1933. évi XX. törvénycikk

a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről * 

1. § Azokat a jogszabályokat, amelyek a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről rendelkeznek, a m. kir. szabadalmi bíróság elnökére, alelnökére, bíráira és hivatalnokaira a jelen törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § A fegyelmi bíráskodás szempontjából a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke a budapesti kir. törvényszék elnökével, alelnöke a budapesti kir. törvényszék másodelnökével, bírája a budapesti kir. törvényszék bírájával, hivatalnoka a kir. törvényszék hivatalnokával esik egy tekintet alá.

3. § A m. kir. szabadalmi bíróság hivatalnoka felett a fegyelmi bíráskodást elsőfokon a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi bírósága három tagból álló tanácsban gyakorolja. A tanács elnöke a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke vagy alelnöke, akadályoztatásuk esetében helyettesük, két tagja pedig a m. kir. szabadalmi bíróság két bírája.

E tanács két tagját, valamint akadályoztatásuk esetére két póttagot a m. kir. szabadalmi bíróságnak minden év elején tartandó teljes ülésében kell egy év tartamára sorshúzás útján kijelölni.

Jegyzőt a bíróság elnöke rendel ki.

A közvádló tennivalóit a budapesti kir. ügyészség látja el.

Vizsgálat elrendelése esetében annak teljesítésére a m. kir. szabadalmi bíróság egyik bíráját kell kiküldeni.

A fellebbviteli bíráskodást a budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága gyakorolja.

4. § A fegyelmi bíróság határozatait a kereskedelemügyi miniszterrel közli.

A m. kir. szabadalmi bíróság elnöke a fegyelmi bíráskodásra kisorsoltak névjegyzékét haladéktalanul megküldi a kereskedelemügyi miniszternek.

5. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe s azt a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve hajtja végre.

A már folyamatban levő ügyekben az elsőfokú eljárást az eddig érvényes szabályok szerint kell befejezni, a másodfokú eljárásra azonban ezekben az ügyekben is a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.