1. § Minden tizennegyedik életévét betöltött magyar állampolgárt hatvanadik életévének betöltéséig - nemre való tekintet nélkül - a légi támadás elleni védekezésben, alkalmasságának megfelelő személyes szolgálat teljesítésére és e végett a kiképzésben és gyakorlaton részvételre lehet kötelezni.
2. § A védekezés érdekében - ideértve a kiképzést és a gyakorlatot is - a szükség tartamára a mozgási szabadság rendészeti természetű intézkedésekkel korlátozható és a lakosság különleges rendelkezések megtartására kötelezhető. Ezeket a korlátozásokat és különleges rendelkezéseket a honvédelmi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértően rendeletben szabályozza, illetőleg állapítja meg.
3. § A honvédelmi miniszter állapítja meg, hogy mely városokat és községeket és ezek területén belül külön mely vagyontárgyakat kell és milyen légvédelmi eszközökkel és berendezésekkel ellátni.
Azt, hogy az előbbi bekezdés alapján kijelölt városok és községek, illetőleg vagyontárgyak megóvásához szükséges légvédelmi eszközök beszerzéséről és ily berendezések létesítéséről - az állam által létesítetteken kívül - ki, milyen mértékben, mennyi idő alatt köteles gondoskodni, valamint azt, hogy az ebből származó költségekhez az érdekelt városok és községek, illetőleg a kijelölt vagyontárgyak tulajdonosai milyen mértékben kötelesek hozzájárulni, azok teherbíróképességének figyelembevételével, az érdekeltek meghallgatása után, az illetékes miniszterekkel egyetértően a honvédelmi miniszter állapítja meg.
Azt, hogy a második bekezdés alapján előírt kötelezettség megfelelően van-e teljesítve, a honvédelmi miniszter állapítja meg. A kötelezettség nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetében a teljesítés iránt a kötelezett terhére a honvédelmi miniszter intézkedik. Ilyen esetben, valamint a hozzájárulás teljesítésének biztosítása végett, a költségeket magánosoktól (természetes és jogi személyektől) közadók módjára kell behajtani.
A honvédelmi miniszternek a második bekezdés alapján a hozzájárulás mértéke tekintetében hozott határozata ellen a kötelezett tizenöt nap alatt panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz. A panasz benyujtásának a behajtás tekintetében halasztó hatálya van. A közigazgatási bíróság megfelelő esetben a kötelezettség összegét leszállíthatja, esetleg fizetési halasztást engedhet vagy a kötelezettet részletfizetési kedvezményben részesítheti.
A közigazgatási bíróság a panaszt olyan tanácsban tárgyalja, amelynek elnöke a közigazgatási bíróság elnöke vagy másodelnöke, tagjai: a közigazgatási bíróság egy ítélőbírája és három szavazásra jogosult ülnök. Az ülnökök közül egyet-egyet a honvédelmi, a pénzügy- és a belügyminiszter jelöl ki.
A közigazgatási bíróság az e szakasz alapján eléje kerülő ügyekben soronkívül, legkésőbb azonban harminc nap alatt határozni köteles.
4. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején pedig hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő:
a) aki az 1. §-on alapuló kötelezettségének nem tesz eleget;
b) az a munkaadó, aki alkalmazottját az 1. §-ban előírt kötelességének teljesítésében akadályozza vagy őt e kötelességeinek teljesítése miatt indokolatlanul hátránnyal sujtja;
c) aki a 2. § alapján kiadott rendelet rendelkezését megszegi vagy kijátssza.
Az eljárás a közigazgatási hatóságok, mint rendőri büntető bíróságok, a m. kir. rendőrség működési területén, a m. kir. rendőrség hatáskörébe tartozik; a harmadfokon elbírálás szempontjából az 1929:XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása végett érdekelt szakminiszternek a honvédelmi minisztert kell tekinteni.
5. § Azok a büntető rendelkezések, amelyeket a büntető törvények a távirdák vagy tartozékaik megrongálására, használhatóságuk félbeszakítására vagy gátlására megállapítanak, kiterjesztetnek a légvédelmi berendezések és tartozékaik megrongálására, használhatóságuk félbeszakítására és gátlására.
6. § Vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki légitámadás vagy ennek fenyegető veszélye idején, akár szándékosan, akár gondatlanságból, megszegi a támadásnak, vagy hatásának elhárítása végett kiadott hatósági rendelkezést.
A szándékosan elkövetett ily cselekmény bűntett és büntetése tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a cselekményből az állam érdekének súlyos sérelme, halál, súlyos testi sértés vagy nagy anyagi kár származott és ezt az eredményt a tettes előre láthatta; ha pedig a tettes szándéka a beállott eredményre irányult, a büntetés súlyos testi sértés vagy nagy anyagi kár bekövetkezése esetében életfogytig tartó fegyház, haláleset, vagy az államérdek súlyos sérelmének bekövetkezése esetében pedig halál.
Az előbbi bekezdés eseteiben a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani.
7. § Az 1. § alapján személyes szolgálatra igénybe vett egyéneket az 1930:III. tc. 79. §-a alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mint akik katonai vezetés alatt kötelesek szolgálat vagy munkálat teljesítésére.
8. § A pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. tc. rendelkezései irányadók.
9. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba.
A jelen törvény végrehajtásáról az érdekelt miniszterekkel egyetértve a honvédelmi miniszter gondoskodik.
