1935. évi III. törvénycikk

gyógyszerészi jóléti intézmény létesítéséről * 

1. § Gyógyszertárban orvosi rendeletre készített minden egyes gyógyszer kiszolgáltatásánál felszámított munkadíj után a gyógyszertár felelős vezetője köteles a gyógyszerészek segélyezésének és nyugdíjintézetük előkészítésének céljára járulékot fizetni. A járulék összegét és lerovásának módját és a lerovás elmulasztásának jogkövetkezményeit a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A járulék összege gyógyszerenként 4 fillérnél több nem lehet. A járulék közadók módjára hajtható be.

2. § Az 1. §-ban meghatározott járulékokból befolyó, továbbá az egyéb forrásokból rendelkezésre álló összegeket külön alapként kell kezelni. Az alap kezelésének közelebbi szabályait és az alapból engedélyezhető segélyeket a m. kir. belügyminiszter állapítja meg.

3. § A m. kir. belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a gyógyszerészek ellátását öregség és rokkantság esetére, úgyszintén özvegyeik és árváik ellátását az 1928:XL. törvénycikk rendelkezéseitől eltérően az 1. §-ban meghatározott járulékok és egyéb szolgáltatások igénybevételével nyugdíjintézet megalkotásával megszervezze és a szükséges szabályokat rendelettel megállapítsa. A nyugdíjintézet megalakítása után, a jelen törvény értelmében alapként kezelt vagyont a nyugdíjintézetnek kell átadni.

4. § A törvény hatálybalépésének napját a m. kir. belügyminiszter állapítja meg.