1. § A Magyar Királyság és a Román Királyság között a vasúti határállomások berendezése tárgyában Bukarestben 1932. évi szeptember hó 28-án kötött Egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. § szerint törvénybe iktatott Egyezmény szövege a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és Ő Felsége Románia Királya attól a közös óhajtól vezéreltetve, hogy a határállomások alkalmas berendezése által a kölcsönös nemzetközi vasúti forgalom a lehető legnagyobb mértékben továbbfejlesztessék és a nemzetközi vasúti forgalomban tekintetbe jövő határeljárások megkönnyíttessenek, elhatározták, hogy e célból Egyezményt kötnek és Meghatalmazottaikat megnevezték:
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő határozmányokban állapodtak meg:
(1) A két Szerződő Fél területei között a kölcsönös forgalomra a következő vasúti vonalak vannak megnyitva:
a) a debrecen-carei marii (nagykárolyi),
b) a püspökladány-oradea marei (nagyváradi),
c) a kötegyán-oradea marei (nagyváradi),
d) a békéscsaba-aradi,
e) a mezőhegyes-aradi vonalak.
(2) Az előző bekezdésben felsorolt vasúti vonalak vámutaknak tekintetnek s ehhez képest azokon utasok és áruk a határt úgy éjjel, mint nappal valamint vasár- és ünnepnapokon is átléphetik.
(3) Arra nézve, hogy az (1) bekezdésben felsorolt vasúti vonalak közül melyeken engedtetik meg élőállatok, állati nyerstermények és az állati betegségek szempontjából vészterjesztő tárgyak beléptetése, a két kormány között mindenkor érvényben álló Állategészségügyi Egyezmény rendelkezései, - ily Egyezmény hiányában a két Állam autonóm szabályzatai irányadók.
(4) Mindkét Szerződő Fél fenntartja magának a lehetőséget, hogy a két Szerződő Fél területeit összekötő egyéb vasúti vonalak megnyitását is javasolhassa - amennyiben ezt az összeköttetést az üzemi költségekhez viszonyítva elegendő sűrű, rendszeres utas- és áruforgalom tenné indokolttá.
A másik Szerződő Fél nem fog elzárkózni ily természetű javaslatok tárgyalása elől és kész lesz azokat jóakaratúlag közösen megvizsgálni.
(1) A Szerződő Felek mindegyike kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a két határállomás közötti vonalak jókarba helyezése céljából szükséges összes munkálatok végre fognak hajtatni és mindazok az építmények és berendezések létesíttetni fognak, amelyek a kérdéses vonalakon lebonyolódó nemzetközi forgalom igényei és különösen a járóművek kölcsönös átmenete szempontjából szükségesek.
(2) A meglévő berendezéseknek szükségessé váló bővítéseit és javítását mindenkor haladéktalanul végre kell hajtani, ha a nemzetközi vasúti forgalom igényei ezt szükségessé teszik. Az érdekelt vasútigazgatóságok evégből egymásnak az összes szükséges tájékoztatásokat meg fogják adni és lehetőleg egyetértőleg fognak eljárni, a vonatkozó terveiknek e szükségletek szerint leendő kidolgozása tekintetében.
(1) A jelen Egyezmény 1. Cikkének (1) bekezdésében a), b), d), e) alatt felsorolt vonalakon a Szerződő Felek mindegyike saját területén külön-külön határállomásokat rendez be.
(2) Ily határállomásokul a következők jelöltetnek ki:
a) a debrecen-carei marii (nagykárolyi) vonalon: magyar határállomás: Nyírábrány, román határállomás: Valea lui Mihai (Érmihályfalva);
b) a püspökladány-oradea marei vonalon: magyar határállomás: Biharkeresztes, román határállomás: Episcopia Bihorului (Biharpüspöki);
c) a békéscsaba-aradi vonalon: magyar határállomás: Lökösháza, román határállomás: Curtici (Kürtös);
d) a mezőhegyes-aradi vonalon: magyar határállomás: Battonya, román határállomás: Pecica (Pécska).
(3) A Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy az előző bekezdésben említett külön határállomások elhelyezését saját területén megváltoztassa. Ily változtatásról azonban a másik Szerződő Felet előzetesen, a szokásos diplomáciai úton idejekorán értesíteni kell. Ezenkívül az új rendezésről az érdekelt vasútigazgatásnak a másik igazgatást idejekorán értesíteni kell avégből, hogy a forgalom akadálytalan fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket a két vasútigazgatás közös egyetértéssel idejében megtehesse.
(4) A külön határállomásokban és a két határállomás közötti vonalon végzendő határszolgálatok részletei az alábbi II. fejezetben vannak megállapítva.
(5) A kötegyán-oradea marei vonalon Kötegyán állomás közös határállomásul jelöltetik ki, amelyben a két állam határszolgálatai a jelen Egyezmény III. fejezetében foglalt rendelkezések értelmében közösen végeztetnek.
A határállomásokat és a határállomások között lévő vasúti vonalat a tekintetbe jövő üzemvivő vasútigazgatás létesíti és tartja fenn.
(1) A határállomásokban a vasúti szolgálatot az üzemvivő vasútigazgatás látja el a saját utasításai és szabályzatai, valamint a helyi csatlakozási szerződések szerint.
(2) A vizsgálólakatosok szolgálatukat mindig az idegen határállomásban végzik és e célból a vasútigazgatások kötelezik magukat, hogy a lakatosoknak megfelelő helyiséget bocsátanak rendelkezésre, de lakást nem.
(3) Az egyik vasútigazgatás által kizárólag a másik érdekében tett teljesítmények a jelen egyezmény 41. Cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül - ha csak lehetséges - természetben fognak kiegyenlíttetni, ellenkező esetben készpénzzel fognak megfizettetni.
(4) A határállomásban és eme állomás és a határ között lévő vonalon mind a szóbeli, mind az írásbeli szolgálati érintkezés az illető ország hivatalos nyelvén történik. A vasúti alkalmazottak hasonlóképpen a saját nyelvüket használják a szomszéd határállomással való forgalmi, távirda- és távbeszélőszolgálatban is.
(5) A szomszéd állam közegei a másik állam területén maguk között, még szolgálati ügyekben is, saját nyelvükön érintkezhetnek.
(6) A vasútigazgatások gondoskodni fognak arról, hogy a határállomásokban alkalmazott közegeik a másik állam nyelvét megértsék és elegendőképpen beszélni is bírják, hogy az utazóközönséggel, a szomszéd határállomás személyzetével és a szomszéd igazgatásnak a határállomásra szolgálatilag bejáró személyzetével magukat meg tudják értetni.
(7) A két vasútigazgatás külön megállapodással megegyezhet aziránt, hogy bizonyos átmeneti ideig a fenti (3)-(5) bekezdésekben említett nyelvek helyett valamely más kisegítő nyelv alkalmaztassék.
(1) Törvényes idő annak az államnak a törvényes ideje, amelynek területén van a határállomás.
(2) A tehervonatoknak a határállomásokban való átvételére kitűzendő órákat a helyi csatlakozási szerződések fogják megállapítani.
(1) Mindegyik vasútigazgatás saját költségén tartja üzemben a saját határállomásai és a határvonal között lévő vonalrészeket.
(2) A határállomások közötti forgalom lebonyolítására szolgáló vonatok továbbítása a két szomszédos vasútigazgatás feladata.
(3) A határállomások között végzett teljesítményekre nézve a két szomszédos igazgatás helyi csatlakozási szerződésekben fogja megállapítani a szükséges módozatokat avégből, hogy ezek a teljesítmények kölcsönösen természetben egyenlíttessenek ki a jelen egyezmény 41. Cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül és készpénzben fizettessenek meg az összegek azokért a teljesítményekért, amelyek ezen határidő alatt ki nem egyenlíttettek.
(4) A személyvonatok, tehervonatok és mozdonymenetek továbbításáért járó térítések kiszámítási alapját illetőleg a két vasútigazgatás külön megállapodást fog kötni.
(5) A két Szerződő Fél az idegen határállomásra szolgálatilag bejáró vasúti közegek képesítési bizonyítványait érvényesnek ismeri el.
(6) A vonatok rendezését, tisztítását, világítását és fűtését a helyi csatlakozási szerződések fogják szabályozni.
(7) A helyi csatlakozási szerződések fogják szabályozni ezenkívül a határállomásban teljesítendő szolgálatra vonatkozó részletkérdéseket a vonatmenesztés, a személy- és teherkocsik, valamint a poggyászok és áruk átmenete, a tolatási szolgálat végrehajtása, az idegen személyzet igénybevétele, valamint az országhatár és a határállomás közötti vonalon vagy a határállomásban teljesítendő vonatszolgálatra vonatkozó részletes határozmányok tekintetében. Az átmenetre vonatkozó okmányok (menetlevelek, raktanúsítványok, poggyász- és áruátadási jegyzékek) szerkesztését és átadását is a két vasútigazgatás külön megállapodással szabályozhatja.
(8) A szomszéd igazgatás vonatmozdonyainak a határállomásban való tolatásokra való kivételes igénybevételének a kérdését a helyi csatlakozási szerződésekben fogják szabályozni.
(9) A szomszéd igazgatás vonalain közlekedő mozdonyoknak az ott érvényben álló műszaki feltételeknek megfelelőeknek kell lenniök.
(10) A vasútigazgatások kölcsönösen idejekorán közölni fogják egymással a határponton át irányuló forgalomra vonatkozó szolgálat végrehajtásában beálló minden változást olymódon, hogy személyzetüket a szükséges utasításokkal elláthassák. Az igazgatóságok különösen közölni fogják egymással a forgalmi utasítások minden módosítását, úgyszintén magában a határállomásban és a határállomás és a határ között fekvő vonalon lévő berendezések minden módosítását - amennyiben ezek a módosítások a szolgálat végrehajtása tekintetében jelentőséggel bírnak.
(1) A vasútrendőri és az ellenőrzőszolgálatot a határállomásokban az üzemet vivő igazgatás közegei végzik. A két határállomás között a vonatokon menetközben ezt a szolgálatot a vonatszemélyzet végzi a két határállomás között lévő egész útvonalon.
(2) Az illetékes hatóságok az idegen vasúti közegeknek a vasútrendőri és ellenőrzőszolgálat végrehajtásában segítséget fognak nyujtani.
(1) A két Szerződő Fél intézkedni fog aziránt, hogy a vasúti, a postai, a vám-, a rendőri és egyéb szolgálatok olyképpen szabályoztassanak, hogy a személyek, poggyászok, expresszáruk és áruk fuvarozása a lehető legnagyobb gyorsasággal menjen végbe.
(2) Az időszaki menetrendi értekezleteken az igazgatások figyelemmel lesznek a kölcsönös és az átmenőforgalom érdekeire. Közös egyetértéssel fogják megállapítani különösen a vonatoknak a határállomásban való érkezési, indulási, valamint csatlakozási időit, figyelembe véve a vámvizsgálat, útlevélellenőrzés, állategészségügyi vizsgálat és a postai szolgálat igényeit.
(3) A menetrendek és esetleges módosításaik idejekorán a postai, vám-, rendőri és állategészségügyi hatóságoknak tudomására fognak hozatni.
(1) A megfelelő két határállomás között létesített távíró-, távbeszélő- és hasonló vonalak nem terjedhetnek túl e két határállomáson.
(2) A szomszédos igazgatásnak a határállomáson lévő személyzete jogosult szolgálatban díjmentesen használni a két szomszédos határállomás közötti vasúti forgalom céljaira szolgáló távíró- és távbeszélőberendezéseket.
(3) A távíró- és telefonkészülékek működésben tartásának órái, a szolgálati telegrammok továbbítása, a vonal működésében beálló zavarok közlésénél és a közlekedés újból való fölvételénél követendő eljárás a helyi csatlakozási szerződésben fognak megállapíttatni.
A két határállomás szolgálati levelezésének továbbítása átadási és átvételi jegyzék alapján díjmentesen történik.
(1) A két vasútigazgatás mindegyike a másiknak kívánságára segélyt fog nyujtani vonalaikon és állomásaikban bekövetkezendő vasúti baleset vagy forgalmi akadály esetében.
(2) Általában a baleseti segélynyujtás annak az igazgatásnak a dolga, amelynek vonalán a baleset bekövetkezett; mindazonáltal a szomszédos igazgatás kívánatra köteles a rendelkezésre álló segélyeszközeit és személyzetét rendelkezésre bocsátani.
(3) A segélynyújtása egyéb részleteit a két vasútigazgatás a helyi csatlakozási szerződésekben fogja szabályozni.
(1) A díjszabás megállapításának a joga a határtól, illetve a határig terjedő vonalakra nézve mindig az illető vonal üzemét vivő vasútigazgatást illeti meg.
(2) A határtól, illetve határig terjedő útra eső bevételek mindig azt az igazgatást illetik, amely a tekintetbe jövő vonalrészt üzemben tartja.
(1) A két Szerződő Fél hatóságai és hivatalai - kivéve a vasútigazgatásokat és a postát - a határszolgálatot kizárólag saját Államuk határállomásaiban fogják végezni.
(2) A postaküldemények kölcsönös kicserélésének módozatait a két postaigazgatás fogja szabályozni.
(1) Az egyik Szerződő Fél területéről a másik területére átmenő utasok és poggyászaik, úgyszintén az áruk a két határállomás között lévő vasúti vonalon amaz Állam vám- és rendőrhatósági ellenőrzésének vannak alávetve, amelynek területén e vonal szóbanforgó szakasza fekszik.
(2) Emez ellenőrzés hatályosságának biztosítása céljából az illető ellenőrző közegek a határon áthaladó vonatokkal fognak utazni.
(3) A végből, hogy elkerültessék annak szükségessége, hogy a vonatok a határpontnál megállíttassanak, mindkét Szerződő Fél meg fogja engedni, hogy a másik Szerződő Fél előírt egyenruhába öltözött vám- és határrendészeti közegei, a határon átmenő vonatokkal egészen a szomszédos határállomásig utazhassanak, illetőleg az ellenkező irányban közlekedő vonatokra ugyanezen állomáson felszállhassanak.
(4) Ezek a közegek előírásszerű oldalfegyvereiket és revolvereiket maguknál tarthatják.
(5) A vasútigazgatások ezeknek az ellenőrző közegeknek a két határállomás között kölcsönösen díjmentes utazást fognak biztosítani.
(1) A vasútigazgatásoknak gondoskodniok kell arról, hogy a vasúti és postaszemélyzet, valamint a 15. Cikkben említett ellenőrző közegek, akik a határállomásokra bejárnak, visszatérésükig alkalmas helyiségekben várakozhassanak.
(2) Az idegen vasúti személyzetnek a határállomásban való tartózkodása alatt alkalmazkodnia kell az üzemet vivő vasútigazgatás közegeinek szolgálati rendelkezéseihez.
(3) Szolgálati és fegyelmi tekintetben az összes idegen közegek kizárólag a saját illetékes hatóságaik alá tartoznak.
(4) A határállomásra bejáró idegen közegek ott ugyanolyan jogi védelemben részesülnek, mint amaz Állam alattvalói, amelyben fekszik az illető határállomás.
(5) Viszont alá vannak vetve ugyanezen Állam büntetőtörvényeinek és vám- és rendőri szabályzatainak.
(6) A határállomásra bejáró összes idegen közegek ott vámvizsgálatnak vehetők alá. Ezek a közegek és alkalmazottak szolgálati felszerelésükön kívül csakis olyan tárgyakat vihetnek magukkal vám- és illetékfizetés nélkül, amelyek nyilvánvalólag a szomszéd állomásban való tartózkodásuk alatt leendő személyes fogyasztásukra rendelvék.
(1) Minden vasútigazgatásnak gondoskodnia kell arról, hogy a szomszédos határállomás főnökének átadassék egy jegyzék, amely mindazoknak a közegeknek a neveit tartalmazza, akik erre az állomásra szolgálatilag bejárnak. Az illetékes hatóságoknak joguk lesz tiltakozni bizonyos személyek alkalmazása ellen. Az illető személyt alkalmazó igazgatás vagy hatóság köteles késedelem nélkül megfelelni az ilyen tiltakozásnak.
(2) Minden későbbi személyzetváltozásról az illető határállomás főnökét előzetesen hasonló módon értesíteni kell. Kivételesen, különösen, ha az eset sürgőssége valamely személy azonnali alkalmazását teszi szükségessé és következésképpen - idő hiányában - az előzetes értesítés nem lehetséges, az értesítés csak utólag történik, de mindenesetre késedelem nélkül.
(3) Az (1) bekezdésben említett minden közeg fel van mentve az útlevél- és vizumkényszer alól, de el kell látva lennie saját igazgatásuk vagy hatóságuk által kiadott személyazonossági igazolvánnyal. A mozdony- és vonatkísérő személyzetnek ezenkívül a menetlevélbe, a mozgóposta-személyzetnek pedig a jelentő-ívbe való bejegyzés által kell igazolva lennie.
(1) A határállomást üzemben tartó vasút köteles késedelem nélkül visszaküldeni a szomszéd határállomásra azokat a személyeket és árukat, akiknek, illetőleg amelyeknek beléptetését a vám- vagy rendőrhatóság nem engedte meg. Ez utóbbi határállomás köteles az ily személyeket és árukat feltétlenül visszafogadni.
(2) Az ilyképpen visszaküldött árukat, illetőleg az Á. N. E. 23. Cikke értelmében teendő intézkedéseket annak az állomásnak kell megtennie, amelyre az áru visszaküldetett.
(1) A felelősség személyeknek haláláért vagy megsérüléséért, valamint dologi károkért, melyek a határállomáson vagy az illető határállomások között lévő vonalon folytatott vasúti üzemben következtek be - kivéve a 20. Cikkben szabályozott eseteket - ama helyen érvényes törvényekben és szabályzatokban van szabályozva, ahol a kár vagy a baleset történt.
(2) Az (1) bekezdésben említett felelősség alapján teljesített kártérítést annak az igazgatásnak kell viselnie, amelynek személyzete vagy anyagának rossz állapota okozta a balesetet vagy kárt.
(3) Ha a kárt mindkét igazgatás személyzete okozta, vagy ha nem lehet megállapítani, hogy melyik személyzet okozta a kárt vagy a balesetet, a kártérítést a két igazgatásnak egyenlő részben kell viselnie.
(4) Vis major által okozott minden kárt az a vasútigazgatás visel, amelynek tulajdonában a kár keletkezett.
(5) Mindegyik vasútigazgatás visszkeresettel élhet a másikkal szemben, ha ő jogerős bírói egyesség, vagy ítélet, vagy bíróságon kívüli megegyezés alapján köteles oly kártérítést fizetni, amelyet a föntebbi rendelkezések értelmében egészben vagy részben a másik igazgatásnak kell viselnie. A bírói egyesség és bíróságon kívüli megegyezés, valamint mulasztási ítélet, a másik igazgatást csak beleegyezésével vagy csak abban az esetben kötelezi, ha felhívás ellenére kellő időn belül nem adott volna meg valamely kívánt nyilatkozatot. Oly követelés iránti per megindításáról, melyre nézve a másik igazgatás ellen visszkeresettel lehet élni, a perrel támadott igazgatás az előbbit értesíteni köteles abból a célból, hogy ez az esetleg szükséges felvilágosításokat megadhassa. Ennek az értesítésnek az elmulasztása azonban a visszkereseti igényt nem szünteti meg.
(6) A fenti rendelkezések semmiben sem érintik a fuvarozási szerződésből eredő vagy a személy- és teherkocsikra vonatkozó és az illető egyezményekben és szabályzatokban megállapított kártérítési rendelkezések alkalmazását.
(7) Az (1)-(6) bekezdésekben említett károkra és balesetekre vonatkozó vizsgálatot az az igazgatás fogja megejteni, amelynek vonalán vagy állomásában a baleset vagy a kár keletkezett. Hogyha a sommás megállapítás szerint a kártérítés viselése részben vagy egészben a másik igazgatást terhelné, ez utóbbit haladéktalanul értesíteni kell. Ebben az esetben a baleset vagy kár okaira vonatkozó további vizsgálatot közös egyetértéssel a két igazgatás kiküldöttei folytatják. Ha a postakocsikban vagy teherkocsikban fuvarozott postai küldeményekben előforduló károsodások megállapításáról van szó, az érdekelt postaigazgatás is meg fog hivatni a vizsgálatban való részvételre, a nélkül, hogy a kár végleges összege meghatároztatnék.
(8) Egyéb részletek meghatározása a csatlakozási szerződéseknek tartatik fenn.
(1) Valamely vasúti közegnek vasúti baleset által okozott haláláért vagy megsérüléséért kizárólag az a vasútigazgatás felelős, amelyhez a kérdéses közeg tartozik.
(2) Valamely vasúti közegnek az idegen határállomásban vagy az idegen vonalrészen történt baleset által okozott sérüléséért vagy haláláért a kártérítési keresetet csakis az ellen a vasútigazgatás ellen lehet indítani, amelyhez a kérdéses közeg tartozik. Ezt a keresetet továbbá csakis oly bíróság előtt lehet megindítani, amely az említett vasútigazgatás székhelye szerint illetékes - és kizárólag annak az Államnak törvényei és szabályzatai szerint, amelynek területén van ennek az igazgatásnak a székhelye.
(3) Az idegen határállomásokra szolgálatilag bejáró vasúti közegek biztosítására vonatkozólag kizárólag annak az Államnak jogszabályai nyernek alkalmazást, amelynek területén székel a kérdéses közeg saját igazgatása.
(1) Azonnali orvosi segélyt igénylő betegség esetében ez a segély és a szükséges ápolás biztosíttatni fog az idegen személyzetnek is.
(2) A felmerült költségek vissza fognak téríttetni annak az igazgatásnak, amely azokat előlegezte és pedig a kezelőorvos által kiállított bizonyítvány bemutatása alapján; ebben a bizonyítványban kellőképpen igazolva kell lenni az adott kezelés és ápolás szükségességének.
A kötegyán-oradea marei (nagyváradi) vonalon mindkét Szerződő Fél vasútigazgatásai és hatóságai az összes határszolgálatokat a magyar területen lévő Kötegyán közös határállomásban végzik el.
(1) Kötegyán állomásnak a két igazgatás által szükségesnek talált berendezése, beleértve a két Szerződő Fél vám- és rendőri szolgálatai részére szolgáló építkezéseket - a Magyar királyi Államvasutak igazgatása által a saját költségén történik. Az e célra létesített közös szolgálati berendezések az említett igazgatás tulajdonában maradnak. A kizárólag a csatlakozó román vasút, valamint a román vám- és rendőri igazgatás céljaira szolgáló berendezések költségének kamatai a Román Vasutak igazgatása által meg fog téríttetni. A közös használatra szolgáló berendezések költségeinek kamatai minden egyes esetre nézve e berendezések használatának mérvéhez képest megállapított kulcs szerint a két vasútigazgatás által fognak viseltetni.
(2) Az előbb említett kamat magassága, valamint a közös költségek kamatainak elosztási kulcsa a közös határállomás használatára vonatkozó külön szerződésben fog megállapíttatni.
(3) A Magyar Királyi Államvasutak igazgatása köteles lesz az igazgatások szolgálati hivatalai és a két Állam illető hatóságai részére a szükséges helyiségeket rendelkezésre bocsátani. E helyiségek takarítását, fűtését és világítását, valamint az ezekből származó költségek feloszlatását illetőleg a két vasútigazgatás a közös határállomás használatára vonatkozó külön szerződésben fog megállapodni.
(4) A Magyar királyi Államvasutak igazgatása minden lehető intézkedést meg fog tenni avégből, hogy a közös határállomásban állandóan alkalmazott mindenféle román közegeknek segítséget nyujtson abban, hogy a föntemlített határállomás környékén alkalmas lakást találjanak.
(1) Kötegyán állomás összes építményeinek és berendezéseinek fenntartását és felügyeletét a Magyar királyi Államvasutak igazgatása látja el. A kizárólag a Román Vasutak érdekeit szolgáló építmények és berendezések fenntartásának és felügyeletének költségeit csakis a Román Vasutak viselik. A közösen használt építmények és berendezések felügyeletének és fenntartásának költségei a közös határállomás használatára vonatkozó külön szerződésben megállapítandó kulcs szerint a két vasútigazgatás között osztatik meg.
(2) A Kötegyán állomás részét képező, de román területen fekvő vágányok, váltó és bejárati jelző fenntartását és felügyeletét a magyar igazgatás végezheti.
(1) A közös szolgálatot Kötegyán állomásban a Magyar királyi Államvasutak igazgatása látja el. Ennek a szolgálatnak a költségei a Kötegyán állomás közös használatára vonatkozó külön szerződésben megállapítandó kulcs szerint fognak a két vasútigazgatás között felosztatni.
(2) A kizárólag a román vasutat érdeklő különleges szolgálatok, úgymint a személy- és teherkocsik forgalmának az ellenőrzése, a műszaki vizsgálat, az áruátmeneti szolgálat és a Salonta és Kötegyán közötti vonatforgalomra vonatkozó rendelkezések továbbítása stb., a román vasút saját közegei által végeztetnek.
(3) Egyébként a Román Vasutak igazgatása Kötegyán állomásra az üzemvitelt illető érdekeinek megóvása céljából képviselőt rendelhet ki, aki mellé segítségül, szükség esetén, még más közegek is kirendelhetők.
(4) A két Szerződő Fél egyetért abban, hogy a Román Vasutak igazgatása, valamint a román vám- és rendőri igazgatás Kötegyán állomásra nem fog több személyzetet kirendelni, mint amennyi az illető szolgálatok akadálytalan ellátása céljából okvetlenül szükséges.
(1) A vám- és útlevélvizsgálatnak a két Állam illető közegei által való végrehajtása előtt a vonatokat semmiesetre sem szabad elindítani, ha csak ez a vizsgálat az egyik vagy másik állam közegei részéről nem történik menetközben a vonaton. A két állam vám- és rendőrközegei kötelesek a vizsgálatokat, amennyire lehetséges, egyidejűleg és a lehető leggyorsabban végrehajtani, amennyiben ezt az említett közegek gondjaira bízott érdekek megóvása megengedi.
(2) Mindazonáltal ama kereskedelmi áruk elvámolása, amelyeket az utasok magukkal visznek, nem szolgálhat okul arra, hogy a vonatok rendes tartózkodási ideje túllépessék. Azok az áruk, amelyeknek elvámolása a vonatnak a közös állomásban való tartózkodási ideje alatt el nem végezhető, az állomáson visszatartatnak és csak a megtörtént elvámolás után küldetnek tovább.
(1) A szolgálati nyelv tekintetében Kötegyán közös határállomásra nézve is az 5. Cikk (4), (5) és (6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések érvényesek.
(2) A Kötegyán állomáson felállított román határhivataloknak joguk van megjelölésükre román nyelvű feliratokat és a Román királyság címerét használni. A román nyelvű megjelölés alatt magyar nyelvű fordítást kell alkalmazni.
(1) A két vasútigazgatás díjszabásait Kötegyán állomástól és állomásig fogja számítani.
(2) Kötegyán állomást a Román Vasutak helyi árudíjszabásába (kilométermutatójába) föl kell venni.
(3) Kötegyán loco és Kötegyán átmenet részére egyik vasút sem állapíthat meg külön díjtételeket (külön kilométertávolságot).
(4) A fuvardíjbevételek azt a vasútigazgatást illetik meg, amelynek díjszabása szerint az illető bevételek beszedettek.
Az Á. N. E. 1. Cikkének 2. § 2. pontja értelmében mindkét kormány kijelenti, hogy nem ellenzi azt, hogy Románia területén fekvő állomásokról Kötegyán állomásra vagy viszont küldött árukra az Á. N. E. nem nyer alkalmazást abban az esetben, ha a feladó a fuvarlevélürlap megválasztásával a román belföldi fuvarozási jogszabályok alkalmazását kívánja.
(1) A magyar kormány gondoskodni fog arról, hogy a Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban alkalmazott román közegek teendőit saját államuk törvényei és szabályzatai szerint szabadon elláthassák; semmiképpen sem fog akadályoztatni pénzösszegeknek és hivatali levelezésüknek átvétele és elküldése. A magyar kormány hasonlóképpen kezeskedik a föntemlített román hivatalok hivatalos okmányainak és értékeinek biztonságáról.
(2) Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban alkalmazott román közegek és azoknak rendelkezései ellen kifejtett ellenállás esetén az ellenállás leküzdésére az illetékes magyar hatóságok kötelesek a szükséges kényszerítő intézkedéseket megtenni és működésük szabad kifejtését biztosítani.
(3) A Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban alkalmazott román közegek és a velük együtt lakó családtagjaik ugyanolyan jogi védelemben részesülnek, mint a magyar alattvalók.
(1) A végből, hogy bármiféle összeütközések megelőztessenek és a szolgálat rendes lebonyolítása biztosíttassék, a két Állam végrehajtó közegei akár szolgálatban, akár azon kívül kötelesek mindennemű ténykedésüknél a szükséges előzékenységgel eljárni. Azok a közegek, akik ezen kötelezettség ellen vétenek, a másik Szerződő Fél kívánságára át fognak helyeztetni. Hasonlóképpen át fognak helyeztetni a lehető legrövidebb időn belül a Kötegyán állomásra kirendelt oly román közegek, akik ellen másféle panasz merül fel, - és pedig szükség esetén, az okok megjelölése nélkül is.
(2) A Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban alkalmazott összes román közegek és a velük együtt lakó családtagjaik kötelesek alkalmazkodni a Magyarországon érvényben álló büntetőtörvényekhez, rendőri és vámszabályokhoz.
(3) A Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban alkalmazott összes román közegek fel vannak jogosítva, hogy hivataluk környékén akár szolgálatban, akár szolgálaton kívül, egyenruhájukat vagy szolgálati jelvényeiket viselhessék.
(1) A Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban állandóan alkalmazott és az állomásra a jelen egyezmény értelmében esetenként szolgálatilag bejáró román közegek, valamint a határszolgálat valamelyikét ellenőrző felsőbb hatóságok és szolgálati helyek közegei a határ szabad átlépése tekintetében fel vannak mentve az útlevél- és vizumkényszer alól. Ezeknek a közegeknek mindenesetre illetékes hatóságuk által kiállított személyazonossági jeggyel kell ellátva lenniök.
(2) Az illetékes magyar rendőrhatóság a Kötegyán állomáson lévő határhivatalokban alkalmazott román közegek, valamint velük együttlakó családtagjaik részére igazolványokat fog kiállítani, amely igazolvány feljogosítja az illetőket arra, hogy Kötegyán állomás és Kötegyán község területén szabadon mozoghassanak és a határt mindkét irányban átléphessék.
A román haderő tagjai magyar területen való bármiféle alkalmazásból ki vannak zárva.
(1) A román közegek a személyzeti konyhát és a Kötegyán pályaudvaron lévő vendéglőt ugyanoly feltételek mellett vehetik igénybe, mint a magyar személyzet.
(2) A román közegeknek joguk lesz a magyar vámhatóság előzetes értesítése mellett a szükségletüknek megfelelő mennyiségű ellátási cikkeket, fűtési és világítási anyagokat saját államukból is behozni.
(3) Az illető román határhivatal főnöke által kiállított igazolvány felmutatása ellenében a magyar vámigazgatás vám- és illetékmentes szabad behozatalt, illetve kivitelt fog engedélyezni a következő tárgyakra, ú. m.:
a) a Kötegyánban lévő román határhivatalok szolgálatára és berendezésére szolgáló összes szerszámokra és tárgyakra;
b) az ezen hivatalokban alkalmazott közegek háztartási ingóságaira;
c) az ezen közegek által hazájukba javítás, tisztítás stb. végett küldött és onnan azután visszaküldött összes tárgyakra;
d) az ezen közegek egyenruháira és egyéb szolgálati felszerelési tárgyaira, amelyeket hazájukból kapnak.
A közös szolgálatnak ebben az Egyezményben nem szabályozott további részleteit a két vasútigazgatás között Kötegyán állomás közös használatára vonatkozólag kötendő külön szerződés fogja megállapítani. Ebben a szerződésben kell különösen megállapítani a közös szolgálat terjedelmét, a közösség mérvét, a forgalom arányainak számítási módját, a Román Vasutak részéről a közös állomás közös használatáért teljesítendő térítéseket, a Magyar királyi Államvasutak által a Román Vasutak javára teljesített munkák önköltségeit, beleértve a Magyar királyi Államvasutak igazgatása által esetenként alkalmazott bérpótlékokat.
(1) A postaküldemények kölcsönös kicserélése - amennyiben lehetséges - Kötegyán közös határállomásában fog történni. Ez a kicserélés a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint fog végrehajtatni. A két postaigazgatás a különös részletekre nézve megegyezhet.
(2) A 16., 17., 21., 30., 31., 32. és 34. Cikkek rendelkezései értelemszerűen a postai közegekre is alkalmazást nyernek.
(1) A közös határállomáson átmenő utasok, poggyászok és áruk a határállomásban mindkét Állam vám- és rendőrhatósági ellenőrzésének vannak alávetve.
(2) A közös határállomásban az utasok és áruk átmenetére mindkét államnak érvényben álló törvényes szabályzatai kerülnek alkalmazásra olyképpen, hogy a kiléptető vám- és útlevélvizsgálat mindig megelőzi a beléptető vám- és útlevélvizsgálatot.
(3) A Kötegyán állomásban megejtett vizsgálatoknál a román hatósági közegek minden hivatalos ténykedést akadálytalanul elvégezhetnek, amelyet az ő államuk szabályzatai előírnak, ugyanolyan módon, ugyanazon mértékben és ugyanazon következményekkel, mint saját államuk területén.
(1) A Kötegyán állomásban alkalmazott összes román közegek és velük együtt lakó családtagjaik az általuk magyar területen elkövetett bűntettek és vétségek tekintetében a magyar büntető joghatóság alá tartoznak. (A szolgálati vétségeket illetőleg lásd a 16. Cikk (3) bekezdését.)
(2) Ha a magyar hatóságoknak valamely bűntett vagy vétség megtorlása végett az előző bekezdésben említett személyek valamelyike ellen előzetes letartóztatást kellene foganatosítaniok, akkor az illető román igazgatást, amelyhez az illető személy tartozik, azonnal értesíteni és kellőképpen tájékoztatni kell azokról a tényekről és gyanúokokról, amelyek a vádat igazolhatják.
(3) A letartóztatást úgy kell végrehajtani, hogy a szolgálat végrehajtásában ezáltal megszakítás ne álljon be és hogy az illető román igazgatás vagyonának biztonsága veszélynek ne tétessék ki.
A törvényes idő, a vasútrendőri és ellenőrzőszolgálat, a csatlakozási idők, a távíró- és távbeszélőberendezések használata, a segélynyujtás, az idegen közegek magatartása és névjegyzékei, a felelősség és a kártérítések viselése, a vasutaknak saját közegeik haláláért vagy sérüléséért való felelőssége és az alkalmazottak biztosítása, végül a betegség esetében nyujtandó támogatás tekintetében Kötegyán közös határállomásra nézve is a jelen egyezmény 6., 8., 9., 10., 11., 16., 17., 19., 20. és 21. Cikkeiben foglalt rendelkezések érvényesek.
(1) Abban az esetben, ha a Román kormány lemondana Kötegyán állomás közös használatáról, köteles lesz a Magyar kormányt kártalanítani mindazokért az új vágánylétesítésekért, építményekért, épületekért és berendezési munkálatokért, amelyek a közös szolgálat céljaira vagy a Román Állam kizárólagos használatára rendelvék, - amennyiben ezek a bővítési munkálatok a jelen Egyezmény megkötése után hajtattak végre. A kártalanítás a kamatok számbavétele nélkül a tényleges kiadások tízévi törlesztésének alapulvétele mellett fog kiszámíttatni.
(2) Semmiféle kártalanítást nem lehet követelni a Kötegyán állomáson a jelen Egyezmény megkötésének időpontjában már fennálló létesítményekért és épületekért.
(1) A jelen egyezmény értelmében járó tartozások kiegyenlítése az igazgatások által minden egyes évnegyedre közölt számlák alapján történik.
A fizetést a számla vételének napjától számított két hónap folyamán kell teljesíteni. A késedelmi kártérítés a vonatkozó szerződésekben fog rendeztetni.
(2) A vasúti kocsikra, a szállítmányokra, valamint egyéb külön kikötött vagy kikötendő tartozásokra vonatkozó leszámolás az érvényben álló külön megállapodásokban van szabályozva.
(3) A bemutatott számlák felülvizsgálása a fizetést nem késleltetheti. A felülvizsgált számlákra vonatkozó tartozás és követelés a későbbi számlákban fog számításba vétetni. A már kiegyenlített számlákra nézve is helye lehet az esetleges felülvizsgálatnak. Mindegyik igazgatásnak joga van a számlákhoz mellékelt okmányokat felülvizsgálni és felszólamlással élni.
(4) A felülvizsgálati jog elévül ama naptól számított harmadik év elteltével, amelyen az adós igazgatás a számlát kézhez vette.
(5) A vasútigazgatások kölcsönösen biztosítják a határszolgálatot végrehajtó egyéb hivatalok által fizetendő tartozások megfizetését és ezeknek fizetése tekintetében közvetítőkül szolgálnak.
(6) Mindkét Szerződő Fél kötelezi az ő vasútigazgatását, hogy haladéktalanul egyezzenek meg a jelen Egyezmény életbeléptetéséig folytatott kölcsönös vasúti forgalomból eredő minden tartozás kiegyenlítésére nézve.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a jelen Egyezmény alapján a két vasútigazgatás között kötendő Szerződések kölcsönösen mentesek lesznek az egyik vagy a másik Államban a szerződések kötésére és végrehajtására előírt minden illeték vagy díj alól.
(1) A jelen Egyezmény határozmányainak értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden vita Döntőbíróság elé fog terjesztetni, amely a két Szerződő Fél között felmerülhető minden egyes jogvita esetén külön fog megalakíttatni és három tagból fog állani, akik közül mindegyik Szerződő Fél egyet-egyet nevez meg, míg a harmadik tag a két Szerződő Fél közös megegyezésével, vagy ily megegyezés híján a Hágai Nemzetközi Állandó Bíróság elnöke által fog kijelöltetni.
(2) A Döntőbíróság legkésőbb a jogvita közlésétől számított egy hónapon belül lesz megalakítandó.
(3) Az ilymódon megalakított Döntőbíróság kötelező erejű határozatát a lehető legrövidebb időn belül fogja meghozni.
A jelen egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okmányok, mihelyt lehetséges, Budapesten fognak kicseréltetni.
(1) A jelen Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélése után egy hónappal lép hatályba.
(2) A jelen Egyezménnyel előírt Szerződések megkötésére vonatkozó tárgyalásokat az Egyezmény aláírása után azonnal folyamatba kell tenni, - amennyiben ily szerződéseket az illető vasutak maguk között még meg nem kötöttek volna.
(3) A jelen Egyezmény meghatározatlan időtartamra köttetik. Mindazonáltal a Szerződő Felek mindegyikének joga lesz azt egyévi felmondással felmondani. Felmondás esetén a Szerződő Felek gondoskodni fognak arról, hogy az Egyezmény idejekorán helyettesíttessék egy, a kölcsönös forgalom és a közös szolgálat igényeinek megfelelő új Egyezménnyel.
(4) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy egyikük kívánságára tárgyalásba fognak bocsátkozni a jelen Egyezménynek vagy egyes részeinek felülvizsgálata iránt.
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban az 1. § szerint törvénybe iktatott Egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal lép életbe.
4. § Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelemügyi, m. kir. pénzügy- és a m. kir. belügyminiszter hajtja végre.
