1. § Az olyan ügyvédi kamarának, amelyben a tagok száma az év utolsó napján ezernél több, az ezt követő évvel kezdődő hatállyal a képviseleti közgyűlés rendszerére kell áttérnie.
Az olyan ügyvédi kamara, amelyben a tagok száma az év utolsó napján ötszáznál több, az ezt követő évvel kezdődő hatállyal közgyűlési határozattal a képviseleti közgyűlés rendszerére térhet át.
Az olyan kamarában, amely a képviseleti közgyűlés rendszerére tért át, a közgyűlésnek az 1874:XXXIV. törvénycikk 21. §-ának 1. és 3-7. pontjában megállapított hatáskörét a jelen törvény szerint alakított képviseleti közgyűlés gyakorolja.
Az ilyen kamarára az 1874:XXXIV. törvénycikk és az azt módosító törvények rendelkezéseit a jelen törvény II-IV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § Ha olyan kamarában amely a képviseleti közgyűlés rendszerére tért át, a tagok száma utóbb bekövetkezett csökkenés eredményeképpen az év utolsó napján ötszázon alul van, a kamara a tagok közvetlen részvételével alakuló közgyűlés határozatával a képviseleti közgyűlés rendszeréről újból letérhet.
3. § Ha a kamara az 1. § értelmében a képviseleti közgyűlés rendszerére tért át, a tagok közvetlen részvételével alakuló közgyűlésnek ügyköre a jelen törvény 2. §-ában megszabott hatáskörön felül csak arra terjed ki, hogy az áttérés alkalmával a kamara tisztviselői és választmányi tagjai megbízatásának hátralevő tartamára megválasztja a közgyűlési kiküldötteket s azután háromévenkint három-három évre megválasztja a kamara tisztviselőit a választmányi tagokat, valamint a közgyűlési kiküldötteket.
4. § Közgyűlési kiküldötteket olyan számban kell választani, hogy minden tizedik kamarai tagra egy közgyűlési kiküldött jusson, a közgyűlési kiküldöttek száma azonban nem haladhat meg kétszázötvenet. Ha a kamarai tagok száma tízzel nem osztható, a maradék nem jön figyelembe.
A közgyűlési kiküldöttek választása titkos szavazással, lajstromos és arányos választási rendszer szerint, a lajstromokat tartalmazó szavazólapok útján megy végbe. A választást a lajstromok ajánlása előzi meg.
5. § A kamara tisztviselőinek, választmányi tagjainak és a közgyűlési kiküldötteknek választása, alkalmával a szavazásban részvétel a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarákban kötelező.
Azt a kamarai tagot, aki a szavazást elfogadható ok nélkül elmulasztja, a választmány öt pengőtől húsz pengőig terjedhető pénzbírsággal sujtja. A pénzbírságot a kamara segélyalapja javára kell fordítani.
Pénzbírságot kiszabó határozat ellen nincsen helye jogorvoslatnak.
6. § A közgyűlési kiküldöttek választására, valamint az időközben kivált közgyűlési kiküldöttek pótlására vonatkozó s az ezekkel kapcsolatban szükséges rendelkezéseket tartalmazó választási eljárási szabályzatot az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
7. § A képviseleti közgyűlés a kamara tisztviselőiből, a választmányi tagokból és a közgyűlési kiküldöttekből áll. A kamara többi tagját a képviseleti közgyűlésen részvételi jog nem illeti meg.
A képviseleti közgyűlés nyilvános, a hallgatóság azonban csak a tanácskozó helyiségtől elkülönített helyen foglalhat helyet.
8. § A képviseleti közgyűlést minden egyes tagjának (7. §) megküldött külön meghívóval kell összehívni. Ha a képviseleti közgyűlés a kitűzött napon nem fejezhető be, az elnök határozza meg és a képviseleti közgyűlésen szóval közli a folytatás idejét és helyét. Ilyen esetben meghívókat nem kell küldeni.
9. § Ha a közgyűlési kiküldött, vagy a választmányi tag három egymást közvetlenül követő képviseleti közgyűlésről igazolás nélkül távolmarad, képviseleti közgyűlési tagságát, a választmányi tag pedig egyúttal választmányi tagságát is elveszti.
A tag az elmulasztott képviseleti közgyűlés napjától számított nyolc nap alatt a kamara elnökénél igazolással élhet.
Az igazolás kérdésében háromtagú igazoló bizottság határoz és határozatáról a tagot írásban értesíti. Az igazoló bizottság tagjait és ezeknek három helyettesét a választmány évenkint választja meg. A megválasztott helyettesek a határozathozatal során az akadályozott igazoló bizottsági tagot helyettesítik.
A harmadik - igazolás nélkül - elmulasztott képviseleti közgyűlés napját követő nyolc nap elteltével az igazoló bizottság írásban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a jelen § értelmében megszűnt.
Az igazolás kérdésében hozott határozat ellen külön jogorvoslatnak helye nincs. A képviseleti közgyűlési tagság elvesztéséről szóló értesítés ellen kézhezvételétől számított nyolc nap alatt, a tag halasztó hatályú előterjesztéssel élhet a kamara választmányához, amely végérvényesen dönt. A választmány döntése során az igazoló bizottságnak az igazolást megtagadó határozatát is felülbírálhatja. Választmányi tag igazolására vonatkozó határozathozatalban az érdekelt választmányi tag nem vehet részt.
A kamara tisztviselője ellen a képviseleti közgyűlés igazolatlan elmulasztása miatt fegyelmi eljárásnak van helye.
10. § Évenkint az év első negyedében rendes képviseleti közgyűlést kell tartani; ennek összehívásáról a kamara elnöke gondoskodik.
Rendkívüli képviseleti közgyűlést az elnök bármikor összehívhat, a választmány határozata vagy ötven közgyűlési tagnak a tárgysorozat megjelölése mellett előterjesztett kérelme alapján pedig összehívni köteles.
Az elnök a választmányi határozat vagy a szabályszerű kérelem átvételétől számított nyolc napon belül köteles a rendkívüli képviseleti közgyűlés összehívása iránt intézkedni.
11. § A kamara minden tagjának joga van az ügyrendben véghatározott módozatok szerint a képviseleti közgyűlés tárgysorozatába felvétel céljából a kamara titkáránál írásbeli indítványt benyujtani.
12. § A kamara összes tagjainak részvételével értekezleteket tarthat. Az értekezlet csupán tanácskozik, de határozatokat nem hozhat. Az értekezletre vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg.
13. § A képviseleti közgyűlés, úgyszintén a választmány is a résztvevők szótöbbségével elhatározhatja, hogy valamely elvi vagy egyébként fontos kérdésben a kamara összes tagjainak állásfoglalását kéri.
A kamara tagjai ilyenkor a feltett kérdésben írásbeli szavazás útján foglalnak állást.
14. § Az a kamarai tag, aki a reá kivetett és a naptári év befejezéséig esedékessé vált kamarai tagdíjat (illetményt) vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a naptári év végéig meg nem fizette, a következő évben semmiféle kamarai választásban, közgyűlésen és választmányi ülésen nem vehet részt, kamarai tisztviselővé, a választmány tagjává vagy képviseleti közgyűlési kiküldötté nem választható és a kir. Kúria ügyvédi tanácsába tagul nem jelölhető, még akkor sem, ha fizetési kötelezettségének utólag eleget tett. Ez a kizáró ok nem áll fenn, ha a kamarai tagot halasztás illeti meg a jelen törvény 16. §-a vagy más jogszabály értelmében a kamarai tagdíjnak (illetménynek) vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járuléknak vagy ezek egy részének megfizetése tekintetében.
Ha a kamarai tag, akivel szemben az előző bekezdés szerint kizáró ok áll fenn, a kamara tisztviselője, a választmány őt ajánlott levélben felhívja, hogy fizetési kötelességének 15 nap alatt tegyen eleget. Ennek a határidőnek eredménytelen elteltével a tisztviselőt úgy kell tekinteni, mint aki tisztviselői állásáról lemondott; utódjának megválasztása, illetőleg helyettesítése iránt ennek megfelelően haladék nélkül intézkedni kell, a kamarai tisztviselő azonban utódjának megválasztásáig vagy helyettesének kijelöléséig az ügykörével kapcsolatos tennivalókat ellátni köteles.
15. § Az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874:XXXIV. törvénycikk 24. §-a helyébe - az 1907:XXIV. törvénycikk 4. §-a 2. bekezdésének hatályon kívül helyezésével - a következő bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek.
Nem választható a kamarai tag kamarai tisztviselővé, a választmány tagjává vagy képviseleti közgyűlési kiküldötté, ha büntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban van, vagy vád alá van helyezve avagy ily cselekmény miatt ellene főtárgyalást tűztek ki, vagy ha hivatalvesztés (1878:V. törvénycikk 55. §-a), vagy az ügyvédség elvesztését (1878:V. törvénycikk 484. §-a) kimondó jogerős büntetőbírói ítélet vagy ellene pénzbírságot kiszabó vagy felfüggesztést vagy elmozdítást kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt (1874:XXXIV. törvénycikk 70. §-ának 2., 3. és 4. pontja és 102. §-ának 1. bekezdése), vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (1887:XXVIII. törvénycikk 4. §-a) hatálya alatt áll.
Nem működhetik a kamarai tag mint kamarai tisztviselő, választmányi tag, vagy képviseleti közgyűlési kiküldött, ha ellene büntett miatt, vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt vizsgálat van elrendelve, vád alá helyező határozatot hoztak vagy főtárgyalást tűztek ki, vagy ha szabadságvesztésbüntetését tölti (1878:V. törvénycikk 59. §-a), vagy ha fegyelmi vétség miatt - még nem jogerősen - elítélték, vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (1887:XXVIII. törvénycikk 4. §-a) hatálya alatt áll.
Elveszti a kamarai tag kamarai tisztviselői állását, választmányi tagságát, vagy közgyűlési kiküldötti megbízatását, ha ellene a második bekezdésben említett büntetőbírói ítélet vagy fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett.
16. § Az ügyvédi kamara tagja az 1933. évi december hó 31. napjáig esedékes kamarai tagdíjának (illetményének) vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékának hátralékait (tőke, kamat, költség) az 1934. évi január hó 1. napjától kezdődő öt év alatt öt egyenlő részletben fizetheti meg. Ezeket a részleteket minden év első negyedében kell megfizetni. A kellő időben törlesztett hátralékok után késedelmi kamat nem jár.
Amíg a tag az előző bekezdés szerint esedékes részleteket megfizeti, az 1934. évet megelőző hátralékok miatt a jelen törvény 14. §-ában meghatározott kizáró ok reá nézve nem áll fenn.
17. § Ezt a törvényt a m. kir. igazságügyminiszter hajtja végre s egyszersmind a törvény hatálybalépésének napját és az esetleg szükséges átmeneti szabályokat rendelettel megállapítja.
