1933. évi XIV. törvénycikk

az 1924. évi március hó 27-én kelt egyezménynek a budapesti Első Magyar Általános Biztosító Társaságra való alkalmazása tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § A magánbiztosító társaságokra vonatkozólag 1924. évi március hó 27-én kelt egyezménynek (1924:XXIII. törvénycikk) a budapesti Első Magyar Általános Biztosító Társaságra való alkalmazása tárgyában az 1932. évi november hó 12-én kelt magyar-olasz egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezmény
Magyarország és Olaszország között az 1924. évi március hó 27-én kelt egyezménynek a budapesti Első Magyar Általános Biztosító Társaságra való alkalmazása tárgyában

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya barátságosan rendezni óhajtván a Budapesti Első Magyar Általános Biztosító Társaság által az Olasz Királyság új tartományainak területén lakó vagy ott székhellyel bíró egyénekkel és jogi személyekkel osztrák-magyar koronában kötött biztosítási szerződéseket, Meghatalmazottaikat kinevezték:

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. Cikk

Az Olasz Kormány közvetlenül, vagy egy általa kijelölendő hivatal közvetítésével kötelezettséget vállal azoknak az esedékes és ki nem fizetett, valamint ezidőszerint még érvényben levő biztosítási szerződéseknek a likvidálására, amelyeket a budapesti Első Magyar Általános Biztosító Társaság osztrák-magyar koronákban olyan jogi és természetes személyekkel kötött, akiknek üzleti székhelye vagy állandó lakóhelye 1922. évi december hó 31-én az Olasz Királyság új tartományaiban volt, ideértve Fiumét is. Ez a kötelezettség csak olyan igényjogosultakra vonatkozik, akik a fizetési megkeresés idejében olasz honosok.

2. Cikk

Az első Magyar Általános Biztosító Társaság az Olasz Kormány ellenőrzése alatt likvidálni fogja:

a) az 1923. évi január 1-e előtt esedékessé vált szerződéseket;

b) azokat a szerződéseket, melyeknél a díjkifizetés 1923. évi január 1-e előtt felfüggesztetett;

c) azon lejárt vagy még érvényben levő szerződéseket, amelyek után a biztosítottak a díjfizetést 1923. évi január 1-e után az osztrák-magyar koronától eltérő bármilyen más pénznemben folytatták.

A likvidálás olasz lírákban fog eszközöltetni. Azokban az esetekben, amelyekben a díjak régi osztrák-magyar koronákban fizettettek, az átszámításnál 100 osztrák-magyar korona fog 60 lírával egyenlőnek vétetni; azokban az esetekben, amelyekben a díjak más pénznemben mint olasz lírában fizettettek, az átszámítási kulcs a fizetés időpontjában a fizetés pénzneme árfolyamának az olasz lírához való viszonya alapján fog megállapíttatni.

Az 1923. évi január 1-e előtt felfüggesztett szerződések és az érvényben levő szerződések likvidálása a díjtartalékok és azoknak a matematikai díjtartalék kiszámításánál szokásos, a likvidálás napjáig számítandó nagyobbítása alapján fog eszközöltetni.

Az 1923. évi január 1-e előtt és után esedékessé vált szerződések likvidált összegei 3.50% kamattal fognak gyarapíttatni, a szerződések esedékességének napjától a likvidálás napjáig számítva.

3. Cikk

A likvidált összegek abban a mértékben, amelyben a likvidálás előrehalad, az Olasz Kormány vagy az általa megjelölt hivatal nevére nyitott külön számla javára fognak iratni.

Ez a számla-egyenleg évi 4%-ot kamatoz minden egyes jóváírás napjától kezdve.

A társaság a fenti számla egyenlegének tényleges kifizetése után az Olasz Kormánnyal és annak honosaival szemben mentesül minden kötelezettség alól.

4. Cikk

Érvényben maradnak az összes esedékes szerződések, vagy azok, amelyek díjai megszakítás nélkül fizettettek, valamint azok a szerződések, amelyek díjai a háború folytán vagy abból az okból nincsenek teljesen kiegyenlítve, mert az Első Magyar Általános Biztosító Társaság trieszti és fiumei ügynökségei megszűntek.

A fizetendő díjtartalékok a tényleg befizetett díjak alapján állapíttatnak meg.

5. Cikk

Az Olasz Kormány az 1. Cikkben említett hivatal útján bizonyítékot fog szolgáltatni arra nézve, hogy azok, akik biztosítási szerződéseikre fizetéseket kérnek, olasz honosok, és pedig az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal, amelyből az igényjogosultra vonatkozó ezen feltétel, valamint az 1922. december 31-én az Olasz Királyság új tartományaiban fennállott lakhely vagy székhely kitűnik.

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak ez az okmány a fizetési megkeresésekkel kapcsolatban fog kiszolgáltatni.

6. Cikk

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ki fogja szolgáltatni a birtokában lévő összes ügycsomókat és kiegészítő iratokat, amelyek a jelen egyezményben érintett biztosítási szerződésekre vonatkoznak.

Az említett társaság ezenkívül kötelezi magát, hogy a jelen egyezmény életbelépésétől számított tíz évig megőrzi mindazokat az ügycsomókat és kiegészítő iratokat, amelyek bár nem képezik a jelen cikkben előírt kiszolgáltatás tárgyát, de az olasz tárcaanyagra vonatkozó többi szerződéssel kapcsolatosak és ezeket szükség esetén költségmentesen közölni fogja.

Eme okmányok kikérése a diplomáciai vagy konzulátusi út elkerülésével is történhetik.

7. Cikk

A jelen Egyezményt a legrövidebb időn belül meg kell erősíteni.

Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésekor lép életbe, ami Rómában fog megtörténni.

Kelt Rómában két példányban, amelyek közül egyet a Magas Szerződő Felek mindegyike átvesz, 1932-XI. évi november hó 12. napján.

Aláírások:

3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az egyezmény életbe lépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter bízatnak meg.