1. § Az 1868:VI. törvénycikk 5. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A kereskedelmi és iparkamarák két osztályra: ipari és kereskedelmi osztályra tagozódnak.
A kamarák tagjai rendes tagok és levelezőtagok.
A budapesti kamara százhúsz, a vidéki kamarák mindegyike nyolcvan rendes tagból áll. A rendes tagok felét azok közül kell választani, akiknek a kamara székhelyén van a telepük, másik felét pedig azok közül, akiknek a kamarai kerületben, de a kamara székhelyén kívül van a telepük. A kamara rendes tagjait osztályonkint egyenlő számban titkos szavazással, választói csoportok szerint kell választani. Mind a két osztályban öt-öt választói csoportot kell alakítani. A választói csoportokat az egyes választók által fizetett és a kamarai illeték kivetésénél számításba vett adó összegének, illetőleg egyes csoportoknál az adón kívül esetleg más ismérveknek alapulvételével kell megalakítani. A budapesti kamaránál mindegyik választói csoport tizenkét-tizenkét, a vidéki kamaráknál mindegyik választói csoport nyolc-nyolc rendes tagot választ. Egyébként a választás módját a választási szabályzatban kell megállapítani.
A választási szabályzatot mindegyik kamara részére külön-külön, annak meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
Mindegyik osztályon belül azok a rendes tagok, akiknek a kamara székhelyén van a telepük, az osztály állandó bizottságát alkotják, amely bizottság halasztást nem tűrő ügyekben mint véleményező szerv jár el.
A levelező tagokat mindegyik kamarán belül az elnöki tanács (3. §) által javaslatba hozott egyének közül a kamara közgyűlése választja. A levelező tagok száma nem haladhatja meg a rendes tagok számát. A levelező tag a kamara közgyűlésén, az osztályba beosztott levelező tag ezenfelül annak az osztálynak ülésein, amelybe a közgyűlés beosztotta, tanácskozási joggal résztvehet, szavazási joga azonban nincsen.
A kamaráknak mind rendes, mind levelező tagjai teendőiket díjazás nélkül végzik.
2. § Az 1868:VI. törvénycikk 6. §-ának első bekezdésében a „bel-, kültagok” szavak helyébe a „rendes tagok” szavak, 9. §-ának első bekezdésében a „beltaggá” szó helyébe a „rendes taggá” szavak, 22. §-ában a „beltag” szó helyébe a „rendes tag” szavak lépnek. A 9. § első bekezdésének b) pontja, ugyanennek a szakasznak második bekezdése, továbbá a 10., 11. és 12. §-ok hatályukat vesztik.
3. § Az 1868:VI. törvénycikk 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A kamara élén az elnök és két alelnök áll. A kamara elnökét a rendes tagok a maguk köréből öt évre választják.
A kamara mindegyik osztálya az osztály rendes tagjai közül öt évre választja a maga elnökét. Mindegyik osztály elnöke egyszersmind a kamara alelnöke.
Az elnököt akadályoztatása esetében havonkint váltakozó sorrendben az alelnökök helyettesítik.
Az elnök irányítja a kamara működését és a kamara főtitkárával együtt képviseli a kamarát hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben.
A kamara elnöke, alelnökei és főtitkára alkotják a kamara elnöki tanácsát.
4. § Az 1868:VI. törvénycikk 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az elnököt és az alelnököket (osztályelnököket) állásukban a kereskedelemügyi miniszter erősíti meg. Ha az elnöki tisztség vagy valamelyik alelnöki tisztség megüresedik, a választási időszak hátralévő tartamára a 3. § rendelkezéseinek figyelembevételével pótválasztást kell tartani.
5. § Az 1868:VI. törvénycikk 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Azokat az ügyeket, amelyekben a kamara véleményét nyilvánítani hivatott, az osztályok mindegyike megbeszélés tárgyává teheti, azok tekintetében állást foglalhat. Ezeket az ügyeket előzően a kamara elnöki tanácsának meg kell beszélnie és az osztályban leendő tárgyalásukat elő kell készítenie. Kamarai határozatot csak a két osztály rendes tagjaiból álló közgyűlés hozhat.
Amennyiben a kamara közgyűlése valamelyik osztály álláspontjával meg nem egyező határozatot hozott, a kamara az osztály kívánságára annak álláspontját különvéleményként indokolásával együtt közölni köteles az illetékes hatóságokkal. Ha a kamara ügyrendje értelmében az osztályok mellett szakcsoportok is működnek és a szakcsoport álláspontja eltér az osztály álláspontjától, a szakcsoport álláspontját a közgyűlésen ismertetni kell és azt a szakcsoport kívánságára, mint különvéleményt, a kamara állásfoglalásával együtt a megkereső hatóság elé kell terjeszteni.
Az osztály elhatározásait és az ezekről szóló iratokat az osztály elnöke (alelnöke) a kamara vezető tisztviselőjével vagy ennek helyettesével együtt írja alá.
6. § Az 1868:VI. törvénycikk 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A kamara szükség szerint, évente azonban legalább 4 közgyűlést tart.
A kamarai rendes tagok egynegyede a megbeszélendő tárgy megjelölésével bármikor kérheti a közgyűlés összehívását. Írásban előterjesztett kérelmükre az elnök a közgyűlést nyolc nap alatt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napnál nem későbbi időre egybehívni köteles.
Az osztályok a felmerülő szükség szerint tartják üléseiket. Az osztály tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az osztály elnöke az osztályülést nyolc nap alatt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napnál nem későbbi időre egybehívni köteles.
A közgyűlések, valamint az osztályülések napirendjén szereplő kérdések előkészítése céljából vagy egyéb célokból szükséges megbeszélésekre és tárgyalásokra a tagokat a felmerülő szükség szerint lehet összehívni.
A kamara közgyűlései nyilvánosak.
7. § Az 1868:VI. törvénycikk 18. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A kamara érvényes határozatot csak oly ülésen hozhat, az osztályok pedig érdemleges álláspontot csak oly ülésen foglalhatnak el, amelyen a kamara, illetőleg az osztály rendes tagjainak legalább egyötöde jelen van.
8. § Ezt a törvényt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hajtja végre, aki egyszersmind a törvény életbelépésének napját is megállapítja.
