1. § (1) A főpolgármestert a belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki és őt állásától az államfő - ugyancsak a belügyminiszter előterjesztésére - bármikor felmentheti.
(2) Az 1930:XVIII. törvénycikk 7. §-a és 9. §-ának (2) bekezdése, valamint 42. §-a (1) bekezdése h) pontjának a főpolgármester választására vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.
2. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikknek a törvényhatósági bizottság szervezetéről szóló 11. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontja úgy módosul, hogy az összes választók közül választott tagok száma: 108, az örökös tagok száma pedig 22.
(2) A szakszerűség képviselőinek (1930:XVIII. törvénycikk 11. § (1) bek. d) pont és 24. § (1) bek. b) pont), illetőleg helyetteseiknek törvényhatósági bizottsági tagsági joga megszűnik; a közgyűlésre meg kell őket hívni, a közgyűlésen felszólalhatnak, de szavazati jogot csak akkor gyakorolhatnak, ha tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A szakszerűség képviselői közé soroztatik a budapesti kerületi m. kir. gazdasági főfelügyelő is.
(3) Az 1930:XVIII. törvénycikk 16. §-ának (3) bekezdése úgy módosul, hogy a VIII. választókerület 11, a VI., VII. és IX. választókerület 9-9, a többi választókerület pedig 7-7 törvényhatósági bizottsági tagot választ.
3. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 6. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a székesfőváros közigazgatási hatóságai közé iktatott törvényhatósági tanács törvény életbelépésével megszűnik.
(2) A törvényhatósági tanácsnak az 1930:XVIII. törvénycikk egyes szakaszaiban megállapított hatásköre az alábbi szakaszokban foglalt megosztás szerint a törvényhatósági bizottságra és a polgármesterre száll át.
4. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 32. §-a helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A közgyűlés elé terjesztendő ügyeket - amennyiben azok előkészítést igényelnek - a polgármester készíti elő.
(2) A polgármester az előző bekezdésben említett minden ügyben, valamint a 7. § l) pontjában ráruházott hatáskörben az 50,000 pengő értéket meghaladó intézkedései tekintetében az ügy tárgya szerint illetékes szakbizottságokat meghallgatni köteles, egyéb ügyekben pedig azokat meghallgathatja. A polgármester az ügyeket saját javaslata és a szakbizottság véleménye kíséretében, a javaslatától eltérő vélemény esetében pedig ezenfelül a szakbizottság véleményére tett észrevételei kíséretében terjeszti a közgyűlés elé.”
5. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 33. §-a (1) bekezdésének második harmadik és negyedik mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Minden állandó szakbizottság tagjainak száma legalább 9, legfeljebb 15, a pénzügyi szakbizottságé legfeljebb 25. Az állandó szakbizottságok elnökét, az elnök helyettesét és az előadót a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester rendeli ki, azonban úgy a főpolgármester, mint a polgármester és az alpolgármesterek az elnöklést bármelyik szakbizottságban bármikor átvehetik.”
(2) Ugyanez a szakasz (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Az állandó szakbizottságok nyilvános ülésben tanácskoznak és határoznak; az elnök azonban egyes ügyeknek zárt ülésben tárgyalását rendelheti el. A zárt ülésről közleményt csak a elnök adhat ki. Az állandó szakbizottságok ülésein a polgármester, az alpolgármesterek, a tiszti főügyész vagy helyettese és az előadók - az egészségüggyel foglalkozó szakbizottság ülésein pedig a tiszti főorvos - jelen lehetnek és bármikor felszólalhatnak. Az állandó szakbizottságok hatásköre csak véleményadásra terjed ki; a véleményt, illetőleg szavazategyenlőség esetében a szakbizottságban kifejezésre juttatott eltérő véleményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt az ügy irataihoz kell csatolni. A bizottság - tárgyalásaira - külső szakértőket is meghívhat.”
(3) Ugyanennek a szakasznak (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Törvényhatósági tisztviselők sem az állandó szakbizottságokba, sem a külön bizottságokba taggá nem választhatók; felvilágosítások megadása végett azonban a polgármester őket a bizottságok üléseire berendelheti.”
(4) Az 1930:XVIII. törvénycikk 33. §-ának (6) bekezdésében az utolsó mondat így változik meg:
„A bizottság elnöke a polgármester ha azonban a polgármester nem volna római katolikus vallású, akkor az alpolgármesterek közül sorrendben az, aki római katolikus vallású.”
(5) A fővárosi közmunkák tanácsába az 1870:X. törvénycikk 11. §-a alapján a középítési bizottságból küldendő négy tagot a műszaki ügyosztályok mellé rendelt szakbizottságok együttes ülésben - saját tagjaik közül - választják.
6. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikknek a közgyűlés hatásköréről szóló 42. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„n) határoz mindennemű szerződés vagy egyéb jogügylet (vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés stb.) kötése kérdésében; a költségvetés keretén belül azonban ezekben az ügyekben a törvényhatósági bizottság csak akkor határoz, ha a jogügylet értéke a 100,000 pengőt meghaladja; visszatérő szolgáltatást tárgyazó jogügylet esetében (ideértve a bérleti és haszonbérleti szerződést is) az értéket valamennyi szolgáltatásnak a jogügylet egész tartamára összeszámított együttes összege adja; egyébként az érték megállapítására az 1911:I. törvénycikk 6. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az idézett szakasz (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„o) az 1870:X. törvénycikk rendelkezéseinek érintése nélkül tárgyalja a városszabályozási terveket;”
(3) Ugyanennek a szakasznak (2) bekezdése hatályát veszti.
7. § Az 1930:XVIII. törvénycikknek a polgármester hatásköréről szóló 48. §-a (2) bekezdése folytatólagosan a következő szöveggel egészíttetik ki:
„Hatáskörébe tartozik továbbá:
j) a székesfőváros vagyonának megóvása és kezelése;
k) a székesfőváros kölcsöneinek törlesztésével kapcsolatos végrehajtási intézkedések;
l) a költségvetés keretén belül 100,000 pengő értéket meg nem haladó mindennemű szerződés vagy egyéb jogügylet (vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés stb.) kötése; az ugyanegy tárgyra vonatkozó, azonos természetű jogügyletek értékét az értékhatár szempontjából össze kell számítani; visszatérő szolgáltatást tárgyazó jogügylet esetében (ideértve a bérleti és haszonbérleti szerződést is) az értéket valamennyi szolgáltatásnak a jogügylet egész tartamára összeszámított együttes összege adja; egyébként az érték megállapítására az 1911:I. törvénycikk 6. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni;
m) a jóváhagyott költségvetés keretén belül elhatározott beszerzések és munkálatok végrehajtásának elrendelése;
n) az 1870:X. törvénycikk rendelkezéseinek érintése nélkül a telekszabályozási ügyek intézése a városszabályozási tervek kivételével;
o) a kegyúri ügyek - a bemutatási jog (1930:XVIII. törvénycikk 33. § (6) bek.) gyakorlásának kivételével;
p) a költségvetésben felvett átalányösszegek felosztása.”
8. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikkben a törvényhatósági tanács részére megállapított hatáskörből
a) a törvényhatósági bizottságra száll át:
az üzemek újítási tartalékalapjának forgótőke céljaira való igénybevételének engedélyezése (1930:XVIII. törvénycikk 87. § (8) bek.);
b) a polgármesterre száll át:
1. a közgyűlési tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítvány napirendre tűzése kérdésében előzetes javaslattétel (1930:XVIII. törvénycikk 36. § (10) bek.);
2. a kerületi választmány állandó tagjainak névszerinti megjelölése (1930:XVIII. törvénycikk 55. § (6) bek.);
3. az 1930:XVIII. törvénycikk 70. §-ának (3) bekezdésében a székesfőváros vagyonának hasznosítása kérdésében a törvényhatósági tanács részére megállapított hatáskör;
4. az 1930:XVIII. törvénycikk 86. §-ának (2) bekezdésében a használati díjak mértékének időszakonkinti megállapítása tekintetében a törvényhatósági tanács részére biztosított hatáskör.
(2) Az 1930:XVIII. törvénycikknek a törvényhatósági tanácsra vonatkozó azokat a rendelkezéseit, amelyekről ebben a törvényben nincs intézkedés, a törvényhatósági tanáccsal való vonatkozásban tárgytalanoknak kell tekinteni (1930:XVIII. törvénycikk 25. § (3), 31. § (2), 37. § (1) és (2), 38. § (10), 48. § (2) bek. b) pontja, 60. § (1), 64. § (3), 72. § (1) és (3), 76. § (2), 78. § (3), 81. § (2), 82. § (1), 89. § (1), 93. § (1), és (3), 95. § (1), 99. § (11), 104. § (2) bek. második mondata és (3) bekezdése).
(3) Amennyiben a törvényhatósági tanácsra kormányrendelet vagy szabályrendelet ruházott hatáskört, a kormányrendeletet a kibocsátó kormányhatóság, a szabályrendeletet pedig a székesfőváros törvényhatósági bizottsága e törvény életbelépése után haladéktalanul megfelelően módosítani köteles.
(4) Az 1930:XVIII. törvénycikknek a törvényhatósági tanácsról szóló 45-47. §-ai, és a 63. § (3) bekezdésének második mondata, valamint az 1933:XVI. törvénycikknek a törvényhatósági tanácsra vonatkozó rendelkezései (6. § (2) bek., 12. § (1) bek., 21. §, 25. § (1) bek. 2. pont és (2) bek. 7. pont) hatályukat vesztik.
9. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 12. §-ának (2) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az igazoló választmány elnökének helyettesét az igazoló választmány tagjai közül a főpolgármester nevezi ki.
10. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 36. §-ának (9) bekezdése úgy módosul, hogy a költségvetés vitája tizennégy napnál tovább nem tarthat. Az általános vita legfeljebb két napig tarthat; az általános vita második napján a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában határozni kell abban a kérdésben, hogy a közgyűlés a részletes vita során a költségvetés egyes fejezeteinek tárgyalására mennyi időt kíván fordítani. A részletes vita idejéből négy napot az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani. Egyébként az idézett törvényhely rendelkezéseit a most említett határidők figyelembevételével megfelelően kell alkalmazni.
11. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 51. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
„A számszéki igazgató az általa végzett vizsgálatokról negyedévenkint - sürgős intézkedés szüksége esetében haladéktalanul - jelentést tesz a főpolgármester útján a belügyminiszternek; ezt a jelentést másolatban egyidejűleg a polgármesternek is megküldi, aki azt a véleménynyilvánítás végett a pénzügyi szakbizottság elé terjeszti. A pénzügyi szakbizottság ezt a jelentést zárt ülésben tárgyalja. Aki a zárt ülés tárgyalásának anyagát bármely módon egészben vagy részben közzéteszi, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A számszéki igazgató az általa végzett vizsgálatokról évenkint egyszer - a zárszámadás kapcsán - a törvényhatósági bizottság közgyűlésének is jelentést tesz.”
12. § (1) A számszéki igazgató feladatkörének ellátásához szükséges személyzetet részben jogi, részben műszaki, részben könyvvizsgálói és részben számvevőségi képesítéssel rendelkező egyénekből kell összeállítani úgy, hogy a számszéki igazgató részére a székesfőváros gazdálkodása minden ágának megvizsgálására - a számszék feladatának ellátásához feltétlenül szükséges számban - elegendő szakértő álljon rendelkezésre. A számszék szervezetét, szolgálati eljárását és a tisztviselők szolgálati viszonyait a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter állapítja meg.
(2) A számszék személyzete a székesfővárosi tisztviselőktől elkülönített létszámot alkot; ezt a létszámot és ennek az egyes fizetési osztályok közötti megoszlását - a polgármester meghallgatásával - a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A számszéki igazgatót és az (1) bekezdésben említett személyzetet a belügyminiszter nevezi ki; velük szemben a szabályszerű elbánás alá vonás joga is a belügyminisztert illeti meg.
(3) A számszéki igazgatót és az (1) bekezdésben említett személyzetet a székesfővárosi tisztviselőkre megállapított fizetési osztályokba kell sorozni és részükre az azonos fizetési osztályokba sorozott székesfővárosi állásoknak megfelelő járandóságokat kell megállapítani. A számszéki igazgató a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osztályba, a többi tisztviselők pedig fokozatosan alacsonyabb fizetési osztályokba tartoznak. A járandóságokat és a székesfővárosi nyugdíjszabályrendelet szerint járó ellátási díjakat, valamint a számszék dologi kiadásait a székesfőváros viseli.
(4) A számszék feladatkörének ellátásához szükséges irodai, továbbá altiszti és szolgai személyzetet - a polgármester meghallgatásával - a főpolgármester rendeli ki. A beosztás tartama alatt ezzel a személyzettel kizárólag a számszéki igazgató rendelkezik.
(5) Az 1930:XVIII. törvénycikk 51. §-ának (6) bekezdése és 57. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
13. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 58. §-ának helyébe a következő szöveg lép:
„I. Központi és kerületi közigazgatás
(1) A fogalmazói karhoz tartozó tisztviselők közül:
a) a polgármestert, az alpolgármestereket, a tanácsnokokat, az árvaszéki elnököt és a tiszti főügyészt a törvényhatósági bizottság választja;
b) a legalsó fizetési osztályba tartozó állást betöltő tisztviselőket a főpolgármester, a többieket pedig a polgármester nevezi ki.
(2) Az egészségügy szolgálatában álló tisztviselők közül a tiszti főorvost a törvényhatósági bizottság választja, a tiszti és kerületi orvosokat a főpolgármester, az állatorvosokat pedig a polgármester nevezi ki.
(3) A műszaki szolgálatban álló tisztviselők állásának betöltésére vonatkozólag az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a legalsó fizetési osztályt tartozó állást betöltő tisztviselőket a polgármester nevezi ki.
(4) A statisztikai hivatal igazgatóját és a főlevéltárost a törvényhatósági bizottság választja.
(5) A számvevőség szolgálatában álló tisztviselők közül a főszámvevőt a törvényhatósági bizottság választja, a számvevőségi kar többi tagját a főpolgármester nevezi ki.
(6) A pénztári, valamint az adóhivatali szolgálatban álló összes tisztviselőket a polgármester nevezi ki.
(7) A polgármester nevezi ki, illetőleg alkalmazza a központi és kerületi igazgatás szolgálatban álló:
a) mindazokat a tisztviselőket, akikről ennek a szakasznak (1)-(6) bekezdésében nincs rendelkezés;
b) a segéd- és kezelőhivatalok egész személyzetét:
c) minden más alkalmazottat (ideiglenes, havidíjas, napidíjas alkalmazottat, kerületi szülésznőket, altiszteket, szolgákat stb.).
(8) A polgármestert és az alpolgármestereket állásukban a belügyminiszter előterjesztésére az államfő erősíti meg; amíg az államfő őket állásukban meg nem erősítette, az esküt le nem tehetik. Ha a választást közigazgatási bírósági panasszal támadták meg, a megerősítés iránt az államfőhöz csak a panasz elbírálása után lehet előterjesztést tenni. Az előterjesztett közigazgatási bírósági panaszt a jogorvoslati határidő letelte után 48 óra alatt fel kell terjeszteni a közigazgatási bírósághoz, amely soron kívül, de legkésőbb a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt dönt.
(9) Ha az államfő a megválasztott polgármestert, illetőleg alpolgármestereket állásukban nem erősítette meg, a választás érvénytelenné válik és a belügyminiszter leiratának kézbesítésétől számított 30 napon belül új választást kell tartani.
(10) Azt, akit az államfő állásában nem erősített meg, az alatt az idő alatt, ameddig megbizatása a (11) bekezdés értelmében tartott volna, sem polgármesteri, sem alpolgármesteri állásra jelölni nem lehet.
(11) A polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész megbízatása hat évre, az összes többi tisztviselők megbizatása élethossziglanra szól. Ha a polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész állása a hat évi megbizatás idejének lejárta előtt üresedik meg, a helyükbe megválasztott tisztviselők megbizatása addig tart, ameddig azoknak a tisztviselőknek a megbizatása tartott volna, akiknek a helyére megválasztották.
(12) Azt, hogy az ideiglenes alkalmazottaknak, valamint azoknak az alkalmazottaknak a megbízatása, akik a tisztviselői létszámba nem tartoznak, mennyi időre szól, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg.
II. Intézetek, közintézmények, közművek és üzemek
(13) A székesfőváros összes közoktatási intézeteinek és intézményeinek - ideértve az árva- és szeretetházakat is - végleges és ideiglenes, egész oktató- és nevelőszemélyzetét, mégpedig az igazgatókat a közoktatásügyi szakbizottság meghallgatásával, a polgármester alkalmazza, illetve nevezi ki.
(14) Az intézetek, közintézmények, közművek és üzemek szolgálatában álló orvosok közül a kórházi és fertőtlenítő intézeti orvosokat a főpolgármester nevezi ki, a többieket (iskola-, fürdő- stb. orvosokat) és az állatorvosokat a polgármester alkalmazza.
(15) A könyvtárigazgatót a törvényhatósági bizottság választja, a könyvtári aligazgatókat, a főkönyvtárosokat, a könyvtárosokat, segédkönyvtárosokat, könyvtári felügyelőket, főtiszteket és tiszteket a polgármester nevezi ki.
(16) A (13)-(15) bekezdésben megjelölt állásokon felül a székesfőváros intézeteinél, közintézményeinél, közműveinél és a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemeinél lévő összes állásokat a polgármester tölti be, azonban egyes állásokra nézve az alkalmazás jogát a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel az intézet, közintézmény, közmű, illetőleg üzem vezetőjére is átruházhatja.
III. Kinevezési jog gyakorlása
(17) A főpolgármester a részére ebben a szakaszban biztosított kinevezési jogát minden esetben a polgármester előzetes meghallgatásával gyakorolja.
(18) A polgármester - tisztviselői állások betöltése alkalmával - a kinevezni szándékolt egyének nevét a főpolgármesternek előzetesen bejelenteni köteles.
(19) Ha a polgármester ideiglenes alkalmazottá olyan egyént kíván kinevezni, akinek jogi képesítése van, valamint ha a polgármester valamely fogalmazói karbeli állásra nem a székesfővárosi fogalmazói kar tisztviselői közül kíván valakit kinevezni, a kinevezéshez a főpolgármester hozzájárulása szükséges.
(20) A polgármester a (13) bekezdésben említett oktató- és nevelőszemélyzet létszámába akár ideiglenes, akár végleges jelleggel csak azt nevezheti ki, illetőleg csak azt alkalmazhatja, akinek alkalmazásához a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetesen hozzájárult. Ehhez képest a polgármester a kinevezni, illetőleg alkalmazni szándékolt oktató- és nevelőszemélyzet névsorát, előzetes jóváhagyás végett, a főpolgármester útján, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni köteles. Ez a rendelkezés a székesfőváros közoktatásánál (árva- és szeretetházainál) óradíjjal átmenetileg, kisegítőként alkalmazott személyekre nem vonatkozik.”
14. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A számszéki igazgatói és számszéki helyettes igazgatói állás betöltéséhez, úgyszintén a számszék jogi képesítéséhez kötött állásainak betöltéséhez az 1929:XXX. törvénycikk 65. §-ának (1) bekezdésében megállapított jogi képesítés és azonfelül az államszámviteltani államvizsga letétele is szükséges. A számszék könyvvizsgálóinak képesítésére az 1930:V. törvénycikk 73. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.”
(2) Az 1930:XVIII. törvénycikk 101. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
15. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A kijelölendő választmányt a szükséghez képest közvetlenül a választást megelőzően kell megalakítani; tagjainak megbizatása a kijelöléssel minden esetben véget ér.”
(2) Az 1930:XVIII. törvénycikk 60. §-ának (8) bekezdése csak a polgármesterre, az alpolgármesterekre és a tiszti főügyészre vonatkozik.
16. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 62. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja úgy módosul, hogy a polgármestert szolgálati sorrend szerint az alpolgármesterek helyettesítik, a többi állásokra a székesfővárosi tisztviselői közül - szükség esetében - a főpolgármester helyettesít.
(2) Ugyanez a szakasza következő új bekezdéssel egészíttetik ki:
„A tisztviselők és egyéb alkalmazottak szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében - a főpolgármester által kinevezett tisztviselők kivételével - az a hatóság határoz, amely az állás betöltésére jogosult. A főpolgármester által kinevezett tisztviselők szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében, valamint a tisztviselők és egyéb alkalmazottak ellátásra jogosult hozzátartozóinak ellátása kérdésében a polgármester határoz. Ezek a rendelkezések a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról alkotott 1934:I. törvénycikknek, a székesfőváros alkalmazottaira is hatályos rendelkezéseit nem érintik.”
17. § (1) Az 1830:XVIII. törvénycikk 67. §-ának a számszéki igazgatóra és helyettesére vonatkozó fegyelmi rendelkezéseit a számszéknek az e törvény 12. §-a (1) bekezdésében említett egész személyzetére is alkalmazni kell.
(2) Ebben a szakaszban a törvény hatósági tanácsra vonatkozó rendelkezést tárgytalannak kell tekinteni.
18. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 71. §-ának (2) bekezdésében a pénzkészletek elhelyezésére vonatkozólag a törvényhatósági tanács részére megállapított hatáskört a törvényhatósági bizottság gyakorolja.
(2) Ugyanez a szakasz (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A polgármester a központi pénztár pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezéséről a központi pénztár igazgatója útján, a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek, valamint az önálló vagyonkezelésű intézetek, közintézmények és közművek pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezéséről pedig ezek vezetői útján gondoskodik.”
19. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 74. §-a (1) bekezdésében említett készpénzfeleslegek igénybevétele felől - a törvényhatósági bizottságnak utólagosan való bejelentés kötelezettsége mellett - a polgármester rendelkezik.
20. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 87. §-a a következő új bekezdéssel egészül ki:
„A nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem költségvetését a polgármester az üzemvezető útján hajtja végre.”
21. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 89. §-a helyébe a következő szöveg lép:
„Üzemi választmány
(1) Az üzemi szabályzat a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemnél üzemi választmányt szervez. Rokoncélú vagy hasonló természetű üzemek mellé lehetőleg közös üzemi választmányt kell szervezni.
(2) Az üzemi választmány hat tagból áll. Négy tagot a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül, két tagot pedig külső szakértők közül választ; a külső szakértők közül az egyik tagot a törvényhatósági bizottság a polgármester által kijelölt egyének közül választja. Az elnököt és helyettesét az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki. Az üzemi választmány tagjainak a megbizatása három évre szól.
(3) Üzemi választmány tagjává nem lehet megválasztani és nem lehet kijelölni olyan személyt, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül vagy közvetve érdekelt.
(4) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja.
(5) Az üzemi választmány ülésén az üzem vezetőjének (helyettesének), valamint az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek és a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteinek tanácskozási joguk van.
(6) A működése során tudomására jutott hivatali és üzleti titkot az üzemi választmány nem tisztviselő tagja is megőrizni köteles.
(7) A törvényhatósági bizottság az üzemi választmány tagjai részére, az üzem terhére, ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat még; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja.
(8) Az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó és véleménynyilvánító testület mind az üzemvezető, mind a polgármester, mind a törvényhatósági bizottság irányában. Tanácsát, véleményét szótöbbséggel hozott határozattal adja meg; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Határozat akár szóval, akár írásban közölhető.
(9) Az üzemvezető köteles a választmánynak minden felvilágosítást megadni, amely szükséges, hogy a választmány az üzemvitelről általánosságban vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék. E végből a választmány elnöke és tagjai az ülésen az üzemvezetőhöz kérdést intézhetnek s a választmány az üzemvezetőtől írásbeli jelentést kérhet; a választmány kívánságára az üzemvezető az üzleti könyvekben foglalt egyes bejegyzéseket a választmánynak bemutatni köteles.
(10) A belügyminiszter a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemekhez felügyeleti jogkörének hatékonyabb gyakorlása céljából miniszteri biztost küldhet ki.
(11) A miniszteri biztosnak jogában áll az üzemi választmány ülésein jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges.
(12) A miniszteri biztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést az üzem ügyvitelébe meg kell engedni. A miniszteri biztosnak az ebben a minőségben tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie.
(13) A miniszteri biztos a polgármesternek, az üzemvezetőnek vagy más intézkedő szervnek jogszabályba, az állam vagy a főváros érdekeibe ütköző vagy az üzemi szabályzattal ellentétes határozata vagy tervezett intézkedése ellen óvást emelhet.
(14) A miniszteri biztos óvásának az említett határozat vagy intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A határozatot vagy tervezett intézkedést - a polgármesternek az ügyre vonatkozó javaslatával együtt - 24 óra alatt a belügyminiszter döntése alá kell bocsátani. A belügyminiszter három nap alatt dönteni köteles; ha a belügyminiszter döntését ez alatt az idő alatt a polgármesterrel nem közli, a határozat, illetőleg intézkedés végrehajtható.”
22. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 90. §-ának helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem élén a polgármester által alkalmazott üzemvezető (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató) áll. Az alkalmazási szerződést jóváhagyás végett a belügyminiszterhez kell felterjeszteni; a szerződés a székesfővárosra nézve csak a belügyminiszter jóváhagyása után válik hatályossá. A jóváhagyott szerződést a polgármester a törvényhatósági bizottságnak bemutatni köteles.
(2) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott szolgálati jogviszonyai tekintetében az ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottakra fennálló jogszabályok irányadók, amennyiben az üzemre fennálló szolgálati, illetmény- és nyugdíjszabályzat nem rendelkezik. Az ilyen szabályzat a belügyminiszter jóváhagyása alá tartozik.
(3) Az üzemi alkalmazott nem saját részére, sem harmadik személy részére, sem közvetlenül, sem közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével nem foglalkozhatik. Üzemvezető a polgármester engedélye nélkül, egyéb üzemi alkalmazott az üzemvezető engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást - ideértve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot is - nem folytathat, illetőleg nem vállalhat.
(4) Ugyanabban az üzemben egyidejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató stb.) nem lehetnek azok, akik egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalmazottak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ezeknek házastársai, nem teljesíthetnek olyan helyen szolgálatot, ahol egymásnak alá vannak rendelve vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott.
(5) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott jogkörét az üzemi szabályzat állapítja meg. Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott az üzemi szabályzatban megállapított, vagy a polgármester által megszabott korlátozásokhoz alkalmazkodni köteles. Amennyiben azonban az üzemvezető vagy egyéb üzemi alkalmazott cégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott, jogkörére harmadik személyekkel szemben a kereskedelmi törvény rendelkezései irányadók.
(6) Az üzemvezető felelősségét nem szünteti meg az, hogy az üzemi választmány tanácsa vagy véleménye szerint járt el, vagy hogy intézkedéseit felettes hatósága tudomásul vette, illetőleg javaslataihoz hozzájárult.”
23. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 91. §-a helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közösen csak oly feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a felénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen. Már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól a rendelkezés alól a belügyminiszter indokolt esetben kivételesen felmentést adhat.
(2) Részvénytársaság alakjában üzemet létesíteni vagy fenntartani csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzájárulásával szabad.
(3) A székesfőváros a jelen szakasz hatálya alá tartozó üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi jogokat a törvényhatósági bizottság által kiküldött megbízott vagy megbízottak útján gyakorolja. Ezeknek az üzemeknek igazgatóságban (ügyvezetőségében) és felügyelőbizottságában a székesfővárost az üzem közgyűlése által a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester kijelölése alapján megválasztott igazgatósági (ügyvezetőségi), illetőleg felügyelőbizottsági tagok képviselik. A polgármester egy-egy tagsági hely betöltésére nevez meg jelöltet.
(4) Az üzemek vezetése tekintetében a törvényhatósági bizottság az üzem költségvetésének és zárszámadásának elbírálása során megállapítja az elvi szempontokat; ezeknek keretei között a polgármester a jelen szakasz értelmében eljáró megbízottaknak, az igazgatósági (ügyvezetőségi) és a felügyelőbizottsági tagoknak állásfoglalásukra nézve általánosságban vagy esetenkint utasítást adhat. A megbizatások megszüntetése és esetleges pótlása iránt - az előző bekezdés rendelkezésének szem előtt tartásával - a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester bármikor intézkedhetik.
(5) A (3) bekezdésben említett megbízottra, igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagra a polgármestertől kapott utasítás kötelező. A megbízott igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagok ebben a minőségükben a rendes kereskedő gondosságával kötelesek eljárni. Ha a most említett személyek megbizatásuk határain túlmennek, vagy ha ezen minőségükben nem a rendes kereskedő gondosságával járnak el, az okozott kárért egyetemlegesen felelősek.
(6) A belügyminiszter a kereskedelmi társaság alakjában működő üzemekhez felügyeleti jogkörének hatékonyabb gyakorlása céljából miniszteri biztost küldhet ki.
(7) A miniszteri biztosnak jogában áll a közgyűlés, az igazgatóság, a végrehajtóbizottság és a felügyelőbizottság ülésein jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges.
(8) A miniszteri biztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést a társaság üzletvitelébe meg kell engedni. A miniszteri biztosnak az ebben a minőségében tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie.
(9) A miniszteri biztos a közgyűlésnek, az igazgatóságnak, a végrehajtóbizottságnak és a felügyelőbizottságnak jogszabályba vagy az alapszabályokba, úgyszintén az állam vagy a főváros érdekeibe ütköző határozata ellen észrevételt tehet; észrevételeit, amennyiben az ülésen tette, az ülésről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni. A miniszteri biztosnak az ülésen kívül írásban bejelentett észrevételeit haladéktalanul közölni kell azzal a testülettel, amelynek határozatára az észrevétel vonatkozik.
(10) Az észrevételnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.”
24. § Az 1930:XVIII. törvénycikk 99. §-ának (8), (9) és (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A törvényhatósági bizottság feloszlatása, esetében a közigazgatási bizottság, az igazoló választmány és az üzemi választmányok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság megalakulása után újra nem alakulnak.
A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a minisztérium kormánybiztost nevez ki, aki az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig a törvényhatóság igazgatását a törvényhatósági tisztviselőkkel intézi. A kormánybiztosra a főpolgármester hatásköre teljes egészében átszáll és egyúttal halaszthatatlan ügyekben a törvényhatósági bizottság jogkörét is gyakorolja, a választás alá eső tisztviselők állásának betöltésére és új adók kivetésére azonban nem jogosult. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni és ezért őket a törvényhatóság nem vonhatja felelősségre.”
25. § (1) Amennyiben az 1930:XVIII. törvénycikknek a jelen törvénnyel nem érintett rendelkezései vagy a jelen törvény máskép nem rendelkeznék, azokban az ügyekben, amelyeket az 1930:XVIII. törvénycikk életbelépése előtt:
a) törvény utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, az intézkedés joga visszaszáll a törvényhatósági bizottságra;
b) kormányrendelet vagy szabályrendelet utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, a polgármester jár el mindaddig, amíg az illetékes kormányhatóság, illetőleg a törvényhatósági bizottság a hatáskört máskép nem szabályozza;
c) valamely jogszabály a tanács hatáskörébe utalt, a polgármester határoz.
(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a jogszabályok valamely hatóság határozata ellen közigazgatási bírósági panaszjogot biztosítottak, a panaszjog változatlanul fennmarad abban az esetben is, ha ezekben az ügyekben az eljáró hatóság hatáskörét az 1930:XVIII. törvénycikk vagy a jelen törvény más hatóságra ruházza át.
(3) Az 1930:XVIII. törvénycikk 103. §-ának; (1) bekezdése hatályát veszti.
26. § (1) Az 1930:XVIII. törvénycikk 104. §-ának (2) bekezdése annyiban módosul, hogy a polgármesternek olyan ügyekben hozott határozata ellen, amelyeket nem törvény vagy miniszteri rendelet utalt a polgármester vagy a tanács hatáskörébe, valamint olyan ügyekben, amelyeket jövőre szabályrendelet fog a polgármester hatáskörébe utalni, a törvényhatósági bizottsághoz lehet fellebbezni. A törvényhatósági bizottság a hozzá fellebbezett ügyek elbírálására saját kebeléből - évenkint megújítandó - albizottságokat alakít. Ezeknek az albizottságoknak a szervezetét a törvényhatósági bizottság szabályrendeletben állapítja meg.
(2) Az előző bekezdés rendelkezése az 1933:XVI. törvénycikk 24. §-ában foglaltakat nem érinti.
27. § (1) A belügyminiszter abból a célból, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlya biztosíttassék, hogy a teherviselő közönség érdekében a székesfőváros háztartásában és üzemi gazdálkodásában fokozott takarékosság érvényesíttessék és végül, hogy a székesfőváros közigazgatásának vitele célszerűen és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően szabályoztassék, a jelen törvény életbelépésével egyidejűleg tervezetet bocsát ki.
(2) A tervezetet a főpolgármester hajtja végre, tekintet nélkül arra, hogy a szükséges eljárás vagy intézkedés - a közigazgatási bizottságot kivéve - a törvényhatóság bármely hatóságának vagy szervének hatáskörébe tartozik. Az ügyeket a főpolgármester utasításai szerint a polgármester készíti elő és a főpolgármester határozatait a polgármester hajtja végre. A főpolgármester a tervezetet fokozatosan, de a jelen törvény életbelépésétől számítva lehetőleg egy éven belül, legkésőbb azonban két év alatt, köteles végrehajtani.
(3) A főpolgármesternek a tervezet végrehajtása során olyan ügyben hozott határozatát, amelyre nézve valamely jogszabály kormányhatósági jóváhagyást köt ki, csak ennek megtörténte után lehet végrehajtani.
(4) A főpolgármester - a tervezet végrehajtása során - olyan esetekben, amikor az eljárás valamely jogszabály értelmében a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik, a tervbevett intézkedést a törvényhatósági bizottság által e célra alakítandó ellenőrző bizottságnak előzetesen bemutatni köteles. Ez a bizottság 17 tagból áll; elnökét és ennek helyettesét a bizottság saját kebeléből választja; tagjait pedig a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül választja. A bizottság tagjává nem lehet megválasztani azt, aki hivatali állásánál fogva vagy szakszerűség címén tagja a törvényhatósági bizottságnak. Az ellenőrző bizottság a tanácskozásain részvételre székesfővárosi tisztviselőket vagy szakértőket is meghívhat, a meghívott tisztviselők a bizottság ülésein megjelenni és felhívásra az ügyletkörükbe tartozó szakkérdésekben felvilágosítást adni kötelesek. Az ellenőrző bizottság zárt ülésben tárgyal; üléséről csak a bizottság elnöke adhat ki közleményt.
(5) Az ellenőrző bizottság hatásköre kizárólag arra terjed ki, hogy a főpolgármester által tervbevett intézkedés helyességét és célszerűségét megvizsgálja és arra vonatkozólag véleményt nyilvánítsa. A bizottság a főpolgármestertől ezekre az intézkedésekre, valamint általában a tervezetre vonatkozólag felvilágosításokat kérhet, amelyeket a főpolgármester megadni köteles. A bizottság a főpolgármester által bejelentett intézkedések körén túl is figyelmeztetheti a főpolgármestert a tervezet végrehajtása során tapasztalt hiányokra; a tervezet végrehajtása körében kívánatos és célszerű intézkedésekre a belügyminiszternek is tehet javaslatokat és ennek kapcsán a tervezet egyes rendelkezéseinek a megváltoztatását is kérheti.
(6) Az ellenőrző bizottsághoz tett bejelentés, a bizottság tárgyalása vagy a bizottság határozata nem akadályozhatja meg azt, hogy a főpolgármester a tervbevett rendelkezéseket életbeléptethesse vagy a szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye.
(7) A tervezet végrehajtásának ideje alatt a törvényhatósági bizottság nem tárgyalhat olyan kérdéseket vagy ügyeket, amelyek a tervezettel vagy annak alapján tett rendelkezésekkel vannak kapcsolatban. Azt, hogy valamely kérdés vagy ügy a tervezettel, illetőleg annak alapján tett rendelkezésekkel kapcsolatban áll-e vagy sem, a főpolgármester állapítja meg.
(8) A tervezet végrehajtása nem szünteti meg a törvényhatósági bizottságnak a költségvetés készítésére és annak jóváhagyás céljából a belügyminiszter elé való terjesztésére nézve fennálló törvényes kötelezettségét.
(9) Az ellenőrző bizottság tagjainak megbizatása a tervezet végrehajtásának idejére (2) bek.) szól; megbizatásukat mind a törvényhatósági bizottsági tagok megbizatásának a jelen törvény 2. és 28. §-ai alapján való megszűnése, mind pedig a törvényhatósági bizottság esetleges feloszlása esetén mindaddig megtartják, amíg a törvényhatósági bizottság megalakulása után az ellenőrző bizottság újra nem alakul.
(10) A belügyminiszter a főpolgármester kivételes jogkörének (2. bek.) megszűnte után a tervezet végrehajtásáról az országgyűlésnek jelentést tenni köteles.
28. § (1) E törvény 1. §-a (2) bekezdésének az 1930:XVIII. törvénycikk 9. §-a (2) bekezdése hatálytalanítására vonatkozó rendelkezése, valamint az 5. § (4) bekezdése csak akkor lép hatályba, amikor e törvény életbelépése idejében működő főpolgármester megbízása végetért; a 2. és 12. § életbelépésének időpontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg; egyéb rendelkezéseiben a törvény a kihirdetése napján lép életbe.
(2) Amennyiben a belügyminiszter a jelen törvény 2. §-a életbelépésének időpontját a törvényhatósági bizottság megbizatásának lejárta előtt állapítja meg, a 2. § életbelépésével a törvényhatósági bizottság megbizatása megszűnik; a közigazgatási bizottság és az igazoló választmány régi összetételükben működnek mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság megalakulása után újra nem alakulnak. Az új választást a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék alapján, a jelen törvény 2. §-ának életbelépéséül megállapított naptól számított hat héten belül meg kell tartani. A választás időpontját a belügyminiszter állapítja meg.
(3) Az előző bekezdésben foglalt esetben a polgármester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök és a tiszti főügyész állása a törvényhatósági bizottság újraalakítása után, e törvény rendelkezéseinek megfelelő, új választás alá esik. Ezeknek a tisztviselőknek a megbizatása, ha őket újból nem választották meg, a helyükbe megválasztott tisztviselő hivatalbalépésével véget ér. Az ilyen tisztviselőt azonban ideiglenesen csak szolgálatonkívüli viszonyba kell helyezni és őt szabályszerű elbánás alá vonni csak akkor lehet, amikor a törvény 2. §-ának életbelépése előtt kapott megbizatásának ideje lejárt; ennek az időpontnak bekövetkezéséig teljes illetményeit kapja, pótlékait azonban nem lehet tovább folyósítani.
(4) A (2) bekezdés értelmében újraalakult törvényhatósági bizottság választott tagjainak megbizatása a megalakulás évének első napjától számított hatodik év végéig tart. Ugyanaddig tart az előző bekezdésben említett tisztviselők megbízatása is.
(5) A 2. § (1) bekezdésének az örökös törvényhatósági bizottsági tagok száma csökkentésére vonatkozó rendelkezése csak attól a naptól kezdve hatályos, amely napon a törvényhatósági bizottság örökös tagjainak a száma a 2. § (1) bekezdésével megállapított létszámra leapadt.
(6) Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.
