1. § A Budapesten 1931. évi november hó 28. napján kelt magyar-lengyel légiforgalmi egyezmény a hozzátartozó pótjegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezménynek és a hozzátartozó pótjegyzőkönyvnek magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Lengyel Köztársaság Elnöke egyaránt meggyőződve arról, hogy a Magyar Királyságnak és a Lengyel Köztársaságnak kölcsönösen érdekében áll, hogy légiforgalmunk, valamint általában a nemzetközi légiforgalom békés szellemben előmozdíttassék,
elhatározták, hogy ebből a célból Egyezményt kötnek és meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
akik, miután meghatalmazásaikat kicserélték és azokat jó és kellő alakban találták, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyike a másik Szerződő Fél szabályszerűen lajstromozott légijáróműveinek békeidőben saját területe felett a jelen Egyezményben foglalt feltételek betartása mellett a légiközlekedés jogát biztosítja.
Rendszeres légiközlekedési vonalak létesítése és üzembentartása a Magas Szerződő Felek egyikének valamely légiforgalmi vállalata által a másik Szerződő Fél területén vagy területe felett, leszállással, vagy a nélkül, a Magas Szerződő Felek között kötendő külön megállapodás tárgyát képezi.
Egyébként a Magas Szerződő Felek mindegyike a másik Szerződő Államnak viszonosság feltétele mellett oly elbánást biztosít amelyet a legnagyobb kedvezményben részesített állam élvez mindarra nézve, ami a kereskedelmi légiközlekedés terén fennálló kölcsönös viszonyra vonatkozik.
A jelen Egyezmény értelmében a terület az anyaország területét jelenti beleértve a fennhatósága alatt álló vizeket.
A jelen Egyezmény értelmében légijáróművek alatt a magán légijáróműveket és az állami légijáróművek közül azokat a légijáróműveket kell érteni, melyek nem katonai, rendőri vagy vámszolgálatra vannak hivatva.
A két Magas Szerződő Fél katonai, vám- vagy rendőri légijáróműveinek, ha a másik Szerződő Fél területére óhajtanak repülni vagy területét (leszállással vagy a nélkül) átrepülni óhajtják, minden egyes esetben külön engedéllyel kell ellátva lenniök.
Katonai légijáróművek alatt mindazokat a légijáróműveiket kell érteni, melyek katonai felszereléshez tartoznak, vagy amelyek külön jelzéssel mint katonai légijáróművek vannak megjelölve, avagy amelyek katonai szolgálatban álló személy parancsnoksága alatt állanak.
2. Cikk. Az egyik Magas Szerződő Fél Légijáróművei, azoknak személyzete, utasai és rakománya, mialatt a másik Állam területén tartózkodnak, az átrepült államban hatályban levő rendelkezéseknek vannak alávetve, nevezetesen általában a légiforgalomra vonatkozó szabályoknak, amennyiben ezek nemzetiségi megkülönböztetés nélkül minden külföldi légijáróműre egyaránt alkalmazást nyernek, továbbá, a vámokra és egyéb illetékekre vonatkozó szabályoknak, a ki- és beviteli tilalmaknak, a személy-, poggyász- és áruszállításra, valamint a közrendre és közbiztonságra, úgyszintén az egészségügyre és az útlevelekre vonatkozó szabályoknak.
Ezenkívül az egyéb általános érvényben levő törvényes rendelkezések hatálya alatt állanak, feltéve, hogy ez az Egyezmény ellenkezően nem rendelkezik.
Iparszerű személy-, poggyász- és áruszállítás a saját államterület két pontja között a hazai légijáróműveknek tartható fenn.
A légijáróműveken érkezésükkor levő üzemanyagok vámmentesek, kivéve a másik Szerződő Fél területén lerakott, vagy azt a mennyiséget, mely kizárólag ebben az államban végzett belföldi repülések céljaira szolgál.
3. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyikének jogában van a légiforgalmat saját területének bizonyos részein megtiltani, feltéve, hogy a saját és a másik állam légijáróművei között különbséget nem tesz. Ez a feltétel nem vonatkozik az állami hatóságok által különleges célokra használt légijáróművekre.
A Szerződő Államok mindegyike kötelezi magát, hogy közölni fogja a másik állammal területének azokat a részeit, melyek felett a repülés tilos.
A Magas Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának békeidőben azt a jogot, hogy a fentemlített területrészeken kívül területe felett a légiforgalmat rendkívüli körülmények között részben vagy egészben ideiglenesen azonnali hatállyal korlátozza vagy eltiltsa az alatt a feltétel alatt, hogy nem tesz különbséget a másik Szerződő Fél és egyéb külföldi állam légijáróművei között.
4. Cikk. Minden légijárómű, amely tiltott terület fölé kerül, mihelyt ezt észreveszi, köteles az átrepült állam légiközlekedési rendelkezéseiben megállapított vészjelet megadni és ennek az államnak a tiltott területén kívül eső legközelebbi légikikötőjében haladéktalanul leszállani.
Ugyanez a kötelezettség terheli a tiltott területrész felett repülő azokat a légijáróműveket is, amelyeknek erre figyelmeztető különleges jelzést adtak.
5. Cikk. A légijáróműveknek jól látható oly megkülönböztető jelzéseket kell viselniök, amelyek azonosságuk megállapítását repülés közben lehetővé teszik (nemzeti és lajstromozási jel); ezenkívül rajtuk a tulajdonos nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni; el kell látva lenniök a lajstromozásukat és alkalmasságukat feltüntető, valamint minden egyéb oly okmánnyal, mely hazájukban a légiközlekedésre nézve elő van írva.
6. Cikk. A légijárómű személyzete ama tagjainak, akik a légijáróművön valamely a hazájukban külön engedélyhez kötött tevékenységet végeznek, el kell látva lenniök a légiközlekedésre nézve hazájukban előirt igazolványokkal, különösen a szabályszerű képesítési és engedélyezési okmányokkal.
A személyzet többi tagjainak oly igazolványokkal kell ellátva lenniök, amelyek a légijáróművön való tevékenységüket, hivatásukat, személyazonosságukat és állampolgárságukat igazolják.
A személyzet és az utasok kötelesek magukkal vinni a beutazásra vagy tartózkodásra jogosító okmányokat (útlevél, stb.), melyeket esetleg az utazás céljául szolgáló területen megkövetelnek, hacsak a két Szerződő Állam között erre nézve valamely más megállapodás nem jön létre.
7. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyike által kiállított vagy elismert alkalmassági bizonyítványok, személyzeti képesítési és engedélyezési okmányok a másik Szerződő Állam területén úgyanolyan érvényűek, mint az ebben a másik államban kiállított vagy elismert megfelelő okmányok, mégis azzal a fenntartással, hogy a személyzet képesítési és engedélyezési okmányai csak annak az államnak a légijáróművein való szolgálatra érvényesek amely ezeket az okmányokat kiállította. Minden kivételhez a másik Szerződő Állam legfelsőbb légügyi hatóságának hozzájárulása szükséges.
A Magas Szerződő Felek mindegyike fenntartja magának a jogot, hogy a saját területe feletti légiforgalomban megtagadja azoknak a képesítési és engedélyezési okmányoknak elismerését, amelyeket az ő állampolgárai részére a másik Szerződő Állam adott ki.
8. Cikk. A légijáróművek fel lehetnek szerelve rádióberendezéssel, ha származási államuk részéről e célból kiadott külön engedéllyel vannak ellátva.
Ez a berendezés a Magas Szerződő Felek egyikének területe felett csak az alatt a feltétel alatt használható, ha alkalmazása az ebben az államban érvényes szabályoknak megfelelően történik.
Ezt a berendezést a személyzetnek csupán azok a tagjai kezelhetik, akik hazai hatóságuk erre vonatkozó külön engedélyét viszik magukkal.
A két Szerződő Állam biztonsági okokból fenntartja magának azt a jogot, hogy a légijáróművek rádióberendezésére vonatkozólag rendelkezéseket adhasson ki.
9. Cikk. A légijáróművek, azok személyzete és utasai fegyvert, lőszert, mérges gázokat, robbanó anyagot és postagalambot csak a légijárómű által átrepült állam külön engedélyével vihetnek magukkal.
Jelzőanyag és jelzőlőszer ennek az Egyezménynek értelmében nem tekinthető fegyvernek és lőszernek.
Fényképező és mozgófényképező készülékek szállítása külön engedély nélkül is szabad az alatt a feltétel alatt, hogy útközben való használatukat kizáró módon vannak elhelyezve.
A közrend és a közbiztonság szempontjából a Magas Szerződő Felek mindegyikének jogában áll saját területén az ennek a cikknek első bekezdésében nem említett tárgyak szállítását is korlátozni, feltéve, hogy e tekintetben nem tesz különbséget a saját és a másik Szerződő Fél légijáróművei között.
10. Cikk. Az utast, poggyászt vagy árut szállító légijáróműveknek az utasok névjegyzékével, az áruk minőségének és mennyiségének leírását feltüntető kimutatással, valamint a szükséges vámbevallási nyilatkozatokkal kell ellátva lenniök.
11. Cikk. Postaküldemények szállítását a két szerződő Állam postaigazgatásai külön megállapodásokkal közvetlenül fogják szabályozni.
12. Cikk. Mindegyik Szerződő Állam minden fel- és leszállás alkalmával saját területén, illetékes hatóságai által átvizsgáltathatja a másik Szerződő Állam légijáróműveit és ellenőriztetheti a szabályszerű igazolványokat és okmányokat.
13. Cikk. A közforgalom részére nyitva álló légikikötőket mindkét Szerződő Állam légijáróművei ugyanazok alatt a feltételek alatt vehetik igénybe. Ezek a légijáróművek egyenlően igénybevehetik a meteorológiai hírszolgálatot, rádióhírszolgálatot, úgyszintén a légiközlekedés biztonságára szolgáló berendezéseket. Az esetleges (leszállási, tárolási, stb.) illetékek a hazai és a másik Szerződő Állam légijáróművei részére egyenlők.
14. Cikk. A be- és kilépésnél a Szerződő Államok egyikéből jövő vagy odaérkező légijáróművek csak a közforgalmi vámrepülőtereket (útlevélszolgálattal bíró repülőtereket) vehetik igénybe éspedig közbeeső leszállás nélkül a határ és ezek között a repülőterek között.
Egyes esetekben az illetékes hatóságok a fel- és leszállást más légikikötőkben is engedélyezhetik, ez esetben a vám- és útlevélvizsgálatot ott kell eszközölni. Az e külön szolgálat által előidézett költségek az érdekelt felet terhelik; a légikikötő és a határ közötti leszállásra vonatkozó tilalom ezekre a különleges esetekre is kiterjed.
Kényszerleszállás, vagy a jelen cikk első bekezdésében említett repülőtereken kívül történő, a 4. Cikkben meghatározott leszállás esetében a légijárómű parancsnoka, személyzete és utasai kötelesek annak az államnak az érvényben lévő rendelkezéseihez alkalmazkodni, ahol a leszállás történik.
A két Magas Szerződő Fél kölcsönösen közölni fogja egymással a közforgalom részére nyitva álló légikikötők jegyzékét. Ez a jegyzék fel fogja tüntetni az útlevélszolgálattal bíró vámlégikikötőket.
Az e jegyzékben eszközölt minden módosításról és e légikikötők valamelyike használati jogának még átmeneti jellegű korlátozásairól is a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.
15. Cikk. A két Szerződő Fél határait a légijáróművek (a kormányozhatók) csakis az érdekelt Szerződő Fél részéről meghatározott pontok között repülhetik át.
Azt a határszakaszt, amelyet a Magas Szerződő Felek egyike saját légijáróművei vagy külföldi légijáróművek részére átrepülés céljából kijelölt, a másik Szerződő Fél légijáróművei szintén átrepülhetik.
A Magas Szerződő Felek légijáróműveinek a másik Szerződő Fél területe felett szigorúan be kell tartaniok azokat az útvonalakat, amelyeket az érdekelt állam előír, kivéve, ha a légköri viszonyok kényszerítenék azokat ezeknek az útvonalaknak elhagyására. Ha ily útvonal nincs előírva, úgy a legrövidebb irányt kell követni.
16. Cikk. Holtteherként csupán finom homokot szabad ledobni és vizet kiönteni.
17. Cikk. A holtterhen kívül útközben csak oly tárgyakat vagy anyagokat szabad ledobni vagy eltávolítani, amelyekre az állam, amelynek területe felett a légijárómű tartózkodik, e célból külön engedélyt adott.
Hulladékanyagoknak repülés közben való kidobása csak az átrepült állam e célból kiadott rendelkezéseinek megfelelően történhetik.
18. Cikk. A jelen Egyezmény alkalmazásánál felmerülő összes nemzetiségi kérdések tekintetében egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a légijáróművek annak az államnak nemzetiségéhez tartoznak, amelyben szabályszerűen lajstromozva vannak.
Légijárómű a Szerződő Államok valamelyikében csak akkor lajstromozható, ha az teljesen az illető állam polgárainak tulajdona. Ha a légijárómű valamely társaság vagy valamely jogi személy tulajdona, úgy ahhoz, hogy azokat magyarnak vagy lengyelnek lehessen tekinteni, meg kell felelniök a magyar vagy lengyel törvények által meghatározott feltételeknek.
19. Cikk. Minden légijáróművet, amely a Szerződő Államok valamelyikébe érkezik vagy annak területén átrepül és ott a szükséges leszállásokat végzi, valamely szabadalom vagy minta utánzása miatt történő lefoglalás alól mentesíteni lehet óvadék letétbehelyezése által, amelynek mérvét lehetőleg rövid idő alatt a lefoglalás helye szerint illetékes hatóság köteles megállapítani.
20. Cikk. Mindkét Szerződő Állam légijáróműveinek leszállásnál, különösen veszély esetében, ugyanarra a segélynyujtásra van joguk, mint a hazai légijáróműveknek.
A tengeren veszélybe jutott légijáróműveknek mentése külön egyezmény hiányában a tengerjog alapelvei szerint történik.
21. Cikk. Mindkét Magas Szerződő Fél közli egymással a saját területén érvényben levő összes légiközlekedési szabályokat.
22. Cikk. A jelen Egyezmény alkalmazására, különösen a vámkezelési eljárásra vonatkozó részleteket a Magas Szerződő Felek illetékes igazgatásai a szükséghez képest és a lehetőség határain belül, közvetlen megegyezés útján szabályozzák.
23. Cikk. A jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása körül felmerülő mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek a rendes diplomáciai úton barátságos módon nem rendezhetők, a Magas Szerződő Felek egyikének kívánságára a jelen cikkben meghatározott összetételű választott bíróság elé kell terjeszteni. A választott bíróság döntése a két Szerződő Államra nézve kötelező.
A választott bíróság három tagból áll és összeállítása olyképpen történik, hogy mindegyik Állam attól számított egy hónapon belül, amikor egyikük választott bíróságot kívánt, döntőbíróját kinevezhesse.
A választott bíróság elnökét a két Magas Szerződő Fél között létrejött megegyezés alapján a következő hónapon belül kell kinevezni. Az elnöknek légihajózási kérdésekben szakértőnek, bármelyik harmad állam polgárának kell lennie, lakóhelye nem lehet a Szerződő Államok egyikének vagy másikának területén és nem állhat ennek a két Államnak szolgálatában.
Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek valamelyike egy hónapon belül döntőbíróját a választott bíróságba nem jelöli ki, vagy ha a következő hónap folyamán az elnök megválasztása a két állam közötti megegyezés hiányában nem történik meg, a Svájci Szövetségi Tanács Elnökét kell felkérni, hogy a szükséges kinevezéseket eszközölje.
A választott bíróság székhelyét az elnök állapítja meg.
A választott bíróság határozatait szótöbbséggel hozza. Az eljárást a választott bíróság határozza meg, ez írásbeli lehet, ha a két Magas Szerződő Fél kifogást nem emel.
Mindegyik Szerződő Fél viseli döntőbírája tiszteletdíjának költségeit, továbbá az elnök tiszteletdíjának felét és az eljárási költségek felét.
24. Cikk. Ezt az Egyézményt a Magas Szerződő Felek mindegyike egy évi határidőre bármikor felmondhatja.
25. Cikk. Ez az Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Varsóban a legrövidebb időn belül meg fog történni.
Az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Budapesten, 1931. évi november hó 28-án két francia nyelvű eredeti példányban.
(Aláírások)
A Magyar Királyság és a Lengyel Köztársaság közötti légiforgalmi Egyezmény aláírásakor a meghatalmazottak a következő további pontozatokban állapodtak meg:
1. Az Egyezmény első cikkéhez:
a) A jelen Egyezmény értelmében légijáróművek alatt saját hajtóerővel rendelkező vagy ezzel nem rendelkező légijáróműveket kell érteni. A jelen Egyezmény határozmányai saját hajtóerővel nem rendelkező légijáróművekre azonban csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben azt ily légijáróművek különös jellege megengedi.
b) A jelen Egyezmény első cikkének 2. bekezdésében foglalt általános szabály épségben tartása mellett megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a Magas Szerződő Felek egyikénél lajstromozott valamely légijárómű a két Magas Szerződő Fél területei között vagy azokon keresztül keresetszerzés céljából eszközölt személy-, poggyász- és áruszállítást (keresetszerű egyes repüléseket) csakis a Magas Szerződő Felek által kijelölendő hatóságok részéről adott előzetes berepülési vagy átrepülési engedély mellett eszközöket.
c) Az Egyezmény első cikkének 3. bekezdésében megállapított, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetre vonatkozó kikötés nem érinti az egyenesadók és illetékek pénzügyi részét. A két Állam területén üzleti tevékenységet folytató légiforgalmi vállalatoktól beszedett egyenesadók kérdése a Magyarország és Lengyelország között 1928. évi május hó 12-én aláírt egyezmény alapján fog kettős adóztatás elkerülése céljából szabályozást nyerni.
2. Az Egyezmény 22. Cikkéhez:
A nélkül, hogy ez az illetékes vámhatóságok között a jövőben létesülő megállapodásokat befolyásolná, már most megegyezés áll fenn arra nézve, hogy amennyiben valamely légijárómű érkezésénél eltérést állapítanának meg a szállított áruk és a föntemlített okmányok között, az érkezési kikötő vámhatóságai közvetlen összeköttetésbe léphetnek a másik Szerződő Állam illetékes vámhatóságaival.
Kelt Budapesten, 1931. évi november hó 28-án két eredeti, francia nyelvű példányban.
(Aláírások)
3. § Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, a m. kir. belügyminiszter és a m. kir. külügyminiszter hajtja végre.
