatokkal pótolhatja. Ezeknek a járatoknak megindításának és beszüntetésének időpontját is a m. kir. kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.
Új 35. § A társaság az 1926:XXIII. törvénycikkel becikkelyezett szerződés és a jelen pótszerződés érvényének tartama alatt az ezekben vállalt kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesítése fejében állami költségvetési évenkint 1,500.000 pengő államsegélyben részesül, mely évi segély két egyenlő részletben, éspedig minden költségvetési év október és április hónapjában a társaság szabályszerű nyugtái ellenében esedékes.
A társaság ezenfelül a m. kir. kereskedelemügyi miniszter és a m. kir. pénzügyminiszter által jóváhagyott és csak az ő hozzájárulásukkal megváltoztatható terv szerint törlesztendő függő tartozásainak rendezése céljából mindaddig, amíg a törlesztés befejezve nincsen, állami költségvetési évenkint legfeljebb 2.000,000 pengő további külön államsegélyben részesül, mely szintén két egyenlő részletben jelen § első bekezdésében említett államsegéllyel egyidejűleg kerül kifizetésre.
A jelen § előző bekezdésében megállapított évi külön államsegély, valamint ugyanennek a §-nak az első bekezdésében megállapított évi 1.500,000 pengő államsegélyből a m. kir. kereskedelemügyi miniszter és a m. kir. pénzügyminiszter által jóváhagyott törlesztési terv szerint a társaság függőtartozásainak rendezésére lekötendő összeg az 1932/33. költségvetési évtől kezdve a társaság függő tartozásainak a rendezésére szolgál és nem a részvénytársaságnak, hanem a részvénytársaság számlája javára közvetlenül a részvénytársaság hitelezői érdekében eljárni hivatott bizalmi szervnek fog folyósíttatni. Ez az összeg a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság társulati adójának a kivetésénél adóalapul nem vehető.
A m. kir. kereskedelemügyi és a m. kir. pénzügyminiszter előzetes engedélyével a társaság tartozásai rendezésének megkönnyítése céljából alkalmas időben jelen § harmadik bekezdése értelmében tartozásainak rendezésére szolgáló évi összeg vagy annak egy része elsőbbségi kölcsönkötvények fedezetéül is leköthető, mely esetben azonban az elsőbbségi kölcsön kibocsátásból befolyó összegeket a részvénytársaság függő tartozásainak kiegyenlítésére kell fordítani.
Tartozik a társaság az 1930. évi augusztus hó 30-án tartott közgyűlésén elhatározott részvénytőkeemelést végrehajtani és e célból az ugyanezen § harmadik bekezdése értelmében a kölcsöntartozások kiegyenlítésére fordítandó összegből az 1934/35. költségvetési évtől kezdődőleg évenkint tőketörlesztésre jutó összegnek megfelelő összeget az államkincstár javára részvénybefizetésképpen felhasználni mindaddig, míg az új részvénymennyiség névértéke kiegyenlítve nincs. A kibocsátásra kerülő részvénymennyiséget az államkincstárnak be kell szolgáltatni.
Új 38. § A társaság hajózási szolgálata szerződésszerű teljesítésének ellenőrzéséről a m. kir. kereskedelemügyi miniszter megfelelően gondoskodik.
Új 56. § Amennyiben a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértő megítélése szerint a viszonyok alakulásához képest a szerződéses szolgálatnak további fejlesztése, a járatok szaporítása vagy új vonalaknak beállítása és ezekkel kapcsolatban új beruházások eszközlése válnék szükségessé, e tekintetben a társasággal új megállapodások fognak létesíttetni.
Új 59. § Ha a társaság csődbe jut, a m. kir. államkincstárnak az 1926:XXIII. törvénycikkel becikkelyezett szerződésben és a jelen pótszerződésben elvállalt összes kötelezettségei a társaság irányában minden bírói beavatkozás nélkül nyomban megszűnnek. A jelen pótszerződés új 35. §-ában említett, a m. kir. kereskedelemügyi és m. kir. pénzügyminiszter által jóváhagyott törlesztési terv szerint törlesztendő függőtartozások, illetőleg az ezek kiegyenlítése céljából esetleg kibocsátott elsőbbségi kötvények tőketörlesztésére és kamatfizetésére eső évi összeget azonban, a társaság esetleges kényszerfelszámolása esetén a hitelezők érdekében eljárni hivatott bizalmi szervnek közvetlenül fogja az államkincstár továbbra is folyósítani.
Az 1926:XXIII. törvénycikkel becikkelyezett szerződésnek 6. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a társaság a hajóállományában beállott apadás pótlására köteles a m. kir. kereskedelemügyi miniszter felhívásától számított egy félév alatt új megfelelő hajót megrendelni és további egy év alatt a szerződéses forgalomba beállítani.
Ugyanezen szerződés 9. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a benne foglalt rendelkezések hajóátépítések esetére is állanak.
Ugyanezen szerződés 12. §-ának 4-ik bekezdésében „és a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséghez” szavak töröltetnek.
Ugyanezen szerződés 37. §-a utolsó bekezdésének a díjazás mérvére vonatkozó rendelkezése akként módosul, hogy a miniszteri biztos részére nem évi 8000 pengő, hanem évi 2400 pengő díjat kell lefizetni.
Az említett szerződés 49. §-ának első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a számadások felülvizsgálata a Pénzintézeti Központ bevonásával is teljesíthető.
Ugyanezen szerződés 51. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a m. kir. kereskedelemügyi miniszter a társaság indokolt előterjesztésére egyes járatoknak ideiglenes beszüntetését engedélyezheti.
Ez a pótszerződés, amelynek szövegét az 1932:XVI. tc. állapította meg, a társaságra nézve cégszerű aláírása napjától, az államra nézve pedig attól a naptól kezdve érvényes, amelyen azt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter aláírta.
Ez a pótszerződés ugyanaddig az időpontig érvényes, mint az 1926:XXIII. törvénycikkel becikkelyezett szerződés.
Ez a pótszerződés illetékmentes.
Ezt a pótszerződést a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban őrzendő egy eredeti példányban kell kiállítani; a társaság részére pedig egy hivatalos másolatot kell kiadni.
