1. § Az 1908:XL. törvénycikk alapján fennálló Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet székhelye Budapest.
2. § Minden ügyvéd, aki valamely ügyvédi kamara lajstromába fel van véve, a felvétel napjától kezdve az Intézetnek törvénynél fogva tagja.
Az intézeti tagság az ügyvédi kamarai tagság megszűnésével végződik. Az intézeti tagság szakadatlanul tovább folyik akkor is, ha az intézeti tag más kamara területére költözik át, feltéve, hogy a törölt tagot még a törlés évében vagy a reá következő naptári évben újra bejegyzik.
Minden ügyvédi kamara köteles évenként kimutatást készíteni a tagjainak sorában és családi állapotában az előző naptári évben beállt változásokról, ebben az új kamarai tagok korát is megjelölni és a kimutatást az Intézetnek február hó végéig megküldeni. Az erre vonatkozó adatokat minden kamarai tag köteles minden év január havának végéig beszolgáltatni.
3. § A tagok évi járulékot kötelesek fizetni az Intézetnek.
Járulékot kell fizetnie a törlését követő naptári évtől kezdve annak is, akit az ügyvédi lajstromból az öregségi ellátás igénybevétele miatt töröltek, feltéve, hogy van ellátásra jogosult felesége vagy gyermek; az ilyen járulékfizetési kötelesség megszűnik annak a naptári évnek a végével, melyben a feltétel megszűnt.
A naptári évre eső járulék egységes egész, ehhezképest teljes összegében jár az ügyvédi lajstromba bejegyzés naptári évére, valamint arra a naptári évre is, amelyben a tag ügyvédi minősége törlés következtében vagy más okból megszűnt. Ha azonban az ügyvédi lajstromból törölt ügyvédet még ugyanabban a naptári évben akár korábbi ügyvédi kamarájának, akár más kamarának ügyvédi lajstromába újra bejegyezték, erre az évre a járulék csak egyszeresen jár. Ugyanez ál akkor is, ha öregségi ellátásban részesülő, de járulékfizetésre köteles volt tagot az ügyvédi lajstromba újra bejegyezték.
Az intézeti tagság megszűnése alapján a befizetett járulékot visszakövetelni nem lehet akkor sem, ha a tagság ellátási igény megnyílta nélkül szűnt meg. Áll ez akkor is, ha az ügyvédet az intézeti járulék vagy a kamarai tagdíj nemfizetése miatt törölték az ügyvédi lajstromból (8. §) vagy az ügyvédségtől fegyelmi vagy büntetőbírósági ítélet által elmozdították. E bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából közömbös az is, hogy a volt tag a tagság megszűnéséig kitöltötte-e a 18-20. §-okban meghatározott várakozási időt.
4. § Az évi járulék teljes összege június hó 30. napján esedékes. Ha azonban a kamarai tagdíj vagy egy része korábban esedékes, vele együtt esedékes az intézeti járulék, illetőleg aránylagos része is.
A bejegyzés naptári évére eső intézeti járulék a bejegyzési kérelem előterjesztésével esedékes; a járulék befizetése előtt a kérelem nem teljesítendő. Ha a bejegyzés kérelmezésekor az arra az évre eső járulék még nincs megszabva, a kérelmezőnek a megelőző évre megszabott legalacsonyabb összeget kell elszámolásra befizetnie. Ha a kérelmezőt nem jegyzik be, a befizetett összeg visszajár.
A járulék után esedékességének napjától 5%-os kamat jár. A hátralékos kamatot minden június hó 30-án hozzá kell számítani a tőkéhez s azon túl az így tőkésített összeg után jár az 5%-os kamat.
5. § Az intézeti járulékot az intézeti tagoktól a kamarák szedik és hajtják be. Az öregségi ellátásban részesülő volt intézeti tag (3. § második bekezdés) közvetlenül az Intézethez köteles járulékát megfizetni.
Azt az összeget, amelyet a tag kamarai illetményre vagy intézeti járulékra fizet, olyan arányban kell megosztani, ahogyan a fizetés évére eső kamarai illetménye és intézeti járuléka egymáshoz aránylanak. Ettől eltérően a tag nem rendelkezhetik. Ha ilyen megosztás mellett az egyikre a lejárt teljes tartozást meghaladó összeg jutnak, a többletet a másik tartozására kell számítani s ha mindkét lejárt tartozás fedezve van, az előbb meghatározott arányban kell a többletet a kamara és az Intézet jövőben esedékes követelésére elszámolni.
A tagnak az intézeti járulékra teljesített vagy az előbbi bekezdés szerint arra eső fizetéseit elsősorban költségre, azután kamatra, azután a legrégibb hátralékos járulékra kell számítani. Ha azonban a tag a 8. § utolsóelőtti bekezdése szerint részletfizetési kedvezményben részesül, a részleteket meghaladó fizetést az 1933. év utáni évekre eső járulékra kell számítani.
A kamara minden év január, április, július és október hó 15. napjáig köteles az előző naptári negyedévben befolyt járulékokat az Intézethez juttatni. Minden év március hó végéig köteles a kamara az Intézethez az előző évtől elszámolást küldeni és ebben azt is feltüntetni, hogy mely tagjai hátralékosok, akár a legutóbbi, akár az azt megelőző, de az 1933. év utáni naptári évekre eső intézeti járulékkal, köteles továbbá kimutatni minden hátralékos tag tartozásának összegét és azt, hogy a járulékok mikor váltak esedékesekké. Köteles végül közölni azt is, hogy az egyes hátralékosok ellen milyen behajtási lépéseket tett és ha végrehajtást indított, az az eljárás milyen szakában van. A kimutatást arról a tagról is meg kell csinálni, akit a kamarai lajstromból öt évnél nem több ideje már töröltek. Ugyancsak március hó végéig köteles a kamara az Intézetnek beküldeni azoknak a járulékoknak az összegét is, amelyeknek kifizetését tagjai helyett magára vállalta (7. §).
Az intézeti járulékokért az Intézettel szemben tagjával együtt a kamara is egyenes adósként felel. Ez a felelősség nem terjed ki az olyan tagnak a törlés évére és az azt megelőző évre eső be nem folyt járulékára, akit a járulék nemfizetése miatt töröltek a kamarai lajstromból. Felelősségétől mentesül a kamara az olyan naptári évre eső járulékok tekintetében, amelyre a hátralékot az előző bekezdés szerint bejelentette és - bárha az előbbi bekezdésben meghatározott fizetési határnap után is a következő év július hó 15. napjáig - a kamarát is terhelő esedékes járulék 90%-ának megfelelő összeget beszolgáltatta az Intézetnek. Ezzel sem mentesül azonban a hozzá befolyt járulék beszolgáltatási kötelessége, továbbá az 1934. év előtti időre eső járulékokért való felelősség (33. §) alól, valamint a 7. § szerint a tag helyett vállalt járulék megfizetése alól sem. Ha az ügyvéd egy naptári éven belül több kamarában volt bejegyezve, az erre az évre eső járulékért a felelősség azt a kamarát terheli, melynek legutóbb volt tagja.
A negyedik bekezdésben meghatározott negyedévi fizetési határnapig be nem fizetett összeg után az Intézetnek kamat jár, a kamatot minden naptári év végén a tőkéhez kell hozzászámítani s az így előálló tőke után kell a kamarának 5% kamatot fizetnie.
6. § Az ügyvédi kamarának a hátralékos intézeti járulékra vonatkozó kimutatása végrehajtható közokirat (1930:XXXIV. törvénycikk 64. §).
7. § Az ügyvédi kamara a fizetni nem tudó tag helyett kifizetheti az intézeti járulékot, ha a közgyűlés a választmány javaslatára ezt elhatározza. A közgyűlés ilyen határozatot csak akkor hozhat, ha a fizetni nem tudó tag már legalább tíz éve gyakorló ügyvéd, fegyelmi büntetés hatálya alatt nem áll s hibáján kívül előállt, átmenetinek látszó körülmények teszik képtelenné a fizetésre és egyébként is különös méltánylást érdemlő okok indokolják, hogy a kamara a járulékot a tag helyett kifizesse.
A tag a fizetés elmulasztásának következményei alól csak azzal mentesül, ha a kamara a járulékot az Intézetnek kifizette.
8. § Az Intézet olyan tagjának a tagsági jogai, aki az évi járulékkal vagy annak egy részével az esedékességtől számított egy évig hátralékban marad, az egyévi idő lejártát követő naptól kezdve szünetelnek. A szünetelés addig tart, amíg vagy megfizeti tartozását, vagy pedig ügyvédi minősége és ezzel intézeti tagsága akár a harmadik bekezdés szerint törléssel, akár másmódon megszűnik. Az intézeti járulék a szünetelés idejére is jár.
Ha a szünetelés alatt áll be olyan tény, amelynek alapján magának a tagnak egyébként ellátásra volna joga, ilyen igénye nem keletkezik. Ha az ügyvéd tagsági jogainak szünetelése alatt meghal, hátramaradottainak ellátási igényei fennmaradnak. Ilyen esetben, ha a halál napjától számított három hónap alatt a hátralékos járulékot kamatával és a költségekkel együtt nem fizetik meg, az Intézet az ellátási összegekből a hátralékos járulékon, kamaton és költségen felül az alapszabályokban megállapítandó kockázati díjat is levonja (25. §). Ugyanez áll, ha járulékfizetésre köteles volt ügyvéd (3. § második bekezdés) halt meg egy évet meghaladó hátralék hátrahagyásával. A várakozási időbe (20. § 1. pont) a szünetelés ideje is beszámít.
Ha a tag a szünetelés tartama alatt megfizeti a fizetés napjáig lejárt minden járuléktartozását a kamatokkal és a költségekkel együtt, tagsági jogai felélednek, mintha folytonosságuk meg sem szakadt volna; ha azonban tartozását a szünetelés alatt sem fizeti meg, egyévi szünetelés után az ügyvédi névjegyzékből törölni kell.
A törlést kimondó határozatot a kamara választmányának a szünetelés egyévi tartamának lejártát követő egy hónapon belül meg kell hoznia. A kamara határozata ellen a kir. Kúria ügyvédi tanácsához tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye s ezt a kamara nyolc nap alatt felterjeszteni köteles. A tizenötnapos fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa a fellebbezést soronkívül intézi el. Jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a törlést kimondó határozatot foganatosítani kell és a törlést ezalatt az idő alatt a hivatalos lapban is közzé kell tétetni. Ha a kamara ezt a kötelességét megszegi, vagy ha a törlést a megszabott határidő alatt nem foganatosítja, a törlendő tag hátralékos járulékával egyenlő összegű bírságot köteles az Intézetnek fizetni, ez azonban nem érinti sem a törlési kötelezettség további fennállását, sem a mulasztásban vétkes tisztviselő elleni fegyelmi eljárást és nem zárja ki a kamarának a vétkes tisztviselő, illetőleg a törvénnyel ellenkező határozatot megszavazó választmányi tag elleni visszkereseti követelését. A bírság érvényesítése a kamara ellen rendes bíróság elé tartozik.
Ha az intézeti tag utólag, de még a törlésnek a hivatalos lapban közzététele előtt megfizeti esedékessé vált intézeti járulékát késedelmi kamatával és a felmerült költségekkel együtt, a kamara a törlés iránt folyó eljárást megszünteti. Az ilyen utólagos fizetéssel a tag jogai úgy élednek fel, mintha meg sem szakadtak volna. Az utólagos fizetésről a kamara az Intézetet értesíteni köteles.
Az 1933. évi december hó 31. napján fennálló hátralék megfizetése tekintetében az 1934:II. törvénycikk 16. §-a hatályban marad. Amíg a tag az ott meghatározott részletekkel egy évet meghaladó késedelembe nem esik, az 1934. év előtti hátralékok miatt tagsági jogai nem szünetelnek, ily hátralék miatt ellene végrehajtást kérni, törlését elrendelni és a jelen törvény hatálybalépése előtt már elrendelt törlést foganatosítani nem lehet. Ha azonban a tag valamely részlettel esedékességének napjától számított egy éven túl hátralékban marad: szünetelés nélkül a harmadik bekezdés szerinti törlésnek van helye, de a tagsági jogok szünetelése az egyévi idő leteltével már a törlés előtt is beáll.
Ha olyan tag, akinek tagsági jogai a jelen § szerint törlés folytán megszűntek, a megszűnés napjától számított hat hónap alatt meghal, ellátásra egyébként jogosult hozzátartozóinak ellátási igényei fennmaradnak, ha azonban a halál napjától számított három hónap alatt a hátralékos járulékot kamatával és a költségekkel együtt meg nem fizetik, az Intézet az ellátási összegekből a hátralékos járulékon felül az alapszabályokban megállapítandó kockázati díjat is levonja (25. §).
9. § Az ügyvédi lajstromból az előbbi § alapján kitörölt tag ugyanannak vagy más kamarának ügyvédi lajstromába csak abban az esetben vehető fel, ha a törlés jogerőre emelkedéséig felmerült minden hátralékát is kifizeti (4. § második bekezdés) annál a kamaránál, melynél bejegyzést kér. Az új bejegyzéssel tagsági jogai felélednek; a tagságból származó jogok és kedvezmények megállapításánál a törlésig terjedő tagsági időhöz hozzá kell számítani az új bejegyzést követő tagsági időt, az első tagság kezdetén fennálló életévei számához pedig a tagsági viszonyon kívül töltött időt. A törlés, valamint az új bejegyzés naptári éve teljes egészében tagsági viszonyban töltött időnek számít.
E § rendelkezéseit kell alkalmazni arra is, akinek ügyvédi kamarai tagsága bírósági határozat vagy lemondás következtében szűnt meg. Ha azonban a lemondás következtében törölt tag a lemondást követő időt közhivatalnoki minőségben töltötte, e minőségének megszűnése után hat hónapon belül felvételét az ügyvédi lajstromba sikerrel kérte és a tagsági viszonyon kívül töltött naptári évekre eső intézeti járulékokat esedékességüktől számított 5%-os kamattal együtt az Intézetnek megfizeti: jogai az Intézettel szemben úgy élednek fel, mintha ügyvédi minősége meg sem szakadt volna. Az utólagos járulékfizetés kedvezményével azonban nem élhet az, akinek közhivatalnoki minőségben eltöltött szolgálata után ellátási igénye van, ideértve az 1928:XL. törvénycikk 10. §-ának (3) bekezdése alapján öregségi vagy rokkantsági ellátásra vonatkozó igényt is. Ha a közhivatalnoki működésből az ügyvédi pályára visszatért intézeti tag a pótlólagos járulékfizetés kedvezményével nem él vagy nem élhet, intézeti tagsága az első bekezdés szabályai szerint éled fel.
10. § Az Intézet közgyűlésének tagjai az Intézet igazgatósági tagjai 12. §) tisztviselői (14. §) és az ügyvédi kamarák kiküldöttei.
A kamarai kiküldötteket az ügyvédi kamarák közgyűlésen háromévi időszakra választják. Ha valamelyik kamara a háromévi időszak elejéig kiküldötteket nem választott, csak az időszak végéig terjedő hatállyal választhat kiküldötteket (átmeneti rendelkezés a 32. §-ban).
Kiküldötté a budapesti kamara tagjai közül csak olyan ügyvédet lehet választani, aki a kamarai képviseleti közgyűlés tagjává választható. Ugyanez áll más olyan kamara tagjaira is, amelynél képviseleti közgyűlés van. Közgyűlési kiküldötté nem választható meg az olyan ügyvéd, aki a választást megelőző évre eső intézeti járulékkal vagy annak egy részével hátralékos.
A kiküldöttek választására egyebekben a kamarai választmány tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Mindegyik kamara legalább egy közgyűlési tagot választ; amely kamarának hetvenötnél több tagja van, minden hetvenöt tag után egy-egy tagot és a kamara tagjainak ezenfelül fennmaradó száma után további egy tagot választ.
Az igazgatósági tagok közgyűlési tagsága addig tart, amíg igazgatósági tagságuk, a tisztviselők közgyűlési tagsága addig, amíg tisztviselői minőségük.
11. § Rendes közgyűlést minden évben kell tartani.
Húsz közgyűlési tag a tárgy megjelölésével bármikor kívánhatja rendkívüli közgyűlés összehívását. Ugyanez a jog megilleti az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és bármelyik ügyvédi kamara közgyűlését.
A közgyűlés határozatképességéhez húsz szavazásra jogosult tag jelenléte szükséges.
A közgyűlés hatáskörébe tartoznak különösen:
1. az alapszabályok megalkotása és megváltoztatása;
2. az Intézet tisztviselőinek és az igazgatóság többi tagjainak, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása;
3. határozathozatal az évi számadások jóváhagyásának kérdésében, valamint az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában;
4. az évi költségvetés, az évi mérleg, a nyugdíjintézeti járulék és minden ötödik évben a matematikai mérleg megállapítása.
A 3. pont alatt említett határozatra vonatkozó szavazásban az igazgatóság tagjai nem vehetnek részt.
12. § Az igazgatóság tíz rendes tagból, négy póttagból s az Intézet tisztviselőiből áll.
Az igazgatóság rendes tagjait és póttagjait a közgyűlés három évre választja.
Mind a rendes tagokat, mind a póttagokat felerészben a közgyűlés tagjai, felerészben az Intézetnek más tagjai közül kell választani akként, hogy mind a rendes tagok, mind a póttagok felerésze a budapesti kamara, felerésze a vidéki kamarák tagjaiból álljon.
Az Intézet igazgatóságának rendes vagy póttagjává az olyan kamara tagjai közül, amelynél képviseleti közgyűlés van, csak olyan ügyvédet lehet megválasztani, aki a kamarai képviseleti közgyűlés tagjává választható. Sem rendes, sem póttaggá nem választható meg az olyan ügyvéd, aki a választást megelőző évre eső intézeti járulékkal vagy annak egy részével hátralékos.
Az igazgatóság hatáskörét az alapszabályok határozzák meg.
13. § A felügyelőbizottság öt rendes tagból és két póttagból áll.
A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés három évre választja.
A felügyelőbizottság tagjait az Intézetnek oly tagjai közül kell választani, akik nem tagjai a közgyűlésnek vagy az igazgatóságnak.
Az olyan kamara tagjai közül, melynél képviseleti közgyűlés van, az Intézet felügyelőbizottságának rendes vagy póttagjává csak olyan ügyvédet lehet választani, aki a kamarai képviseleti közgyűlés tagjává választható. Sem rendes, sem póttaggá nem választható meg olyan ügyvéd, aki a választást megelőző évre eső intézeti járulékkal vagy annak egy részével hátralékos.
A felügyelőbizottság hatáskörébe tartoznak különösen:
1. az igazgatóság működésének ellenőrzése;
2. az évi számadások, az évi mérleg, valamint a matematikai mérleg megvizsgálása és ezek tárgyában javaslattétel a közgyűléshez;
3. javaslattétel a közgyűléshez az igazgatóság részére felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában.
14. § Az Intézet tisztviselői: az Intézet elnöke, helyettes elnöke, titkára, ügyésze, pénztárosa és ellenőre.
Az Intézet tisztviselőit a közgyűlés tagjai közül választja. Ügyvédi kamarai elnököt, elnökhelyettest és pénztárost intézeti tisztviselővé választani nem lehet.
Az olyan kamara tagjai közül, melynél képviseleti közgyűlés van, az Intézet tisztviselőjévé csak olyan ügyvédet lehet megválasztani, aki a kamarai közgyűlés tagjává megválasztható. Tisztviselővé nem lehet megválasztani olyan ügyvédet, aki a választást megelőző évre eső intézeti járulékkal vagy annak egy részével hátralékos.
Az Intézet elnöke hívja össze a közgyűlést és az igazgatóság üléseit, vezeti ezeknek a tárgyalásait, szavazategyenlőség esetében dönt, gondoskodik határozataiknak végrehajtásáról és képviseli az Intézetet hatóságokkal, valamint harmadik személyekkel szemben.
Az elnököt akadályoztatása esetében az Intézet helyettes elnöke s ha az is akadályozva volna, az igazgatóság tagjai helyettesítik a magasabb életkor által meghatározott sorrendben.
A titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr hatáskörét az alapszabályok határozzák meg.
15. § Az Intézet közgyűlése, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága rendes vagy póttagjának és az Intézet tisztviselőjének a tisztsége megszűnik, ha a tagsági jogának szünetelése járulékfizetés elmulasztásának következtében (8. § első bekezdés) megkezdődik.
16. § Minden ügyvédi kamara közgyűlése három évi időszakra szavazati joggal bíró tagjai közül bizottságot választ, amely a helyi viszonyokról és óhajokról az Intézet elnökségét félévenkint értesíti. A bizottságba a kamara legalább három tagot választ, de ha százötvennél több tagja van, minden ötven tag után egy-egy bizottsági tagot és a kamara tagjainak ezenfelül fennmaradó száma után további egy tagot választ. A budapesti ügyvédi kamara minden száz kamarai tag után választ egy tagot és a kamara tagjainak ezenfelül fennmaradó száma után további egy tagot.
A bizottság az Intézettel a kamara közvetítésével érintkezik. A kamara a bizottságnak az Intézethez intézett iratait másolatban visszatartja, eredetijét pedig haladéktalanul az Intézethez továbbítja.
17. § Az Intézet szolgáltatásai:
1. rokkantsági ellátás,
2. öregségi ellátás,
3. özvegyi ellátás,
4. árvaellátás.
Hogy az intézettől járó szolgáltatások teljesítését az Intézet milyen rendszer szerint biztosítja, nevezetesen, hogy várományfedezeti, tőkefedezeti, felosztó-kirovó vagy mily más rendszert követ, e törvény rendelkezésének keretében az alapszabályok határozzák meg.
18. § Rokkantsági ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha
1. az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt törölték vagy ebből az okból az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették és
2. a törlés vagy felfüggesztés iránt indított eljárás folyamatbatételéig legalább tíz éven át (várakozási idő) szakadatlanul tagja volt az Intézetnek. A várakozási idő öt évre száll le, ha a tag munkaképtelenségének okozója olyan baleset, amelyet az ügyvédi tevékenység teljesítése közben vagy teljesítéséből kifolyóan szenvedett. Balesetszámba megy a rendelkezés szempontjából más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagos rövid idő alatt beállott rendkívüli esemény, ha az az ügyvédi tevékenység gyakorlása közben vagy abból kifolyóan következett be.
Munkaképtelenség okából csak az olyan intézeti tagot lehet törölni vagy felfüggeszteni, aki az ügyvédség gyakorlására betegség vagy testi fogyatkozás miatt tartósan vagy végképpen képtelen. A törlést az intézeti tag is kérheti.
Felfüggesztés esetében az ellátás csak a felfüggesztés tartamára jár.
19. § Öregségi ellátást az Intézet csak akkor fizet, ha az igazságügyminiszter a kötelezettséget rendelettel életbelépteti. Ettől az időtől kezdve öregségi ellátás az intézeti tagot akkor illeti meg, ha
1. hatvanötödik életévét betöltötte, akár munkaképtelen, akár nem:
2. az ügyvédi lajstromból kifejezetten az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján saját kérelmére törölték és
3. legalább tíz éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek.
Akinek akár rokkantsági, akár öregségi ellátásra van joga, a kétféle ellátás közt választania kell.
Ha az öregségi ellátás igénybevétele végett törölt tagot az ügyvédi lajstromba újból felveszik, a felvétellel az öregségi ellátás a kamarai tagság idejére szünetel. Az alapszabályok határozzák meg, hogy a lemondást megelőző tagságnak az utóbb újból igénybevett öregségi ellátás esetében mi a hatása.
Aki állandó javadalmazást vagy nyugellátást élvez olyan testülettől vagy olyan intézménytől, amelytől élvezett javadalmazás vagy nyugellátás a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezéseket módosító 1934:I. törvénycikk 3. §-a értelmében a nyugdíj csökkenése szempontjából figyelembe veendő, azt az Intézettől csak olyan összegű öregségi ellátás illeti, amennyivel ennek az alapszabályokban megszabott összege meghaladja az ezektől járó javadalmazásnak vagy nyugellátásnak összegét. Az 1928:XL. törvénycikk 10. §-ának (3) bekezdése alapján járó öregségi vagy rokkantsági ellátás a nyugellátással egy tekintet alá esik.
20. § A tag özvegyét ellátás akkor illeti, ha
1. férje a halálát közvetlenül megelőző öt év alatt szakadatlanul tagja volt az Intézetnek (22. §) és
2. házasságuk legalább két évig tartott és
3. a férj halálakor közös háztartásban éltek.
Ha a tagságnak törléssel való megszűnését közvetlenül megelőző időben a tag az ügyvédség gyakorlásától fel volt függesztve, a kétévi házassági idő a felfüggesztés kezdetéig számít.
Ha a házasságot a jelen törvény hatálybalépése után kötötték, nem jár özvegyi ellátás annak, aki a házasság megkötésekor több mint húsz évvel volt fiatalabb férjénél és a férj a házasságkötéskor ötvenötödik életévét már betöltötte.
Azt a nőt, akinek házasságát érvénytelenné nyilvánították vagy felbontották, vagy akit ágytól és asztaltól elválasztottak, vagy aki a férj halálakor nem élt vele közös háztartásban, az előbbi bekezdésben meghatározott összegű ellátás szintén megilleti, ha az 1. és 2. pontban megszabott előfeltétel megvan, a harmadik bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a házasság a meghalt intézeti tag tagsága előtt vagy az alatt éspedig a férj halálát legalább két évvel megelőzőleg jött létre s a meghalt intézeti tag a nő eltartására törvénynél fogva köteles volt. Az intézeti tagság előtt kötött házasság eltartásra nem jogosít, ha a házasság már a tagság kezdete előtt megszűnt vagy a házasfelek különélése már a tagság kezdete előtt megkezdődött.
A harmadik, illetőleg a negyedik bekezdés rendelkezéseinek ellenére is ellátásra jogosult az özvegy, illetőleg a volt házastárs, amíg a meghalt tagnak olyan árvája van, aki az özvegyi ellátás elmaradása esetében árvaellátásra (21. §) volna jogosult.
A jogosult a neki járó ellátásban az intézeti tagnak ellátásra jogosult gyermekeit részesíteni köteles (23. §).
Ha a jogosult új házasságra lép, ellátási igénye megszűnik. Az új házasság megszűnése esetében azonban az azt követő hónaptól kezdve az ellátás ismét jár, kivéve, ha az asszony a későbbi házasság alapján özvegyi haszonélvezet, tartásdíj vagy nyugdíj címén az intézettől járó ellátást meghaladó ellátásban részesül.
Az ügyvédnő özvegyen maradt férjét csak akkor illeti meg az özvegyi ellátás, ha vagyontalan és keresetképtelen. Az ilyen ellátásra az özvegyasszony ellátására vonatkozó rendelkezések megfelelően állanak.
21. § Árvaellátás illeti a meghalt tag törvényes (törvényesített) gyermekét, ha
1. az intézeti tag után nem maradt az előbbi § szerint ellátásra jogosult, vagy a jogosult újra férjhez ment, vagy az ellátási igényről lemondott, avagy meghalt és
2. a meghalt szülő a halálát közvetlenül megelőző öt éven át szakadatlanul tagja volt az Intézetnek (22. §).
A gyermeknek az ellátás tizennyolcadik életéve betöltéséig jár. Teljeskorúvá vált gyermeket nem illet ellátás.
Ha több gyermek van, az ellátási összeg valamennyit illeti (23. §). Ha a több gyermek közül utóbb egynek vagy többnek ellátási igénye megszűnt, az egész ellátási összeg a többinek jár.
Az árvaellátás együttes összege annyi, mint az özvegyi ellátásé.
Ha az árvának atyja és anyja is ügyvéd volt, mindegyik után külön jár az árvaellátás.
22. § A 20. vagy 21. § szerint jogosultnak e §-ok megfelelő alkalmazásával jár az ellátás akkor is, ha az intézeti tagot halálakor az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség miatt vagy az öregségi ellátás igénybevétele végett bejelentett lemondása alapján már kitörölték, akár részesült ő maga ellátásban, akár nem.
Ha az ügyvédet az ügyvédi lajstromból munkaképtelenség, vagy az öregségi ellátás igénybevétele miatt törülték, a törlést közvetlenül megelőző két évben kötött házasság a 20. § negyedik bekezdésében említett nőt nem jogosítja az ellátásra; az ilyen törlés után kötött házasságból származó gyermeknek sincs joga ellátásra.
Az özvegynek, illetőleg a 20. § negyedik bekezdésében meghatározott nőnek és az árvának ellátás jár az olyan volt intézeti tag után is, akinek tagsága lemondás folytán szűnt meg és a lemondást közvetlenül követő időben közhivatalnoki minőségben működött. Az ilyen lemondott tag után halálától kezdve jár az ellátás. Nem jár az ilyen lemondott tag után e § alapján ellátás, ha a 20., illetőleg 21. §-ban meghatározott előfeltételek nincsenek meg, vagy ha a tag közhivatalnoki minőségének megszűntét követő hat hónapon át életben volt és jóllehet nem volt munkaképtelen, az ügyvédi lajstromba nem jegyeztette be magát. A második bekezdést a jelen bekezdésben szabályozott esetre is megfelelően alkalmazni kell.
A csorbítatlan ellátás biztosítása végett a volt tag halálát követő hat hónap alatt be lehet fizetni az intézeti járulékot és 5%-os kamatát arra az időre is, amelyre a volt tag után intézeti járulék nem járt. Ha e pótfizetést nem teljesítik, az az idő, amelyre a volt ügyvéd járulékot nem fizetett, hozzászámítandó ahhoz az életkorhoz, amelynek alapulvételével az ellátás különben járna.
Az előző két bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni az olyan lemondott ügyvéd hátramaradottaira, akinek közszolgálata alapján özvegyi nyugdíj, illetőleg nevelési járulék, vagy az 1928:XL. törvénycikk 10. §-ának (3) bekezdésén alapuló ellátás jár. Ha azonban a szolgálat alapján járó özvegyi nyugdíj vagy nevelési járulék, illetőleg ellátás kevesebb, mint az az ellátás, amely az Intézettől járna: a különbözetet az Intézettől igényelni lehet.
23. § Ha az intézeti tag után több volt házastárs vagy különböző házasságokból származó gyermekek jogosítottak ellátásra, valamint akkor is, ha nem az ellátásra jogosult volt házastárs gondozása alatt vannak a gyermekek és nem ő tartja ezeket (20. § utolsóelőtti bekezdése), az eset összes körülményeinek, különösen a gyermekek személyi és vagyoni viszonyainak szorgos méltatása mellett az Intézet igazgatósága határoz afelől, hogy az illetők közül kinek jusson az egész ellátási összeg, vagy hogy az közöttük hogyan osztassék meg.
24. § Ha az Intézettől járó ellátás igénybevétele végett törölt intézeti tag magyar állampolgárságát elveszti, vagy ha őt intézeti tagságának ideje alatt elkövetett cselekmény miatt a büntető vagy fegyelmi bíróság az ügyvédségtől elmozdításra ítéli, az intézeti tag ellátási igénye megszűnik akkor is, ha már meg volt állapítva. Különös méltánylást érdemlő okból azonban, ha az Intézet vagyoni viszonyai megengedik és a volt intézeti tag vagyoni és családi körülményei indokolják, az Intézet igazgatósága a volt intézeti tagot a már megnyílt ellátás élvezetében ilyenkor is egészben vagy részben meghagyhatja vagy az ellátás összegét a volt intézeti tag egyébként igényjogosult házastársának vagy gyermekének juttathatja.
Ha az intézeti tag ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás vagy az intézeti járulékok nemfizetése okából törlési eljárás folyik és alaposan fel lehet tenni, hogy a bíróság az intézeti tagot az ügyvédségtől elmozdításra vagy kizárásra fogja ítélni, avagy hogy a választmány őt az ügyvédi lajstromból törölni fogja, az ügyvédi kamara az Intézettől járó ellátás igénybevétele végett előterjesztett törlési kérvény elintézését a bűnvádi, vagy a fegyelmi vagy a törlési eljárás jogerős befejezéséig függőben tartani köteles.
25. § Az ellátási összeget negyedéves előleges részletekben kell kiszolgáltatni, mégpedig rendszerint levonás nélkül. A hátralékos intézeti járulék összegét azonban kamataival és a költségekkel együtt le kell vonni a tagot vagy hátramaradottait illető ellátási összegből. Le kell továbbá vonni a kockázati díjat (8. és 9. §) is. A levonás módját az alapszabályok határozzák meg, de az esedékes ellátási összegek felén túl a levonás nem terjedhet.
Az ellátási összeget a multra nézve csak attól az időponttól lehet követelni, amelyben az ellátási igény az Intézetnél bejelentetett.
Az ellátási igényt magánjogi követelések behajtása végett végrehajtás alá vonni nem lehet.
26. § Ha az intézeti tag tagsága kezdetén az Intézettel szemben írásban kijelenti, hogy az ellátásról saját személyére lemond s azt csak házastársa és gyermekei részére kívánja biztosítani, az utóbbiakat a rendes ellátási összegen felül az alapszabályokban megállapítandó táblázatban kitüntetett többlet is megilleti.
Az intézeti tag az előbbi bekezdésben említett nyilatkozatot tagsága alatt utóbb is megteheti, de ebben az esetben a többlet tekintetében a 20., illetőleg 21. §-ában megszabott öt év az utólagos nyilatkozat időpontjától számít és az ellátási többlet nagysága tekintetében a táblázat alkalmazásánál az intézeti tagnak az az életkora irányadó, amelyben ő az utólagos nyilatkozat időpontjában volt. Ha a tag a lemondási nyilatkozatot az 1925. évi január hó 1. napja előtt tette, a jelen törvény életbelépése után megnyíló igények tekintetében az intézeti tagnak az 1925. évi január hó 1. napján betöltött életkora irányadó. Megkezdett életév egésznek számít.
A nyilatkozat hatályát veszti azzal, ha a nyilatkozattal kedvezményes helyzetbe jutott házastárs meghalt és ellátásra jogosult gyermekek nincsenek. Ebben az esetben azonban a nyilatkozat hatályvesztésétől új várakozási idő kezdődik és az ellátási összeg nagysága szempontjából a hatályvesztéskori életkor irányadó. Ha azonban a tag a lemondás hatálybanléte idejére a táblázatban meghatározandó kockázati díjat a hatályvesztéstől számított hat hónap alatt pótlólag megfizeti, ezzel jogai az ellátásra úgy élednek fel, mintha le sem mondott volna.
Az olyan intézeti tag, aki az 1925. év előtt mondott le saját személyére az ellátásáról, ezt a nyilatkozatát az 1935. év végéig visszavonhatja akkor is, ha az előbbi bekezdésben említett feltétel nincs meg; az előbbi bekezdésnek a várakozási idő kezdetére, az ellátási összeg nagysága szempontjából irányadó életkor számítására s a kockázati díj pótlólagos megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
27. § Az intézeti tag az ellátási összegek többszörösét is biztosíthatja magának, a 20. § szerint jogosult nőnek, valamint gyermekeinek. A többszörözés szabályait az alapszabályok állapítják meg.
Az öregségi ellátást nem lehet többszörözni.
28. § Az Intézet meglevő alapszabályait a közgyűlés változtathatja meg és egészítheti ki.
Az alapszabályok határozzák meg különösen
1. az évi intézeti járulék összegét;
2. az ellátás mértékét összegszerűen meghatározó táblázatot;
3. az igazgatóság, továbbá a titkár, az ügyész, a pénztáros és az ellenőr hatáskörét;
4. a 27. §-ban meghatározott többszörözés szabályait;
5. a törvényt kiegészítő szabályokat.
Az alapszabályok a törvénnyel nem ellenkezhetnek. Érvényességükhöz az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges.
29. § Az öregségi ellátás (19. §) terheinek fedezésére az állam az Intézetnek évi segélyt ad, amelynek összegét az állami költségvetésről szóló törvény határozza meg. Az évi segélyt négy egyenlő negyedévi részletben kell fizetni és az igazságügyi tárca terhére kell elszámolni.
Az igazságügyminiszter az Intézet kérelmére megengedheti, hogy az Intézet az első bekezdés alapján folyósítandó évi segélyt átmenetileg az özvegyi az árva- és a rokkantsági ellátás kiegészítésére fordíthassa.
30. § Az Intézet az igazságügyminiszter felügyelete alatt áll.
A felügyeletre az ügyvédi kamarák felügyeletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
31. § Az Intézetet csak törvény szüntetheti meg.
Megszüntetés esetén a már ellátásban részesülők igényeinek biztosításáról és az ezután fennmaradó vagyon hovafordításáról a megszüntető törvény gondoskodik.
32. § Az Intézet közgyűlésének a kamarák által választott tagjai tisztüket az 1935. évi június hó végéig, igazgatósági tagjai az 1935. évi szeptember végéig tartják meg, tekintet nélkül arra, hogy az 1908:XL. törvénycikk 9. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott háromévi időszak rájuk vonatkozólag mikor jár le. A 10. és 12. §-ban meghatározott első három éves időszak az 1935. évi július, illetőleg október hó 1. napjával kezdődik.
33. § Az ügyvédi kamarák az 1933. évi december hó 31. napján fennálló intézeti járuléktartozást kamataival együtt ötven félévi utólagos egyenlő részletekben kötelesek törleszteni. A törlesztési részletek után, ha a félév utolsó napjáig a kamara meg nem fizeti, 5%-os kamat jár; a kamatot a törlesztéses részlet tőkéjéhez minden naptári év végén hozzá kell számítani. Joguk van azonban a kamaráknak bármikor a törlesztéses részletnél többet vagy egész hátralékukat is megfizetni. A kamara fennálló járuléktartozásából le kell vonni azt a kamatösszeget, amelyet a kamara az 1934:II. törvénycikk 16. §-ának rendelkezése folytán elveszít.
A kamaráknak a régi járuléktartozásokra adott ez a részletfizetési kedvezmény a tagok fizetési kötelezettségét nem érinti (jelen törvény 3. § harmadik bekezdés, 4. § utolsó bekezdés, 8. § utolsóelőtti bekezdés).
Ha a kamara által tagjaitól az 1933. évi december hó 31. napjáig fennállott intézeti járulék címén beszedett vagy behajtott összeg valamelyik évben nagyobb, mint a törlesztéses részlet, a kamara a többletet is köteles az Intézetnek beszolgáltatni, a többlet azonban beszámítható a következő oly időszakokra eső részletekbe, amelyben a kamarához ily címen a törlesztéses részletnél kevesebb folyt be. Az Intézethez levonás útján (25. §) vagy egyébként közvetlenül befolyt olyan összegek, amelyek az 1933. év előtt esedékes tartozást csökkentenek, az illető kamara legközelebbi törlesztési részletébe ugyanúgy számítandók be, mint a kamarához e címen befolyt teljesítések.
34. § A tagok járuléka átmenetileg - minden pótlékával együtt -
az 1934. évre nyolcvan pengő,
az 1935. évre kilencven pengő,
az 1936. évre száz pengő,
az 1937. évre száztíz pengő,
az 1938. évre százhúsz pengő.
Az 1939. évtől kezdve a nyugdíjjárulékot e törvény rendelkezése alapján kell megállapítani.
A járuléknak a jelen §-ban meghatározott átmeneti leszállítása az Intézet szolgáltatásainak csökkentésére okul nem szolgálhat; ha a járulék itt megállapított mértéke a díjtartaléknak az alapszabályokban meghatározott rendszer elvei szerint való növelésére nem elég, a díjtartalék gyüjtését a jelen §-ban meghatározott évek alatt egészen vagy részben szüneteltetni kell.
35. § E törvény 6. §-át az évi kamarai illetményre is megfelelően alkalmazni kell. A kamarai illetményt és intézeti járulékot együtt kell behajtani.
36. § A jelen törvény hatálybalépésének napját az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. A törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik:
1. az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről alkotott 1908:XL. törvénycikknek,
2. az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 1908:XL. törvénycikk kiegészítése tárgyában alkotott 1914:LII. törvénycikknek és
3. az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 1908:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott 1925:XX. törvénycikknek még hatályban levő rendelkezései, továbbá
4. az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló 1908:XL. törvénycikk, az 1914:LII. törvénycikk és 1925:XX. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1928:XI. törvénycikk, végül
5. az 1925:XX. törvénycikk 4. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletek.
Az 1922:XVII. törvénycikknek az 1925:XX. törvénycikkel már hatályon kívül helyezett 32. §-a tovább is hatályon kívül helyezve marad.
A jelen törvény következtében szükséges átmeneti, valamint a törvény végrehajtására vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
