1. § Zugírászat vétségét követi el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő, aki díjért vagy bármi más ellenszolgáltatásért:
a) bíróság vagy hatóság előtt mást képvisel,
b) más részére beadványt vagy okiratot szerkeszt,
c) az a) vagy b) alatt meghatározott valamely cselekmény elvégzésérő ajánlkozik
a nélkül, hogy ily cselekmény végzésére mint bejegyzett ügyvéd az 1874:XXXIV. törvénycikk 1. és 38. §-a alapján, vagy - bár nem bejegyzett ügyvéd - az 1911:I. törvénycikk 95. és 97. §-a, avagy más jogszabály alapján jogosult volna.
Ugyanígy büntetendő - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik - az is, aki szóval, írásban vagy sajtóközleményben avagy bármi más módon magáról azt a látszatot törekszik kelteni, hogy az ügyvédség gyakorlására, vagy az előbbi bekezdésben említett cselekmény végzésére jogosult; a jogosultság látszatának keltésére szánt eszközt (címtáblát, nyomtatványt, bélyegzőt, stb.) el kell kobozni akkor is, ha nem az elítélt tulajdona.
2. § Az 1. §-ban meghatározott cselekmény büntetése hat hónapig terjedhető fogház, továbbá hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a cselekményt az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztett vagy elmozdított ügyvéd, avagy az ügyvédjelöltek lajstromából törölt ügyvédjelölt követte el, vagy ha a tettes zugírászattal üzletszerűen foglalkozik vagy ha zúgírászat miatt már két ízben meg volt büntetve és utolsó büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el.
3. § Aki zugírászat miatt el volt ítélve, rendszerint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három év tartama alatt sem mint ügyvéd, sem mint ügyvédjelölt ügyvédi kamara jegyzékébe be nem jegyezhető, közjegyzővé ki nem nevezhető, közjegyzői kamaránál sem mint közjegyző, sem mint közjegyzőjelölt be nem jegyezhető; a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése vagy kegyelemből elengedése esetében azonban különös méltánylást érdemlő okból hat hónap eltelte után, ha ez idő alatt magaviselete ellen kifogás nem merült fel, a bejegyzés megengedhető vagy kinevezésnek lehet helye.
Az előbbi bekezdés ellenére teljesített bejegyzés esetében a bejegyzést törölni kell.
Ha a zugírászat vétségét az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztett ügyvéd követte el, a felfüggesztés időtartamát legalább három évvel meg kell hosszabbítani, kivéve, ha nyomatékos enyhítő körülményeket lehet megállapítani és a zugírászatot az elítélt nem üzletszerűen folytatta.
Ha pedig a zugírászatot a közjegyzőség gyakorlásától felfüggesztett közjegyző követte el, a felfüggesztés tartamát, amennyiben az elítéltet a közjegyzőségtől el nem mozdították, legalább három évvel meg kell hosszabbítani, kivéve, ha az előbbi bekezdésben megjelölt körülmények forognak fenn.
4. § A zugírászat vétsége miatt az eljárás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik.
A tárgyalásról értesíteni kell azt az ügyvédi kamarát, amelynek területén a bíróság működik; a kamara magát az eljáráson ügyésze által képviselteti, ki a sértett jogait gyakorolhatja.
A vád képviseletét pótmagánvádlóként ügyésze útján az az ügyvédi kamara is átveheti, amelynek területén a vétséget elkövették, vagy amelynél a terhelt utoljára be volt jegyezve.
A vádelejtésről az ügyvédi kamarát a vádelejtés okának közlésével azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a vádat nyolc napon belül ügyésze útján átveheti.
5. § A zugírászat tárgyában hozott ítéleteket közölni kell az ügyvédi kamarával, ha pedig az elítélt honvédségi védő, a honvédelmi miniszterrel is.
Az ügyvédi kamara megkeresésére a kamara területén működő bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek a zugírászat miatt elítélt egyének névsorát az ítélet, illetve felfüggesztés (3. §) hatályának tartama alatt a felek által leginkább látogatott hivatalos helyiségeikben szembeötlő módon kifüggeszteni.
Az, akinek neve az előbbi bekezdés értelmében kifüggesztett névsorban fel van tüntetve, nem lehet az 1911:I. törvénycikk 95. §-ának 3. pontja alapján perbeli meghatalmazott sem.
6. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba. Ezen a napon az 1912:LIV. törvénycikk 16. §-a hatályát veszti.
A jelen törvény 1-3. §-aiban foglalt rendelkezések tekintetében a Btk. 2. §-át kell alkalmazni.
A 4. és 5. § rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha a zugírászatot a jelen törvény hatálybalépése előtt követték el.
