1933. évi XXVIII. törvénycikk indokolása

a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról * 

Általános indokolás

A Magyar Nemzeti Bank 1933. évi november hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlése az alapszabályok 50. és 85. Cikkének kiegészítését, illetve módosítását határozta el.

Az 50. Cikk szerint az állam a Bank eszközeit csak akkor veheti igénybe, ha a felvett bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizákban egyidejűleg beszolgáltatja. A kiegészítő új határozmány ez alól egyszeri kivételt tesz lehetővé és megengedi, hogy a Bank százmillió pengőig terjedő hitelt nyujtson az államnak anélkül, hogy a hitel keretében kiadott bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizákban azonnal megkapná. Ezt a hitelt „a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint egyes közmunkák költségeinek fedezéséről” szóló, törvényben foglalt felhatalmazás alapján kellett igénybevenni, a minisztérium által rendeletben megszabott feltételek és módozatok mellett a gazdatartozások rendezésének elősegítésére.

A Bank anyagi közreműködése e cél elérése érdekében azért válik szükségessé, mert a gazdatartozások rendezésére szánt összegeket a rendes pénzpiac igénybevétele útján a mai helyzetben előteremteni nem lehet. A Bankkal szemben fennálló állami adósság a most tervezett új hitel igénybevétele után sem fogja elérni azt az összeget, amellyel az állam 1924-ben tartozott a Banknak.

A hitelművelet folytán keletkező új államadósság kamatozására és törlesztésére nézve a Bankkal külön megállapodás fog létesülni.

Az alapszabályok 85. Cikke szerint a fedezeti aránynak az 1934-ben kezdődő harmadik ötéves időszakban a jelenleg folyó időszakra irányadó 24% helyett 28%-ot kell elérni. Ez a határozmány annyiban módosul, hogy a most folyó időszak négy évvel meghosszabbodik és 1938-ban ér véget.

Erre a módosításra azért van szükség, mert a Nemzetközi Fizetések Bankjától és - nagyrészt ennek közvetítésével - külföldi jegybankoktól felvett hitelek konszolidálásával kapcsolatban a Bank 1936. évi április hó 18-ig terjedő időben összesen mintegy 18 millió pengő értékű aranyat fog e hitelek törlesztésére fordítani. Ez az aranymennyiség a bankjegyforgalom fedezetéül szolgáló ércfedezetből egy összegben iratott le és a törlesztésre ténylegesen még fel nem használt arany egyelőre az egyéb követelések közt tartalékoltatik.

Az érckészletnek e csökkenése folytán kétségtelen, hogy a jövő esztendőben hatályba lépő 28%-os fedezeti arányt előreláthatóan elérni nem lehet és el kell készülve lenni arra is, hogy időnként - az erősebb igénybevétellel járó hónapokban a fedezeti arány átmenetileg a most érvényben lévő 24% alá fog süllyedni. Az alapszabályoknak a 28%-os fedezeti arányra vonatkozó rendelkezése tehát arra vezetne, hogy a Banknak a jövő esztendőtől kezdve állandóan jegyadót kellene fizetnie. Minthogy ez a kötelezettség oly hitelek rendezésével kapcsolatban állana elő, melyeket a Bank kizárólag a pénzérték állandóságának megóvása céljából, tehát közérdekből vett fel és emellett a jegyadófizetési kötelezettség a kamatlábpolitika szabadságát is korlátozná, szükséges, hogy a most irányadó 24%-os fedezeti arány hatálya további négy év tartamára meghosszabbíttassék és az alapszabályok idevonatkozó 85. Cikkének második bekezdése megfelelően módosíttassék.